Valóság, 1978 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám - IFJ. MAROSÁN GYÖRGY: Globális problémák, globális modellek

IFJ. MAROSÁN GYÖRGY Globális problémák, globális modellek Napjainkban egyre több olyan probléma keletkezésének lehetünk szemtanúi, ame­lyeket a mindinkább elterjedő „globális” jelzővel illetnek. A „globális” kifejezés arra utal, hogy ezek a problémák közvetlen és intenzív kapcsolatban vannak a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerével. Az emberiség egészét érintik, az egész Föld mint egység hatókörükben van. Ahhoz, hogy megértsük e problémák lényegét, elsősorban azt a világot kell a maga valóságában megismernünk, amelyben ezek a problémák létrejöttek. A globális rendszer Vizsgálatunk szempontjából a világot nemzetközi rendszernek tekintjük. Nemzetközi rendszeren az emberek meghatározott, történelmileg kialakult és változó közössége között kialakuló kölcsönhatás-teret, kapcsolat­hálót értjük. A termelőerők és a termelési viszonyok szakadatlan fejlődése miatt e háló csomópontjai — maguk az emberi közösségek — és a közöttük lévő kapcsolatok állandóan változnak. Ennek megfelelően a nemzetközi rendszer a folyamatos átalakulás állapotában van.­ A nemzetközi rendszer századunkban két olyan alapvető változáson ment keresz­tül, amelyek meghatározzák a ma lezajló világgazdasági és világpolitikai folyamato­kat. E két átalakulás egyrészt a termelőerők, másrészt a termelési viszonyok rend­szerében lezajlott forradalmi változások eredménye. Az — időrendben — első átala­kulás a kapitalista termelési viszonyok világméretű rendszerében ment végbe. Ennek legfontosabb eleme a Szovjetunió, majd a többi szocialista ország létrejötte volt. A történelem során már korábban is előfordult, hogy a különféle társadalmi­gazdasági alakulathoz tartozó társadalmak együtt alkottak nemzetközi rendszert. A szocialista országok létrejöttével azonban alapvetően megváltozik a nemzeti rendszerek kölcsöhatásának tartalma és formája. A nemzetközi kapcsolatok kialaku­lása óta először vált lehetővé, hogy az államok közötti kapcsolatokat az egyen­jogúság határozza meg. Emellett a nemzetközi rendszerben az ellentmondások új fajtája — a szocializmus és a kapitalizmus antagonisztikus ellentmondása — alakult ki, amely meghatározó jelentőségűvé válik a további fejlődés szempontjából.­ A különféle társadalmi rendszerű államok gazdasági, politikai, társadalmi fejlő­dése korunkban törvényszerűen vezet ezen államok közötti rendszer kialakulásához és e rendszer folyamatos átalakulásához. A szocialista országok esetében a közös érdek alapján és a szocialista termelési viszonyok adta lehetőségekre támaszkodva megkezdődik a szocialista világrendszer tudatos kialakítása. Ez kezdetben a gazda­ság-, társadalom-, katona- és külpolitikák összehangolását, majd a termelőerők fejlődésével az országok egyre szorosabb gazdasági, politikai és ideológiai össze­fonódását jelenti. A tőkés világrendszerben lezajló legjelentősebb változásnak egy­részről a monopolkapitalizmus állam-monopolkapitalizmussá való átalakulása, majd a különféle állammonopolista integrációk és multinacionális vállalatok létrejötte tekinthető. Ezzel együtt végbemegy a gyarmatok fokozatos kiválása a tőkés világ­­gazdaság hagyományos rendszeréből. Ezen átalakulások eredményeként jött létre a nemzetközi rendszer két szembenálló világrendszerre szakadt alapvető struktúrája. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet nyer a tőkés világrendszeren belüli államok egy csoportjának, az ún. fejlődő országoknak —a közös érdekből adódó — azon törek­vése, amely a tőkés világgazdasági és világpolitikai rendszer átalakítására irányul. Emiatt a mai nemzetközi rendszerre az jellemző, hogy bár csak két alapvető részre — szocialista és kapitalista világrendszerre — bontható, de három különböző politi­

Next