Valóság, 2018 (61. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 1. szám - SZÁZADOK - Törő László Dávid: Harold Steinacker történetfelfogása és recepciója a magyar történetírásban: (II. rész)
42 TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID: HAROLD STEINACKER TÖRTÉNETFELFOGÁSA... deutschen Geschichtswissenschaft. In: Volk und Geschichte i. m. 149-167. [Eredeti megjelenés: Deutschlands Erneuerung 24. (1940) 57-68.] 26 Steinacker, H.: Die Volksdeutsche i. m. 116. Kiemelések az eredetiben. Tanulmányában Steinacker a „szellem” értékét egyértelműen háttérbe szorította a praktikus cselekvéssel és 32 a biológiai determinizmussal szemben, törté- 3é nelemmel kapcsolatos fejtegetései alapján így 34 kijelenthető, hogy nem sorolható a szellemtörténet irányzatához. A szellemtörténetről: Vilmos Erős: Spiritual history/Geistesgeschichte-cultural history—intellectual history-postmodern. In: Approaches to Historiography. (Ethnographica et Folkloristica Carpathica 19.) Vilmos Erős — Róbert Káli — László Dávid Törő — Máté Kavecsánszki (Eds.). Debrecen, 2016. 105-114. 27 Uo. 125. 28 A demokráciát illető kritikáihoz (egy nagy, egységesítő eszme és vezér hiánya) lásd még: Harold Steinacker. Walter Frank: Nationalismus und Demokratie im Frankreich der dritten Republik (1871 bis 1918). Deutsche Literaturzeitung 57. (1936) 37. 1577-1584.; Deutsche Literaturzeitung 57. (1936) 38. 1620-1629. A vezetői alkalmasság - ahogyan azt már a dualizmus kori írásaiban is fejtegette - a történésznél is lényeges tulajdonság, hiszen nemcsak műveivel, hanem személyével is hatást gyakorol kortársaira. Ilyen karizmája volt Steinacker szerint a professzionalizációban 39 fontos szerepet játszó Julius Ficker (1826-1902) osztrák történésznek. Harold Steinacker: Julius Ficker und die deutsche Geschichtswissenschaft. In: Volk und Geschichte i. m. 524. [Eredeti megjelenés: „Die Universität Innsbruck”. Innsbruck, 1928. 22-32.] 29 po. 142-143. Steinacker völkisch szemléletének alapja volt a német/osztrák parasztság kultiválása, amit a tiroli szabadságharcról (1809) 1933-ban írt tanulmánya jól tükröz. A tiroli parasztok napóleoni katonák ellen való lázadása volt az egyik első megnyilvánulása a német összetartozásnak, ezért gesamtdeutsch szempontból különösen fontos történeti esemény szerinte. Harold Steinacker: Der Tiroler Freiheitskampf von 1809 und die Gegenwart. In: Volk und Geschichte i. m. 276- 299. [Eredeti megjelenés: Deutsche Rundschau 59. (1933) 161-175.] 30 Az intézet kuratóriumának tagja volt 1936-tól haláláig, s aktívan részt vett a tudományos, szervezői munkálatokban. A Südostforschung szintén völkisch alapon állt, hiszen a kutatóintézet prog- 41ramja, nemzetkoncepciója (a határon túli németség történetének, kultúrájának vizsgálata) népi szempontú volt. Mathias Beer: Wege zur Historisierung der Südostforschung. (Voraussetzungen, Ansätze, Themenfelder) In: Südostforschung im Schatten des Dritten Reiches. (Institutionen, Inhalte, Personen) Mathias Beer-Gerhard Seewann (Hgs.). München, 2004. 7-38. 31 Harold Steinacker: Österreich-Ungarn und Osteuropa. In: Austro-Hungarica i. m. 128-153. [Eredeti megjelenés: Historische Zeitschrift 128. (1923) 377-414.] Uo. 140-141. Uo. 152-153. Harold Steinacker: Deutschtum und Österreich im mitteleuropäischen Raum. In: Austro-Hungarica i. m. 154-175. [Eredeti megjelenés: Mitteilungen der Deutschen Akademie 5 (1929) 323-346.] 35 Uo. 166-167. 36 Uo. 168-169. 37 A tanulmány még a „természetes nemzet” fogalma miatt is figyelmet érdemelhet. Steinacker az állam- és kultúrnemzettel egyaránt szembeállította ezt a faji és szellemi alapokra helyezett kifejezést. A természetes népek bár változhatnak az idők során, az osztrák történész szerint a módosulások csak felületesek maradnak szerinte, hiszen ezek ideális esetben organikus fejlődés keretein belül történnek. Uo. 158-159. A természetes nemzetről. Schader, A.: Harold Steinacker i. m. 203-210. 38 Harold Steinacker: Auswirkungen des Raumes in der österreichischen Geschichte. In: Austro- Hungarica i. m. 176-185. [Eredeti megjelenés: Zeitschrift für Geopolitik 8. (1931) 44—53.] Uo. 184. A Habsburgok korántsem egyoldalú elítéléséről tanúskodik még, hogy Steinacker rendkívül elismerően ismertette a német népiségtörténész Konrad Schünemannak a Mária Terézia telepítéspolitikájáról írt (és azt német népi szemszögből pozitívan ábrázoló) munkáját. Szerinte Schünemann jól bizonyítja, hogy nem egy tervszerű Habsburg betelepítésről van szó az újabb kori magyarországi német kolonizáció esetében, hanem a magyar rendek maguk is felismerték a németség kultúrateremtő erejét és maguk szorgalmazták a telepítéseket. Harold Steinacker: K. Schünemann: Österreichs Bevölkerungspolitik unter Maria Theresia. Mitteilungen der Deutschen Akademie 12. (1937) 1. 257-258. 40 Harold Steinacker: Die geschichtlichen Voraussetzungen des österreichischen Nationalitätenproblems und seine Entwicklung bis 1867. In: Austro-Hungarica i. m. 186-240. [Eredeti megjelenés: Das Nationalitätenrecht des alten Österreich, Teil 1. Karl Gottfried Hugelmann (Hg.) Wien 1934. 1-78.] po. 186-198. A faji népi szempont historizmussal szembeni dominanciáját mutatja meg, hogy Steinacker szerint hiába vették fel a szlávok az ortodox kereszténységet és követték ezzel egy antik civilizáció hagyományait, ez az örökség alacsonyabb kultúrfokuk miatt nem indult olyan virágzásnak, mint a germánok és a rómaiak