Vállalkozók Lapja, 1936. január-június (57. évfolyam, 4-26. szám)
1936-01-22 / 4. szám
VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1936. január 22. Rendelettervezet az építőiparok gyakorlásáról — Építőipari törvény helyett terjedelmes rendelettervezet — ...a mesterek Országos Egyesülete 19 17-én este Lovass Sándor elnökletével tagot tartott, amelyen több mint 120 épitőjelent meg. Az ülés megnyitása után Óváry Gusztáv alelnök bejelentette, hogy a legfőbb napirendi tárgya annak a rendezetnek ismertetése, amely az építőtvény helyett, annak megalkotásáig is, Ságban szabályozni hivatott a különös mesterségek iparát. István, az egylet főtitkára kezdte meg a rendelet ismertetéséről. Bevezetőjeadta, hogy az eredménytelenül végző" építőipari törvény tárgyalásén még Fabinyi kereskedelembel megbízta az építőmesterekezottságot, hogy dolgozzon ki tervevan átfogó rendeletről, amely az ezen mutatkozó ellentétek kiküszöujból szabályozná az építő mesterségig is, amíg a kormány az építőipart a törvényhozás elé terjesztheti. A K 1935 elején el is készült feladatával ésta tervezetét a minisztériumnak, amely ma az iparügyi miniszter előtt fek, tudvalévően még az ősszel kijelengő, ha nem is sikerülne minden irányt nyugtatóan az építőipar helyzetét tórusilag szabályoznia, mindenesetre rövindeleti uton fogja a legfontosabb kézszabályozni és az egyes építő kategó■öt be mutatkozó súlyos ellentéteket ki-Fábián István főtitkár pontról-pontra a IX fejezetből álló, 120 oldal terrendelettervezetet, amelyet Schoditsch a Felső Építő Ipariskola ny. igazgatója endelettervezet megalkotásával megbízott előadója szignált.Adelettervezet ismertetése után, amelyetlapunknak is módjában állott megjelenlévők közül Markó Elek, séf, Zeiss, Thomán építőmesterek , a tervezethez, majd Lovass Sándor adatára a taggyűlés Fábián István főtitkár, Stern és Thomán építőmesterekből álló 3 tagú bizottságot küldött ki, azzal a megbízással, hogy a legújabb építőipari rendelettervezetet tanulmányozzák át, vessék össze a Fabinyi-féle 1933-as építőipari törvénytervezettel és észrevételeiket írásban tegyék meg az Egyesület elnökségének. A bizottság munkájában való részvételre felkérte a gyűlés a jelen lévő Molnár Sándor építőmestert is, aki az előző építőipari törvénytervezetek tárgyalásain részt vett és a kérdés kitűnő ismerője. Az Egyesület azért foglalkozik kimerítően a legújabb tervezettel, hogy amire azt hivatalosan is megküldik az érdekelt ipartestületeknek és egyéb testületeknek, akkorra már kellő felkészültséggel szólhasson hozzá a kérdéshez. A gyűlésen ezután foglalkoztak a februárban megrendezendő, a kőművesmesterek által kezdeményezett építőipari nagygyűléssel, amelyet kizárólag az építőiparosság gazdasági kérdéseinek szentelnének és amelyen az építő munkaalkalmak kérdésével foglalkoznának. Az egylet részt vesz a demonstratív nagygyűlés rendezésében, amelyen előadót is állít. Mihályi Lajos az építőipar hitelkérdéseivel foglalkozott és lépéseket sürgetett olyan irányban, hogy az építőiparosság hitelellátását megfelelően biztosítsák. Ezután vitéz Márton Ferenc kifogásolta, hogy az 077 tartaléktőkéket csak kisebb arányban fordítják magasépítkezések céljaira. Markó Elek a házadómentességi és tatarozási rendeletek hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A taggyűlés úgy határozott, hogy az építőipari rendelettervezet kérdésében a kiküldött bizottság jelentése alapján fog legközelebb vitaülést rendezni. Az ülés a késő esti órákban ért véget. • Az alábbiakban ismertetjük az építőiparok gyakorlásáról szóló legújabb rendelettervezetet, amely rövidesen az érdekeltek megvitatása alá kerül. c) az a) és b) pont alatt megjelölt munkák végrehajtásához szükséges állványozási munka, legfeljebb 500 méter magasságig. 