Vállalkozók Lapja, 1943. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)
1943-05-13 / 20. szám
4. oldal. VÁLLALKOZÓK LAPJA A kolozsvári építőipar múlt évi helyzete A Kolozsvár és Vidéke Ipartestület fennállása óta még nem adott ki olyan tartalmas és átfogó évi jelentést, mint amilyenben most számolt be multévi működéséről. A jelentés részletesen ismerteti Kolozsvár kézművesiparosságának helyzetét és mivel az építőiparaz, amelyhez többékevésbé minden iparág csatlakozik, részletes külön fejezetet ölel fel az a rész, amely Kolozsvár építőiparosságának 1942. évi helyzetével foglalkozik. A jelentés megállapítja, hogy miután az építőipar helyzetét elsősorban az építkezések szabják meg és mivel Kolozsvárott a múlt évben kevés építkezés volt, a munkaalkalmak isecsökkentek. Hivatalos összeírás szerint Kolozsvárott a múlt év közepén 99 befejezetlen házat írtak öszsze. Ezek tulajdonosai legnagyobbrészt Romániába távoztak s ezért a házakat nem lehetett befejezni. Ha befejezték volna, legalább 150 lakással lenne több Kolozsváron. A mérnöki hivatal kimutatása szerint a múlt évben összesen 145 építési engedélyt adtak ki. Ezek közül 65 új lakóház építésére, 7 emeletes ház építésére, a többi földszintes házra vonatkozott. A kiadott használatbavételi engedély száma 166 volt, ezek legnagyobb része az előző évben megkezdett építkezések befejezéséből származott. Az új lakások száma 171-et tesz ki. Lebontottak összesen 65 lakóházat és egyéb épületet, minek következtében 65 lakás megszűnt, így tehát lényegesen lakásszaporulat alig 106 lett volna — elméletben, gyakorlatban azonban kevesebb, mert a használatbavételi engedélyek legnagyobb része olyan lakásokra vonatkozik, amelybe már régen beköltöztek. Az építőmesteri szakosztály tagjai a múlt évben szükségóvóhely-épíésekkel foglalkoztak, anyaghiány az év második felében cementben mutatkozott. Akadályozta az építőiparosokat állami munkák vállalásában a hitelhiány, amely még most is fennáll s emiatt nem egyikben a közszállítási árlejtések is eredménytelenek maradtak. Mindaddig tehát, amíg az építőiparban a hitelellátás kérdését nem oldják meg, a kis- és középvállalkozók nem tudnak nagyobb mértékben bekapcsolódni a közmunkákba. A téglahiány is akadályozta a nagyobb munkákat, báraz építőiparosok véleménye szerint, ha a helyi téglagyárak termelésüket fokoznák, a helyi szükségletet fedezni tudnák. A kőművesmesteri szakosztály megélhetési forrásai a múlt évben a közmunkák voltak, mert anyagbeszerzési nehézségek miatt a magánépítkezések száma igen kevés volt, nagyobbára csak javításokból és átalakításokból állott. Az ácsiparban még kevesebb volt a munkaalkalom, mint a megelőző évben s ezt a helyzetet még súlyosbították a kontárok és iparjogosítvány nélküli vállalkozók, akik közterhek viselése nélkül vállaltak munkát. A kőművesipari szakosztály tagjainak foglalkoztatottsága is gyenge volt a muilt évben. Oka ennek az, hogy kőművesiparosok közszállításokban nem vettek részt, a magánmunkálatok száma pedig kevés volt. Általában a szakosztály tagjai kifogásolják, hogy egyes közületek, illetve közüzemek munkálataikat saját rezsiben ácssegédekkel és napszámosokkal végeztetik el. Káros ez a rendszer a közületre is, mert a saját rezsiben végzett munkák rendszerint többe kerülnek, mint a versenytárgyalás útján kiadott munkák. Nádfonat és nádlemez kapható: NEUHAUS MÁRKUSNÁL Győr, Országút 7. Telefon 434 SZAKIRODALOM Gyorsfaköböző Minden vállalkozó, építőmester, kőműves- és ácsmester, továbbá az asztalosok és fakereskedők, valamint azok alkalmazottai számára nélkülözhetetlen szakmunka jelent meg „Gyorsfaköböző“ címen Gálik János és Plavrán János képesített ácsmesterek összeállításában. A fa kiszámításánál, a céliról centiméterre való áttérés