Vállalkozók Lapja, 1930. február-március (51. évfolyam, 16-26. szám)

1930-02-22 / 16. szám

v­ V., ötvenegyedik évfolyam. Lapunkban hivatalosan közöltetnek: A magy. kir. kereskedelmi minisztérium, a magy. kir. vallás- és közoktatási minisztérium, a magy. kir. pénzügyminisztérium, a magy kir. földmivelésügyi-, valamint a többi minisztériumok, a magy kir.. államvasutak, továbbá a megyék, városok, községek, társu­latok és ezek alantas hivatalainak összes építkezésére, szállítására, el- és bérbeadására vonatkozó ügyek. Megjelenik minden szerdán és szombaton. 16­­2677.­ Budapest, 1930- február 22. Egyes szám ára 40 fillér. ViLLILEDM LAPJA Közgazdasági hetilap. — Az építő-, szállító-, műszaki- és iparügyek üzleti forgalmának félhivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., PODMANICZKY-UCCA 27. (Teréz-körut sarok) Tel.: Auf. 120—69 és Auf. 249—92. Felelős szerkesztő : KOMOR MARCEL, építész. Szerkesztő: LAKATOS MIHÁLY._________ Főmunkatárs: PIROVITS ALADÁR. Cikkek és közlemények hétfő, illetve péntek estig­, hirdetések legkésőbb kedd délig, illetve péntek estig küldendők be. az „ÉPÍTŐIPARI SZEMLE“, „ÚTÉPÍTÉS“ „ÉPÍTŐIPARI­­ANYAGÁRTÁBLÁZAT“ szakmellékletekkel együtt: Negyedévre ... 10 pengő­­ Félévre . • • • 18 pengő Egész évre ... 12 pengő KÜLFÖLDRE* Negyedévre 15 pengő, Félévre 26 pengő, Egész évre 45 pengő Postatakarékpénztári folyószámla szám: 57353. Előfizetési díjak a vállalkozás legújabb hírei Milyen jogon mellőzik a hatósági üzemek a Közszállítási Szabályzatot? Az egész közgazdasági élet alappillére a ha­tóságok beruházó programja. A közmunkák a ti­ai súlyos gazdasági viszonyok mellett nem­csak a szükséges beruházásokat és azok keresz­tülvitelét jelentik, hanem rendkívül nagy jelen­tőséggel bírnak a tönkrement magángazdaság szanálásánál és szociális értelemben a munka­­nélküliség problémájának leküzdésénél. Az 1929. október 1-én életbe lépett új Köz­­szállítási Szabályrendelet 1. §-a imperative ki­mondja, hogy a szabályrendeletben lefek­tetett rendelkezések a hatósági üzemekre is kötelezők, vagyis a szabályrendelet ér­telmében tartoznak az üzemek szükségletei­ket beszerezni és munkálataikat lebonyo­lítani, „akár kereskedelmi társaság, akár egyéni cég formájában vezetik.“ És ugyanakkor mit látunk? A fővárosi üzemek jórészt még ma is a leg­­­s egyénibb módon, és formában értelmezik a sza­bályzat rendelkezéseit és amikor anyagszállítás vagy munkálatok kiírásáról van szó, a legkép­telenebb jogszokások alapján intézik ezeket és jóllehet másokkal együtt számtalanszor felszó­laltunk és illetékes helyen is szóvátettük az el­járások sérelmes voltát, eddig semmi eredményt nem látunk, a rendszer semmiben sem vál­tozott. Sohasem tartoztunk azok közé, akik „csak azért is“ és „minden áron" hibákat keresünk. Mindenkor az objektivitás vezetett bennünket, különösen akkor, amikor a közszállítások, köz­munkák érdekében emeltük fel szavunkat. De ez a mentalitás és a törvényes szabályrendelet­nek ilyen formában való kezelése, illetve mellő­zése a továbbiakra nézve tűrhetetlen és ez ellen a legerélyesebben kell tiltakoznunk. Hogy mit jelent például ez az abúzus, arra vonatkozólag éppen a most megjelent és nyilvánosságra ke­rült Beszkárt-beruházási kimutatás szolgál fé­nyes tanúbizonyságul. Ez a beruházási program 9,138.277 pengőt tesz ki, amely összegből 7,956.627 pengőt reprezentál az 1929. évi beruházási terve­zet keretében részben végrehajtott, részben végrehajtás alatt álló munka­komplexum és 1.181.650 pengőt tesznek ki az 1930. évi új beruházási munkák. Amikor fenti számadatokat közöljük és a részletes beruházó programot vizsgáljuk, meg­döbbenéssel kell megállapítanunk azt, hogy ebből a tekintélyes összeget reprezentáló munkaprogramból egyetlen