Városi Közlekedés, 1979 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1979-12-01 / 6. szám
404 Városi Közlekedés, 796. keskeny nyomtávú. Regionális szempontból legjelentősebb a budapest—kunszentmiklós—tass—kelebiai fővonal, melynek nemzetközi forgalma is van. A vasútállomás a város nyugati szélén helyezkedik el ; mindhárom vasútvonalat érinti. A keskeny nyomtávú vasútvonal végállomása az állomás nyugati oldalán van, vágánya az állomás területén szintben keresztezi a budapest— kelebiai fővonalat. A fővonalon három gyors- és hét személyvonatpár, a mellékvonalon hat, a kisvasúti vonalon három személyvonatpár áll meg, illetve közlekedik naponta. Az iparvágányokat az állomás északi végében szolgálják ki. Az iparvágányok keresztezik az 5301. sz. utat, és nagymértékben zavarják forgalmát. Az állomás — vágányainak számát és a pályahosszat tekintve — megfelelő, különösebb fejlesztése nem várható. Befejezéséhez közeledik viszont Kiskőrös térségében a budapest— kelebiai vasúti fővonal villamosítása; 1979 végétől gazdaságosabb lesz a vasútüzem. Kiskőrös regionális közúti és vasúti közlekedési adottságai kedvezők. Az 53. sz. főút átkelési szakasza 3 km hosszban a város forgalmi tengelyét alkotja. Korszerűsítése 1979-ben a Dózsa György út kiépítésével befejeződik. Az utóbbi évtizedekben végbement fejlődés ellenére a város úthálózata nem tekinthető kielégítőnek. Az összes utak 57,2%-a, a lakóutak túlnyomó többsége kiépítetlen. A kiépített utak szélessége nem éri el a fajtánként előírt legkisebb értéket. A szilárd burkolatú utak számottevő részéről a csapadékvizet nyílt árkokkal vezetik el. Az 53. és az 5301. sz. út átszeli a történelmi városközpontot, már ma is érzékelhetően zavarva működését. A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS FELADATAI A kiskőrösi városi tanács — az illetékes megyei és országos szervek támogatásával — megkülönböztetett figyelmet fordít a város közlekedésének fejlesztésére. Erre a célra nagy összegeket előirányozva kidolgoztatta a városi közlekedés fejlesztésének 15 éves programját. A terv a város regionális szerepköréből kiindulva, az 53. sz. főút kiskőrösi átkelési szakaszára vonatkozó távlati javaslatot (KÖTUKI) alapul véve határozta meg a fejlesztés főbb koncepcióját. Az átmenő forgalom okozta gondok az 53. sz. főút átkelési szakaszának új nyomvonalra helyezésével számolhatók fel. A jelenlegi átkelési szakasz kapacitása 1990-re várhatóan kimerül. A Dózsa György utcán és a Petőfi Sándor utcán a beépítési szélesség sehol sem éri el a főutakra előírt 40 métert. A szükséges szabályozási szélesség kialakítása kedvezőtlenül befolyásolná a városközpont rekonstrukcióját, és mintegy 50 lakóépület bontását is szükségessé tenné. De a nagy forgalmú utat egyébként sem lenne célszerű a városközponton át vezetni. A terv az átkelési szakasz új nyomvonalaként a Klapka György utcát jelölte meg a Lenin utcáig, amely innen tömbáttöréssel csatlakozhat a Segesvári utcai kereszteződésben a meglevő nyomvonalhoz. Ezzel nem növekszik az átkelési szakasz hossza, miközben az új nyomvonal a belső városmagot nem metszi, csupán érinti. Az 5301. sz. kecskemét—kalocsai összekötő út Kossuth Lajos utcai felújítása elkészült; az átkelési szakasz jelenlegi kapacitása (2 forgalmi(1 leállósáv) várhatóan 2000-ig megfelel. Nyomvonala — a városközpont forgalmának csökkentése végett — változni fog, a Szent István utcától az Árpád útra kerül. Az Árpád út korszerűsítése már ezt a célt szolgálja. A tervezett útépítések sorából kiemelhető az ipartelepi út (a Madách utca folytatásaként) és a Kassai út kiépítése. Ez utóbbi a Ládor-csatorna zárttá való átépítése után kezdődhet meg. A tanácsi úthálózat nagy része az 1960-as években készült. Ezek az utak szélesítésre és burkolat-megerősítésre szorulnak. A közeljövő feladata a Rákóczi Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky utca korszerűsítése. A tanácsi úthálózat fejlesztése 15 éves ütemezési terv alapján valósul meg. A fejlesztési célok egyike a kiskőrösi helyi tömegközlekedés megteremtése. Az elképzelések szerint — az úthálózat kiépítettségének függvényében — az autóbuszhálózat két ütemben alakulna ki. Az első ütemben két viszonylat indulna (vasútállomás és autóbuszpályaudvar—Kossuth Lajos utca—Dózsa György utca— Akasztói utca—MEZŐGÉP; Vasútállomás és autóbuszpályaudvar—Kossuth Lajos utca—Petőfi Sándor utca— József Attila utca—Klapka György utca—IGV). A második ütemben további ellátatlan területeket kapcsolnának be a tömegközlekedési hálózatba. Kiskőrösön és vonzáskörzetében az országos átlagnál jóval több a személygépkocsi. A belterületen erőteljesen növekvő parkolási igények kielégítésére célszerű megoldásokat kell keresni. Kiskőrös közlekedésének fejlesztése során a városi tanács arra törekszik, hogy az igények kielégítése a városi élet nyugalmának helyreállításával, illetve megőrzésével járjon együtt. 2. ábra: A kiskőrösi Kossuth Lajos utcai parkoló (Walter Péter felvétele)