Vállalkozók Lapja, 1938. február-június (59. évfolyam, 5-26. szám)
1938-02-03 / 5. szám
1r " w&tvam 5. {3393.} sxam. Budapest, 1933. február 3. vállalkozók Lapja & AUaiáms adá(ne*d — (Met Ezt a bűvös jelszót nem én találtam ki; már egy évvel ezelőtt Budapest derék és józan gondolkozású polgármestere, dr Szendy Károly hangoztatta a fiscus kicsinyes parciális adóügyi megoldásával szemben, rámutatva arra le nem tagadható tényre, hogy ameddig általános adómentesség és az ezzel járó általános építkezés volt Budapest egész területén, addig jólét virult, virágzott az ipar és kereskedelem, de amióta a fiscus a házadómentességet kicsinyesen, sőt határozottan szűkkeblűen kezeli, azóta megcsökkent ez a jólét, a virágzás a magyar fővárosban. Mert ez a tétel áll megdönthetetlenül. Építkezés jólétet, építkezéshiány nyomort teremt. Tehát minél előbb rá kell térni a régi, a múltban követett útra, ha azt akarjuk, hogy Budapest polgáraira ismét jobb napok virradjanak. A fiscus felfogása az, hogy az adóelengedést a minimumra csökkentsék. Helyesnek látszó érv, de ha mélyebben átgondoljuk, rájövünk teljes tarthatatlanságára. Mert hiába szed le mindent a fiscus, ha nincs kellő számú adóalany, márpedig olyen felfogás mellett az adóalanyok és a bérházépítők száma a minimumra csökken. Mert mi sarkalja a tőkét az építkezésre? A adómentesség! Mert csak úgy passzióból senki sem építkezik. Hiszen ez rengeteg teher, és anyagi gondokat jelentő áldozat. Roppant megpróbáltatás, melynek eredménye kell, hogy egyenértékű legyen az áldozatokkal, különben senki sem fogja elvállalni azokat. Ha egyebet nem tesz az építtető, mint hogy fizet, már ez is óriási feladat, különösen a mai időben, mikor semmi sem biztos, sem a kalkuláció, sem a pénz értéke, mert változnak az anyagok árai, a munkabérek és ezt végeredményben az építtető sínyli. Ha pedig az építtető még az egyes iparos munkák után külön is érdeklődik, oly terhet vesz magára, mely egyáltalában nincs arányban a befektetett tőkéjével. Szakembereknek nem kell megmagyaráznom, mit jelent az építkezés. Harcot, háborút. Tényleg dua harc még a legbékésebb polgárok között is. Itt az idegek bizony felőrlődnek. Mit gondol a fiscus? Talán az építtető munkája gyümölcsét azért fekteti be az építkezésbe, hogy a fiscussal felezzen az elért hasznon, melyhez a fiscus abszolúte semmi munkával, áldozattal vagy kockázattal nem járult hozzá? Mert ez a felezés a fiscus ideálja. No hát inkább mondjon le erről az ideálról, mert jobb sok kicsi haszon, mint néhány nagynak látszó haszon. Ez a fiscus irigysége. Irigyli a bérjövedelmet, amelyet az építtető a rettentő nehézségek árán emelt bérházépítéssel szerez meg. Hát ezt nem szabad irigyelni, ellenkezőleg minden erővel támogatni kell! Ez a helyes adózási morál és igazság! Teljesen helytelen és igazságtalan az a parciális adómentesség, melyet a fiscus a múltban követett. Egy városnegyednek vagy kipécézett telekcsoportnak adott rendkívüli adómentességet. Hogy az Új-Lipótvárosnak egyedül adta meg az adómentességet, elérte azt, hogy ez a városrész rohamosan felépült, de mivel szereztek az ottani építtetők jogot ilyen különleges előnyre, a többi telektulajdonossal szemben? Ez a demagógiának ad csak tápot, nem szolgálja az általános igazságot, mint az, amit Szendy Károly polgármester követelt. Egyenlő jogot a székesfőváros területén lévő minden teleknek adómentesség szempontjából! Itt nincs protekció. Nem lehet kivétel. Itt az egyenlő elbánás elvét követeljük. És