Vállalkozók Lapja, 1935. július-december (56. évfolyam, 53-104. szám)

1935-07-31 / 61-62. szám

6. oldal. ELŐFIZETÉSI NAPTÁR KERDEKC lEVELEKi fggi csen la gga l^i 4^1 Adókedvezményt a megüresedett lakások rendbehozatalára! Igen tisztelt Szerkesztőség! Az aláírásomhoz biggyesztett minősítést ne mél­­tóztassék száz százalékosan, helytállónak kvali­fikálni. Csak kisebb részben vagyok tulajdonosa a házamnak. Már­­adóban­ van s igy az uiam a benne jobban érdekelt társ. Igen szép lakáso­kat építtettem, még a boldog emlékezetű békés időkben. Az összkomfortosság legújabb keletű kifejezése akkoriban még nem járta. Az ötszo­bás lakások ideje azóta, sajnos, lejárt és kény­telen vagyok a jelentkező bérlők sokszor diktá­tori hangon hangoztatott kívánságait komoly megfontolás tárgyává tenni, mert különben egy­általában nem állanak szóba velem. A mi kör­nyékünkön tekintélyes számban állnak üresen az ötszobások. Abba még bele tudnék nyugodni, hogy olcsóbban adjam ki tátongó lakásai­mat, de a „rendbehozás" minden alka­lommal másfél évi bér­nek megfelelő költségeket nyel el. Kérdem, igazság-e az, hogy ezeket a költségeket ma­gam viseljem? Társam (az állam) a fizetendő bérnek több mint fele részét bekövzeteli­ tőlem. Az adókedvezmé­nyi rendeletnek ki kellene terjeszkedni a bérlő­változás gyakori eseteire és a változással járó „helyrehozás“ költségei­ben, ugyancsak részt kellene vennie. Különben ő is károsodik, mármint az állam­kincstár, mert jelentékeny hányada a régi laká­soknak azért áll üresen, azért nem jelent adó­jövedelmet, mert a háztulajdonosok nem képe­sek a megürült és új bérlő által elfoglalandó la­kás rendbehozásának költségeit előteremteni. Kérem, méltóztassék soraimnak a Vállalko­zók Lapjában helyet adni és velem együtt, felhívni a fiskus figyelmét arra, találjon módot a sok üresen álló régi lakás rendbehozásának megkönnyítésére. Rendelkeznie kellene a régi házak teljes elér­téktelenedésének megakadályozása céljából, hogy a megüresedett lakások jó korba hozása a tatarozási adókedvezmény kategóriájába so­­roztassék és hogy ez igazoltan szükséges költségek bizo­nyos százaléka erejéig adóengedménnyel jár­janak. Kiváló tisztelettel WERNER KÁROLY háztulajdonos. A vékony külfal új formatéglát követel Lapunk július 17-iki számában arról írtunk, hogy a vékonyabb külfal jobb vakolatot köve­tel. A kis tanulmány a szakkörökben általános érdeklődést keltett. Most ezzel a kérdéssel kapcsolatban egy fia­tal, magyar technikus zseniális találmányáról­­számolhatunk be, egy új téglaformáról. Az utóbbi idők folyamán épült új házak a legtöbb esetben 25 cm vastag külső téglafalból készültek. Ez a falvastagság a rendes, szokvá­nyos vakolatréteggel elégtelen védelemnek bi­zonyult a szél-, hő-, páralecsapódások és hézag­­kirajzolódások keletkezése stb. ellen, a kisüt­­hetés pedig lényegesen több költséget igényelt. A hiány főleg a viharoldalakon tűnik szembe. Az épület külső homlokzatán és belső felülete­ken a vakolaton a hézagolás körül izzadó foltok mutatkoznak. Ennek elmaradhatatlan következ­ménye az, hogy a vakolat meglazul és lehull. Kétségtelen, hogy a falazat elégtelen szige­telő értéke okozza a gyakran észlelt páralecsa­pódásokat, melyek a leggondosabb kivitelezés mellett is a hiányos habarcshézagokon keresz­tül, mint a külső hideg és a