egy sincs olyan, amely a Közszállítási Szabályrende­let rendelkezéseinek megfelelően, nyilvá­nos versenytárgyalás útján kerül kivitele­zésre, és így ezeknél a beruházásoknál a vállalkozói és ipari érdekeltség legnagyobb része sohasem juthat munkalehetőséghez. Ebben a beruházó programban szerepel töb­bek között a Villányi úti vonal második szaka­szának építése 720.000 pengővel. A Pálffy utcai telepnek alállomássá való átalakításával kapcso­latosan 10.000 Voltos kapcsolóház, négy kon­verter és kapcsolóberendezés létesítése 500.000 pengővel. A Révész uccai telepi új kapcsolóház magasépítménye és a kapcsolóház berendezése 1.215.455 pengővel. A Baross uccai forgalmi te­lep kocsiszínjének bővítése és garázsátalakítása 485.000 pengővel. A Rákóczi úti vonal útköze­­pes vágányé­tépí­tése 700.000 pengővel. Kispesten új kocsiszín raktár, műhely stb. építése 700.000 pengővel. A kispesti világitári üzlet fejlesztése céljából a Miklós telepen transzformátorház épí­tése, a svábhegyi fogaskerekű vasútvonalon a Városmajor és Svábhegy alállomásokon levő felvételi épületek átalakítása és a vonal mentén két váróhelyiség létesítése 182.293 pengővel. A Baross téren létesítendő személyzeti tartózkodó 08.000 pengővel stb. stb. Minden egyes, itt felsorolt tétel messze túl­haladja azt az értékhatárt, amelyet a Közszállí­tási Szabályrendelet rendelkezései értelmében vev­ő­r­­gyalás mellőzésével adhat ki hatóság­sági üzem. És mégis, minden rendel­kezés ellenére, minden ígéret és illetékes nyilat­kozat dacára legjobb esetben csak szűkebb körű versenytárgyalásokat, tartanak olyképpen, hogy az árajánlatra felszólított vállalkozók és szállí­­tók benyújtják ajánlataikat, azok felbontásánál nem vehetnek részt, a döntésekről semmiféle értesítést nem kapnak és csak hónapok múltán, akkor is véletlenül tudják meg azt, hogy kit bíztak meg szállítással vagy a munka kivitele­zésével. Meddig akarják még ezt az egyéni gyakor­latot folytatni? Eltekintve attól a ténytől, hogy a pályaépítés munkálatait legnagyobbrészt házi­lag, saját rezsiben végzik el és így ütik el a nagy felkészültséggel és szaktudással rendelkező vasútépítő mérnöki kart megélhetésétől és ke­nyerétől, az egyéb munkálatokat is és azok ki­adását olyan misztikus fátyol borítja, amelyen keresztül az egész beruházási program átlátha­tatlan és megfejthetetlen titokká válik. Ez ellen a gyakorlat ellen a lerongyolt ma­­ngazdaság nevében, a névtelen adótető­ke­ben és az egész magyar — végóráját élő —­llalkozói kar nevében a legerőteljesebben itt.Tarthatatlan és tűrhetetlen az, hogy egy törvényes rendeletet, a Közszállítási Sza­bályzatot egyes hatóság vagy üzem a saját képmására formálja, gyakorolja és magyarázza. Megengedhetetlen az, hogy azok a nagy összegek, amelyeket éppen ilyen munkálatok és egyéb beszerzésekre fordítanak, nem a gazd­asági élet normális vérkeringésén keresztül kerüljenek vissza az agyonszanált magángazdaságba. A legerőteljesebben elítéljük azt a zsonglőr­kedést mellyel az egész Közszállítási Szabály­zat rendelkezéseit, például a Beszkárt kezeli. Mert amint törvény csak egy van, amely­­Vi­lágos, minden kétséget és félreértést kizáróan van megszerkesztve, úgy a rendelet végrehaj­tása, az életbe való átültetése is csak egységes és egyirányú lehet. És erre az illetékeseknek meg­van a kényszerítő joguk és kötelességük. Mert ha a miniszterek által megígért egysé­gesítés elve és az állandóan hangoztatott „ma­gasabb etikai mentalitás" csak ígéret és szép szólam marad, akkor minden igyekezet és akció, amely a gazdasági válság megoldását célozza, csak célját téveszti és minden átütő erő nél­küli logikátlan kapkodássá süllyed . Ilvb­ől lmnyilaklati kartotékokat, számlarendé- U£tCtl KUny VCnCI­­zőket, gyorsfűzőket, dossiere két legolcsóbban szállít: AUER IGNÁC üzletikönyv- és park­osárugyár, vonalozó intézet, könyvnyomda, Budapest, VIII., Baross-ucca 80.