Városi Szemle – 13. évfolyam – 1927.
III. Hazai és külföldi szemle - Magyar technikai múzeum
738 Hazai és külföldi szemle 737 ott sokkal jobbak, még ennek a körülménynek figyelembevétele sem csökkenti a szóban lévő szociális támogatás jelentőségét. Az említett törvény szerint, ha a keresőképes családtagok jövedelme együttesen az évi 10.000 frankot eléri, ez a támogatás leszállítható, vagy meg is szüntethető. Ugyancsak leszállításnak van helye abban az esetben, ha a család olyan lakásban lakik, amelynek a lakbére hatósági segély folytán már mérsékelt összeget tesz ki. A törvény hangsúlyozza, hogy ennek a támogatásnak nincs szegénysegélyezés jellege és a nyújtott segítség az illetékes hatóság hozzájárulása nélkül nem foglalható le és át sem ruházható másra. A támogatás rendeltetésszerű felhasználását a hatóság ellenőrzi. A nagyszámú családok még a boldog Svájcban is szenvednek a lakásínségtől s ez a körülmény adott okot a törvény meghozására, amely egyébként átmeneti jellegű és érvénye szükség esetén 1929. évi december hó 31-vel meg is szüntethető. Sz. L. Magyar technikai múzeum. A Münchenben meglevő Deutsches Múzeumot az 1903. évben alapították — szakkörök támogatásával különféle történelmi és képzőművészeti szervek bevonásával, bőséges városi, állami és birodalmi hozzájárulással. A modern technika és a múlt fejlődésének az egész világon ez a legtökéletesebb gyűjteménye. Esztétikai kiállításban, szakonként és fejlődéstörténeti sorrendben mutatja be a mai technikát. A következő osztályokra tagozódik : technikai, gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, közegészség, szociális, nevelési, mezőgazdasági, tengerészeti és haditechnikai osztályokra. Ez ma Európának, sőt a világnak legnagyobb és legjobb technikai múzeuma, de nem az első. A technikainak nevezhető első múzeum, mely a világ első nyilvános jellegű gyűjteménye volt a mai párisi technikai múzeumok a Conservatoire des Arts et Mothiersnek őse. XVI. Lajos monsieur Vaucansoutól örökölt egy technikai gyűjteményt és 1782-ben megnyitotta a közönség számára. Erre nézve nagy elődjének XIV. Lajosnak példája lebegett szeme előtt, akit zseniális államminisztere Colbert, — amikor a francia ipar fejlesztésén — a colbertizmuson dolgozott, rávett arra, hogy a francia iparosok, művészek ízlésének csiszolására bizonyos királyi gyűjteményeket meghatározott napokon a közönség megtekinthessen. A Conservatoire des Arts et Metiers fejlődésének lehetőségét 1806-ban Napóleon veti meg, mikor gyakorlatilag összeköti technológiai szakiskolával. Ennek azonban egyirányú fejlődése miatt távolról sem lett oly általános technikai jellegű, mint a Deutsches Múzeum. A londoni South Kensington Múzeum speciálisan angol intézmény épen úgy, mint egyébként is Angliában minden jellegzetesen angol. Összeköttetésben áll a bányászakadémiákkal, hajósiskolákkal, technikai főiskolákkal és a szabadalmi hivatallal. Magyarországon a társadalmi felbuzdulás a XIX. század első felében alapította az első múzeumot — a Nemzeti Múzeumot — nemes áldozatkészséggel. Azokban az időkben Magyarországon hazai technikáról azonban még beszélni sem lehetett. Az 1879. évben, alakul a technológiai ipariskolávalkapcsolatos M. Kir. Technológiai Iparmúzeum, az Országos Magyar Iparegyesület alapításában és utána a többi szabadszakmájú gyűjtemény. Mindezek azonban oly hézagosak, hogy csak a műegyetem tanszékeinek tangyűjteményei pótolják némileg a hiányokat, de a keret természetesen nem alkalmas arra, hogy mint tudományos, mint tanító, mint pedig reprezentatív hivatásának eleget tegyen. Ilyen körülmények között elsőrendű szükséggé vált a Magyar Technikai Múzeum megalapítása. Az alapításhoz szükséges anyagot tartalmazza a Technológiai Iparmúzeum, a Közlekedési Múzeum, a Népegészségi Múzeum anyaga. Kiegészítést nyerhetne a M. kir. József műegyetem, továbbá a Meteo-