Városi Közlekedés, 1970 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1970 / Különszám

112 Városi Közlekedés Ezzel egyidejűleg fokozott mértékű a burkolatok el­szennyeződése. A járművekből lecsepegő olaj, az út­testből képződő porral, a lecsapódó korommal és a gumikopásból eredő finom szemcséjű anyaggal pépet alkot. Ez a felület finom egyenetlenségeit kitölti, s — főleg eső kezdetén — veszélyesen csúszóssá teszi a burkolatot. Ez a burkolat simaságának, hiányos érdes­ségének kritikus időpontja. A burkolat síkosságának idő előtti kialakulását egy másik körülmény is elő­segíti : a burkolat-kötőanyag feleslege. A kötőanyag-felesleg különösen az öntöttaszfalt erős — sokszor tükörszerű — kisimulását eredményezi. Ez a hengerelt burkolatoknál sem elhanyagolható körül­mény. Az öntöttaszfalt esetén a bitumenfelesleg a burkolat természetéből folyó kényszerűség. Nem mind­egy azonban, hogy 7,5 súly % (kb. 16,5 térfogat %) bitumentartalmú burkolatban van 1—1,5 térfogat % bitumenfelesleg, vagy 9,5 súly % (kb. 21 térfogat %) bitumentartalmú burkolatban állapítunk meg 2—2,5 térfogat % bitumen­felesleget. A bitumenfelesleg következtében már az öntött­­aszfalt lefektetésekor, annak felületén finom szem­cséjű bitumenes habarcs képződik. Ennek lekötését célozza a még ki nem hűlt burkolat apróbb szemű, csupasz zúzalékkal való beszórása. Nyári melegben az öntöttaszfalt burkolat fekete színe következtében is sok meleget köt meg, s meglágyul. A bitumenfeles­legtől függetlenül a burkolat meglágyulásának mér­téke annál nagyobb, minél nagyobb az abszolút érte­lemben vett bitumentartalom. A burkolat meglágyu­­lása ezen felül a kötőanyag lágyuláspontjával for­dítva arányos. A felmelegedett burkolatban — mely­nek belső hőmérséklete 65—70 C °-ra is emelkedhet — a bitumendús habarcs a felszínre húzódik, a burkolat kisimul, sokszor tükörsima lesz. A kisimulás bitumen­dús öntöttaszfalt burkolatoknál abban az esetben is bekövetkezik, ha azok 10—15 kg/m2-es, 5/12 jelű im­pregnált zúzalékkal érdesítve lettek. Példa erre a Szent István körút Margit-híd felé eső szakaszának párat­lan oldala, ahol az öntöttaszfalt bitumentartalma 9,5—10 súly % között mozog. Az ilyen érdesítő zúza­lékkal ellátott burkolat kisimulása természetesen hu­zamosabb időt igényel, de ez idő szerint kb. 1 év után a kisimulás előjelei már észlelhetők. A burkolat kisimulását a forgalom koptató és gyúró hatása érthető módon elősegíti, gyorsítja. Az öntött­aszfalt burkolatoknál a kisimulás gyorsabb ütemű, hengerelt aszfaltbetonoknál a kivasalódás mértéke lényegesen kisebb. Az eltérő viselkedés oka a két bur­kolatfajta összetételében keresendő. Az érdes felület kiképzése eltérő a hengerelt aszfaltbetonok és az ön­töttaszfaltok esetén. A hengerelt aszfaltoknál arra kell törekedni, hogy a durva zúzalék felerészben kemény, felerészben pedig kevésbé kemény kőből álljon. Mivel ezek a burkola­tok bitumenhiánnyal készülnek, jó tömörítés esetében a zúzalékelemek gyakorlatilag már elmozdulni sem tudnak. A kétféle keménységű kő egyenlőtlenül kopik, s a burkolat tartósan érdes marad. Az öntöttaszfalt tartós érdesítése érdekében a hen­gerelt aszfaltburkolatokhoz hasonlóan az ásványi ke­veréket különböző szilárdságú, eltérő kopású kőanyag­ból kell felépíteni. Annak érdekében, hogy a burkolat közvetlenül elkészülte után is érdes legyen, külön érde­sítés szükséges; ezt érdesítő zúzalék felszórásával, annak lehengerlésével érik el. A fővárosi első kísérletnél, az V., Vörösmarty téren, 1961-ben 20 kg/m2 érdesítő zúzalék került beépítésre. Ez a mennyiség soknak bizonyult. Több kísérlet után végül is a 10 kg/m2 mennyiség bizonyult a legkedve­zőbbnek. Kisebb zúzalék­pergés még ennél a men­­­nyiségnél is bekövetkezik, de ez a jelenség elkerülhe­tetlen. Ha ugyanis két szem zúzalék kerül egymás fölé, a forgalom a felső szemet lesodorja. Ugyancsak lesodorja a nem tökéletesen megkötött szemcséket is. A fővárosi tapasztalatok szerint a 12 mm-es max. szemcseméret felel meg a legjobban. A NZ 5/12 nagy­ságú zúzalék közvetlenül fel is használható. Ettől el­térő szemcseméret alkalmazása költséges és műszaki­lag felesleges rostálást igényelne. Mivel a főváros terü­letén a gépjárművek sebessége viszonylag kisebb, 12 mm-nél nagyobb érdesítő zúzalék beépítése indoko­latlan. A nagyobb szemű zúzalék alkalmazása ellen szól az is, hogy a járművek gumiabroncsai gyorsab­ban kopnának. A gumiabroncs jó tapadása a burko­laton szintén a nagy szemcseméret ellen szól. A Fővárosi Tanács V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság megbízása alapján az ATUKI részéről végzett rádióaktív izotópos gumikopási mérések során megállapították, hogy pl. a X., Keresztúri út 1967-ben felújított szakaszán, ahol a burkolat átlagos érdessége 0,632 mm, az átlagos kopás 0,0384 mm/100 km, a felújított Váci út külső szakaszán, ahol a burkolat átlagos érdessége 0,153 mm, az átlagos kopás csak 0,0181 mm/100 km. A vizsgálatokat 2,25 kg/cm­2 gumi­nyomás és 40 km/ó sebesség mellett végezték. A vizsgálatok alapján az optimális érdesség 0,35 mm-ben határozható meg. Az új aszfaltburkolatok építésénél ezen érték elérésére kell törekedni. Több útvonalon folytak csúszósúrlódási mérések. A számtalan befolyásoló tényező közül a csúszósúrló­dási tényező értékét elsősorban az útburkolat érdes­sége, az abroncs csúszási sebessége és állapota hatá­rozza meg. Mivel a mérések azonos berendezéssel és körülmények között folytak, az egyes kísérleti szaka­szokon mért csúszósúrlódási tényezők értékeinek ala­kulását a burkolat érdessége határozza meg. A mérések 30, 45 és 60 km/ó sebességre, különböző érdességi fokú, száraz és nedves burkolaton történtek. A mérések a következő eredményeket hozták :

Next