8. §. A kisebb ácsiparos munkakörébe tartoznak: a) a 7. §. a) pontjában meghatározott épületeken előforduló ácsmunka készítése, ideértve az említett épületek faszerkezetének fenntartását, javítását és bontását is, b) fából való padló, kerítés, kertiház, fürdőkabin, ácsolt kapu, ácsolt ajtó és ablakfélfa, sertésól és kisebb háziállatok tartására szolgáló egyéb férőhely észítése. 0. §• A kisebb kőfaragóiparos munkakörébe tartoznak: a) a követ vagy műkövet feldolgozó olyan kőfaragó munka, amelyet nem az épület szerkezeti részein végeznek, illetőleg, amelyeket az épületrészeken nem az illető kisebb kőfaragóiparos, hanem arra jogosított más iparos helyez el, b) köböl, vagy műkőből egyszerű sírkő készítése és elhelyezése alapozással együtt. 10. §. 1) Valamely községnek megyei várossá átalakulása esetében azok a kisebb kőművesiparosok, ácsiparosok akik a község átalakulása előtt nyertek kisebb kőműves, kisebb ácsipar gyakorlására iparengedélyt, iparukat továbbra is a 7. és 8. §§-okban megállapított terjedelem lоn д rp vо г о 111 ú tján. Valamely községnek megyei városba vagy törvényhatósági városba való bekebelezése esetében azok a kisebb kőművesiparosok, ácsiparosok, akik a község bekebelezése előtt nyertek a kisebb kőműves-, illetőleg kisebb ácsipar gyakorlására iparengedélyt, iparukat a 7. és 8. §-okban megállapított terjedelemben a városnak csak azon a területén gyakorolhatják, amely a bekebelezés előtt a község területe volt. 11. §: A mérnökmélyépítőmesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) a mélyépítkezések, illetve mérnöki építkezések, mint út-, vasút-, alagút-, híd- és vízépítkezések körébe tartozó összes építmények építési fenntartási, átalakítási, javítási és bontási mukái, beleértve a hozzá tartozó összes egyéb iparosmunkákat is, ha azokra külön iparengedélye van. b) Nem tartoznak azonban a mérökmélyépitömesteri ipar munkakörébe az előbb említett mélyépítményekkel szerkezetileg össze nem függő magasépitmények épitési, fenntartási, átalakítási, javítási és bontási munkái. 12. §. A mélyépitömesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) a mindenkori mérnöki fenntartási rendeletben a mérnöki kamara mérnöktagjainak tervezésre fenntartott mérnöki munkák határáig terjedő mélyépítmények (mérnöképítmények) építési, fenntartási, átalakítási, javítási és bontási munkái, valamint az ezekkel szerkezetileg összefüggő építőmesteri munkák is, amennyiben azok tervezés tekintetében nem kívánnak különleges építészmérnöki szaktudást. (1) Hogy a kőművesmesterek és ácsmesterek a mélyépítőmesteri ipar körébe tartozó legegyszerűbb szabvány szerinti építményeket, amelyeket eddig jogosan építettek, mely határig építhetik tovább, ezt (1) Jelen rendeletben megállapított jogszabályok nem érintik a gyáriparnak azt a jogát, hogy az épületek vasszerkezeti részét előállíthassa, az épületen a rendeltetési helyén összeszerelhesse és felállíthassa. (2) Az épületeken előforduló midenféle vasszerkezetek elhelyezése — ha gyár részéről az épületen szerelés és felállítás nem történik , valamint a vasszerkezetek beépítése már az illletékes építőiparosok hatáskörébe tartozik. 16. §. (1) Ipari kemencék, nagyolvasztók, kohók, gyárkémények és hasonló építmények építése, kazánok befalazása, valamint a bányák belsejében előforduló különleges építkezések végrehajtására iparengedélyt, amennyiben ezen munkálatok tervezése a mindenkori tervezés tekintetében fenntartott mérnöki munkák körébe tartoznak, — jelen rendelet megjelenésétől kezde — az illető ipari szakmából csak oly a kir. József Műegyetem és a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, illetve a M. kir.József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított okleveles egyének kaphatnak, akik igazolják, hogy legalább 3 évi az illető építményekkel kapcsolatos építkezések minhelyén az építésvezetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytattak és így azt, mint azt, hogy a munkaadó ily munkálatokat ezen idő alatt tényleg végzett, az elsőfokú iparhatóság, illetőleg bányahatóság is igazolja. II. építőipari képesítések, 17. §. Az épitészépitőmesteri, az épitőmesteri, a kőművesmesteri, az ácsmesteri és a kőfaragómesteri, továbbá a mérnökmélyépitőmesteri és mélyépitőmesteri iparnak gyakorlásához szükséges képesítés, a következő szakaszokban szabályozott külön vizsgáin eres letétele alapján nyert képesítő bizonyítványagy a már megszerzett oklevél és az oklevél mise szerint megállapított szakgyakorlat által igaz A) Az épitészépitömesteri ipar képtse. 