Vállalkozók Lapja, 1936. január-június (57. évfolyam, 4-26. szám)

1936-01-22 / 4. szám

VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1936. január 22. Rendelettervezet az építőiparok gyakorlásáról — Építőipari törvény helyett terjedelmes rendelettervezet — ...a mesterek Országos Egyesülete 19­ 17-én este Lovass Sándor elnökletével tag­ot tartott, amelyen több mint 120 épitő­­j­elent meg. Az ülés megnyitása után Óváry Gusztáv alelnök bejelentette, hogy a legfőbb napirendi tárgya annak a ren­dezetnek ismertetése, amely az építő­­tvény helyett, annak megalkotásáig is, Ságban szabályozni hivatott a külön­­ös mesterségek iparát. István, az egylet főtitkára kezdte meg a rendelet ismertetéséről. Bevezetője­­adta, hogy az eredménytelenül végző­­" építőipari törvény tárgyalás­­én még Fabinyi kereskedelem­­be­l megbízta az építőmesterekez­ottságot, hogy dolgozzon ki terve­­van átfogó rendeletről, amely az ezen mutatkozó ellentétek kikü­szö­­ujból szabályozná az építő mestersé­­gig is, amíg a kormány az építőipart a törvényhozás elé terjesztheti. A K 1­­935 elején el is készült feladatával és­­ta tervezetét a minisztériumnak, amely ma az iparügyi miniszter előtt fek­­, tudvalévően még az ősszel kijelen­­gő, ha nem is sikerülne minden irány­­t nyugtatóan az építőipar helyzetét tór­­usilag szabályoznia, mindenesetre rövi­­­ndeleti uton fogja a legfontosabb kéz­­szabályozni és az egyes építő kategó­­■öt b­e mutatkozó súlyos ellentéteket ki-Fábián István főtitkár pontról-pontra a IX fejezetből álló, 120 oldal ter­­rendelettervezetet, amelyet Schoditsch a Felső Építő Ipariskola ny. igazgatója endelettervezet megalkotásával megbízott előadója szignált.­­Adelettervezet ismertetése után, amelyet­­lapunknak is módjában állott meg­­jelenlévők közül Markó Elek, séf, Zeiss, Thomán építőmesterek , a tervezethez, majd Lovass Sándor adatára a taggyűlés Fábián István fő­titkár, Stern és Thomán építőmesterekből álló 3 tagú bizottságot küldött ki, azzal a megbí­zással, hogy a legújabb építőipari rendeletter­vezetet tanulmányozzák át, vessék össze a Fabinyi-féle 1933-as építőipari törvénytervezet­tel és észrevételeiket írásban tegyék meg az Egyesület elnökségének. A bizottság munkájában való részvételre felkérte a gyűlés a jelen lévő Molnár Sándor építőmestert is, aki az előző építőipari törvénytervezetek tárgyalásain részt vett és a kérdés kitűnő ismerője. Az Egyesület azért foglalkozik kimerítően a legújabb terve­zettel, hogy amire azt hivatalosan is meg­küldik az érdekelt ipartestületeknek és egyéb testületeknek, akkorra már kellő felkészültség­gel szólhasson hozzá a kérdéshez. A gyűlésen ezután foglalkoztak a februárban megrendezendő, a kőművesmesterek által kez­deményezett építőipari nagygyűléssel, amelyet kizárólag az építőiparosság gazdasági kérdései­nek szentelnének és amelyen az építő munka­alkalmak kérdésével foglalkoznának. Az egylet részt vesz a demonstratív nagygyűlés rendezé­sében, amelyen előadót is állít. Mihályi Lajos az építőipar hitelkérdéseivel foglalkozott és lépéseket sürgetett olyan irány­ban, hogy az építőiparosság hitelellátását meg­felelően biztosítsák. Ezután vitéz Márton Ferenc kifogásolta, hogy az 077 tartaléktőkéket csak kisebb arány­ban fordítják magasépítkezések céljaira. Markó Elek a házadómentességi és tatarozási rendeletek hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A taggyűlés úgy határozott, hogy az építő­ipari rendelettervezet kérdésében a kiküldött bizottság jelentése alapján fog legközelebb vitaülést rendezni. Az ülés a késő esti órákban ért véget.