Vállalkozók Lapja, 1941. január-június (62. évfolyam, 1-26. szám)

1941-04-03 / 14. szám

Székely stílust a Székelyföldre... Gróf Toldalagi Mihály főispán és Marton Zsigmond alispán nagy buzgalommal szorgos­kodik, hogy a románok által, az ő stílusukban elkezdett vármegyeházat az őszön rendeltetésé­nek átadják. Most a külső átöltöztetésen gon­dolkoznak, hogy mily európai köntöst kapjon a balkáni jellegű külső és belső helyett. A fővárosban egyesek klasszikus történelmi stílust ajánlanak. Barokkot vagy renaissanceot. Ez ugyanis európai. Nekünk „székely-fővárosiaknak“ azonban más kell. Mi hazait, székelyt kívánunk, olyan stí­lust, amelyik a mienk. Nyelvünkben, dalainkban, zenénkben, varrot­­tasainkban, nemzeti ruhánkban, a székely faragó-mester barkácsoló vésőjének munka­termékében él másfél évezred óta itt e földön fajunk lelke. Ez a lélek székely jelleget kiván a székely főváros vármegyéjének székházán is. Másként gondolkozhatnak, akik nem érezték a székely rabiga 22 éves nemzetienítő terhét. De akik a komiszságok orgiáit kellett eltűrjük, mi kiszabadult rabmadár módjára áhítjuk, hogy­­Szabadságunk visszanyertében élvezhessük is a boldog föld isteni, szabad levegőjét. Meggyalá­zott kultúránk és mindazok a szentségek, melyek által mi a székely nemzethez tartozónak nevez­hetjük magunkat — érvényesüljenek. A székely faragó-mester metszett virágai, építészeti motívumai művészi alakításban úgy alakuljanak kővé, hogy fejezzék ki­ vágyainkat, kultúránkat, műveltségünket. Legyen minden eleme ez épületnek a székely nép kővé vált történelmévé. A megyeház stílusa alkalmazkodjék a székely­főváros nemzeti jellegéhez és ne a város a nem­zetközi stílushoz. A székely népművészet kincstárában oly gaz­dag anyag áll rendelkezésre, hogy ha tehetséges építőművész van hozzá, oly alkotás jöhet létre, mely népünkben az utánzás vágyát felébresztve, generációkra kihat. Nekünk székely város kell! Ezt mondtuk ki annak idején a székely főváros törvényhatóságában, Bernády polgármesterrel. A városháza barokktílusú, pályanyertes tervét ezért változtattuk meg — székely népiest ke­resve. A kulturház tervét — a régi magyar fel­vidéki renaissance és erdélyi népies elemekből összeállítva is ezért határoztuk el. Abban az időben ez volt a divatos architek­túra. Ilyen volt az ízlés. Agyongörbítették a régi s­é­lkörn­­yezeteket annyira, hogy például a helyi közműhely modorát — ily téglabordá­zatai miatt — „giliszta stílus“-nak nevezték el. Ma természetesen másként látunk mindent és ezért kívánunk teljesen igaz, népies, művészi székely megoldást. A meglevő kőkeretek jól megbírják a székely faragta pitykézést, rárovást, csipkézetet. Példánk is van itt helyben, elég bőven. Igaz, hogy a 33 éves városháza építé­si mo­dora minden stílustól használt fel elemeket, így például a székely tulipánok szárait sáslevél­­szerűleg seccessionizálta, de bármennyire ve­gyes keverékű stílus­ részletekből áll is, azért tömegelosztása, színezése miatt a magunkénak érezzük. Valami eredeti van benne, ötletes, új­szerű, úgy hogy mindnyájunknak és az ide­­jövőknek is tetszik. A tetszés pedig fontos. A lelkünkhöz nőve érezzük. A kő, a malter az em­ber kezében lelket kap. Beszél. Az egyik szépen, mint a muzsika, másik unalmasan. Ez a mi zenénkből való. Minden idegen megáll előtte, élvezettel nézi. Boldogan fedezi fel mint ere­deti „látni valót.