­­ Telefon: József 386-02. Városi üzlet, Vili., Rákóczi­ út 1­1. A szeptemberi építészkongresszusra tizenhat ország jelentette be eddig részvételét A szeptemberben Budapesten tartandó XII. Nemzetközi Épitészkongresszus tárgyalási anya­gát, pontokba foglalva, a végrehajtóbizt»“­«vég már összeállította s a tárgyalásokon napirt,, kerülő kérdéseket német, angol, francia és olasz nyelvre lefordítva megküldték az egyes nemzeti csoportoknak. A tárgyalások lefolytatására alakí­tandó ,,t­árgyalási Bizottság" elnöke egy ameri­kai építész lesz, m­íg alelnöknek Hoepfner Gui­­dót, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet al­­elnökét kérték fel. Minden egyes témakör tár­gyalására bizottság alakul egy-egy külföldi épí­tész elnöklete alatt, míg az alelnöki, előadói és titkári tisztségeket magyar építészek fogják betölteni. A napirendre tűzött kérdések iránt a külföldi építészkörökben élénk érdeklődés mutatkozik, így a német szakkörökben erősen felkészülnek az „Építész szerepe ipari építkezéseknél" című témakomplexum alapos megvitatására, míg dr. Möller Károly előadásában napirendre tűzött „Építészeti akusztika" kérdése különösen Ang­lia és Északamerika építészeit foglalkoztatja annál is inkább, mivel az angolszász országok­ban jelentős és fejlett irodalom foglalkozik ez­zel a kérdéssel. A kongresszussal kapcsolatban a Műcsarnok­ban és a Nemzeti Szalonban rendezendő Nem­zetközi Építőművészeti Tervkiállítás sikere is biztosítva van azáltal, hogy­ az eddigi bejelen­tések szerint 16 nemzet reprezentánsai vesznek részt a kiállításon. Részvételüket eddig bejelen­tették: Ausztria, Belgium, Finnország, Francia­­ország, Görögország, Nagybritannia, Németor­szág, Németalföld, Norvégia, Svédország, Jugo­szlávia, Argentína, Lengyelország, Csehszlová­kia, Egyiptom és Románia. A margitszigeti fedett­ uszoda építési mun­kálataira vonatkozólag, a kiküldött bizottság folyó hó 21-én délután tartott értekezletet. Az értekezlet a munkálatok odaítélésével­ foglal­kozott.­­A bizottság üléséről részleteket nem közöltek, mert­ a végleges döntés a kultusz­­miniszter kezében van letéve. A soproni Mansz csoport székházépítést ha­tározott el és ehhez az állam támogatását kéri. Ugyancsak állami támogatást kér a soproni Ipartestület is, székházának kibővítésére. Katona József centenáriumával kapcsolat­ban „Katona síremlék kripta" felállítását ha­tározta el Kecskemét városa. S­i­k­­­ó d­i Lő­rinc már elkészítette a síremlék alaprajzát és a kripta terveit is.­ ­.агБКШшешргш­LÁBAZATOS KERÍTÉSEI TERÉZ ВШИТ M­A.31.SZ­­ÁRJEGYZÉK DIZMÉMTES Építőipari tanoncokat télen nem kell bejelenteni a Társadalom­biztosítóhoz Az É. T. I. egy konkrét esetből kifolyólag megállapította, hogy az építőipari üzemeknél fog­lalkoztatott tanoncok az üzemek évadszerű szü­netei alatt, amikor foglalkoztatva nincsenek, nem esnek társadalombiztosítási kötelezettség alá, ilyenkor tehát őket ki lehet jelenteni az O. T. nél. Ezzel egy rég húzódó vitás kérdés jutott dűlőre, mert másfél évvel ezelőtt még az OTI jogügyi osztályának is az volt a felfogása, hogy a tanoncok a tanoncviszony fennállása, tehát a tanoncszerződés érvénye idején akkor is biztosí­tási kötelezettség alá esnek, ha az építőipari holt­szezon alatt esetleg nem is tartózkodnak meste­rüknél, hanem szabadságoltattak. Az új OTI állásfoglalás szerint tehát a holt­szezonban az építőipari tanonc (kőműves-, ácstanonc) szerző­dése csak magánjogi kötelezettségeket von maga után, de társadalombiztosítási kötelezettséget nem. A sertésvégóhíd területén mérlegházat és osztályozószállások építését határozta el a szé­kesfőváros