folytán a szakkörök régóta érezték már egy olyan alapos és áttekinthető táblázat hiányát, amely megkönnyíti az érdekeltek mindennapi munkáját. Ezt a hiányt pótolja és tölti ki teljes mértékben a „Gyors-faköltöző“ cima szakmunka, amely kubatúrát és különböző szilárd testek fajsúly számításait is tartalmazza, az építő- és rokoniparosok, továbbá a fatermelők és fakereskedők számára nélkülözhetetlen segítőtárs költségvetések készítésénél,e vásárlásnál. Már egyszeri figyelmes áttekintés után mindenki által könnyen megérthető, meglepően praktikus, szakszerű összeállításban, zsebben hordozható alakban, 108 oldal terjedelemben jelent meg. A „Gyors faköltöző" tartalma: Deszkákat 8—82 centiméter szélességig, 12, 18, 24, 30, 40, 50 milliméter vastagságot 1—100 folyóméter hosszúságig koboz és négyzetmétert mutat. Léceket 12/45, 18/45, 24/24, 24/45, 30/45 milliméteres vastagságot 1—0000 folyóméterig koböz. Zárléceket 50/50-től 100/100milliméter vastagságig, 1-től 500 folyóméterig köböz. Fűrészelt fát 100/125-től 225/250 milliméteres vastagságot 1—500 folyóméterig köböz. Faragott fát 8/8 centimétertől 124/26 cm vastagságig, 1—500 folyóméterig köböz. Gömb fát 1©—60 cm vastagságig, 10 cm hoszszúságtól 10 méter hosszúságig köböz. Gőzölt és nyers bükkfa-deszkát 8—38 centiméter szélességig, 24, 30, 40, 50 milliméter vastagságiig, 80 centimétertől 5,00 méter hosszúságig köböz. A szép, tartós kiállítású és könnyen kezelhető hézagpótló szakmunka ára 8.— , és megrendelhető a Vállalkozók Lapja könyvosztályánál, az összeg előzetes beküldése ellenében. A könyv ára utánvéttel 8.900. 300 oldalas kötetet ad ki a Mérnökegylet a Pétery-terv ankétjéről Április közepén zárta le a Magyar Mérnökét Építész Egylet Bornemisza Géza iparügyi miniszter nagyszabású előadásával azt az ankétet, amelyen a magyar műszaki társadalom legkiválóbbjjai megvitatták a háború után szükségszerűen elkövetkezendő átmenetgazdálkodás problémáit. Ezt az ankétot még a múlt év december havának elején vitéz Péter István miniszteri oszztályfőnök nagyvonalú előadása vezette be és az egész ankét tulajdonképpen ehhez az előadáshoz, való hozzászólások igen értékes anyagából tevődött össze. Vitéz Pétery István, aki nemcsak a magyar energiagazdálkodás egyiklegkiválóbb szakértője és irányítója, hanem az egyetemes magyar ipari szervezés elméletének és gyakorlatának egyik legkiválóbb művelője, a múlt év decemberében tartott előadásában már meghatározta azokat az alapelveket, amelyek szerint a magyar átmenetgazdálkodást tervszerűen meg kell szervezni. Ez az előadás már felölelte az összes időszerű kérdéseket, rávilágított a nyersanyagellátás, az energiagazdálkodási, a mélyépítés, a hajózás, a belvízgazdálkodás, az építészet, a telepítés a lakáspolitika és anyaggazdálkodás, az út-, vasút- és hídépítés, valamint a vas- és gépgyári alkotás minden problémájára éppen úgy, mint ahogyan megemlékezett a fővárosi közmunkák terén , megoldandó feladatokról, a vegyipar, a bőripar, a papíripar, textilipar keretében megoldandó kérdésekről. A nagyvonalú előadást tíz úgynevezett hozzászóló előadónap követte. Az így kialakult ankét során a magyarmérnöktársadalom minden érdeklődő tagjának alkalma nyílt arra, hogy az országépítés e fontos kérdéseiben véleményét, nyilvánítsa. Az ankétet április 14-én Bornemisza Géza iparügyi miniszter zárta le emlékezetes beszédével, melyet annak idején lapunkban részletesen, közöltünk. A kormányzati szándékoknak megfelelően az ő értékes ankét anyagát most gyűjti össze és rendezi sajtó alá a Magyar Mérnök- és Építész Egylet. A több mint 300 oldalas, hatalmas mű május közepén jelenik meg és bizonyára a magyar műszaki társadalom és a gazdasági élet teljes érdeklődését fogja lekötni. A könyvben, valóban benne lesz