ez nem kerül semmibe, a kincstár nem fog megkisebbedni. Sőt! Óriási arányú építkezésnek kezdetét fogja előidézni. Mert ha valakinek bárhol telke van és megfelelő pénze az építkezéshez, abban a percben építeni fog, ha mindenütt, tehát azon a helyen is, hol az ő telke áll, megvan a rendkívüli adómentesség. Ez a jövő életnek, a szebb, jobb életnek, a virágzó életnek első követelménye! Ragadja meg a kincstár, míg nem késő! Hiszen közeledik a tavasz, az építkezések megkezdésének ideje. Szakkörök megdöbbenve látják és tapasztalják, hogy tulajdonképpen nem épít senki más, mint a közületek, a város és állam néhány építkezése, ám ez nem elegendő a sokezer munkás kéz foglalkoztatására. Sok magántőke megmozdulása szükséges, hogy új nagyarányú építkezés induljon meg. Ez a magántőke csak akkor indul meg — joggal, ha reális befektetésre számíthat. Ez az általános rendkívüli adómentesség! Ezen áll vagy bukik nemcsak a magyar építőipar, hanem maga az ország jóléte, felvirágzása is. Itt tenni kell, teljes szívvel, bátran, míg nem késő. Dr FÁBIAN GÁSPÁR VÁLLALKOZÓK FIGYELMÉBE! Légvédelmi szükségvilágítások berendezése Teher és személyautók villamos javításai Varta-Ház, Bálvány u. 12. Előkészítő javaslat r I ff w r ■_ r ■■ ■ városrendező és építésügyi törvény végrehajtásához A városrendezés törvénye február 1-én életbe lépett. A végrehajtása azonban még igen sok előkészítést igényel. Nevezetesen a műszaki szempontok érvényesítése kívánja a további rendeletek régióit. A M. Mérnök és Építész Egylet idejekorán kapcsolódott bele az előkészítés munkájába. Bizottságot küldött ki, amelynek feladata volt a városrendező és építésügyi törvény rendelkezéseinek alátámasztása. A Nászay Miklós vezetése alatt működő bizottság rövid idő alatt igen sok munkát végzett és munkájának eredményét a felső hatóság rendelkezésére bocsátja. Az eredmények még nincsenek teljesen lezárva, de egyes kérdések már tisztázva vannak és ezekről referált Krompecher György, mint a kiküldött bizottság tagja az Egylet ülésén. A bizottság három csoportban sorolja fel előkészítő munkáit: 1. Városrendező előmunkálatok. 2. A városrendező tervek egységes, szabványos ábrázolása. 3. Városrendező tervek pályázata. 1. Az adatgyűjtés az előkészítő munkának főrésze. A helyzetet meg kell ismerni, a szükségleteket megítélni. Szükség van a népességi adatokra, a statisztikára, a nemzetiség és foglalkozás szerinti osztályozásra, a szaporodás adataira. Meg kell tudni az épületek és lakások számát. Tanulmányozni kell a város térbeli és területi viszonyait, a telkek értékét, a termelési ágakat, az építő- és nyersanyagokat, vasutat, vízi utat, forgalmat, pályaudvarok elhelyezését, országutat, járművek számát és megoszlását, véderő létszámát, szélrózsát, csapadékviszonyokat, földrajzi elhelyezkedést, talajvíz szintjét és minőségét, áramlása irányát, a szociális, kulturális és gazdasági viszonyokat, a város és környezete kapcsolatait. 2. Az első csoport nem is nevezhető szigorúan műszaki természetűnek. De már a második az. Általános, részletes és különleges tervekre van szükség. Az átnézeti térkép 1:25.000 méretben készítendő. Ezt a városias kiépítésre szánt területet mutatja a szomszédos környezettel együtt. Általános képet nyújt a város közvetlen környezetéről. Feltünteti a telekhatárokat, megjelzi a középületeket, az avult házakat, illetve a fenntartandó, históriai vonatkozású épületeket. Rétegvonalakkal ábrázolja a magassági viszonyokat. Sűrűbb, meredekebb