Városok Lapja, 1906 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1906-07-15 / 1. szám

I. évfolyam. 1. szám. Megjelenik havonként kétszer. Budapest, 1906. július 15. A „Köztisztasági Köz­­löny“-nyel együtt. Egész évre. . 46 korona. Fél . . . 24 „ Telefon 45—65. szám. közigazgatási, köz- és városrendészeti, közegészségügyi szaklap, a hazai városok és azok tisztviselői érdekeinek hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre. Fél 40 korona. 20 .VÁROSOK LAPJA Kéziratok és megkeresések a szerkesztő címére: Esztergom (Városház) küldendő. A hazai városok megbízásából szerkeszti: O’SVÁTH ANDOR, Esztergom szab. kir. város tanácsjegyzője. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Budapest, II. ker., Erőd­ u. 2. I. 8. szám. Hirdetések ide küldendők. Az előfizetési és hirdetési dijak Esztergomba a szerkesztő címére küldendők. Hirdetések árszabály szerint. — A városok közérdekű köz­leményei 50% engedmény mellett közöltétnek. TARTALOM Programmunk. — A jövő zenéje. Irta: Éhen Gyula, volt orsz. kép. — A községi törvény a képviselőtestületekről. Irta: dr. Nagy Ferenc, Mis­­_____________- kori város főjegyzője. — Kérelem a hazai városok polgármestereihez. — Városaink helyzete. Szigethy György veszprémi polgármester érte­kezése. — Dés város és a városok bajainak orvoslása. — Állami­ és községi fogyasztási adók biztosítása. — Város­ok értekezlete. — A mezőrendőri ügy a vá­rosokban. Irta: O’sváth Andor. — Tűzoltóság és tűzkárbiztositást irta: Kónya Imre. — Városi szabályrendeletek. Irta: Corpus Juris. — A városok mezőgazdasági életforrásairól. Irta: D’or. — A mérnök a rendezett tanácsú városik. közigazgatásában. Irta: Tiefenthal Gyula, Esztergom város mérnöke. — A városi tisztviselők helyzete. Irta: D. G. — Elvi jelentőségű fontosabb határozatok. — ’Hiteink. — Szerkesztői posta. — Hirdetmények, pályázatok, árlejtések és versenytárgyalások stb. " ________________________________________________________________________ . Vmtér' . —­­ _______________________________________________ —_______________________________________________________________________________________________ Programmunk. Régen érzett hiányt kívánt pótolni a hazai városok egyesületének előmun­kálataiban fáradozó lelkes bizottság, midőn méltányolva a sajtónak a köz­élet irányításában kifejtett nagyrabecsült tevékenységét, olyan orgánum megin­dítását vette tervbe, mely a hazai vá­rosok érdekeinek méltó képviselője, támogatója, gondos őre és lelkes szó­szólója lesz. A hazai városok évszázadokon ke­resztül idegenek voltak egymásra nézve, jóllehet valamennyi azt a bevallott célt szolgálta, hogy a hazának javát saját boldogulásával kapcsolatosan mozdítsa elő, erős vára legyen a nemzeti szel­lemnek és a művelődésnek és zászló­vivője az ország közgazdasági törek­véseinek. Amíg azonban ezt elismerjük, ta­pasztalati tény, hogy ha a mód és al­kalom még volt is arra, hogy a váro­sok erősödjenek és gyarapodjanak, — miután közöttük semminemű kapcso­lat nem volt,­­— javarészben hátrama­radtak. A hazai városok visszafejlődésé­nek a régi időkben mentségül szolgált a folytonos hadviselés, mely sokszor évszázadok fáradságos munkásságának eredményeit döntötte halomra, azonban azóta, hogy a várak lerombolásával és a hadviselési módok megváltozásával a békés fejlődés útja megnyílt, nem­hogy a haladás jegyébe léptek volna városaink, hanem ellenkezőleg vissza­maradtak. Tagadhatatlan dolog, hogy Euró­pának nincsen olyan modernebb be­rendezkedésű