belső meleg levegő állandó találkozásának folyománya jelentkezik. A feltaláló nagyon helyesen abból az elgon­dolásból indult ki, hogy a vékony falaknál hasz­nálatban lévő tégla formája nem alkalmas arra, hogy az átmenő habarcshézagok légmentesen lezárhatók lgyenek. Egy zseniális fogással meg­reformálta a tégla formáját oly sikerrel, hogy az univerzális lett, falhoz, mennyezethez egy­aránt használható és a fent ismertetett káros jelenségeket teljesen kiküszöböli. Az uj formájú tégla vakolattartás szempont­jából is további nagy előnyöket nyújt. Az uj téglából épült házról a vakolat többé le nem hull­hat, használatánál falakba, valamint a födém­­szerkezetbe hevezendő különböző vezetékek ré­szére szükséges hornyok utólagos vésése sem szükséges többé. Csekély üzemi átalakítással a téglagyárak gyorsan áttérhetnek az új formatégla gyártá­sára. A találmány a szakemberek érdeklődését bizonyára fel fogja kelteni.­­ A haszon, amit az új találmány a közgazda­ság és ipar számára jelent, elmaradhatatlan s rita még anyagilag kellőképen fel sem becsül­hető. ' ’ ' (Shi) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1935. július 31. A balatoni körforgalom kérdése Ez a kérdés már­ több ízben felmerült és hogy alapvető lényegében világítsuk meg ennek je­lentőségét, azokból a ténybeli állapotokból kell kiindulnunk, melyeket a Balaton körül a je­lenben meglevő vasúti közlekedés terén találha­tunk. Ezek lényege szerint a Balaton déli part­ján végigvonuló, volt Duna—Száva—Adria vasút kezelésében állott déli fővonal, szintúgy az északi parton végigvonuló MÁV­ fővonal külön-külön ma már oly j­ól átgondolt menet­rend alapján bonyolítják le a forgalmat, rész­ben a fővárossal, részben pedig az illető vonal mentén fekvő fürdőhelyek között, hogy kívánni valót már alig hagy maga után. Ezekkel a tény­leges állapotokkal szemben a Balaton két partja közötti érintkezés —­ vasúti közlekedés szem­pontjából —■ részben megoldatlan, (ha ugyanis ebből az elgondolásból a balatontavi hajóköz­lekedés kérdését figyelmen kívül hagyjuk). A két tópart egymásközti forgalmának lebonyolí­tásában azonban fontos­­ szerepre hivatott az autóbuszforgalmon kívül a vasút is, még­pedig körvasúti forgalom alakjában. Az ilyen bala­tontavi körvasútnak létesítése alig számbave­­hető beruházást igényel. A két említett fő vas­útvonal a délnyugati részében. Keszthely táján már össze is van kötve, ellenben északkeleti részében az összeköttetés teljesen hiányzik és csak Szabadbattyánon át 10 km távolságban áll fenn. A Balaton északkeleti partja közelében halad el azonban a jutás—hajmáskér—lepsényi helyiérdekű vasút vonala, melyet a MÁV északi fővonala Csajág és Balatonakarattya állomások között nyílt pályán egy felüljáróval keresztez. Ez a keresztezés a kulcsa a balatoni kör­forgalomnak. Ha ugyanis a Máv­-nak a Kenese felől befutó vonalát egy leágazó­vágánnyal összekötjük a Jutás—Lepsény vonallal oly módon, hogy a kitérő vágány Lepsény irányában csatlakozzék, — ezzel meg van teremtve a Kenese—Lepsény kö­zötti közvetlen forgalomnak lehetősége. A megvalósításra váró deltavágány hossza leg­feljebb 700—800 méter lehet és annak lefekte­tése nem ütközik különösebb nehézségekbe és nem is okozna lényegesebb költségeket. Ezáltal a két balatoni fővonal egy Balatonkenese—Ba­­­latonfőkajár—Lepsény