Városi Közlöny, 1918 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1918-03-01 / 4. szám
42. oldal. VÁROSI KÖZLÖNY Március. Nyomta a Kassai Könyvnyomda és Lapkiadó Részvénytársaság. 1918—15734, Bankófüred. Kassa város jó öreg krónikása, Tutkó, a mult század közepén megjelent munkájában azt írja, hogy egy Bankó nevű koldus szemét az ott levő forrás vize meggyógyítván, erről vette a hely nevét. Történt volna ez a XVII. század elején. A városi levéltár irataiban a Bankó erdő nevére az 1553-ik évben bukkantam reá. Alatta szőllőhegyek terültek el s az 1598-ik évi szabályrendeletben a Bankón levő parlagon fekvő szántóföldek megműveléséről van szó .) Az 1612-ik év május hó 2- án megtartott városi közgyűlés tilalmasnak mondta ki ezt a területet: „Elsőben az erdőt Kassától fogva az Bankótól a nagyidon el tova föl a Kőbányáig, amerre Szentvérfalura — Kassabéla régi neve — járnak attól fogva alá a völgyön Lakatosutcára néző völgyre a Csermelyéig és megint mind a városig a Csermelyen alá senkinek ne legyen szabad ott fát vágni, sem bírónak, sem másnak, se város számára sub poena fi. 12.“ Azonban az 1687-ik évi szabályrendelet 14-ik pontja szerint „az Bankóról szabad legyen az concivis embereknek nemes biró uram ő kegyelme hírével tűzre való fát hordani.“ Mint fürdőről csupán a XVIII-ik század legelején van róla emlékezet, bár — mint a Tidkó által közölt hagyomány is tanúskodik róla vizét régóta gyógyító erejűnek tarthatták. A mai építkezésnek nyomára az 1703-ik évi szabályrendelet 19-ik pontjában találkozunk, amely így szól: „Azt is kívánják e kegyelmek, hogy a Bankón levő fürdőnek dolga mikorban légyen, investigáltassék és a nemes község az iránt informáltassék; amellett pedig, hogy valami házikók ottan építtessenek, ahol magokat a fürdő személyek esének idején megvonhassák és oda illendő mesteremberekkel megszállittatnak.“ Az alig felépült fürdő azonban az 1704-ik évi bloqunda alatt, amint a városi jegyzőkönyvben olvasható, elpusztult; a kuruc sereg ugyanis közel egy évig ostromolta a várost Forgács Simon kuruc generális vezérlete alatt. Ez volt az oka, hogy a következő évben Günther József céhbeli fürdős évi bér fejében csupán 10 tallért, azaz 18 magyar forintot fizetett. *) Lásd Kassa város szabályrendeletei gyűjteményét közölte Kolozsvári és Óvári a M T. Akadémia kiadásában. Az 1749-ik évben ismét építkeznek s a Bankó divatba jött; a város a vendégek nyilattatására cigánybandát tart, melynek az 1760 ik évben prímásai Mighi György és Berky Károly s évi 3, majd 4 rénes forint fizetést húzott. A városi tanács, majd 1766-ik évi május hó 5-én hozott határozatából felcsillan, az idegenforgalom érdekében jó zenét követelt cigányainktól. „Musicis autem Bankojensibus sub spe ea, quod adem musicam boriam in educitio pro constant producent, per quam populus eorsum magis attracti sólet sat.“ Már a XVIII-ik században fürdőszabályzatot hoztak, mely szerint a fürdőszobák megszámozandók, a fürdés írja a folyósón levő fekete táblára a fürdőbe lépés idejét, az egy órai fürdés ára kilenc krajcár, amit a tanács azzal okol meg, hogy a természetes hőforrásokban is 12 krajcárt fizetnek, a Bankón pedig a vizet fel kell melegíteni. Okiratunk szerint ez időben mintegy 10.000 frtot költöttek a fürdő épületeire s a hozzá vezető utakra. Érdekelni fogja Kassa közönségét, hogy a bankói táncterem plafondján levő festett múzsák régi színházunkból kerültek mai helyükre. K. L. Kapható a Kassa sz. kir. város törvényhatóságának érvényben lévő szabályrendeleteinek teljes gyűjteménye. Kiadja: a törvényhatósági bizottság 1911. 3402/88. kgy. számi határozata folytán a város tanácsa. A 3 vaskos füzetből állt teljes példány ára 6 kor. Kapható a városi számvevőségnél (Városház-épület) KASSA. (Városház-épület)