“ A turista lefényképezi. Marosvásárhelyen székely és erdélyi jellegben, népies részletek felhasználásával több más kel­lemes megjelenésű épület, is látható: a gázgyár lakóépülete, az agrár­palota, a gyermekmenhely, a székelykioszk, a Baross utcában a Múzeum melletti családi ház, a petroleumgyárral szem­ben levő lakóház, a Sándor János utcai iskola körül több­ lakóház, mely köröndi gyártmányú, székely­ flórával készült majolika-disszel. Ezek mindenikében van ötlet, a székely nemzetinek keresése. Ezekhez igazodjunk! Építsünk európai várost, mely azonban legyen igazi Székely főváros! A Székely vármegyeház ékeskedj­ék székely nemzeti köntössel. Görgényszentimrei Csiszár Lajos építőmester. "MEGJELENT " az "eRDÉLY Г és keletmagyarországi Építőipari és műszaki CÍMTÁR, mely a visszatért terület építőipari és mű­szaki címanyagát és az uj mű­szaki közigazga­tást tartalmazza. Ára 4. O P: Beszerezhető kiadóhivatalunkban. Megalakították a Közmunka Tanács szakbizottságait A Fővárosi Közmunkák Tanácsa legutóbbi ülésén a tanács szakbizottságait és állandó al­bizottságait következőképen alakította meg: Városrendészeti szakbizottság: dr Álgyay Pál, dr Bárczy István, dr Gerevich Tibor, dr Hültl Dezső, dr Kotsis Iván, Münnich Aladár, Wälder Gyula, K. Császár Ferenc, dr Morvay Endre, ifj. Paulheim Ferenc, Petrovácz Gyula, dr Zsitvay Tibor, v. dr Endre László, Fehér János, dr Noszlopy Kálmán, dr Pálházy Endre, Szigethy Gyula, dr Zsidy Béla, meghívottak: dr Sass Elemér, Fidy Béla, Dörre Endre. Közlekedési bizottság: dr Álgyay Pál, dr Lamotte Károly, Münnich Aladár, K. Császár Ferenc, dr Morvay Endre,, ifj. Paulheim Fe­renc, dr Noszlopy Kálmán, dr Pálházy Endre, v. dr Endre László, meghívottak: Tajitó Pál, dr Rajczy Géza, Gadits Béla, dr dr. Babarczy István. Fellebbviteli bizottság: dr Hültl Dezső, dr Jamotte Károly, dr Vladár Gábor, Wälder Gyula, dr Bocsáry Kálmán, K. Császár Ferenc, Petrovácz Gyula­, Peyer Károly, v. dr Endre László, dr Mészáros Gyula, Szigethy Gyula, Zsidy Béla, meghívottak: dr Morvay Endre, Dörre Endre. Jegyügyi bizottság: dr Bárczy István,, dr La­motte Károly, dr Vladár Gábor, dr Bocsáry Kálmán, dr Kozma Jenő, dr Zsitvay Tibor, dr Hankovszky Zoltán, dr Weiss István, dr Mészá­ros Gyula. Pénzügyi bizottságba: dr Bárczy István, dr Lamotte Károly, Münnich Aladár, dr Bocsáry Kálmán, Nagy Andor, Peyer Károly, dr Han­kovszky Zoltán, dr Pálházy Endre, dr Weiss István. Uccaelnevezési bizottság: dr Bárczy István, dr Gerevich Tibor, dr Lamotte Károly, dr Bo­csáry Kálmán, dr Morvay Endre, Petrovácz Gyula, Peyer Károly, dr Zsitvay Tibor. Kisajátítási bizottság: dr Álgyay Pál, dr Hültl Dezső, Münnich Aladár, Wälder Gyula, dr Kozma Jenő.. Nagy Andor, ifj. Paulheim Ferenc, Peyer Károly. Margitszigeti bizottság: dr­­. Bárczy István, dr Gerevich Tibor, dr Kotsis Iván, dr Vladár Gábor, Wälder Gyula, dr Bocsáry Kálmán, K. Császár Ferenc, dr Zsitvay Tibor. Környékfejlesztési albizottság: v. Irsy László elnök, Paulheim Ferenc, Münnich Aladár, dr Hültl Dezső, Fehér János, v. Endre László, Szi­gethy Gyula. Parcellázási albizottságba: • Münnich Aladár, dr Pálházy Endre, dr Kovácsy Dénes.­ ­ A Mérnökpolitikai Társaság legutolsó ülé­sén Kolbányi Géza megnyitó szavai után Ko­­váts Andor gépészmérnök tartotta meg előadá­sát „A tervgazdálkodás feltételei“ címmel.­­• A tervgazdálkodás célja, — mondotta — hogy a nemzet minden gazdasági egyede a leg­előnyösebben és a legjobb kihasználás mellett a legtöbbet nyújtsa. A termelésben előnyt bizto­sít a nyersanyag birtoklása, a jó felszerelés, de épp olyan előnyt jelent a szaktudás és a jó organizáció is. Sőt gyakran a jó organizáció több előnyt biztosít, mint a legmodernebb be­rendezés. Sajnos ez a kérdés Magyarországon eléggé elhanyagolt és nemcsak a gazdasági élet, hanem az egész államberendezésünk legfőbb baja. Irányított gazdálkodás tervgazdálkodás nélkül lehetséges, de tervgazdálkodást állami irányítás nélkül végrehajtani nem lehet. Az irányítás azonban ha nem kellő tervszerű­séggel történik, súlyos zavarokat is okoz. Az első feltétel tehát, hogy ha szabályozóig belenyúl az állam a gazdasági életbe, akkor a szabályozás az illető termelési ág egész folyamatára, a nyersanyagtól az áruelosztásig kell terjedjen. 