Városok Lapja, 1906 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1906-07-15 / 1. szám
I. évfolyam. 1. szám. Megjelenik havonként kétszer. Budapest, 1906. július 15. A „Köztisztasági Közlöny“-nyel együtt. Egész évre. . 46 korona. Fél . . . 24 „ Telefon 45—65. szám. közigazgatási, köz- és városrendészeti, közegészségügyi szaklap, a hazai városok és azok tisztviselői érdekeinek hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre. Fél 40 korona. 20 .VÁROSOK LAPJA Kéziratok és megkeresések a szerkesztő címére: Esztergom (Városház) küldendő. A hazai városok megbízásából szerkeszti: O’SVÁTH ANDOR, Esztergom szab. kir. város tanácsjegyzője. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, II. ker., Erőd u. 2. I. 8. szám. Hirdetések ide küldendők. Az előfizetési és hirdetési dijak Esztergomba a szerkesztő címére küldendők. Hirdetések árszabály szerint. — A városok közérdekű közleményei 50% engedmény mellett közöltétnek. TARTALOM Programmunk. — A jövő zenéje. Irta: Éhen Gyula, volt orsz. kép. — A községi törvény a képviselőtestületekről. Irta: dr. Nagy Ferenc, Mis_____________- kori város főjegyzője. — Kérelem a hazai városok polgármestereihez. — Városaink helyzete. Szigethy György veszprémi polgármester értekezése. — Dés város és a városok bajainak orvoslása. — Állami és községi fogyasztási adók biztosítása. — Városok értekezlete. — A mezőrendőri ügy a városokban. Irta: O’sváth Andor. — Tűzoltóság és tűzkárbiztositást irta: Kónya Imre. — Városi szabályrendeletek. Irta: Corpus Juris. — A városok mezőgazdasági életforrásairól. Irta: D’or. — A mérnök a rendezett tanácsú városik. közigazgatásában. Irta: Tiefenthal Gyula, Esztergom város mérnöke. — A városi tisztviselők helyzete. Irta: D. G. — Elvi jelentőségű fontosabb határozatok. — ’Hiteink. — Szerkesztői posta. — Hirdetmények, pályázatok, árlejtések és versenytárgyalások stb. " ________________________________________________________________________ . Vmtér' . — _______________________________________________ —_______________________________________________________________________________________________ Programmunk. Régen érzett hiányt kívánt pótolni a hazai városok egyesületének előmunkálataiban fáradozó lelkes bizottság, midőn méltányolva a sajtónak a közélet irányításában kifejtett nagyrabecsült tevékenységét, olyan orgánum megindítását vette tervbe, mely a hazai városok érdekeinek méltó képviselője, támogatója, gondos őre és lelkes szószólója lesz. A hazai városok évszázadokon keresztül idegenek voltak egymásra nézve, jóllehet valamennyi azt a bevallott célt szolgálta, hogy a hazának javát saját boldogulásával kapcsolatosan mozdítsa elő, erős vára legyen a nemzeti szellemnek és a művelődésnek és zászlóvivője az ország közgazdasági törekvéseinek. Amíg azonban ezt elismerjük, tapasztalati tény, hogy ha a mód és alkalom még volt is arra, hogy a városok erősödjenek és gyarapodjanak, — miután közöttük semminemű kapcsolat nem volt,— javarészben hátramaradtak. A hazai városok visszafejlődésének a régi időkben mentségül szolgált a folytonos hadviselés, mely sokszor évszázadok fáradságos munkásságának eredményeit döntötte halomra, azonban azóta, hogy a várak lerombolásával és a hadviselési módok megváltozásával a békés fejlődés útja megnyílt, nemhogy a haladás jegyébe léptek volna városaink, hanem ellenkezőleg visszamaradtak. Tagadhatatlan dolog, hogy Európának nincsen olyan modernebb berendezkedésű állama, amelynek kormányzati politikája a városok fejlesztését programmjába ne vette volna. E tekintetben azonban Magyarország eddigi kormányai mit sem tettek s ha néhány várost előnyben részesítettek is, ez az illető város talpnyaló politikájánakbére volt csak. Szabad volt-e így cselekedni, tisztességek ,dolog volt-e a többi száz rovására egyet-ötöt túlontúl elhalmozni a fejlődés biztosítékaival, feleljenek erre azok, akik idáég mindig visszasírják a letűnt bödeg időket; de hogy tovább így nem mehet, arról biztosítani kell a többi mostoha gyermekeket, a hazai rendezett tanácsú városokat! A mi programmunk ebben csúcsosodik ki. Fel fogjuk sorolni a városok általános bajait és sérelmeit, követeljük a jobb közigazgatást, a tisztviselők jobb anyagi' jellátásának feltételével együtt. 4'Hazai városok tisztviselői értelmi nívójának emelése és általánosítása közehítja-mert a városok szerencsétlenségének —egyik alapvetője az 1886: XXIIITAc., mely elég szánalmas módon’■ akként intézkedik, hogy választható az, aki. Írni és olvasni tud és választó,... Egyedül elemi tudással nem lehet váró- fejlesztő politikát érvényesíteni, ellenben egy jobb sorsra érdemes várost a 1'-főnk szélére juttatni igen. Sajnos,' kevés”Város segített ezen az anomálián T sz.abályrendelet alkotásával! ........... ..ív A városok fejlődési politikájának egyik sarkalatos feltétele az is, hogy egymás sikereités hosszú küzdelmeinek eredményeitmegláthassák és a tapasztaltakat a saját javukra érvényesíthessék. Gondunk lesz tehát arra, hogy minden város fontosabb eseményeiről megemlékezzünk, szükség esetén a létesített közművekről be ismertetést írjunk; közöljük a városfejlesztés, közrendészet, egészségügy, köztisztaság, gazdálkodás, tűzoltás stb. érdekében alkotott szabályrendeleteket; tántoríthatlanul követeljük, hogy a városok az állami érdekből teljesített feladatokért remuneráltassanak; hogy az előző kormányok élhetetlen berendezkedése és tehetetlenségének, sajnos, a törvényhozás hozzájárulásával áldozatul esett régi haszonvételek visszaadassanak; folytonos napirenden tartjuk a tisztviselők szolgálati pragmatikája kidolgozásának és törvénybe iktatásának elengedhetlen szükségességét, nemkülönben a tisztviselők nyugdíjazásának országossá tételét és a nyugdíjviszonosságnak humánus elvét, egyebekben pedig gondunk lesz arra, hogy lapunk, mint a hazai városok bizalmának letéteményese, a városok önkormányzati jogának kiterjesztését és függetlenségét folyton hangoztassa és követelje, a városok között valódi egyetértést létesítsen és azok érdekeinek úgyszólván közös tanácskozó helyévé váljék ; követeléseiket — mert mostanság a lét és nem lét problémája előtt az alázatos kunyerálás háttérbe szorul — hangoztassák, bajaikat megismertessék és minden irányban ősi jogon alapuló, elvitázhatatlan igényeiket érvényesíthessék ! Gondunk lesz arra is, hogy szakcikkeinkkel, — melyeket minden körülmények között az alaposság fog jellegezni, — támogassuk a városok fejlődését, helyet adjunk minden közérdekű értekezésnek, személyi motívumokat nélkülöző vitáknak, közöljük az általános jellegű rendeleteket, döntvényeket, szóval lapunk tartalma teljesen a városok fejlődési feltételeinek, jobb közigazgatása és gazdálkodásának irányító faktora lesz. Végül mivel tagadhatatlan, hogy a hazai városias nagyközségek viszonyai is rendezést és jóakaratú pártolást igényelnek, ezeknek érdekeit is min-