szárnyvonal útján köz­vetlen összeköttetésbe jutna, ami —­ a turisztikai és idegenforgalmi szempontokon kívül — a Ke­nese és Aliga közötti partszakasznak, mely egyike a Balaton legszebb és a fővároshoz leg­közelebb eső pontjainak, fejlődését — ellentét­ben eddigi elszigeteltségével — segítené elő. ( Ami most már a forgalom lebonyolítását­ illeti, erre a célra a legracionálisabban felhasz­nálhatók volnának a már néhány év óta üzem­­ben levő motoros vonatok. WITTMANN ERNŐ tisztelettel közli, hogy régi cége megszüntetésével Falermelä-, ép!-, ts­iiaanbesztliiii i-l. V., Fodor-u 1 3­5 sz (V., Váci út 136. sarok) iparvágányos, gőzfürésszel és gőzfavágóval felszerelt telepén Építési anyag osztály mindennemű építési anyagban cement, mész, gipsz, stb. Épületfa osztály deszka, léc, zárléc, aragott­a stb. Tüzelőanyag osztály szén, kok­sz tűzifa a legversenyképesebb árakon áll tisztelt vevői rendelkezés­re. Többszázezer pengős befek­tetéssel megkezdik a Maros védőgátjának felmagasítását A „Tiszántúli Ipar, és Kereskede­lem” a tatarozási akció kiszéle­sítéséért A Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat legutóbbi közgyűlésén elhatározták, hogy a halaszthatatlanul sürgősnek minősített marosi töltésmagasítás céljaira 350 ezer pengős köl­csönt vesz fel a társulat, ezenkívül felhas­z­­nálja a Társulat az árvíz­ esetére tartalékolt 200 ezer pengős tőkéjét is, ha bankgaranciát kap arra, hogy árvízveszedelem esetén felve­het ilyen összegű kölcsönt. Az il­y módon ren­delkezésre álló 550 ezer pengőből a marosi és a tiszai­ töltés magasstású munkálatokat vé­geztetik el. Az új kecskeméti közkórház építése. A Kecs­keméten építendő új közkórház tervezete tel­jesen elkészült. A tervek részleges megvalósí­tására 600 ezer pengős OTI kölcsön áll rendel­kezésre, ezt azonban a város a mai nehéz hely­zetben csak úgy tudja igén­ybe venni, ha a mi­nisztérium felemeli a betegápolási alapot. A bel- és pénzügyminisztériumban a napokban döntenek a kecskeméti kórházépítés ügyében és аккот dől el, hogy megvalósulhat-e a kór­ház felépítésének terve. Kecskeméten új szállodát akarnak építeni. Egy tőkeerős kecskeméti háztulajdonos bead­vánnyal fordult a város polgármesteréhez és bejelentette, hogy új modern szállodát akar építeni a városban, amihez csak Kecskemét er­kölcsi támogatását kéri. A polgármester a be­­advány birtokában felhívta a Beretvás szálloda tulajdonosait, hogy nyilatkozzanak, mi a szán­dékuk a szálloda­építkezés tekkntetében, hogy a város az építkezési tervet­­ennek figyelembe­vételével vegye, tárgyalás alá. Egyelőre pontonhidat építenek Tiszapolgár­­nál. A Tiszapolgárnál tervezett 300 méteres vasbetonhíd megépítése elé egyelőre leküzdhe­tetlen pénzügyi akadályok gördültek, mert a kereskedelemügyi minisztérium nem tud fede­zetet kijelölni a kétmilliós költségre. Miután Alsóborsodnak szinte létkérdése az, hogy Tisza­­polgárnál híd épüljön, a kormány elhatározta, hogy Tiszapolgárnál ponti­onhidat építenek, amelynek fenntartási költségeit a hídvám be­vételből fogják fedezni. Természetesen ezzel sem Tiszapolgár, sem Borsod-Gömör vármegye, (sem a hídépítő vállalkozói kar) nem mondott le a végleges vasbetonhíd megépítéséről, és a terhek vállalásánál az a legfontosabb kikötés, hogy az­ idő és a a pénzügyi viszonyok meg­változásával­ mielőbb meg kell építeni a vég­leges hidat. Szakmai fizetésképtelenségek. Létrejött magánegyességek: Gazdasági Gép- és Szerszámáru­gyár és Zsákkeres­kedelmi Vállalat, Novobáczky Andor (Szentes) ügyében a magáne­gyesség az OHE előtt létrejött. Kvóta 50 százalék, teljesítés 10 hó. — Guttmann Imre bádogosmester, pécsi lakos ügyében a magánegyesség az OHE előtt létrejött. Kvóta 50 százalék, teljesítés 10 hó. Mik épülnek az idén a Balaton somogyi állomá­sain? A leljes állomásépületet megnagyobbí­tották, 500.000 pengő költséggel teljesen átala­kítják a siófoki állomást is, ez azonban már csak a jövő szezonra készül el. Ivókutakat és megfelelő illemhelyeket kapnak sorban az ösz­­szes balatoni állomások. Z­am­árdin rakodó­vágány épül, Szemesen pedig állatrakodót építenek. Az utóbbi építkezések hivatva lesz­nek gyorsabbá tenni a balaton­menti élelmiszer­szállítást. A Máv­ igazgatósága azonkívül nagy súlyt helyez az állomások csinosítására s azokat kis kertekkel, virágágyakkal díszíti. Kitűnő laptársunk, a Debrecenben megjelenő „Tiszántúli Ipar és Kereskedelem,“ népszerű formában, kis nyomtatott füzetben ismerteti a házak átalakítására és tatarozására vonakodó adó- és hitelkedvezményeket. Több ezer pél­dányban adta ki a füzetet, amelyet az iparos­ság oszt szét a háztulajdonosok között. Csak dicsérni lehet laptársunk ötletességét és áldo­zatkészségét, amellyel segítségére sietett a tiszántúli iparosságnak, hogy a felvilágosító munka innem szélesebb rétegekben bírja rá az ottani háztulajdonosokat házaik tatarozására és rendbehozására. Kívánatos volna, ha ezt a felvilágosító pro­pagandamunkát többi vidéki városainkban is elvégeznék, sajtó és ipartestület együtt, a kerü­­leti keretik­ és iparkamarák iránymutatása mel­lett. Ehhez kérünk a vidéki kamarák részéről az eddiginél több aktivitást és kezdeményezést. Az ötlet megvan, az ötlet jó, tessék lemásolni! A kecskeméti Kada Gyermekotthon kibőví­tése. Kecskemét városa a Kada Gyermekott­hon kibővítését is programjába vette. A tervek annak idején elkészültek, a költségvetést m­eg­­állapították és az elfogadott határozattal együtt felterjesztettek a minisztériumhoz. A jóváhagyás előreláthatóan még a nyár folyamán megérkezik, úgy, hogy remélhetőleg a bővítési munkálatokhoz az ősszel hozzákezdhetnek. Kibővítik a gyöngyösi alapítványi kórházat. Gyöngyös város egyik legfontosabb intézménye, az alapítványi kórház, amely ezer ágyával az ország egyik legnagyobb közkórháza. Teljesen a maga erejéből tartja fenn magát és évről­­évre gyarapszik. A legutóbb tartott kórház­bizottsági ülésem 100.000 p­­ing­ő­s építke­zést h­a­t­á­r­o­z­t­ak el. Erre­ azért van szükség, hogy a szülészeti osztály felállítása miatt kilakoltatott konyhák és éttermek ré­szére emeljenek hajlékot. Gyöngyösön nagy örömmel fogadták az építkezés hírét, amely a Zita-utcában rövidesen meg is kezdődik. Húszezer pengőt ad Pécs a vegyesdandár új épületének átalakítására. A pécsi vegyesdan­dár parancsnokság most átköltözik a Frigyes laktanyából a Pécsi Takarék épületébe. Az épület átalakítási munkálatai 20 ezer pengőbe kerülnek éss ezt­ az összeget a honvédkincstár kérelmére a város fogja folyósítani. Kilátótornyok épülnek a Göcsejben. Mint Zalaegerszegről jelentik,­­ ő d­e Zoltán alispán kezdeményezésére Göcsej legmagasabb­ domb­ján, a Kandikon, továbbá a Zalaegerszeg köze­lében levő bazitai helyen, amelyek a megye nyugati részének legszebb pontja, kilátótornyo­kat fognak építeni. Modern lőpálya építése Sopronban. Sopron­ban az 1933-ban újjáalakult Soproni Polgári Lövészegyesület a­ lövészetnek népi sporttá fejlesztése érdekében elhatározta, hogy modern, a célnak megfelelő lőpályát épít. A Hatvan-ház mögött­i erdő szélén tervezik a mo­dern és tel­jesen biztonságos lövőpálya megépítését. Kibővítik Pécsett az Ágoston­ téri plébánia­templomot. Mint ismeretes, a város törvényha­tósági bizottsága megszavazta az Ágoson téri plébániatemplom kibővítési munkálatainak költ­ségeit. A bővítési munkálatok most rövidesen kezdetüket veszik. A templom megnagyobbí­­tása úgy nyer megoldást, hogy északi falához egy oldalhajót építenek. Az építkezés nem lesz nagyarányú, de pár hétig mégis foglalkoztatni fogja a pécsi építőipart. Mész Ripper Károly Általános anyagraktár Pesti raktár. Vill. Benicsky.ucca 6. Telefon 30 2-03. Budai raktár: Kelenföldi Teher p. u. XI., Hamzsabégl-ul 18—20. Telefon :19­5-41. Szinkron a mindig pontos hálózati villamos óra. Gyártja: Óragyár, Tömő-ucca 26. szám. 411P KERESKEDELMI ÉS Áruüzleti HÍREK A magyar fapiac forgalmát kedvezőtlenül befolyásolja a budapesti építőmunkások sztrájkja, a vidéki mezőgazda­­sági lakosság pedig a mezei munkákkal van elfoglalva és fabevásárlásait későbbi időpontra kénytelen elhalasztani. Gyengén van foglalkoz­tatva a famegmunkáló és bútoripar is, úgy, hogy erről az oldalról sem mutatkozik szá­mottevő kereslet. Ezzel szemben állandóan fo­kozódik a termelők és nagykereskedők kíná­lata, akik a részükre­­engedélyezett kontingen­seket ki akarják használni.­­ Osztrák áru­ban állandóan történnek eladások. A szabad osztrák kontingensből még mintegy 3000 vá­gon áll rendelkezésre, me­ly előreláthatólag két részletben, augusztus és október végén kerül­nek felosztásra.­­ Csehszlovák viszony­­latban a fenyőfűrészáru behozatala még nem indult meg. Csak gömbfaszállítások vannak folyamatban a tiszai fűrészek részére, azonban a Tisza alacsony vízállása nagyon hátráltatja a tutajozást és igy a tiszai fűrészek gyengén vannak ellátva gömbfával. A csehszlovák bánya­fa és farag­ott fa szállítása sem indult meg. A Román fűrészáruban a kereslet gyenge. Míg néhány hónappal ezelőtt valóságos tüle­kedés folyt a román fabeho­zatali engedélyek­ért, most vevőkben van hiány. Román fara­­gott fából a folyó évre megállapított 85 vago­­nos kontingenst már felosztották, újabb beho­zatali engedélyeket ily árura az idén már nem adnak ki, hanem a kontingens hátralévő ré­szét a jövő év szükségletének biztosítására •■ártják fenn. Román fenyőrud bőven ál ren­delkezésre. — Lengyel áruban 1000 vágón fenyőfürészanyag. 500—500 vágón széldeszka, bányafa és faragottfa behozatala vált lehetsé­gessé; ez az áru főleg az ország északkeleti vi­dékére gravitál. Egyelőre 250 vagon fűrész­árura adtak ki behozatali engedélyeket, a még hátralévő mennyiségek behozatala ügyében a Magyar fatermelők, fakereskedők és faiparo­sok országos egyesületének faügynöki szak­osztálya illetékes helyen előterjesztést tett arra nézve, hogy a lengyel fűrészáru behozatalban mindazok részesüljenek, akik erre vonatkozó igényjogosultságukat és az import lebonyolí­tásának lehetségét kellően igazlni tudják. A Jugoszláv fenyőanyag­okban alig van be­hozatal, a rendelkezésre álló kontingens még nagyobb arányu importot tenne lehetővé, az áru azonban túl drága és­­ezért a dunántúli és dél­­magyarországi fakereskedelem inkább más ter­melő helyekről szerzi be szükségletét.