minden, amit az alkotó, építő munkára felkészült magyarság legkitűnőbb elméi elvégzendő és megoldandó feladatnak elgondoltak. Valóságos kompendium lesz ez a könyv annak a munkás- és dolgozó nemzedéknek, amely majd a háború erőfeszítései után hozzá akar látni ahhoz az országépítéshez, amit az ankéten felmerült témakörök megoldásával a Széchenyi István által álmodott, gazdaságilag erős egészséges Magyarország kíván megvalósítani. Az egész magyar közgazdasági élet igen nagy érdeklődéssel várja a kötet megjelenését, amely nemcsak vitéz Pétery István miniszteri osztályfőnök alapvető előadását és Bornemisza Géza miniszter nagyszabású összefoglalóját közli, hanem mindazokat az önálló tanulmányokat is, amelyeket az ankét harmincöt hozzászóló résztvevője adott elő. Minden köz- és magán építkezéséhez szigetelő- és fedéllemez szükségletét igényelje nálunk. ASPHALTIPARI- ÉS ÚTÉPÍTŐ R. T. Budapest, XIII., Váci út 35. Tel.: 498-114, 291-488, 290-696 Jó árut gyorsan szállítunk. Vitéz Láczay Oszkár kitüntetése. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére vitéz Láczay Oszkár n.y. országgyűlési műszaki főigazgató, a m. kir. József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemi magántanárnak a magyar műemlékek restaurálása terén több évtizeden át kifejtett értékes munkássága elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozta. Uj polgármesterek: A belügyminiszter az 1942.XXII. tc. 3. §-a alapján, dr. Hiess Pál városi főjegyző újpesti lakost Újpest m. városhoz, dr. Rézer Gábor Érsekújvár m. város polgármesterét Pestszenterzsébet m. városhoz, dr. Van n а у Béla városi főjegyző, balassagyarmati lakost Balassagyarmat m. városhoz, dr. Ка г а у Kálmán városi főjegyző, váci lakost Vác m. városhoz, dr. Gyöngyös Endre városi főjegyző, kőszegi lakost Kőszeg m. városhoz, dr. Szétér János vármegyei parsodfőjegyző,zilahi lakost Zilah m. városhoz polgármesterré, dr. Takács László városi főjegyző, szekszárdi lakost Rozsnyó m. városhoz poligármesterhelyettes-főjegyzővé nevezte ki. Komáromban megkedik a folyammérnöki hivatal székházának építését. A földművelésügyi miniszérium elhatározta, hogy a folyammérnöki hivatal számára székházat és abban néhány lakást épít. A folyammérnöki hivatal az építési engedély ügyében a napokban adta be a kérelmet a polgármesterhez a csatolt tervek szerint. A hivatali helyiségeken kívül 5 lakás is épül. Ingyentelket bocsátott Kecskemét városa rendelkezésére a római katolikus templom kultúrház megépítésére és a város elhatározta, hogy százötvenezer pengő költséggel korszerűsíti a polgári leányiskola épületét. Gyárat kér Celldömölk. Az ipari decentralizáció megvalósításával kapcsolatiban számos vidéki város indított mozgalmat, hogy iparvállalatot létesítsenek ott. Legutóbb a GyOSz vezetőségének figyelmét arra hívták fel, hogy a 10.000 lelket számláló és igen értékes vasúti összeköttetéssel rendelkező Celldömölk milyen alkalmas lenne gyár létesítésére. Három új orvosi épület készül a szegedi tanyavilágban. Ezek az épületek egyenként körülbelül 80.000 pengőnyi költséggel épülnek majd meg. A költségek törlesztése az orvosok lakbérével fog történni. Újpesten, a Megyeri uton felépítendő tanoncotthon tervei már a Közmunkák Tanácsa előtt fekszenek és azok jóváhagyólag már a közeljövőben visszaérkeznek a városházára. A tervek jóváhagyása után az előkészítő munkálatok is meg fognak indulni, annál is inkább, mert a kormányzat megvalósítandó tervei között szerepel tanoncotthonok létesítése országszerte. Az északi kikötő bejáratának kiépítése. A főváros "két évvel ezelőtt határozta el, hogy a Magdola-városban, az újpesti téli kikötő és a Rákospatak torkolata között korszerű kikötőt, u. n. északi kikötőt épít. A költségekre 600.000 pengőt irányzott