18. §. Az épitészépitömesteri ipar önálló gyakorlására pesttve van: a) aki a Kir. József Műegyetem, illetve a Mier Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított vagy honosított építészi illetve építészmérnöki oklevél megszerzése után az épitészépitö mesteri ipar munkakörében legalább 3 évig és ebből legalább 2 éven át épitészépitömesternél az épitsz színhelyén az épitésvezetéssel kapcsolatos munkaiben szakbavágó gyakorlatot folytatott s a 40. §-’ ■ 'állapított kiegészítő szóbeli vizsgát sikerrel tette. (l) Azoknál az oki. építészeknél, akik jelen itelet megjelenése előtt az épitömesteri képesi avagy az épitömesteri iparengedélyt már megszegtők, az épitészépitömesteri képesítés már ezzel szoknak tekintendő. b) aki a Kir. József Műegyetem, illetve a M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyett kiállított vagy honosított mérnöki oklevél a szerzése után az épitészépitömesteri ipar munkákben legalább 4 éven át és ebből legalább 3 keresztül épitészépitö mesternél az építkezés szélén az épitésveztéssel kapcsolatos munkakörben síbavágó gyakorlatot folytatott és ezenfelül a 41. megállapított kiegészítő írásbeli és szóbeli épitésitőmesteri vizsgát sikeresen letett«*. c) Aki a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, illetve a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított vagy honosított erdőmérnöki oklevelet szerzett és igazolja, hogy az oklevél megszerzése után az építészépítőmesteri ipar munkakörében legalább 4 éven át és ebből az időből legalább 3 éven át az építkezés színhelyén az építésvezetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytatott és a 42. §-ban megállapított kiegészítő írásbeli ésszóbeli épitészépítőmesteri vizsgát sikerrel letette. Aki a M. kir. József Műegyetem, illetve a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem által kiállított vagy honosított gépészménöki vagy vegyészmérnöki, illetőleg a Báthya— és—iztőmérnöki Főiskola, illetve a M. kir. József Xát. Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállott vagy honosított bánya- vagy kohómérnöki oklevél megszerzése után az építészépítőmesteri iparmunkakörében legalább 5 éven át és ebből az időből legalább 4 éven át az építkezés színhelyén az építésvezetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytatott és a szakmája szerint a 43. §-ba megállapított kiegészítő írásbeli és szóbeli építés, építőmesteri vizsgát sikerrel letette. e) Aki épitömesteri képesítéssel bír és a képesitő megszerzése után az épitészépitömesteri ipar munkakörében legalább 3 éven át az építés színhelyén az éritkezés vezetésével kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytatott s a 34., 35. és 36. §§-ban előírt teljes írásbeli és szóbeli építészépitőmesteri vizsgát sikerrel letette. B) Az építőmesteri kar képesítése. 14. §. 15. §. Az épitőmesteri ipar önálló gyakorlására képesítve лап. 13. §. (1) Azok az építőmesterek, akik az építőmesteri képesítésű jelen rendelet megjelenése előtt szerezték meg, a 2. §-ban megállapított építészépítőmesteri munkakörbe tartozó munkákat továbbra is végezhetik (2) Azok az építőmesterek, akik igazolják, hogy ezen rendelet életbeléptetését megelőző időben legalább három éven át az előbbi 12-ik §-ban körülírt munkákat jogosan végezték, ilyen munka elvégzését a jövőben is vállalhatják, ha a rendelet életbeléptetésétőlszámított éven belül a mélyépítőmesteri ipar gyakorlására iparengedélyt váltanak. (3) Az ilyen építőmesternek az iparengedély megszerzése céljából a 23. §-ban