Vállalkozók Lapja, 1943. január-június (64. évfolyam, 1-26. szám)

1943-05-13 / 20. szám

4. oldal. VÁLLALKOZÓK LAPJA A kolozsvári építőipar múlt évi helyzete A Kolozsvár és Vidéke Ipartestület fennállása óta még nem adott ki olyan tartalmas és átfogó évi jelentést, mint amilyenben most számolt be mul­tévi működéséről. A jelentés részletesen is­merteti Kolozsvár kézművesiparosságának hely­zetét és mivel az építőipar­­az, amelyhez többé­­kevésbé minden iparág csatlakozik, részletes kü­lön fejezetet ölel fel az a rész, amely Kolozsvár építőiparosságának 1942. évi helyzetével foglal­kozik. A jelentés megállapítja, hogy miután az építő­ipar helyzetét elsősorban az építkezések szabják meg és mivel Kolozsvárott a múlt évben kevés építkezés volt, a munkaalkalmak is­­­ecsökken­tek. Hivatalos összeírás szerint Kolozsvárott a múlt év közepén 99 befejezetlen házat írtak ösz­­sze. Ezek tulajdonosai legnagyobbrészt Romá­niába távoztak s ezért a házakat nem lehetett befejezni. Ha befejezték volna, legalább 150 la­kással lenne több Kolozsváron. A mérnöki hiva­tal kimutatása szerint a múlt évben összesen 145 építési engedélyt adtak ki. Ezek közül 65 új lakóház építésére, 7 emeletes ház építésére, a többi földszintes házra vonatkozott. A kiadott használatbavételi engedély száma 1­66 volt, ezek legnagyobb része az előző évben megkezdett építkezések befejezéséből származott. Az új la­kások száma 171-et tesz ki. Lebontottak össze­sen 65 lakóházat és egyéb épületet, minek kö­vetkeztében 65 lakás megszűnt, így tehát lé­nyegesen lakásszaporulat alig 106 lett volna — elméletben, gyakorlatban azonban kevesebb, mert a használatbavételi engedélyek legnagyobb része olyan lakásokra vonatkozik, amelybe már régen beköltöztek. Az építőmesteri szakosztály tagjai a múlt év­ben szükségóvóhely-ép­íésekkel foglalkoztak, anyaghiány az év második felében cementben mutatkozott. Akadályozta az építőiparosokat ál­lami munkák vállalásában a hitelhiány, amely még most is fennáll s emiatt nem egyikben a közszállítási árlejtések is eredménytelenek ma­radtak. Mindaddig tehát, amíg az építőiparban a hitelellátás kérdését nem oldják meg, a kis- és középvállalkozók nem tudnak nagyobb mérték­ben bekapcsolódni a közmunkákba. A téglahiány is akadályozta a nagyobb munkákat, bár­­az építőiparosok véleménye szerint, ha a helyi téglagyárak termelésüket fokoznák, a helyi szükségletet fedezni tudnák. A kőművesmesteri szakosztály megélhetési forrásai a múlt évben a közmunkák voltak, mert anyagbeszerzési nehézségek miatt a magánépít­­kezések száma igen kevés volt, nagyo­bbára csak javításokból és átalakításokból állott. Az ács­­iparban még kevesebb volt a munkaalkalom, mint a megelőző évben s ezt a helyzetet még súlyosbították a kontárok és ipar­jogosítvány nélküli vállalkozók, akik közterhek viselése nél­kül vállaltak munkát. A kőművesipari szakosz­tály tagjainak foglalkoztatottsága is gyenge volt a m­uilt évben. Oka ennek az, hogy kőmű­vesiparosok közszállí­tásokban nem vettek részt, a magánmu­nkálatok száma pedig kevés volt. Általában a szakosztály tagjai kifogásolják, hogy egyes közületek, illetve közüzemek mun­kálataikat saját rezsiben ácssegédekkel és