elő a főváros, az építési anyagok és az egyéb költségek emelkedése miatt az északi kikötő építéséhez újabb 320.000 pengő szükséges. Az északi kikötő megépítése ezek szerint 920.000 pengőjébekerül a fővárosnak. Illyefalvy Lajos kiüntetése. A kormányzó a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr. Illyefalvy Lajos magyar királyi kormányfőtanáksos, aszékesfővárosi statisztikai hivatal igazgatójának hazafias buzgósággal végzett értékes munkásságával különösen a statisztikai tudomány fejlesztése körül szerzett érdemeinek elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta. A II. Magyar Országos Iparművészeti Tárlatot és az ezzel kapcsolatos kultúrhetet március 9—23-ig Kasán tartják meg gazdag programmal. A védnökségben, melynek tagjai között a megye és a város előkelőségei szerepelnek, helyet foglal dr. Színyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter is. A II. Magyar Országos Iparművészeti Tárlatot Kassán, a Schalikház dísztermének kiállítási csarnokában rendezik meg. Willhelm Gusztávné halála. Súlyos gyász érte Willhelm Gusztávot, a Magyar Siemens Művek kitűnő cégvezetőjét: felesége, szül. szögteleki Wimmer Edith, 22 évi boldog házasélet után, türelemmel elviselt súlyos betegségben örök álomra hunyta le szemeit. A Kerepesi úti temetőben kísérték utolsó útjára Willheim Gusztávnét, akinek gyászba borult férjét és családját ősszete részvéttel vette körül a barátok és tisztelők sokasága. A közellátással kapcsolatos beadványok, jegyzőkönyvek, kiadványok és okiratok illetékéről a pénzügyminiszter 1187—1943. P. M. sz. alatt rendeletet bocsátott fel. A rendelet szerint az általános illetékszabályok alá eső beadványnak számít többek között az árszabályozási és az ezzel összefüggő rendelkezések kiadása iránt magánosok által előterjesztett kérelem, továbbá az ármegállapításra vonatkozó rendeletekben megállapított ár, haszonkulcs, vagy eladási feltétel megváltoztatása iránt magánosok által előterjesztett kérelem. Illetékmentes beadványnak számít a tájékoztatást kérő beadvány, az árkalkuláció kötelező bejelentése, a közel látásra (árszabályozásra, ellenőrzésre) vonatkozó jogszabályok, illetőleg a hatóság felhívása alapján teljesítendő bejelentés valamint a zárolt készletből kiutalás iránti kérelem. Nyolcszáz munkásházat építenek fel Meszestelepen. Most helyezték el a Pécs melletti Meszes-telepen az új munkásházak alapkövét ünnepélyes keretek között. Az ünnepségen résztvett dr. Kádár Levente belügyi államtitkár is. Százhúsz mnkásház тат elkészült és 800 építési munkáit a közeljövőben kezdik meg. Máramarossziget egymillió pengős kölcsönt vesz fel, amelyből folytatják a városi csatornamű építését, egyben pedig újjáalakítják a városi vilamosműveket. Muraszombatban állami segítséggel nagyszabású gyümölcstárolót és csomagolót építenek, amelynek céljaira a község ingyen telket biztosított. Nagyváradon újabb 20 ikerházat építtet a város Közjóléti Szövetkezete a Horthy István telepen. A munkálatokat rövidesen megkezdik. Az állami pótadóról szóló 1943. évi 2100. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában :a pénzügyminiszter 1000—1943. P. M. szám alatt rendeletet bocsájtott ki. A rendelet a Budapesti Közlöny május 11-i számában jelent meg. A tavaszi Építőipari Anyagártáblázat mely a Vállalkozók Lapja felelős szerkesztőjének kiadásában legutóbb megjelent, sokezer példányban fogyott el rövid idő alatt és ez a siker is bizonyítja, hogy milyen fontos az építési évad egyegy időszakában olyan könyv, mely teljes áttekintést ad az árak és bérek alakulásáról. A sikerhez nagyban hozzájárult az időszerű függelék is, amely először foglalja össze áttekinthető, minden részletre kiterjedő csoportosításban az építőipari anyagigénylés módozatait. A nagy