­­ • Az alábbiakban ismertetjük az építőiparok gyakorlásáról szóló legújabb rendelettervezetet, amely rövidesen az érdekeltek megvitatása alá kerül. c) az a) és b) pont alatt megjelölt munkák végre­hajtásához szükséges állványozási munka, legfeljebb 5­00 méter magasságig. 8. §. A kisebb ácsiparos munkakörébe tartoznak: a) a 7. §. a) pontjában meghatározott épületeken előforduló ácsmunka készítése, ideértve az említett épületek faszerkezetének fenntartását, javítását és bon­tását is, b) fából való padló, kerítés, kertiház, fürdőkabin, ácsolt kapu, ácsolt ajtó és ablakfélfa, sertésól és ki­sebb háziállatok tartására szolgáló egyéb férőhely észítése. 0. §• A kisebb kőfaragóiparos munkakörébe tartoznak: a) a követ vagy műkövet feldolgozó olyan kőfaragó munka, amelyet nem az épület szerkezeti részein vé­geznek, illetőleg, amelyeket az épületrészeken nem az illető kisebb kőfaragóiparos, hanem arra jogosított más iparos helyez el, b) köböl, vagy műkőből egyszerű sírkő készítése és elhelyezése alapozással együtt. 10. §. 1) Valamely községnek megyei várossá átalakulása esetében azok a kisebb kőművesiparosok, ácsiparosok akik a község átalakulása előtt nyertek kisebb kő­műves, kisebb ácsipar gyakorlására iparengedélyt, iparukat továbbra is a 7. és 8. §§-okban megállapított t­e­r­j­ed­el­e­m l­­оn д­ r­p v­о г о 111 ú t­j­á­n. Valamely községnek megyei városba vagy tör­vényhatósági városba való bekebelezése esetében azok a kisebb kőművesiparosok, ácsiparosok, akik a köz­ség bekebelezése előtt nyertek a kisebb kőműves-, il­letőleg kisebb ácsipar gyakorlására iparengedélyt, ipa­rukat a 7. és 8. §-okban megállapított terjedelemben a városnak csak azon a területén gyakorolhatják, amely a bekebelezés előtt a község területe volt. 11. §: A mérnökmélyépítőmesteri ipar munka­­körébe tartoznak: a) a mélyépítkezések, illetve mérnöki építkezések, mint út-, vasút-, alagút-, híd- és vízépítkezések kö­rébe tartozó összes építmények építési fenntartási, átalakítási, javítási és bontási mukái, beleértve a hozzá tartozó összes egyéb iparosmunkákat is, ha azokra külön iparengedélye van. b) Nem tartoznak azonban a mérökmélyépitömesteri ipar munkakörébe az előbb említett mélyépítmények­kel szerkezetileg össze nem függő magasépitmények épitési, fenntartási, átalakítási, javítási és bontási munkái. 12. §. A mélyépitöm­esteri ipar munkakörébe tartoznak: a) a mindenkori mérnöki fenntartási rendeletben a mérnöki kamara mérnöktagjainak tervezésre fenn­tartott mérnöki munkák határáig terjedő mélyépítmé­nyek (mérnöképítmények) építési, fenntartási, átala­kítási, javítási és bontási munkái, valamint az ezek­kel szerkezetileg összefüggő építőmesteri munkák is, amennyiben azok tervezés tekintetében nem kívánnak különleges építészmérnöki szaktudást. (1) Hogy a kőművesmesterek és ácsmesterek a mélyépítőm­esteri ipar körébe tartozó legegyszerűbb szabvány szerinti építményeket, amelyeket eddig jo­gosan építettek, mely határig építhetik tovább, ezt (1) Jelen rendeletben megállapított jogszabályok nem érintik a gyáriparnak azt a jogát, hogy az épületek vasszerkezeti részét előállíthassa, az épületen a ren­deltetési helyén összeszerelhesse és felállíthassa. (2) Az épületeken előforduló midenféle vasszerkeze­tek elhelyezése — ha gyár részéről az épületen szere­lés és felállítás nem történik , valamint a vasszer­kezetek beépítése már az illletékes építőiparosok ha­táskörébe tartozik. 