2 . A második ,hogy a szabályozás terheit nem szabad egyes foglalkozási ágakra, vagy fo­gyasztókra hárítani, hanem az egyenlő teher­viselés elvének kell érvényesülni. Míg a liberális gazdasági rendben a magán­­gazdaság szabályozó tevékenysége a kartelek, egyes tőkecsoport vagy foglalkozási ág érdeké­ben történt, a tervgazdálkodásban a köz érde­kében történik. A kényszerkartel is csak egyes ágazatokra és csak negatív irányban érvénye­sülő beavatkozást jelent. A tervgazdálkodás előnye a termelésben, hogy csökkenti a kockázatot, az amortizációs költ­ségeket, a rezsit és közvetve a kamatterhet is, tehát olcsóbbá teszi a termelést. Míg a szabadverseny lényegileg mindig egy konjunkturális vállalkozás alapja és a konjunktúra hullámzása sok tőkepusztulással jár, a tervgazdálkodás állandó alapra fekteti a ter­melést. A tervgazdálkodás követelménye a megfelelő érdekképviseleti rendszer is, amely tehermen­tesíti úgy a termelőt, mint a közhivatalokat az azonos ügyek tömegének intézésétől, egyúttal azonban a tervgazdálkodás végrehajtó szerve is. A tervgazdálkodás harmadik feltétele, hogy nemcsak a termelést, hanem az áruelosztást is szabályoznia kell. Versenytárgyalások helyett munkafelosztás és rajonírozott kereskedelem. A túlméretezett kereskedelmünk, egyik leg­nagyobb árdrágító. A tervgazdálkodás ellen felhozott érvekkel foglalkozva kimutatta, hogy bizonyos fokú standardírozás nem jelenti az élet uniformizá­lását, ellenben olcsóbbodást és a fogyasztóra minőségi előnyt is jelent. A foglalkoztatásra nézve épp úgy nem hátrá­nyos, mint ahogy a gépek bevezetése is végered­ményben nagyobb tömegek munkához juttatását eredményezte. Az emberiség életében a tervgazdálkodás épp olyan átala­kulást okoz, mint a gépek elterjedése, sőt az a fejlődés, amit a gépek feltalálása ho­zott, a gazdasági élet tervszerű megszervezésé­vel válik teljessé. Az előadást követő vitában Eőri Fintor Zol­tán, Jób Imre, Krompecher László szólaltak fel, majd Szitz János országgyűlési képviselő felszólalása zárta be a vitát. A tervgazdálkodás feltételei A Mérnökpolitikusok ankétjének folytatása A főváros főórh­ázépítkezései A főváros rövidesen több nagy kórházépítke­­zést, illetve modernizálást hajt végre. Elsősor­ban teljesen átépítik és korszerűsítik a Rókus­­kórház szülő- és nőbeteg osztályát, amelyhez a szükséges anyagokat már beszerezte a város. Erre a munkálatra 50­ ezer pengőt irányoztak elő. Átalakítják, illetve átépítik a Szent István-kór­­ház­­ pavilionját. Ennek a munkálatnak költsé­geire 100 ezer pengőt irányoztak elő. Még az el­múlt évben megkezdték a Szent László-kórház elavult csatornahálózatának teljes kicserélését, amelyre ebben az évben is 65 ezer pengőt fordí­tanak. Folytatják az átalakítási munkálatokat a Szent János-kórházban is, ahol még az elmúlt esztendőben megkezdték az elme- és idegosztály­­gyökeres átalakítását. A kórház urológiai osztá­lyát a betegszállítás céljaira konstruált beteg­­felvonóval látják el. Ebben a kórházban egyéb­ként korszerű személyzeti pavillont is építtet a főváros. Ezt a 240 ezer pengős építkezést még ebben az évben befejezik. Magyar gyártmányú eredeti gyorsbetonkeverő-170—375 liter doboztartalommal Új cikkünk: „Fregoli“ gyorsfelvonó berendezés­e,«*,, 0НТШ1 , KOPPEL MAGYAR ÚT. BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 31. Tel. 127-354* ШяШ '| VÁLLALKOZÓK LAPJA. 3. oldal. A budapesti Vízművek racionalizálása A Magyar Racionalizálási Bizottság előadás­­sorozatában Pap Ferenc, a budapesti Vízművek vezérigazgatója tartott előadást a vezetése alatt álló mű racionalizálási munkálatairól­­és azok eredményeiről. Az­ előadás felölelte az üzemnek úgy műszaki, mint irodaüzemi racionalizálását. Évekre ter­jedő, céltudatos munkával készítették elő­­az üzem műszaki természetű racionalizálását, amely­nek során a régi, elavult gőzgépeket közel 15 millió pengő költséggel kicserélték az Elektro­mos Művektől vásárolt villamosárammal hajtott, korszerű