érdeklődésre való tekintettel kérjük, hogy azok, akiknek szükségük van a tavaszi Építőipari Anyagártáblázatra, haladéktalanul jelentsék be igényüket a Vállalkozók Lapja könyvosztályánál, amely előreláthatólag rövid ideig tud csak eleget tenni a megrendeléseknek. A tavaszi Építőipari Anyagártáblázatot — a régi gyakorlatnak megfelelően — csekklap kíséretében elküldöttük minden olvasónknak is azzal, hogy amenynyiben nincs reá szükségük, „Vissza a feladónak" jelzéssel küldjék vissza kiadóhivatalunknak. Felkérjük azokat, akik megtartották az Építőipari Anyagártáblázatot, hogy annak ellenértékét, 3.a pengőt, a füzethez mellékelt postatakarékpénztári befizetési lapon, vagy postautalványon juttassák el könyvosztályunkhoz, mert ezzel felesleges munkától kímélik meg úgy adminisztrációnkat, mint saját magukat. Átköltözött az Iparügyi minisztérium XIII. szakosztálya Az iparügyi minisztérium XIII. szakosztálya (ipari munkaügyek) az Ipari Anyaghivatal épületébe (Budapest, II., Fő utca 58. I. em. 1—21. szoba) költözött és e hónap 10-én reggeltől kezdődően máraz uj helyiségben folytatja munkáját. Algyay Pál utóda — dr. Markos Olivér A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 12.200/Ш43. Évi. szám alatt dr. Algyay Pál államtitkárnak május hó 1-ével hosszabb ideig tartó szabadságot engedélyezett. Ezzel kapcsolataim dr. Markos Olivér m. kir. kormányfőtanácsos, államvasuti igazgató, főügyészi szogálattételre a minisztériumba berendelte és államtitkári hatáskörben а VI. (Díjszabási és azzal öszefüggő ügyek), а VII. (Vasúti igazgatás), а VIII. (Vasutak műszaki ügyei), а IX (Hajózási ügyek), a X/a. (Közúti gépjáróművek használatával kapcsolatos üzemgazdasági ügyek) a X/b. (Közúti gépjáróműügyek), а XI. (Közúti igazgatás), a ХП/a. (Közúti fenntartási ügyek), a XH/b. (Közúti építési ügyek) és a XIII. (Hídépítési ügyek) szakosztály felülvizsgálatával bízta meg. Budapesten húsz éve nem épült szálloda Homormay Tivadar főpolgármester elnöklésével most tartotta ülését a főváros közigazgatás bizottsága. A polgármester jelentéséhez szólva Hüttl Károly az idegenforgalom fontosságára szólt. Budapesten húsz éve nem épült szálloda Ezért szükség lenne ezerágyas luxusszálóra , ötszázágyas turistaszálló építésére. Ezt azonban a fővárosnak kellene megcsinálni, mert arra magántőke nem vállalkozik. Szendy Károly polgármester válaszában közölte, hogy a főváros a Tabán szálloda megterveztetésével gondolt arra, hogy luxusszálloda létesítsen, ennek elkészülését azonban a háború megakadályozta. Turistaszálló megépítésére egyelőre nem kerülhet sor, de ilyen szálloda megteremtésére a gyógyfürdőbizottság esetleg régi módot fog találati. Nyilvános pályázatot írnak ki az állandó kiállítási terület és a Nemzeti Stadion tervezésére Hosszú évek óta a különböző fórumok állami vitatémája a budapesti Nemzetközi Vásár helyezése és ezzel kapcsolatban a szintén régót aktuális Nemzeti Stadion megvalósítása. A nagy horderejű városrendezési és építészi feladat életrehívását a Közmunkatanács vállalt magára. A Közmunkatanács legutóbb elhatározta, hogy nem mindennapi feladat kidolgozására nyilános pályázatot rendeznek, amely felöleli részben a hatalmas terület rendezési megoldását, a odavezető közlekedési vonalak megfelelő vezetését, másrészt az emelendő épületek tervezését , kiképzését. Értesülésünk szerint az előkészülete már abba a stádiumba jutottak, hogy a Közmunkatanács jövő heti ülésén már döntenek is tervpályázat meghirdetéséről. A Közmunkatanács elegendő időt fogadt tervezőművészeinknek, hogy az eléjük tárt pár feladatot megfontoltan végezhessék el. Természetesen a kivitelre, mármint az álland kiállítási terület rendezésére és a Nemzeti Stadion megépítésére csak a háború befejezése óta kerül majd sor.