16. §. (1) Ipari kemencék, nagyolvasztók, kohók, gyárké­mények és hasonló építmények építése, kazánok be­falazása, valamint a bányák belsejében előforduló kü­lönleges építkezések végrehajtására iparengedélyt,­­ amennyiben ezen munkálatok tervezése a mindenkori tervezés tekintetében fenntartott mérnöki munkák kö­rébe tartoznak, — jelen rendelet megjelenésétől kezd­­e — az illető ipari szakmából csak oly a kir. Jó­zsef Műegyetem és a Bánya- és Erdőmérnöki Főis­kola, illetve a M. kir.József Nádor Műs­zaki és Gaz­daságtudományi Egyetem által kiállított okleveles egyének kaphatnak, akik igazolják, hogy legalább 3 évi az illető építményekkel kapcsolatos építkezések minh­elyén­ az építésvezetéssel kapcsolatos munkakör­ben szakbavágó gyakorlatot folytattak és így azt, mint azt, hogy a munkaadó ily munkálatokat ezen idő alatt tényleg végzett, az elsőfokú iparhatóság, illetőleg bá­nyahatóság is igazolja. II. építőipari képesítések, 17. §. Az épitészépitőmesteri, az épitőmesteri, a kőműves­­mesteri, az ácsmesteri és a kőfaragómesteri, továbbá a mérnökmélyépitőmesteri és mélyépitőm­esteri ipar­nak gyakorlásához szükséges képesítés, a következő szakaszokban szabályozott külön vizsgáin eres le­tétele alapján nyert képesítő bizonyítván­yagy a már megszerzett oklevél és az oklevél mis­­e sze­rint megállapított szakgyakorlat által igaz A) Az épitészépitömesteri ipar képt­se. 18. §. Az épitészépitömesteri ipar önálló gyakorlására pesttve van: a) aki a Kir. József Műegyetem, illetve a M­­i­er Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy­e­tem által kiállított vagy honosított építészi illetve ép­í­tészmérnöki oklevél megszerzése után az épitészépitö mesteri ipar munkakörében legalább 3 évig és eb­ből legalább 2 éven át épitészépitöme­sternél az épitsz színhelyén az épitésvezetéssel kapcsolatos munkai­­ben szakbavágó gyakorlatot folytatott s a 40. §-’ ■ 'állapított kiegészítő szóbeli vizsgát sikerrel tette. (l) Azoknál az oki. építészeknél, akik jelen i­telet megjelenése előtt az épitömesteri képesi avagy az épitömesteri iparengedélyt már m­egszeg­tők, az épitészépitömesteri képesítés már ezzel s­zok­nak tekintendő. b) aki a Kir. József Műegyetem, illetve a M.­­ József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyet­t kiállított vagy honosított mérnöki oklevél a szerzése után az épitészépitömesteri ipar munkák­ben legalább 4 éven át és ebből legalább 3 k­eresztül épitészépitö mesternél az építkezés szél­én az épitésveztéssel kapcsolatos munkakörben sí­bavágó gyakorlatot folytatott és ezenfelül a 41.­­ megállapított kiegészítő írásbeli és szóbeli épit­ésitőmesteri vizsgát sikeresen letett«*. c) Aki a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, illetve a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem által kiállított vagy honosított erdő­mérnöki oklevelet szerzett és igazolja, hogy az okle­vél megszerzése után az építészépítőmesteri ipar mun­kakörében legalább 4 éven át és ebből az időből leg­alább 3 éven át az építkezés színhelyén az építésve­­zetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gya­korlatot folytatott és a 42. §-ban megállapított ki­egészítő írásbeli és­­szóbeli épitészépítőmesteri vizsgát sikerrel letette. Aki a M. kir. József Műegyetem, illetve a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem által kiállított vagy honosított gépészmé­nöki vagy vegyészmérnöki, illetőleg a Báthya— és—iz­tőmérnöki Főiskola, illetve a M. kir. József Xát. Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiáll­­ott vagy honosított bánya- vagy kohómérnöki okle­vél megszerzése után az építészépítőmesteri iparmun­­kakörében legalább 5 éven át és ebből az időből leg­alább 4 éven át az építkezés színhelyén az építésve­zetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gya­korlatot folytatott és a szakmája szerint a 43. §-ba megállapított kiegészítő írásbeli és szóbeli építés, építőmesteri vizsgát sikerrel letette. e) Aki épitömesteri képesítéssel bír és a képesitő megszerzése után az épitészépitömesteri ipar munka­körében legalább 3 éven át az építés színhelyén az éri­tkezés vezetésével kapcsolatos munkakörben szak­bavágó gyakorlatot folytatott s a 34., 35. és 36. §§-ban előírt teljes írásbeli és szóbeli építészépitőmesteri vizs­gát sikerrel letette. B) Az építőmesteri kar képesítése. 14. §. 15. §. Az épitőmesteri ipar önálló gyakorlására képesítve лап. 13. §. (1) Azok az építőmesterek, akik az építőmesteri ké­pesítésű­ jelen rendelet megjelenése előtt szerezték meg, a 2. §-ban megállapított építészépítőmesteri munkakörbe tartozó munkákat továbbra is végezhetik (2) Azok az építőmesterek, akik igazolják, hogy ezen rendelet életbeléptetését megelőző időben leg­alább három éven át az előbbi 12-ik §-ban körülírt munkákat jogosan végezték, ilyen munka elvégzését a jövőben is vállalhatják, ha a rendelet életbelépte­tésétől­­számított­­ éven belül a mélyépítőm­esteri ipar gyakorlására iparengedélyt váltanak. (3) Az ilyen építőmesternek az iparengedély meg­szerzése céljából a 23. §-ban megszabott szakképzett­séget kell igazolni. a) a Kir. József Műegyetem, illetve a M. Kir. Jó­zsef Nádor Műszaki és Gazdasági Okmányi Egyetem által kiállított vagy honosított építészi illetve építész­mérnöki oklevél megszerzése után az építőmesteri ipar munkakörében legalább 3 éven át és ebb­­l az idő­ből legalá­bb 2 éven át építőmesternél az építés szín­helyén az építésvezetéss kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytatott s az 58. §-ban meg­esettől-esetre az eddig teljesített ilyen munkálatok és állapított kieg­észitő szóbeli vizsgát sikerrel letette. gyakorlatok hiteles igazolása alapján, az Épitőmesteri Képzettség (magas és mély) Megvizsgálására Szerve­zett Országos Bizottság javaslatára, az iparügyi m. kir. miniszter úr hozzájárulásával az E. E. M. Sz. O. Bizottság által kiállítandó jogosítványban fog meg­­állapíttatni. b) aki a Kir. József Műegyetem, illetve a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem által kiállított vagy honosított mérnöki oklevél megszerzése után az építőmesteri ipar munkakörében legalább 4 éven át még pedig ebből az időből leg­alább 3 éven át az építőmesternél tényleges munka­körben az építés színhelyén az építésvezetéssel kap­csolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folyta­tott és azonfelül a mérnökökre az 59. §-ban