Városi Közlekedés, 1979 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1979-12-01 / 6. szám

404 Városi Közlekedés, 79­6. keskeny nyomtávú. Regionális szempontból legjelentő­sebb a budapest—kunszentmiklós—tass—kelebiai fővo­nal, melynek nemzetközi forgalma is van. A vasútállomás a város nyugati szélén helyezkedik el ; mindhárom vasút­vonalat érinti. A keskeny nyomtávú vasútvonal vég­állomása az állomás nyugati oldalán van, vágánya az állomás területén szintben keresztezi a budapest— kelebiai fővonalat. A fővonalon három gyors- és hét személyvonatpár, a mellékvonalon hat, a kisvasúti vonalon három személy­vonatpár áll meg, illetve közlekedik naponta. Az iparvágányokat az állomás északi végében szolgál­ják ki. Az iparvágányok keresztezik az 5301. sz. utat, és nagymértékben zavarják forgalmát. Az állomás — vágá­nyainak számát és a pályahosszat tekintve — megfelelő, különösebb fejlesztése nem várható. Befejezéséhez kö­zeledik viszont Kiskőrös térségében a budapest— kelebiai vasúti fővonal villamosítása; 1979 végétől gazda­ságosabb lesz a vasútüzem. Kiskőrös regionális közúti és vasúti közlekedési adottságai kedvezők. Az 53. sz. főút átkelési szakasza 3 km hosszban a város forgalmi tengelyét alkotja. Kor­szerűsítése 1979-ben a Dózsa György út kiépítésével be­fejeződik. Az utóbbi évtizedekben végbement fejlődés ellenére a város úthálózata nem tekinthető kielégítő­nek. Az összes utak 57,2%-a, a lakóutak túlnyomó több­sége kiépítetlen. A kiépített utak szélessége nem éri el a fajtánként előírt legkisebb értéket. A szilárd burkolatú utak számottevő részéről a csapadékvizet nyílt árkokkal vezetik el. Az 53. és az 5301. sz. út átszeli a történelmi városközpontot, már ma is érzékelhetően zavarva mű­ködését. A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS FELADATAI A kiskőrösi városi tanács — az illetékes megyei és országos szervek támogatásával — megkülönböztetett figyelmet fordít a város közlekedésének fejlesztésére. Erre a célra nagy összegeket előirányozva kidolgoztatta a városi közlekedés fejlesztésének 15 éves programját. A terv a város regionális szerepköréből kiindulva, az 53. sz. főút kiskőrösi átkelési szakaszára vonatkozó táv­lati javaslatot (KÖTUKI) alapul véve határozta meg a fejlesztés főbb koncepcióját. Az átmenő forgalom okozta gondok az 53. sz. főút átkelési szakaszának új nyomvonalra helyezésével szá­molhatók fel. A jelenlegi átkelési szakasz kapacitása 1990-re várhatóan kimerül. A Dózsa György utcán és a Petőfi Sándor utcán a beépítési szélesség sehol sem éri el a főutakra előírt 40 métert. A szükséges szabályozási szélesség kialakítása kedvezőtlenül befolyásolná a város­­központ rekonstrukcióját, és mintegy 50 lakóépület bontását is szükségessé tenné. De a nagy forgalmú utat egyébként sem lenne célszerű a városközponton át vezetni. A terv az átkelési szakasz új nyomvonalaként a Klapka György utcát jelölte meg a Lenin utcáig, amely innen tömbáttöréssel csatlakozhat a Segesvári utcai kereszteződésben a meglevő nyomvonalhoz. Ezzel nem növekszik az átkelési szakasz hossza, miközben az új nyomvonal a belső városmagot nem metszi, csupán érinti. Az 5301. sz. kecskemét—kalocsai összekötő út Kossuth Lajos utcai felújítása elkészült; az átkelési sza­kasz jelenlegi kapacitása (2 forgalmi­­(­1 leállósáv) vár­hatóan 2000-ig megfelel. Nyomvonala — a városközpont forgalmának csökkentése végett — változni fog, a Szent István utcától az Árpád útra kerül. Az Árpád út korszerűsítése már ezt a célt szolgálja. A tervezett útépítések sorából kiemelhető az ipar­telepi út (a Madách utca folytatásaként) és a Kassai út kiépítése. Ez utóbbi a Ládor-csatorna zárttá való átépí­tése után kezdődhet meg. A tanácsi úthálózat nagy része az 1960-as években készült. Ezek az utak szélesítésre és burkolat-megerősí­tésre szorulnak. A közeljövő feladata a Rákóczi Ferenc és Bajcsy-Zsilinszky utca korszerűsítése. A tanácsi út­hálózat fejlesztése 15 éves ütemezési terv alapján valósul meg. A fejlesztési célok egyike a kiskőrösi helyi tömegköz­lekedés megteremtése. Az elképzelések szerint — az úthálózat kiépítettségének függvényében — az autó­buszhálózat két ütemben alakulna ki. Az első ütemben két viszonylat indulna (vasútállomás és autóbusz­pályaudvar—Kossuth Lajos utca—Dózsa György utca— Akasztói utca—MEZŐGÉP; Vasútállomás és autóbusz­pályaudvar—Kossuth Lajos utca—Petőfi Sándor utca— József Attila utca—Klapka György utca—IGV). A má­sodik ütemben további ellátatlan területeket kapcsol­nának be a tömegközlekedési hálózatba. Kiskőrösön és vonzáskörzetében az országos átlagnál jóval több a személygépkocsi. A belterületen erőtelje­sen növekvő parkolási igények kielégítésére célszerű megoldásokat kell keresni. Kiskőrös közlekedésének fejlesztése során a városi tanács arra törekszik, hogy az igények kielégítése a vá­rosi élet nyugalmának helyreállításával, illetve meg­őrzésével járjon együtt. 2. ábra: A kiskőrösi Kossuth Lajos utcai parkoló (Walter Péter felvétele)

Next