gépekre, tartalékul pedig Diesel-moto­­rokat állítottak fel. Ezzel az eljárással évenként pusztán a gépüzemnél két millió pengő üzem­költséget takarítottak meg. Növelte ezt a meg­takarítást azután az is, hogy megfelelő víztároló berendezések alkalmazásával a gépek üzemben tartásának idejét az éjjeli órákra terelték át és így az elektromos hajtás következtében a Fő­város eme két nagy üzeme között létrejött koo­perációval az Elektromos Művek számára nap­pal mintegy 1500 kilowattnyi villamos energia­­többletet biztosítottak. Részletesen ismertette ezután a Vízműveknél folyamatban levő üzembővítés és a vízelosztás rendszerének fejlesztésére tíz évre előre kidol­gozott programot, amelynek során 35 millió pengőt ruháznak be. Beszámolt ezután a kőbá­nyai telep műszaki racionalizálásáról is, amely­nek következtében észszerű eljárással a teljesít­ményt messzemenőleg növelték és így minden költségesebb beruházás feleslegessé vált. Az is­mertetett műszaki racionalizálással sikerült Bu­dapest kifogástalan vízellátását legalább 20—25 évre előre biztosítani, mégpedig a korszerű tech­nikai fejlődés színvonalán. Ezzel párhuzamosan teljesen átszervezték a Vízmű összes irodai munkálatait. Figyelemmel vannak azonban arra, hogy az üzem élő organiz­mus, ami állandó vizsgálatra és az egészséges munkateljesítmény folytonos fokozása céljából időnként revízióra szorul. Az előadást, amelyet nagyszámú grafikon és táblázat bemutatása kísért, a Magyar Raciona­lizálási Bizottság igazgatója, Kelemen Móric köszönte meg, rámutatván arra, hogy a Vízmű­vek racionalizálása az ilyen természetű munkák­nál valóban példaadó. Az előadást igen nagy­számú közönség hallgatta végig, amelynek so­raiban helyet foglalt Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsos, ny. iparügyi miniszter, Morvay Endre dr. alpolgármester, a fővárosi és az álla­mi üzemek vezetői, egyes minisztériumok kép­viselői, iparvállalatok, közüzemek mérnökei és kereskedelmi tisztviselői. A Baross Szövetség a magyaros jellegű építkezésekért A Baross Szövetség mérnöki osztálya em­lékiratot juttatott el a Közmunkatanácshoz a magyaros stílusú építkezések érdekében. A beadvány a cél érdekében a Közmunkataná­csot a következőkre kéri: 1. Rendeljék el kötelező erővel, hogy a Horthy Miklós híd budai oldalán lévő nagy­szabású téren és az odavezető utcákon csakis magyaros jellegű építmények emelhetők. 2. Határozza el a­ Közmunkatanács, hogy úgy Budapesten, mint a hatáskörébe tartozó vá­rosokban és községekben kijelöli azokat a helyeket, ahol ezentúl csakis magyaros jellegű építkezésre adnak engedélyt. Árvízvédelmi beruházásokra 6,7 millió pengőt fordít a főváros A főváros illetékes szakközegei most össze­állították azoknak az árvízvédelmi munkála­toknak a jegyzékét, amelyeket feltétlenül el kell végezni. A felsorolt munkálatok költ­ségei­­ 6.743.000 pengőt tesznek ki, amelyeknek egy része még ebben az évben kerülne felhasz­nálásra, a többit a jövő éviben és az azt kö­vető egy-két esztendőben kell beruházni. A hat és háromnegyed millió árvízvédelmi munkálatok költségének közel a felét, kereken hárommillió pengőt igényel a Rákospatak sza­bályozása mintegy 6,4 kilométer hosszúságban. Az Ördögárok boltozása és rendezése 680.000 pengő költséggel jár. Az Aranyhegyi patak át­helyezése 400.000, a Határárok áthelyezése 800.000, a pesti alsó partfal burkolatának a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon való átépítése 320.000, a tűzoltóság felszerelése 155.000, a zsilipek, szivattyúházak átalakítása és új szivattyúk beszerzése 717.000 pengő költsé­get jelent. Modern egészségházat épít Orosháza Orosháza az állami csemetekert területén és az ottlévő lakóépület átalakításával modern, a közegészség igényeinek megfelelő Zöldkeresztes Egészségházat épít. Az építkezés és korszerű berendezés fedezetére 42.000 pengő áll rendel­kezésre.

Next