megálla­pított írásbeli és szóbeli kiegészítő építőmesteri vizs­gát sikerrel letette. c) Aki a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, illetve a M. Kir. József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi E­zy­etem által kiállított vagy honosított erdőmérnöki oklevelet szerzett és igazolja, hogy az oklevél meg­szerzése után az épitőmesteri ipar munkakörében leg­alább 4 éven keresztül és ebből az időből legalább 3 éven át az építkezés színhelyén az építésvezetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot foly­tatott és az 58. §-ban megállapított kiegészítő bresbáli és szóbeli épitőmesteri vizsgát sikerrel letette. d) Aki a Kir. József Műegyetemen, illettve a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított vagy honosított gépészmér­nöki vagy vegyészmérnöki illetve Bánya- és Erdőmér­nöki Főiskola illetve a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított vagy honosított bánya- vagy kohómérnöki oklevelet szer­­zett és igazolja, hogy az oklevél megszerzése után az építőmesteri ipar munkakörében legalább 5 éven át Rendelettervezet építőiparok gyakorlásáról évi XII. t.­cikkben foglalt ipartörvény 33. rt felhatalmazás alapján az építőiparok gya­­iddig is, mig a jelzett külön épitöipartól­­intézkedni, a különféle épitömesterségek »vetkező módon szabályozom: tITŐIPARI MUNKAKÖRÖK: 1 1. §. 6‘A) Magasépítés terén: '^épitömesteri ipar, mesteri ipar, vesmesteri ipar, ^steri ipar, te­rmesteri ipar, továbbá átmenetileg VQ2, kőműves ipar, ácsipar, ■* kőfaragóipar, kik n■ B) Mélyépítés terén: Ф *kmélyépitőmesteri ipar, . *mitőmesteri ipar. 8. §. ítész-építőmesteri ipar munkakörébe tartoznak: az épitkezés körébe tartozó összes építmények fentartási-, átalakítási-, javítási- és bontási beleértve a hozzátartozó összes egyéb iparos­at is, ha azokra külön iparengedély van. 3. §A­ z építőmesteri ipar munkakörébe tartoznak: mindenkori mérnöki fenntartási rendeletben a ki kamara tagjainak tervezésre fenntartott mun­­katáráig terjedő építési-, fenntartási-, átalaku­­­-, javítási és bontási munkák, valamint az ezek­­, kapcsolatos mindennemű vízjelentési, talajbontási, hozási- és állványozási munkálatok, amennyiben­­ nem kívánnak különleges mérnöki szaktudást,­­beleértve a hozzátartozó összes egyéb iparosmun- 14.az is, ha azokra külön iparengedély van.­ ­ *■ 8. A kőmű­vesmesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) földszintes és legfeljebb egy mansardszobával bíró egyszer alápincézett, vagy ehelyett csak alagsorral ellátott normális terhelésű olyan lakóházak, középü­letek, gazdasági és ipari épületek építési, fenntar­­tási-, átalakítási-, javítási és bontási munkái, beleértve hozzátartozó összes egyéb iparosmunkákat is, ha­tokra külön megfelelő iparengedély van, amelyek- 2a a falközök 6.50­ méternél, a belső magasságok pe­­g 4­00 méternél nem nagyobbak, b) az a) pontban említettt épületekkel kapcsolatos iztelenítési-, talajbiztosítási-, alapozási és állványoz­ási mukák, c) tekintet nélkül az épület magasságára, minden­em a belső és külső csak tatarozási és javítási mun­­k, beleértve a hozzátartozó összes egyéb iparosmun­ká­jat is, ha azokra külön megfelelő iparengedély van,­alamint ezek végrehajtásához szükséges, a legfelsőbb mennyezetnél talajtól számítva, legfeljebb 7­50 méter­nél nem magasabb állványozás, míg az ilyen