nap­számosokkal végeztetik el. Káros ez a rendszer a közületre is, mert a saját rezsiben végzett munkák rendszerint többe kerülnek, mint a ver­senytárgyalás útján kiadott munkák. Nádfonat és nád­lemez kapható: NEUHAUS MÁRKUSNÁL Győr, Országút 7. Telefon 434 SZAKIRODALOM Gyors­faköböző Minden vállalkozó, építőmester, kőműves- és ácsmester, továbbá az asztalosok és fakereske­­dők, valamint azok alkalmazottai számára nél­külözhetetlen szakmunka jelent meg „Gyors­­faköböző“ címen Gálik János és Plavrán János képesített ácsmesterek összeállításában. A fa ki­számításánál, a céliról centiméterre való áttérés folytán a szakkörök régóta érezték már egy olyan alapos és áttekinthető táblázat hiányát, amely megkönnyíti az érdekeltek mindennapi munká­ját. Ezt a hiányt pótolja és tölti ki teljes mér­tékben a „Gyors-faköltöző“ cima szakmunka, amely kubatúrát és különböző szilárd testek faj­­súly számításait is tartalmazza, az építő- és ro­koniparosok, továbbá a fatermelők és fakeres­kedők számára nélkülözhetetlen segítőtárs költ­ségvetések készítésénél,­­e vásárlásnál. Már egy­szeri figyelmes áttekintés után mindenki által könnyen megérthető, meglepően praktikus, szak­szerű összeállításban, zsebben hordozható alak­ban, 108 oldal terjedelemben jelent meg. A „Gyors­ faköltöző" tartalma: Deszkákat 8—82 centiméter szélességig, 12, 18, 24, 30, 40, 50 milliméter vastagságot 1—100 fo­lyóméter hosszúságig koboz és négyzetmétert mutat. Léceket 12/45, 18/45, 24/24, 24/45, 30/45 milli­méteres vastagságot 1—0000 folyóméterig koböz. Zárléceket 50/50-től 100/100­­milliméter vastag­ságig, 1-től 500 folyóméterig köböz. Fűrészelt fát 100/125-től 225/250 milliméteres vastagságot 1—500 folyóméterig köböz. Faragott fát 8/8 centimétertől 1­24/26 cm vas­tagságig, 1—500 folyóméterig köböz. Gömb fát 1©—60 cm vastagságig, 10 cm hosz­­szúságtól 10 méter hosszúságig köböz. Gőzölt és nyers bükkfa-deszkát 8—38 centimé­­ter szélességig, 24, 30, 40, 50 milliméter vastag­ságiig, 80 centimétertől 5,00 méter hosszúságig köböz. A szép, tartós kiállítású és könnyen kezelhető hézagpótló szakmunka ára 8.— , és megrendel­hető a Vállalkozók Lapja könyvosztály­ánál, az összeg előzetes beküldése ellenében. A könyv ára utánvéttel 8.90­0. 300 oldalas kötetet ad ki a Mérnökegylet a Pétery-terv ankétjéről Április közepén zárta le a Magyar Mérnök­ét Építész Egylet Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter nagyszabású előadásával azt az ankétet, amelyen a magyar műszaki társadalom legkivá­­lóbbjjai megvitatták a háború után szükség­szerűen elkövetkezendő átmenetgazdálkodás­ problémáit. Ezt az ankétot még a múlt év december havá­nak elején vitéz Pét­er­­ István miniszteri osz­z­tályfőnök nagyvonalú előadása vezette be és az egész ankét tulajdonképpen ehhez az előadáshoz, való hozzászólások igen értékes anyagából tevő­dött össze. Vitéz Pétery István, aki nemcsak a magyar energiagazdálkodás eg­yik­­legkiválóbb szakértője és irányítója, hanem az egyetemes­ magyar ipari szervezés elméletének és gyakor­latának egyik legkiválóbb művelője, a múlt év decemberében tartott előadás­ában már megha­tározta azokat az alapelveket, amelyek szerint a magyar átmenetgazdálkodást