területeken magassági kották szerepelnek. ■ Nagyobb méretű térkép az 1:5000 léptékű, amelynél még nagyobbat kell készíteniök egyes kisebb városoknak. Esetleg az átnézeti térképet is 1:10.000 méretben ajánlatosabb készíteni. A részletes térkép, amely nagyobb méretben készül, kell, hogy feltüntesse az épületeket, a középületek neveit, az emeletszámot, a bontásra megérett avultságokat, a műemlékek adottságait. A rétegvonalak 1.00 m szintkülönbségekkel, sőt a vízszinteshez közel álló felületeken 0.50 magasságkülönbségeket kell, hogy ábrázoljanak. Forgalmi útvonalakat. Különleges térképek a legelő, rét, szántóföld, szőlő, erdő, szóval a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket ábrázolják. Sporttelepeket, parkokat, nyersanyag lelőhelyeket, bányaterületeket, ipari, raktári, vásári és egyéb rendeltetéseket. A köztulajdonban lévő telkek, a lakóterületek, a földbirtokok ugyancsak különleges térképeken mutathatók, továbbá a forgalmi útvonalakat, az országos kapcsolatokat, a transzkontinentális viszonylatokat, más térkép a forgalom intenzitását tüntetheti fel részletesen, a járművek számát, természetét, a teherforgalom adatait. A közműhálózati térkép szintén speciális. Ilyen továbbá az Útburkolati, a felszíni és belvizeket ábrázoló térkép, a lakásűrűségi térkép. Az előadó vetített képeken mutatja be a bizottság részéről javasolt ábrázoló módokat, amelyek egyszínűen is, esetleg színesen is jellemzik a különböző területeket. Az övezetek különböző vonalazása, illetve színezése összhangban áll a katonai térképek ábrázolásaival. Igen fontos és nehéz feladat az ábrázolások végleges megoldása. 3. A városrendező tervpályázatok egységes szempontok szerint írandók ki, általában 1:10.000 mértékű térképekre, de esetleg az 1:26.000 is megfelel. Már a területek felhasználására vonatkozó pályaterveket legalább 1:5000 méretben kell készíteni. Részletes műszaki leírást nem lehet mellőzni, amely a terven fel nem tüntethető elgondolásokat írja körül és megoldja a megvalósítás időrendbeli fázisait. Részletes tervek csak oly részekre vonatkozólag kívánatosak, ahol lényeges változásokról van szó. (Útáttörések, szanálások, forgalmi csomópont megoldások, stb.) Az új lakótelepekre vonatkozólag 1:1000, vagy adandó esetben 1:2000 méretű tervek bekivonása ajánlatos. Egyes részletek még nagyobb méretben (1:500) ábrázolandók a pályaterven. Hossz- és keresztmetszetek készítendők főleg a főforgalmi utakról. A tervpályázóknak rendelkezésükre kell bocsátani mindazt, ami a feladat sikeres megoldása érdekében figyelembe veendő. A tervpályázatok eredményességét elsősorban a gondos előkészítés biztosítja. Az alapos ismertetéshez dr Bierbauer Virgil szólott hozzá, kiemelve, hogy a városrendezés elsősorban az embert szolgálja, a megoldásokból nem hiányozhatik a humanizmus motívuma és ez a legsajátosabban az építész szívbéli munkálkodására, szintetikus meglátásaira utalja ezt a feladatkört. A szabályozó tervek ábrázolásába a merev vonalazás helyett szimbólikus ábrázolást kívánna, amint azt az amsterdami rendező térképek mutatják, ahol jelképes rajzok a szemlélő számára azonnal világossá teszik a területek rendeltetéseit. Azt vitatta továbbá, hogy a városaink szabályozására vonatkozó tervpályázatoknál nin- 1-1000 v.