Városi Közlekedés, 1996 (36. évfolyam, 1-5. szám)
1996-10-01 / 5. szám
Városi Közlekedés, 96/5. 275 galom. A terhelések szempontjából legsúlyosabb a közúti vasúti szerelvények terhe, mivel a szintén nagy igénybevétellel járó teherautó- és autóbusz-forgalmat már megtiltották a hídon. Jelenleg a FŐMTERV Rt. — a hidász szakma széles körének bevonásával — részletes statikai felülvizsgálatot végez annak érdekében, hogy a közúti vasúti forgalom — melynek megszüntetését már többször javasolták, — még egy ideig a hídon maradhasson. A több éves vizsgálat első eredményei és az állapotfeltárás javaslata alapján erősítési, állagmegőrző és korrózióvédelmi munkák kezdődnek a hídon. Az erősítések csak kisebb mértékűek, és az egyenszilárdság érdekében azokra a helyekre összpontosulnak ahol jelenleg a leginkább hiányzik a teherbírás. A statikai beavatkozás korlátozott lehetőségei miatt azonban hosszabb távra semmiképp sem lehet fenntartani a közúti vasúti forgalmat; ez csak egy teljesen újjáépített hídszerkezeten lenne megoldható. A szükségszerűen sarokig való lebontás és a hídszerkezet jellege, értéke, védettsége miatt változatlan formában újonnan való megépítés műszakilag ugyan lehetséges, de a közelebbi jövőben ezzel reálisan nem számolhatunk. A Szabadság híd jelenlegi közlekedési szerepe Budapest sugaras — gyűrűs közúthálózati rendszerében a jól kialakult sugárirányú elemek mellett a körirányú elemek kiépítése még nagyon elmaradott, s ebben jelentős a körirányú utak átvezető pontjain a Duna-hidak hiánya. Budapest forgalmának túlzott centralizáltsága szintén erre vezethető vissza. Egyértelmű, hogy a város fejlesztési tevékenységének egyik célja a külső gyűrűk mielőbbi megvalósítása kell, hogy legyen. Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy a belső hidak jelenleg kényszerűen bonyolítanak le olyan forgalmat amelynek nem ott kellene kereszteznie a Dunát, de a hiányzó hidak miatt a forgalomnak nincs másutt átjutási lehetősége. A legutóbbi átadott hidak (Árpád híd, МО-híd, Lágymányosi híd) forgalomba helyezésével ugyan átmenetileg mindig oldódott a Belváros túlterheltsége, de a motorizáció folyamatos növekedésével ez a hatás gyorsan elmúlt, s a túlterheltség, a torlódások állandósultak. A Kiskörút déli hídja, a Szabadság híd összetett feladatot lát el. A csillapítandó forgalmú belvárosi zóna közvetlen határán egyszerre lát el tömegközlekedési, közúthálózati és gyalogos célokat és szolgál kistérségi, kerületközi, távolsági és átmenő jellegű forgalmat is. A topográfiai akadályt jelentő Gellérthegy tömbjét délről megkerülő, belvárosi irányultságú délbudai forgalom legcélszerűbb útvonala vezet át a hídon, ezt jól mutatja a forgalom állandósult nagysága, a sűrűn közlekedő tömegközlekedési viszonylatok kihasználtsága. A domináns dél-budai forgalom mellett csak kisebb mértékben jelenik meg az Észak- és Közép-Budáról kiindult forgalom. A hídon át a Deák térig közlekedő, és a metróvonalakhoz több helyen is közvetlenül kapcsolódó 47-es és 5. ábra. Az újjáépített híd