tervszerűen meg kell szervezni. Ez az előadás már felölelte az összes időszerű kérdéseket, rávilágított a nyers­anyagellátás, az energiagazdálkodási, a mélyépí­tés, a hajózás, a belvízgazdálkodás, az építé­szet, a telepítés a lakáspolitika és anyaggazdál­kodás, az út-, vasút- és hídépítés, valamint a vas- és gépgyári alkotás minden problémájára éppen úgy, mint ahogyan megemlékezett a fő­városi közmunkák terén , megoldandó feladatok­ról, a vegyipar, a bőripar, a papíripar, textil­ipar keretében megoldandó kérdésekről. A nagyvonalú előadást tíz úgynevezett hozzá­szóló előadónap követte. Az így kialakult ankét során a magyar­­mérnöktársadalom minden ér­deklődő tagjának alkalma nyílt arra, hogy az­ országépítés e fontos kérdéseiben véleményét, nyilvánítsa. Az ankétet április 14-én Bornemisza Géza­ iparügyi miniszter zárta le emlékezetes beszédé­vel, melyet annak idején lapunkban részletesen, közöltünk. A kormányzati szándékoknak megfelelően az ő értékes ankét anyagát most gyűjti össze és ren­dezi sajtó alá a Magyar Mérnök- és Építész­ Egylet. A több mint 300 oldalas, hatalmas mű május közepén jelenik meg és bizonyára a ma­gyar műszaki társadalom és a gazdasági élet­ teljes érdeklődését fogja lekötni. A könyvben, valóban benne lesz minden, amit az alkotó, építő munkára felkészült magyarság legkitűnőbb el­méi elvégzendő és megoldandó feladatnak el­gondoltak. Valóságos kompendium les­z ez a könyv annak a munkás- és dolgozó nemzedék­nek, amely majd a háború erőfeszítései után hozzá akar látni ahhoz az országépítéshez, amit az ankéten felmerült témakörök megoldásával a Széchenyi István által álmodott, gazdaságilag erős egészséges Magyarország kíván megvaló­sítani. Az egész magyar közgazdasági élet igen nagy érdeklődéssel várja a kötet megjelenését, amely nemcsak vitéz Pétery István miniszteri osztály­főnök alapvető előadását és Bornemisza Géza mi­niszter nagyszabású összefoglalóját közli, ha­nem mindazokat az önálló tanulmányokat is, amelyeket az ankét harmincöt hozzászóló részt­vevője adott elő. Minden köz- és m­a­g­á­n é­p­í­t­k­e­z­é­s­é­h­e­z szigetelő- és fedéllemez szükségletét igényelje nálunk. ASPH­ALTI­PARI- ÉS ÚTÉPÍTŐ R. T. Budapest, XIII., Váci­ út 35. Tel.: 498-114, 291-488, 290-696 Jó árut gyorsan szállítunk. Vitéz Láczay Oszkár kitüntetése. A kor­mányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére vitéz Láczay Oszkár n.y. országgyűlési műszaki főigazgató, a m. kir. József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemi magántanárnak a magyar műemlékek restaurálása terén több évtizeden át kifejtett értékes munkássága elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozta. Uj polgármesterek: A belügyminiszter az 1942.­XXII. tc. 3. §-a alapján, dr. Hiess Pál városi főjegyző­ újpesti lakost Újpest m. vá­roshoz, dr. Réz­­e­r Gábor Érsekújvár m. vá­ros polgármesterét Pestszenterz­sébet m. város­hoz, dr. V­a­n n а у Béla városi főjegyző, ba­lassagyarmati lakost Balassagyarmat m. város­hoz, dr. К­а г а у Kálmán városi főjegyző, váci lakost Vác m. városhoz, dr. Gyöngyös Endre városi főjegyző, kőszegi lakost Kőszeg m. városhoz, dr. S­zété­r János vármegyei parsodfőjegyző,­­zilahi lakost Zilah