Városépítés, 1984 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 2. szám - TERVPÁLYÁZAT - Font Erzsébet: Domonyvölgyi kirándulóközpont rendezésére kiírt tervpályázat eredménye
nyában ez az egyetlen kiindulás volt a fejlesztési elképzelések orientálásához. A területi adottságok közül az alábbiak emelhetők ki: — Település- és közlekedésföldrajzi szempontból a wilaya előnyös tengerparti fekvése mellett meghatározó adottságok a partvonalat szervesen követő hegysor, az erre merőleges három folyóvölgy, torkolatukban kikötési lehetőséggel, míg a tengerparttal párhuzamos közlekedési lehetőség az első hegyvonulat mögötti keresztvölgyben jöhetett létre. A települések, illetve a fejlődési gócpontok éppen a felsorolt völgyek metszéspontjaiban, illetve a torkolati pontokban alakulhattak ki. — Az infrastruktúra kiépülése a fenti tengelyek közül gyakorlatilag a középső (Saf-Saf völgyi) tengelyre korlátozódik (közlekedés, öntözés, ivóvízellátás, energia, csővezetékes szállítás). — Adottságként figyelembe veendő a skikdai kikötő (az ország negyedik legnagyobb árukikötője), az ország belseje felé, valamint Kelet-Algéria legnagyobb ipari központja. Annaba felé már meglevő kedvező közlekedési (vasúti, közúti) kapcsolatai, továbbá a Skikdába csővezetéken érkező nagytömegű nyersolaj és földgáz jelenléte. Utóbbiak egy nagy volumenű szerves vegyipar alapjait képezhetik. Regionális profilképző adottságok állapíthatók meg ugyanakkor, amit a későbbiek során kell kiaknázni; a nyugati tengely domborzati adottságai alapján munkaigényes és kevésbé szállításigényes ipar fogadására, illetve az erdőgazdasági termékekkel való kooperációra alkalmas. A középső tengely további gyors fejlesztése esetén e térség túlnépesedésének a veszélye fenyeget, viszont számolni kell az agrárfeldolgozó ipari tevékenység folytatódásával, ami már ma is megindult e tengely mentén. A tengely déli részén Kelet-Algéria legnagyobb városának Constantine-nak a vonzása erősen érvényesül. A keleti folyóvölgy, illetve Azzaba térsége jelentős mezőgazdasági tartalékterülettel, jó közlekedési kapcsolatokkal és a legnagyobb összefüggő, üdülésre alkalmas tengerparttal rendelkezik. A helyi kitermelő ipar elsősorban építőanyagipari korszerűsítésre alkalmas anyagokat tár fel (kő, agyag, illetve exportra higany), míg a mezőgazdaságban a konyhakerti kultúrák magasabb részesedése és a fakitermelés a legelőnyösebbek. Fő megoldandó problémák — A wilaya előnyös fekvése ellenére szinte valamennyi fejlettségi mutató terén elmarad az algériai átlagtól. — Az utóbbi évek célkitűzései nagyon kis arányban teljesültek (pl. lakásépítési tervek alig 25%-a), így tendenciájában az elmaradás nem csökken. Központi kérdés a népesség várható megkétszereződése a 2000. évi tervtávlatig. A népességszám arányában súlyosodnak a foglalkoztatás, a lakásépítés, az oktatás, a szakképzés, a vízellátás ma is alapvető gondjai. — A centrumokban e gondokat súlyosbítja a városok népességét növelő falusi elvándorlás. (Jelenleg a népesség fele lakik külterületen, tanyán.) — A mezőgazdaságban struktúraváltás nélkül az adottságoknak csak egy része használható ki, a struktúraváltás viszont a tömeges elvándorlás fokozódásának veszélyével jár. — Az ipari struktúra hiányos, széttagolt, önfejlődésre képtelen. — Az infrastruktúra-hálózat nem tár fel és szolgál ki egyes izolált zónákat, a keleti és nyugati területeket, valamint általában a településhálózat alsó szintjét. Területi vonatkozásban a wilaya fejlődése kiegyensúlyozatlan, a regionális egységek (dairák) beosztása mesterkélt. A nyugati oldalon hiányzik egy régiószervező alközpont. A közvetlen helyzetértékelés leírása után az egész wilayát illetően a népesség prognózisa és a normatív foglalkoztatási igénye (prekoncepció) alapján a meglevő települések környezetében lakó- és iparterület kiválasztására került sor. DR. VÁRKONYI MIKLÓS— FLEISCHER TAMÁS FELHASZNÁLT IRODALOM 1. BALTA P. : Ombres et lumières d’une revolution (Le Monde Diplomatique 1982. nov.) 2. Z’Hor Ounisti: L’impératif social et le défi démographique (Le Monde 4—5. juillet 1982.) 