állama, amelynek kor­mányzati politikája a városok fejlesz­tését programmjába ne vette volna. E tekintetben azonban Magyarország ed­digi kormányai mit sem tettek s ha néhány­ várost előnyben részesítettek is, ez az­ illető város talpnyaló politi­kájának­­bére volt csak. Szabad volt-e így cselekedni, tisz­tességek ,dolog volt-e a többi száz ro­­vására egyet-ötöt túlontúl elhalmozni a fejlődés biztosítékaival, feleljenek erre azok, ak­ik idáég mindig visszasírják a letűnt bödeg időket; de hogy tovább így nem mehet, arról biztosítani kell a többi mostoha gyermekeket, a hazai rendezett tanácsú városokat! A mi programmunk ebben csúcso­sodik ki. Fel fogjuk sorolni a városok általános bajait és sérelmeit, követeljük a jobb közigazgatást, a tisztviselők jobb anyagi' jellátásának feltételével együtt. 4'Hazai városok tisztviselői ér­telmi nívójának emelése és általánosí­tása közehítja-m­ert a városok szeren­csétlenségének­ —egyik alapvetője az 1886: XXIIITAc., mely elég szánal­mas módon’■ akként intézkedik, hogy választható az, aki. Írni és olvasni tud és választó,... Egyedül elemi tudással nem lehet váró- fejlesztő politikát érvé­nyesíteni, ellenben­ egy jobb sorsra ér­demes várost a 1'-főnk szélére juttatni igen. Sajnos,' kevés”Város segített ezen az anomálián T sz.abályrendelet alkotá­sával! ........... ..ív A városok­ fejlődési politikájának egyik sarkalatos­ feltétele az is, hogy egymás sikereit­­és­ hosszú küzdelmei­nek eredményeit­­megláthassák és a ta­pasztaltakat a saját javukra érvénye­síthessék. Gondunk lesz tehát arra, hogy minden város fontosabb esemé­nyeiről megemlékezzünk, szükség ese­tén a létesített közművekről be ismer­tetést írjunk; közöljük a városfejlesz­tés, közrendészet, egészségügy, köz­­tisztaság, gazdálkodás, tűzoltás stb. érdekében alkotott szabályrendeleteket; tántoríthatlanul követeljük, hogy a vá­rosok az állami érdekből teljesített fel­adatokért remuneráltassanak; hogy az előző kormányok élhetetlen berendez­kedése és tehetetlenségének, sajnos, a törvényhozás hozzájárulásával áldoza­tul esett régi haszonvételek visszaadas­sanak; folytonos napirenden tartjuk a tisztviselők szolgálati pragmatikája ki­dolgozásának és törvénybe iktatásának elengedhetlen szükségességét, nemkü­lönben a tisztviselők nyugdíjazásának országossá tételét és a nyugdíjviszo­­nosságnak humánus elvét, egyebekben pedig gondunk lesz arra, hogy lapunk, mint a hazai városok bizalmának leté­teményese, a városok önkormányzati jogának kiterjesztését és függetlensé­gét folyton hangoztassa és követelje, a városok között valódi egyetértést lé­tesítsen és azok érdekeinek úgyszólván közös tanácskozó helyévé váljék ; kö­veteléseiket — mert mostanság a lét és nem lét problémája előtt az aláza­tos kunyerálás háttérbe szorul — han­goztassák, bajaikat megismertessék és minden irányban ősi jogon alapuló, elvitázhatatlan igényeiket érvényesít­hessék ! Gondunk lesz arra is, hogy szak­cikkeinkkel, — melyeket minden kö­rülmények között az alaposság fog jellegezni, — támogassuk a városok fejlődését, helyet adjunk minden köz­érdekű értekezésnek, személyi motívu­mokat nélkülöző vitáknak, közöljük az általános jellegű rendeleteket, döntvé­nyeket, szóval lapunk tartalma telje­sen a városok fejlődési feltételeinek, jobb közigazgatása­ és gazdálkodásá­nak irányító faktora lesz. Végül mivel tagadhatatlan, hogy a hazai városias nagyközségek viszo­nyai is rendezést és jóakaratú párto­lást igényelnek, ezeknek érdekeit is min-

Next