m. városhoz polgármesterré, dr. T­a­k­á­c­s László városi főjegyző, szekszárdi lakost Rozsnyó m. város­hoz po­ligármesterhelyettes-főjegyzővé nevezte ki. Komáromban megkedik a folyammérnöki hi­vatal székházának építését. A földművelésügyi miniszérium elhatározta, hogy a folyammér­­nöki hivatal számára székházat és abban néhány lakást épít. A folyammérnöki hivatal az építési engedély ügyében a napokban adta be a kérelmet a polgármesterhez a csatolt tervek szerint. A hivatali helyiségeken kívül 5 lakás is épül. Ingyentelket bocsátott Kecskemét városa rendelkezésére a római katolikus templom kul­­túrház megépítésére és a város elhatározta, hogy százötvenezer pengő költséggel korszerű­síti a polgári leányiskola épületét. Gyárat kér Celldömölk. Az ipari decentrali­záció megvalósításával kapcsolatiban számos vidéki város indított mozgalmat, hogy ipar­­vállalatot létesítsenek ott. Legutóbb a GyOSz vezetőségének figyelmét arra hívták fel, hogy a 10.000 lelket számláló és igen értékes vasúti összeköttetéssel rendelkező Celldömölk milyen alkalmas lenne gyár létesítésére. Három új orvosi épület készül a szegedi ta­­nyavilágban. Ezek az épületek egyenként kö­rülbelül 80.000 pengőnyi költséggel épülnek majd meg. A költségek törlesztése az orvosok lakbérével fog történni. Újpesten, a Megyeri uton felépítendő tanonc­­otthon tervei már a Közmunkák Tanácsa előtt fekszenek és azok jóváhagyólag már a közel­jövőben visszaérkeznek a városházára. A ter­vek jóváhagyása után az előkészítő munkála­tok is meg fognak indulni, annál is inkább, mert a kormányzat megvalósítandó tervei kö­zött szerepel tanoncotthono­k létesítése ország­szerte. Az északi kikötő bejáratának kiépítése. A fő­város "két évvel ezelőtt határozta el, hogy a Mag­­dol­a-városban, az újpesti téli kikötő és a Rá­­kospatak torkolata között korszerű kikötőt, u. n. északi kikötőt épít. A költségekre 600.000 pengőt irányzott elő a főváros, az építési anya­gok és a­z egyéb­ költségek emelkedése miatt az északi kikötő építéséhez újabb 320.000 pengő szükséges. Az északi kikötő megépítése ezek sze­rint 920.000 pengőjébe­­kerül a fővárosnak. Illyefalvy Lajos kiüntetése. A kormányzó a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr. Illyefalvy Lajos magyar királyi kor­­mányfőtanák­so­s, a­­székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatójának hazafias buzgósággal végzett értékes munkásságával különösen a statisztikai tudomány fejlesztése körül szerzett érd­emeinek elismeréséül a Magyar Érdemrend középkeresztjét adományozta. A II. Magyar Országos Iparművészeti Tárla­tot és az ezzel kapcsolatos kultúrhetet március 9—23-ig Kasán tartják meg gazdag program­mal. A védnökségben, melynek tagjai között a megye és a város előkelőségei szerepelnek, helyet foglal dr. Sz­ínyei Merse Jenő vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter is. A II. Magyar Orszá­gos Iparművészeti Tárlatot Kassán, a Schalik­­ház dísztermének kiállítási csarnokában rende­zik meg. Willhelm Gusztávné halála. Súlyos gyász érte Willhelm Gusztávot, a Magyar Siemens Művek kitűnő cégvezetőjét: felesége, szül. szögteleki Wimmer Edith, 22 évi boldog házasélet után, türelemmel elviselt súlyos