3. Charte Nationale (Nemzeti Karta) SNED Alger 1976. Tervpályázat Domonyvölgyi kirándulóközpont rendezésére kiírt tervpályázat eredménye FONT ERZSÉBET A budapesti agglomeráció dinamikus fejlődése egyre inkább kihat tágabb környezetére is, különösen megnyilvánul ez az üdülési igény kielégítése terén. A főváros igazgatási területén belül fokozatosan telítődtek a korábbi üdülőterületek és lassan ugyanez mondható el a főváros környéki hagyományos üdülőterületekről, a Dunakanyar és a Ráckevei Duna-ág térségéről is. A megnövekedett szabadidő, az ehhez kapcsolódó életmódváltozás, a zajos, füstös, zsúfolt városi környezetből való menekülés egyre fokozza az üdülési igényt. Az utóbbi években a közlekedési költségeken beállt változás, valamint a távoli üdülőterületek (Balaton) megközelítésével járó időveszteség egyre inkább az irányban hat, hogy a hétvégi üdülési és kirándulási igényt Budapest közvetlen környezetében kell kielégíteni. Változóban van a szabadidő eltöltésével kapcsolatos minőségi igény is. A családok egy részének ma már nem olyan egyértelműen csábító a hétvégi ház gondolata. A hétvégi ház fenntartása — nem beszélve a felépítéséről — nehéz anyagi terheket és időbeli kötöttségeket jelent. Ugyanakkor a család életében olyan nehezen megoldható szervezési kérdéseket vet fel — kettős háztartás, bevásárlási nehézség, családtagok kényszerű alkalmazkodása — melybe egy idő után a családok belefáradnak. Az egyéb hagyományos szabadidő eltöltési lehetőségekkel kapcsolatban is egyre több nehézség merül fel. A strandok zsúfoltak, a Duna nagy része fürdésre alkalmatlan, kevés a közhasználatú sportterület. Az üdüléssel kapcsolatos mennyiségi és minőségi igények alakulása egyértelműen felveti annak szükségességét, hogy Budapest közelében hegyvidéki, vízparti, szabad, kötetlen kikapcsolódási lehetőségeket keressünk. A budai oldal viszonylagos jó lehetőségei mellett egyre erőteljesebben kap szerepet a pesti oldal lakosságának üdülési, kirándulási igénye. Már 1970-ben a Pest megyei településhálózat-fejlesztési terv és a jelenleg készülő a ,,Budapesti agglomeráció üdülőterület fejlesztési programja” határozottan felveti a Gödöllői dombvidék üdülési célú fejlesztésének lehetőségét. Az igény oldaláról a fentiekben vázoltak alapján megalapozott e a térség fejlesztése és várhatóan a feltételek is kialakulnak a közeljövőben. A Gödöllői dombvidék egyik kivételesen szép területe az Egres patak mentén kialakult ún. Domonyvölgy. Kedvezőek a terület egyéb adottságai is: 30 percre van a fővárostól, a főközlekedési utakhoz közel fekszik, az Egres patak mentén kialakított tározók alkalmasak a nyári fürdőzésre, a környező erdők a tavaszi, őszi kirándulásokra és a lejtők a téli sportolásra. A terület legértékesebb vonása azonban az, hogy még érintetlenül jelenik meg a táji környezet és azon ritka terület, melyet még nem csúfított el a spontán területbirtoklás feltöltésével együtt a beépítés. Várható volt azonban a tározók vizének felfedezésével az üdülők kampányszerű megjelenése, ezért az érdekelt hatóságok tervpályázat kiírásával és tudatos fejlesztésével kívánták elejét venni a várható spontán folyamatoknak. A tervpályázat során megoldandó feladat igen sokrétű. A harmonikus környezet fenntartása a cél, melyben az épített létesítmények is a táj részévé kell, hogy váljanak. Területrendezési, tájrendezési, vízrendezési és építészeti feladatok komplex összehangolása a pályázó feladata. A tervpályázat alapvető céljának megfelelően a táj egységét nem zavaró, a tározókra és a környékbeli erdőkre alapozott szabadidő eltöltési lehetőségek biztosítása volt a feladat. A bíráló bizottság ezért csak kismértékben kötötte meg a pályázókat kötelező programmal, ill. előírásokkal, lényegében a pályázóktól várta a terület optimális befogadóképességére, az elhelyezendő létesítményekre, a táj harmonikus alakítására vonatkozó fejlesztési javaslatokat, továbbá mindazon ötleteket, melyek a terület vonzerejének, egyéni karakterének a szokottól eltérő jellegének kialakításához hozzájárulhat. A tervpályázat eredménye A bíráló bizottság a beérkező 14 pályaműből 1 pályaművet nem tartott díjazásra érdemesnek, 5 pályaművet díjazásban, 2 pályaművet megvételben részesített. A bíráló bizottság döntése alapján az alábbi pályaművek szerzői részesültek díjazásban, illetve megvételben: 140 000,— Ft-os I. díjban részesíti a 3. bírálati sorszámú pályamű szerzőit: F. Körner Zsuzsa, Bognár László, Radványi Katalin, Radványi György, Szilágyiné Csató Judit, Gerzonics Annamária, Pataky Tibor, 130 000,— Ft-os II. díjban részesíti a 8. bírálati sorszámú pályamű szerzőit: dr. Perjés András, Horányi Ágnes, Simon Bálint, Blazsovszky Lászlóné, Józsa Mária, Medgyessy Sándorné, Szabó Istvánné, rangsorolás nélkül 100 000,— Ft-os III. díjban részesíti az 1. bírálati sorszámú pályamű szerzőit: Kertai László, Nagy József, Palotás Lajos, Sándor János, Siklós József, Wilbertz Péter, rangsorolás nélkül 100 000,— Ft-os III. díjban részesíti az 5. bírálati sorszámú pályamű szerzőit: Parádi Károly, Kecskés Tibor, Fekete Antal, Kecskésné Szabó B., dr. Gaáz Ferenc, Szálka Miklós, Tóvári László, 90 000,— Ft-os IV. díjban részesíti a 9. bírálati sorszámú pályamű szerzőit: Miklós Mária, Rada István, Kalotai Rita, Kozma Csaba, Kiss Károly, Schömer Andrásné.