tataro­zó ,i munkához szükséges és az említettnél magasabb ; ványozást csak építőmester vagy ácsmester végez­heti. d) Az a) pontban megjelölt kereteket meghaladó épületeken az utolsó emeleten mindennemű belső kő­műves-, fenntartási-, átalakítási-, javítási és bontási munka; az alatta levő emeleteken nem szerkezeti vá­laszfalak lebontása, a mennyezetet és a szerkezetet nem terhelő, csak önhordó válaszfalak építése, szerke­zeti falakban csak meglevő rendes méretű ajtó­, ak­k vagy más nyílás helyének, meglevő nyílásokba­n laknak, ajtónak befalazása, illetve elhelyezése mindaddig, amíg a nyílások szélességi mérete nem öltözik, azaz az épületek hordszerkezeteit vagy szer­kezeti falait nem érintik. 5. §. Az ácsmesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) minden faszerkezetű építkezés végzése, beleértve a favázas épületeket, s azok kitöltését is úgyszintén az ilyen építmény fenntartása, javítása, átalakítása és bontása. A hordozható és külön ácsolt szerkezet nélkül összeállíthtó úgynevezett hétvégi házak és fürdőkabinok, — melyek alkatrészeit azonban saját telepükön az asztalosiparosok is előállíthatják, — to­vábbá azok a különleges faszerkezetek, amelyeknek megtervezése a mérnöki fenntartási rendeletben a mérnöki kamara tagjainak nincsenek fenntartva, b) mindenemű építkezéseknél a fából való falak­ok, fafödémeknek, továbbá a fából való egyéb szer­kezeteknek és az ezekkel összefüggő burkoló famun­káknak, valamint mindennemű állványozásnak készí­tése, fenntartása, átalakítása, javítása és bontása. c.) ácsolt kapuknak, kerítéseknek, ácsolt falaknak és hasonló faszerkezeteknek készítése, fenntartása, át­alakítása, javítása és bontása. 6. §. A kőfaragómesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) a követ vagy műkövet feldolgozó mindennemű építőipari kőfaragómunka, az épület szerkezetét nem é­­intő kő-, vagy műkő kőfaragómunka elhelyezése, fenntartása, átalakítása, javítása és bontása, -a kőből vagy műkőből való sírkőépületnek nem tekinthető síremlékműs elkészítése, alapozása, elhelye­zése, fenntartása,­ átalakítása, javítása és bontása, c) az a) és b) pont alatt megjelölt munkák végre­hajtásához az állványozás 6.50 méternél nem nagyobb magasságig. A munkájához szükséges, de 6­50 méter­nél magasabb állványozást csak építőmester vagy ácsmester végezheti. 7. §• A kisebb kőművesiparos munkakörébe tartoznak: a) kis- és nagyközségekben, továbbá tanyákon, szál­lásokon legfeljebb 2 szobából, konyhából, kamarából és fatornácból álló egyenes sorú alá nem pincézett, egyszerű szerkezetű földszintes olyan lakóházak és gazdasági épületek építése, melyeknél a külső szer­kezeti főfalak külső falszínvonalai közötti távolság 6.00 méternél, belső űrmagassága pedig 3.50 méternél nem nagyobb, ide nem értve az ácsmunkát. b.) bárhol az a) pont alatt meghatározott épületek fenntartása, javitása, átalakítása és bontása, továbbá ezen épületeknek az épület szerkezeti részét nem érintő javitása és tatarozása. 57 210.ШЮ 3­5 Г5 évenkint a MARABU daraszéntüzelésű kazánok és kályhák.­­— Saját érdekében kérjen díjtalan árajánlatot! . Ilon RT, Budapest, V., ЩШМ 76/78. - lel: 48­ 4-72. m kg. hazai barnaszenet tüzelnek el, kg. kalória hasznos meleget ter­melnek, P. értékű külföldi tüzelőanyag be­hozatalát teszik fölöslegessé, Pengőt takarítanak meg tulajdono­saiknak

Next