betegségben örök álomra hunyta le szemeit. A Kerepesi úti teme­tőben kísérték utolsó útjára Willheim Gusztáv­­nét, akinek gyászba borult férjét és családját ősszete részvéttel vette körül a barátok és tisz­telők sokasága. A közellátással kapcsolatos beadványok, jegyzőkönyvek, kiadványok és okiratok illeté­kéről a pénzügyminiszter 1187—1943. P. M. sz. alatt rendeletet bocsátott fel. A rendelet szerint az általános illetékszabályok alá eső beadvány­nak számít többek között az árszabályozási és az ezzel összefüggő rendelkezések kiadása iránt magánosok által előterjesztett kérelem, továbbá az ármegállapításra vonatkozó rendeletekben megállapított ár, haszonkulcs, vagy eladási felté­tel megváltoztatása iránt magánosok által elő­terjesztett kérelem. Illetékmentes beadványnak számít a tájékoztatást kérő beadvány, az árkal­kuláció kötelező bejelentése, a közel­ látásra (ár­­szabályozásra, ellenőrzésre) vonatkozó jogszabá­lyok, illetőleg a hatóság felhívása alapján telje­sítendő bejelentés valamint a zárolt készletből kiutalás iránti kérelem. Nyolcszáz munkásházat építenek fel Meszes­­telepen. Most helyezték el a Pécs melletti Me­szes-telepen az új munkásházak alapkövét ünne­pélyes keretek között. Az ünnepségen résztvett dr. Kádár Levente belügyi államtitkár i­s. Száz­húsz m­nkásház тат elkészült és 800 építési munkáit a közeljövőben kezdik meg. Máramarossziget egymillió pengős kölcsönt vesz fel­, amelyből folytatják a városi csatorna­mű építését, egyben pedig újjáalakítják a vá­rosi vilamosműveket. Muraszombatban állami segítséggel nagy­szabású gyümölcstárolót és csomagolót építe­nek, amelynek céljaira a község ingyen telket biztosított. Nagyváradon újabb 20 ikerházat építtet a vá­ros Közjóléti Szövetkezete a Horthy István te­lepen. A munkálatokat rövidesen megkezdik. Az állami pótadóról szóló 1943. évi 2100. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában :a­ pénzügy­miniszter 1000—1943. P. M. szám alatt rendele­tet b­ocsájtott ki. A rendelet a Budapesti Köz­löny május 11-i számában jelent meg. A tavaszi Építőipari Anyagártáblázat mely a Vállalkozók Lapja felelős szer­kesztőjének kiadásában legutóbb meg­jelent, sokezer példányban fogyott el rö­vid idő alatt és ez a siker is bizonyítja, hogy milyen fontos az építési évad egy­­egy időszakában olyan könyv, mely tel­jes áttekintést ad az árak és bérek ala­kulásáról. A sikerhez nagyban hozzájá­rult az időszerű függelék is, amely elő­ször foglalja össze áttekinthető, minden részletre kiterjedő csoportosításban az építőipari anyagigénylés módozatait. A nagy érdeklődésre való tekintettel kérjük, hogy azok, akiknek szükségük van a tavaszi Építőipari Anyagártáblázatra, hala­déktalanul jelentsék be igényüket a Vállalkozók Lapja könyvosztályánál, amely előreláthatólag rövid ideig tud csak eleget tenni a megrendeléseknek. A tavaszi Építőipari Anyagártábláza­tot — a régi gyakorlatnak megfelelően — csekklap kíséretében elküldöttük min­den olvasónknak is azzal, hogy ameny­­nyiben nincs reá szükségük, „Vissza a feladónak" jelzéssel küldjék vissza kiadó­­hivatalunknak. Felkérjük azokat, akik megtartották az Építőipari Anyagártáblázatot, hogy annak ellenértékét, 3.a