VIII. tanácsi ügyosztálya. A mun­kákat a legrövidebb időn belül kiírják. A mohácsi fogadalmi templom építkezése. Legutóbbi számunkban „A mohácsi fogadalmi templom építkezése megakadt" címen megjelent közleményünkre vonatkozólag illetékes helyről a következő információkat kaptuk: A fogadalmi templom vasbeton alapozási munkálatai a rossz talajviszonyok ellenére is csak 3.000 pengőt tettek ki. A munkálatok befejezése után a fel­menő falazat 60 méternyire a föld felszíne fölé elkészíttetett, ami 29.000 pengőre rúgott. Ta­vasszal a szentély apszisa lesz elkészítve, hogy istentiszteletek tarthatók legyenek. Az ehez való kiírási műveletek már teljesen készen vannak. Miután a gyűjtési akciónak erősebb lendüle­tet készülnek adni, remélhető, hogy az idei év folyamán még a kupola vasbetonváza is el fog készülni. Az energiatörvény a legrövidebb időn belül a ház elé kerül Bod János kereskedelemügyi miniszter egy hozzá intézett interpellációra válaszolva, a házban kijelentette, hogy az energiatörvényt egy hónapon belül a parla­ment elé terjeszti. Bejelenti továbbá, hogy éppen az egész ország energia­fogyasztásának megállapíthatása végett megbízást adott szak­embereknek, hogy állapítsák meg az ország energia­szükségletét. Iszapfürdőt építenek Szeged város gőzfürdő­jével kapcsolatiban. Az iszapfürdőt a legsür­gősebben meg fogják építeni, úgy hogy a nyárra már üzembe is helyezhetik. Az adóalap leszállítását február 28.-ig lehet kérelmezni Tudvalevőleg azoknak az adózóknak, akik­nek a kereseti és jövedelemadó alapja eddig a 10.000 pengőt, vagyonadó alapja pedig a 20.000 pengőt meg nem haladta, meg volt rögzítve az adóalapja. Mármost az adózónak jogában ál­lott, ha a jövedelme a fent megjelölt határt nem érte el, új kivetést kérelmezni és ezt ja­nuár végéig benyújtani. Most a pénzügyminisz­ter elrendelte a határidő kitolását, úgy, hogy az adóalapnak újból való megállapítását február 28-ig lehet kérelmezni. Ha az adóalap új megállapítását kérelmez­zük, adóvallomást, mérleg- és nyereség vesz­­teség-Szárd­át kell beterjeszteni és az adóhiva­tal ennek alapján fogja az adót kivetni. Előadás a vasutakról. A „Vasúti és Közle­kedési Közlöny“ 60 éves jubileuma alkalmá­ból elhatározott előadás-sorozat február hó 25-én d. u. 6 órakor folytatódik, amikor is — ugyancsak a Magyar Vasúti és Hajózási Klub dísztermében (VI., Csengery ucca 68. szám) „A vasutak szerepe a modern finanszírozás ki­alakulásában“ címen Dr. Heller Farkas mű­egyetemi tanár tart előadást. Az előadásokra névre szóló meghívók nem küldetnek szét, de minden érdeklődőt szívesen látnak. A Pécsett felépítendő ref. polgári iskola és internátus céljaira a város támogatást ajánlott fel. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy vágy­­telket, vagy pedig 10.000 pengőt bocsát az iskolaépítkezés rendelkezésére. Kislakásépítés Pécsett, Pécs város és az ot­tani­ péznintézetek, valamint gyárak a város lakásszüksége és a munkanélküliség csökke­nése érdekéb­en 50 egyszoba-konyhás munkás­lakás építését határozták el, 10—20 éves tör­lesztésre. Adóhivatalt és postapalotát fog építeni Nagykőrös városa tavasszal. A vidéki városok a közmunkák megindításáért. A Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága legutóbb a vezetőség ülésén előt­erjesztést tett a munkahiány enyhítése és a közmunkák megindítása érdekében. Java­solta: kérjék meg a kormányt, hogy az ínség­­munkák megindítására felveendő "kölcsön ka­matait vállalja az állam. Az állandó bizottság elhatározta, hogy emlékiratot terjeszt fel ez ügyben a miniszterelnökhöz. SZAN­. „KERAIMT“ FALBURKOLÓLAPOK SZIXBEX- ÉS KIVITEI N­EX A JELEKKOR LEGHATÁSO­SABB FAL­BURKOLÓ­­ X Y A G A. SOMOGYI BÉLA BUDAPEST, VI., GR ZICHY JENŐ­ U. 34. TELEFON: A. 198- 81.

Next