Városi Szemle – 6 . évfolyam – 1913.
Önálló tanulmány - Szabó Sándor: A közegészségügy [A negyvenéves Budapesté]
megfelelő zárt csarnokokba hordják, ahol ezután a zárt kocsikba való beemelése megtörténik; részint az utcai járók ambuláns tisztogatásával, a locsológépek porfelverés nélküli működésével, a makadámutak olajos pormentesítésével és az utcai járókon alkalmazott szemétgyűjtő kosarakkal: az utcatisztítás és ezzel a köztisztaság oly nagy haladást ért el fővárosunkban, mint amekkorával kevés egészségügyi berendezésünknél dicsekedhetünk. Ez idő szerint 4.262.850 m2 kocsi- és 600.000 m2 járdaterületet kell köztisztasági hivatalunknak tisztántartani és 2.300.000 m2 úttestet pormentesíteni. Ezt a szolgálatot 10 tiszt, 60 altiszt, 100 előmunkás, 1005 utcaseprő, 260 locsolómunkás és 29 gépész teljesíti. Ehhez járul a szemétfeldolgozó és szállító üzemnél 350 és a fuvartelepnél 652 alkalmazott, vagyis az egész köztisztasági szolgálatot összesen 2466 ember látja el. Nagyobb havazások esetén pedig a hó gyors eltakarításához, még ideiglenes munkásokat is alkalmaz a hatóság. E nagy üzem (t. i. utcatisztogatás, pormentesítés, hómunkák, utcai, házi és csarnoki, valamint piaci szemét összegyűjtése, kihordása, elszállítása és feldolgozása) évi 4.195.914 korona költséget okoz, amelyből a házbérkrajcárok címén 1.183.000 korona megtérül, s így a tényleges köztisztasági rendes kiadás összege évenként 3.012.914 koronára rúg. Az emberi ürülék belterületen mind a körcsatornába kerül, a külső részeken pedig vízhatlan falazatú pöcegödrökben gyűlik meg, mit a tulajdonos köteles megtelésekor kitisztíttatni, s tartalmát zárt és e célra szolgáló kocsikon éjjel, kifuvaroztatni. Az állati trágyát szintén vízhatlan trágyatartóban, jól záró fedél alatt szabad csak tartani és túltelése előtt, ponyvával letakart kocsin el kell szállítani. Az állati híg ürüléket, vagy a közcsatornába vezetik, vagy vízhatlan tartóba fogják fel, s onnan viszik ki. A talajfeltöltéseket a főváros egész területén nem szabad többé szeméttel, hanem csak anorganikus törmelékkel, vagy tiszta földdel eszközölni. VI. Fürdők és gyógyforrások. A székesfőváros területén levő fürdők jellegük szerint kétfélék, gyógy-és tisztálkodási fürdők. I. A gyógyfürdők egy része a főváros tulajdonát képezi, a másik része vagy magánosok vagy részvénytársaságok birtokában van, a Császárfürdőt pedig, mint alapítványt az Irgalmas-rend kezeli. Nincs Európában egyetlen nagy város sem, amely ásványvízben annyira gazdag volna és oly számos, — részint fürdésre vagy ivásra, részint pedig mindkét célra alkalmas gyógyforrásban bővelkednek, mint Budapest. E források közül a magasabb hőfokot mutatók a budai hegyek és a főváros alatti mély víztartó medencéből származnak. az I. ker. Lágy- A közegészségügy 1323