-stív mencsen helye az általános szabállyá, sőt rideg megszorítássá vált gyakorlatnak, amely kirekeszti a pályázók sorából azt a tervet, amely az előírással szemben többet nyújt, többet rajzol és ábrázol, mert sajátos elgondolásának magyarázatául ezt szükségesnek véli. Nem lehet kollegiátlanságnak bélyegezni ezt az eljárást, főleg nem a városszabályozó pályázatoknál, ahol a köznek tesz szolgálatot a pályázó, amikor esetleg kiváló elgondolását mégoly sok, szorgalmat és lelkesedést igénylő „fölös" rajzzal és írással magyarázza, megvilágítja. Majorossy Gyula hozzászólása után Padányi Gulyás Jenő elnök köszönetet mondott úgy a bizottság eddigi munkájáért, mint Krompecher György alapos beszámolójáért. LAKKOK FESTÉKEK GYÁRBÓL MEGBÍZHATÓAK BUDAPEST, V., VÁCI ÚT.34. mni минин и—иди Mérnökegyleti tervpályázatok A M. Mérnök és Építész Egylet nagy pályázatának bírálóbizottságába az előző esztendő nagypályázatának győztes pályázóját szokták beválasztani. Az idén Sándy Gyula felszólalásában megkérdezte, hogy a jelölő bizottság az új listából nem felejtette-e ki tavalyi pályanyertes tervezőt. Nászay Miklós elnök felvilágosítása megnyugtatta ugyan a felszólalót, de mégis bizonyos nyugtalanságot keltett az egész hallgatóságban. Az elnök megállapította ugyanis, hogy a nagydíjat tavaly nem adták ki. De nem adák ki két évvel ezelőtt sem, sőt még egy egész sor éven át ily értelemben meddő volt a nagy pályázat, mert az utolsó alkalom, amikor az aranyérmet kiadták, az 1929. évi nagy pályázat volt, amikor Hajós Alfréd nyerte el fedett uszodapályatervével. * A IV 11 isch Alfréd tervpályáza-tot a műegyetem hallgatói közt írta ki az alapító, azzal a célzattal, hogy az építészek utánpótlása mielőbb érzékelhető legyen. Az iskola padjain, de az akadémikus megkötöttségtől szabadon, mutassák meg az építésznövendékek az erejüket, a fantáziájuk erőpróbáját. Az , idén a Nemzetközi Tavaszi Vásár területén felállítandó borkóstoló pavilion terveit koncipiálták a műegyetemi hallgatók, az állami borpincék reprezentáló kis épületét, amely merőben újszerű feladat. Semmiféle régi stílus nem applikálható ma egy ilyen ideiglenes jellegű, könnyű ivósátorra. A nagy pályázatokkal szemben ezek a játékos kis Wellisch-pályázatok többnyire eredményesek. Az idén is talált a zsűri a beérkezett tervek közt olyant, amelynek a pályadíjat odaítélhették. A nyertes Varga Pál. Még nagyon fiatal ember, aki azonban máris erősen egyéni felfogásról tesz tanúbizonyságot. Távlatképe bravúros rajzoló- és főleg festő képességre vall. A többi hét pályaterv ugyancsak nagy igyekezetet árul el. Elismerő oklevélben részesült az Aszu" jeligés pályamű. A „Good Luck“ pályaterv kitűnő rajzoló munkája és szép az alaprajz is. A legzsengébb építész ifjúság számára való tervpályázatok számát bátran lehetne és kellene is szaporítani. Aránylag csekély anyagi áldozattal a fiatalság szárnypróbálgató alkalmait szaporítva, a start, az elindulás színvonala általánosan emelkednék, ami fölötte kívánatos is volna. Arról is szó lehet, hogy komolyabb közérdekű problémák megoldásához a hatóságok hívják meg a Műegyetem hallgatóságát, amint azt Stuttgart városa teszi. Mintegy 1000 márkányi díjakat tűzött ki kertek megtervezésére egy kiállítás keretében és e pályázaton a főiskolák magasabb évjáratai vehetnek részt. A város kijelölt helyét úgy kell betervezni kisebb kertekkel, hogy a környezettel megmaradjon a művészi összhang. E kertek a kertészeti kiállítás bezárása után tovább is fennmaradnak mintakertek gyanánt. Ezt a példát nálunk is követni lehetne. E. TempodátiUc Korányi és Fröhlich napellenző- és fémportélgyár BUDAPEST, Vill., KISFALUDY-UCCA 5. Telefon: 132-376, 145-986. Parketta munkák jól és olcsón.