­­ Az árak úgy a nagybani, mint a detanforgalom­­ban szilárda­k, mert a behozatal új rend» az árunak köbméterenként 1—2 pengővel való drágulását idézte elő. A tűzifapiac forgalma nagyon gyenge. Csak száraz áru kerülhet forgalomba, míg a friss tűzifa szállítására előreláthatólag csak a­z őszi hónapokban kerülhet a sor, amikorra az 1933— 931. évi termelésű tűzifából visszamaradt kész­letek nagy része elfogy. Az 1934—935. évi ter­melés mennyisége 150.239 vágón, míg az előző kampányban 186.865 vágón volt a bejelentett tüzifakészlet. A tüzifaárak szilárdak. Bükkhaáb 340- 345 P, cserhasáb 308—810 P, gyertyánhasáb 815—320 P, akáchasáb 285—290 P vagononként budapesti paritásban. A Fa­­forgalmi r­t.. augusztusban bükkhasábért 814, gyertyánhasábért 305, cser, tölgy, kőris­hasábért 294, akác­ hasábért 290, egyéb kemény lombhasábért 270, fenyőhasábért 280, lágy lombhasábért 240 P-t fizet a készlettulajdono­soknak. Az Import tűzifa árának újabb megállapítása A földmivelésügyi miniszter az import tűzifa árát új rendeletben állapította meg. A föld­­mivelésügyi miniszter az Erdőbirtokosok és Fakereskedők Faforgalmi Részvénytársasághoz intézett 51.905—1935. I—1. számú rendelete Magyarországnak a külföldről behozott tűzifa elhelyezésére engedélyezett területét két kör­zetre osztotta fel. Az első körzet kiterjed Zá­hony határállomástól kiindulva a magyar-cseh, illetve magyar-román határ Kötegyán határ­­állomásig, innen Vésztő, Szeghalom, Kőrös­­ladány, Dévaványa, Kisújszállás, Kunmadaras, Nádudvar, Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Büdszentmihály, Ti­­szalök, Görögszállás, Nyíregyháza, Kemecse, Kisvárda és Záhogy által határolt területekre. A második körzet az országnak a külföldi tűzi­fa elhelyezésére engedélyezett területe többi részét foglalja magában. Az első körzetben az I. osztályú bükk hasáb tűzifa és hántolt tűzifa legalacsonyabb árát 270, legmgasabb árát 310 pengőben és egyéb minőségű és választékú bükk tűzifa legalacsonyabb árát 255, legmaga­sabb árát 295 pengőben. Végül a tölgy, cser és egyéb fajtájú tűzifa legalacsonyabb minőségre és választékra, való tekintet nélkül 250, legma­gasabb árát 290 pengőben állapítja meg. A második árkörzetben az I. osztályú bükk hasáb és hántolt tölgy tűzifa legalacsonyabb ára 315, legmagasabb ára 340, az egyéb minőségű és választékú bükk tűzifa legalacsonyabb ára 300, legmagasabb ára 325 pengő, a cser, tölgy és egyéb fajtájú tűzifa legalacsonyabb ára minő­ségre és választékra való tekintet nélkül 300, legmagasabb ára 325 pengő. Kikötötte a föld­művelésügyi miniszter, hogy a második árkör­zetre vonatkozó 10 pengős áremelés csak az évenként legalább 25 normál vágón tűzifát for­galmazó kiskereskedők részére történő eladá­sokra nyerhet alkalmazást. A megállapított árak 10.000 kg-ként a­ feladóállomás értendők és bennfoglaltatnak a vasúti vagy hajófuvar, a vám és vámkezelési, a forgalmiadó váltság, a fuvarlevél és kövezeti vám költségek. Az ezen­­felül felmerülő minden költség a vevőt terheli.

Next