megszabott szakképzettséget kell igazolni. a) a Kir. József Műegyetem, illetve a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdasági Okmányi Egyetem által kiállított vagy honosított építészi illetve építészmérnöki oklevél megszerzése után az építőmesteri ipar munkakörében legalább 3 éven át és ebbl az időből legalább 2 éven át építőmesternél az építés színhelyén az építésvezetéss kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytatott s az 58. §-ban megesettől-esetre az eddig teljesített ilyen munkálatok és állapított kiegészitő szóbeli vizsgát sikerrel letette. gyakorlatok hiteles igazolása alapján, az Épitőmesteri Képzettség (magas és mély) Megvizsgálására Szervezett Országos Bizottság javaslatára, az iparügyi m. kir. miniszter úr hozzájárulásával az E. E. M. Sz. O. Bizottság által kiállítandó jogosítványban fog megállapíttatni. b) aki a Kir. József Műegyetem, illetve a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított vagy honosított mérnöki oklevél megszerzése után az építőmesteri ipar munkakörében legalább 4 éven át még pedig ebből az időből legalább 3 éven át az építőmesternél tényleges munkakörben az építés színhelyén az építésvezetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytatott és azonfelül a mérnökökre az 59. §-ban megállapított írásbeli és szóbeli kiegészítő építőmesteri vizsgát sikerrel letette. c) Aki a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, illetve a M. Kir. József Nádor Műszaki Gazdaságtudományi Ezyetem által kiállított vagy honosított erdőmérnöki oklevelet szerzett és igazolja, hogy az oklevél megszerzése után az épitőmesteri ipar munkakörében legalább 4 éven keresztül és ebből az időből legalább 3 éven át az építkezés színhelyén az építésvezetéssel kapcsolatos munkakörben szakbavágó gyakorlatot folytatott és az 58. §-ban megállapított kiegészítő bresbáli és szóbeli épitőmesteri vizsgát sikerrel letette. d) Aki a Kir. József Műegyetemen, illettve a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított vagy honosított gépészmérnöki vagy vegyészmérnöki illetve Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola illetve a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által kiállított vagy honosított bánya- vagy kohómérnöki oklevelet szerzett és igazolja, hogy az oklevél megszerzése után az építőmesteri ipar munkakörében legalább 5 éven át Rendelettervezet építőiparok gyakorlásáról évi XII. t.cikkben foglalt ipartörvény 33. rt felhatalmazás alapján az építőiparok gyaiddig is, mig a jelzett külön épitöipartólintézkedni, a különféle épitömesterségek »vetkező módon szabályozom: tITŐIPARI MUNKAKÖRÖK: 1 1. §. 6‘A) Magasépítés terén: '^épitömesteri ipar, mesteri ipar, vesmesteri ipar, ^steri ipar, termesteri ipar, továbbá átmenetileg VQ2, kőműves ipar, ácsipar, ■* kőfaragóipar, kik n■ B) Mélyépítés terén: Ф *kmélyépitőmesteri ipar, . *mitőmesteri ipar. 8. §. ítész-építőmesteri ipar munkakörébe tartoznak: az épitkezés körébe tartozó összes építmények fentartási-, átalakítási-, javítási- és bontási beleértve a hozzátartozó összes egyéb iparosat is, ha azokra külön iparengedély van. 3. §A z építőmesteri ipar munkakörébe tartoznak: mindenkori mérnöki fenntartási rendeletben a ki kamara tagjainak tervezésre fenntartott munkatáráig terjedő építési-, fenntartási-, átalaku-, javítási és bontási munkák, valamint az ezek, kapcsolatos mindennemű vízjelentési, talajbontási, hozási- és állványozási munkálatok, amennyiben nem kívánnak különleges mérnöki szaktudást,beleértve a hozzátartozó összes egyéb iparosmun- 14.az is, ha azokra külön iparengedély van. *■ 8. A kőművesmesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) földszintes és legfeljebb egy mansardszobával bíró egyszer alápincézett, vagy ehelyett csak alagsorral ellátott normális terhelésű olyan lakóházak, középületek, gazdasági és ipari épületek építési, fenntartási-, átalakítási-, javítási és bontási munkái, beleértve