pengőt, a füzethez mellékelt postatakarék­pénztári befizetési lapon, vagy posta­­utalványon juttassák el könyvosztá­lyunkhoz, mert ezzel felesleges munkától kímélik meg úgy adminisztrációnkat, mint saját magukat. Átköltözött az Iparügyi miniszté­rium XIII. szakosztálya Az iparügyi minisztérium XIII. szakosztálya (ipari munkaügyek) az Ipari Anyaghivatal épü­letébe (Budapest, II., Fő utca 58. I. em. 1—21. szoba) költözött és e hónap 10-én reggeltől kez­dődően már­­az uj helyiségben folytatja mun­káját. Algyay Pál utóda — dr. Markos Olivér A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 12.200/Ш43. Évi. szám alatt dr. Algyay Pál ál­lamtitkárnak május hó 1-éve­l hosszabb ideig tartó szabadságot engedélyezett. Ezzel kapcso­lataim dr. Markos Olivér m. kir. kormányfőtaná­csos, államvasuti igazgató, főügyészi szogálat­­tételre a minisztériumba berendelte és állam­­titkári hatáskörben а VI. (Díjszabási és azzal öszefüggő ügyek), а VII. (Vasúti igazgatás), а VIII. (Vasutak műszaki ügyei), а IX­ (Hajó­zási ügyek), a X/a. (Közúti gépjáróművek használatával kapcsolatos üzemgazdasági ügyek) a X/b. (Közúti gépjárómű­ügyek), а XI. (Köz­úti igazgatás), a ХП/a. (Közúti fenntartási ügyek), a XH/b. (Közúti építési ügyek) és a XIII. (Hídépítési ügyek) szakosztály felülvizs­gálatával bízta meg. Budapesten húsz éve nem épült szálloda Homormay Tivadar főpolgármester elnöklésé­vel most tartotta ülését a főváros közigazgatás bizottsága. A polgármester jelentéséhez szólva Hüttl Károly az idegenforgalom fontosságára szólt. Budapesten húsz éve nem épült szálloda Ezért szükség lenne ezerágyas luxusszálóra , ötszázágyas turistaszálló építésére. Ezt azonban a fővárosnak kellene megcsinálni, mert arra magántőke nem vállalkozik. Szendy Károly polgármester válaszában kö­zölte, hogy a főváros a Tabán szálloda megter­veztetésével gondolt arra, hogy luxusszálloda létesítsen, ennek elkészülését azonban a háború megakadályozta. Turistaszálló megépítésére egy­előre nem kerülhet sor, de ilyen szálloda meg­teremtésére a gyógyfürdőbizottság esetleg régi módot fog találati. Nyilvános pályázatot írnak ki az állandó kiállítási terület és a Nemzeti Stadion tervezésére Hosszú évek óta a különböző fórumok állami vitatémája a budapesti Nemzetközi Vásár­­ helyezése és ezzel kapcsolatban a szintén régót aktuális Nemzeti Stadion megvalósítása. A nagy horderejű városrendezési és építészi feladat életrehívását a Közmunkatanács vállalt magára. A Közmunkatanács legutóbb elhatározta, hog­y nem mindennapi feladat kidolgozására nyi­lános pályázatot rendeznek, amely felöleli rész­ben a hatalmas terület rendezési megoldását, a odavezető közlekedési vonalak megfelelő vezeté­sét, másrészt az emelendő épületek tervezését , kiképzését. Értesülésünk szerint az előkészülete már abba a stádiumba jutottak, hogy a Köz­munkatanács jövő heti ülésén már döntenek is tervpályázat meghirdetéséről. A Közmunkatanács elegendő időt fog­adt tervezőművészeinknek, hogy az eléjük tárt pár feladatot megfontoltan végezhessék el. Természetesen a kivitelre, már­mint az álland kiállítási terület rendezésére és a Nemzeti Sta­dion megépítésére csak a háború befejezése óta kerül majd sor.

Next