hozzátartozó összes egyéb iparosmunkákat is, hatokra külön megfelelő iparengedély van, amelyek- 2a a falközök 6.50 méternél, a belső magasságok peg 400 méternél nem nagyobbak, b) az a) pontban említettt épületekkel kapcsolatos iztelenítési-, talajbiztosítási-, alapozási és állványozási mukák, c) tekintet nélkül az épület magasságára, mindenem a belső és külső csak tatarozási és javítási munk, beleértve a hozzátartozó összes egyéb iparosmunkájat is, ha azokra külön megfelelő iparengedély van,alamint ezek végrehajtásához szükséges, a legfelsőbb mennyezetnél talajtól számítva, legfeljebb 750 méternél nem magasabb állványozás, míg az ilyen tatarozó ,i munkához szükséges és az említettnél magasabb ; ványozást csak építőmester vagy ácsmester végezheti. d) Az a) pontban megjelölt kereteket meghaladó épületeken az utolsó emeleten mindennemű belső kőműves-, fenntartási-, átalakítási-, javítási és bontási munka; az alatta levő emeleteken nem szerkezeti válaszfalak lebontása, a mennyezetet és a szerkezetet nem terhelő, csak önhordó válaszfalak építése, szerkezeti falakban csak meglevő rendes méretű ajtó, akk vagy más nyílás helyének, meglevő nyílásokban laknak, ajtónak befalazása, illetve elhelyezése mindaddig, amíg a nyílások szélességi mérete nem öltözik, azaz az épületek hordszerkezeteit vagy szerkezeti falait nem érintik. 5. §. Az ácsmesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) minden faszerkezetű építkezés végzése, beleértve a favázas épületeket, s azok kitöltését is úgyszintén az ilyen építmény fenntartása, javítása, átalakítása és bontása. A hordozható és külön ácsolt szerkezet nélkül összeállíthtó úgynevezett hétvégi házak és fürdőkabinok, — melyek alkatrészeit azonban saját telepükön az asztalosiparosok is előállíthatják, — továbbá azok a különleges faszerkezetek, amelyeknek megtervezése a mérnöki fenntartási rendeletben a mérnöki kamara tagjainak nincsenek fenntartva, b) mindenemű építkezéseknél a fából való falakok, fafödémeknek, továbbá a fából való egyéb szerkezeteknek és az ezekkel összefüggő burkoló famunkáknak, valamint mindennemű állványozásnak készítése, fenntartása, átalakítása, javítása és bontása. c.) ácsolt kapuknak, kerítéseknek, ácsolt falaknak és hasonló faszerkezeteknek készítése, fenntartása, átalakítása, javítása és bontása. 6. §. A kőfaragómesteri ipar munkakörébe tartoznak: a) a követ vagy műkövet feldolgozó mindennemű építőipari kőfaragómunka, az épület szerkezetét nem éintő kő-, vagy műkő kőfaragómunka elhelyezése, fenntartása, átalakítása, javítása és bontása, -a kőből vagy műkőből való sírkőépületnek nem tekinthető síremlékműs elkészítése, alapozása, elhelyezése, fenntartása, átalakítása, javítása és bontása, c) az a) és b) pont alatt megjelölt munkák végrehajtásához az állványozás 6.50 méternél nem nagyobb magasságig. A munkájához szükséges, de 650 méternél magasabb állványozást csak építőmester vagy ácsmester végezheti. 7. §• A kisebb kőművesiparos munkakörébe tartoznak: a) kis- és nagyközségekben, továbbá tanyákon, szállásokon legfeljebb 2 szobából, konyhából, kamarából és fatornácból álló egyenes sorú alá nem pincézett, egyszerű szerkezetű földszintes olyan lakóházak és gazdasági épületek építése, melyeknél a külső szerkezeti főfalak külső falszínvonalai közötti távolság 6.00 méternél, belső űrmagassága pedig 3.50 méternél nem nagyobb, ide nem értve az ácsmunkát. b.) bárhol az a) pont alatt meghatározott épületek fenntartása, javitása, átalakítása és bontása, továbbá ezen épületeknek az épület szerkezeti részét nem érintő javitása és tatarozása. 57 210.ШЮ 35 Г5 évenkint a MARABU daraszéntüzelésű kazánok és kályhák.— Saját érdekében kérjen díjtalan árajánlatot! . Ilon RT, Budapest, V., ЩШМ 76/78. - lel: 48 4-72. m kg. hazai barnaszenet tüzelnek el, kg. kalória hasznos meleget termelnek, P. értékű külföldi tüzelőanyag behozatalát teszik fölöslegessé, Pengőt takarítanak meg tulajdonosaiknak