Németh Imre (szerk.): Paks monográfiája (Budapest, 1976)
V. rész. Mellékletek
1908 Beindult a Paksi Keresztény Munkásegylet könyvtára.908 Kiépítették a téglagyárhoz a vasúti iparvágányt. 1909 Január 9-én adta első hangversenyét a Paksi Zenetársaság. Első együttese vonósnégyes volt. 1909 Ebben az évben jelent meg Daróczy Aladár leírása, amely Paksról is részletesen beszámolt. 1909 Szeptember 20-án felállították Pakson is a Magyar Királyi Adóhivatalt, mely egyelőre a községháza emeleti helyiségeiben helyezkedett el. 1909 Szeptember 30-án hozta nyilvánosságra Paks elöljárósága a községi villanytelep létesítésére kiírt pályázatot. 1910 Bevezették Pakson is a polgári fiúiskolában - svéd mintára - a mai politechnika elődjét, a „slöjdöt”. 1910 A Paksi Dalos Kör átalakult Paksi Iparos Dalárdává. 1910 Paks népessége 12 588-ra emelkedett. 1910 A régi II. József-féle házszámozás helyett az utcákat zománcozott név- és házszámtáblákkal látták el. 1910 Januárban megnyílt Pakson a Szekszárdi Takarékpénztár ügynöksége. 1910 Május 1-től szeptember 30-ig rendszeresen öntözték a Fő utcát. 1910 A Deutsch testvérek és Steiner Salamon paksi lakosok az elszegényedett zsidók számára 20 000 korona költséggel Zsidó Szeretetházat építettek, melyet szeptember 21-én adtak át a Szent Egyletnek. További fenntartásáról a Szent Egylet és a hitközségi tagok gondoskodtak. 1910 Október 16-án az alispán feloldotta a nagy kolerajárvány miatti zárlatot. 1911 Ekkor kezdte meg működését Paks első artézi kútja az autonóm ortodox hitközség udvarán. 1911 Vörhenyjárvány miatt Paks összes iskoláját bezárták. 1911 Február 2-án nyílt meg Szekszárdon a munkásgimnázium. 1911 Május 17-én a hatalmas jégeső mindent elpusztított környékünkön. Igen sok helyen a szőlőből csak a fekete tőkék maradtak meg, a levétől a termésig a jég mindent letarolt. 1911 Ősszel megkezdte működését a paksi egyenáramú villanytelep. 1912 A Magyar Folyam és Tengerhajózási Vállalat is megnyitotta személyhajójáratát és kikötőjét Pakson a Csónak utcánál. 1912 Megalakult Paks első sportköre a paksi polgári fiúiskolában, a Diák Sportkör. 1912 Megnyílott a polgári leányiskola. A magánjellegű iskola szervezője és igazgatója Mihalik Gézáné volt. Az első tanítási nap szempteber 1. 1912 Ebben az évben Paks újabb könyvtárral gazdagodott, melyet a polgári leányiskolában helyeztek el. 1912 Februárban a paksi tanítók tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen mostoha viszonyaik megjavítását követelték. 1912 Április 6-án óriási vihar dühöngött Pakson és környékén. A gyümölcsfák virágai teljesen tönkrementek. Számos háztetőt megbontott a szél. A Budapestről délben indult hajó, a Radeczky, este 6 óra helyett csak másnap reggel 5 órakor érkezett meg. Dunaföldvártól Paksig rettenetes útja volt. A gyönge hajót az orkán könnyű labdaként dobálta, körben forgatta és állandóan az elsüllyedés fenyegette. Kikötni sehol sem tudott. Horgonyt vetni nem lehetett, mert az utasokat pánikszerű félelem fogta el, így azután az ellenszélben az 1 órás utat Dunaföldvár és Paks között 12 óra alatt tette meg. Paksnál is csak többszöri kísérletezés után sikerült kikötnie. Útját nem is folytatta. 1912 Május 7-én a paksi katolikus templomban megszüntették a német prédikációt. 1912 Május 17-én már a második nagy elemi csapás sújtotta Paksot. Olyan rettenetes jégeső esett, hogy ezúttal sok helyen a szőlőtőkék sem maradtak meg. 1912 Augusztus 4-én a paksi diákcsapat lejátszotta első nyilvános mérkőzését. A bölcskei diákcsapattól 16:0 arányban kikapott. 1912 A Budapest-Baja közötti motorcsónakversenyen a paksiak is sikeresen szerepeltek. 1912 Szeptember 13-án kinyitotta kapuit a Gyermekvédő Egyesület telepe, ahol 300 gyermekről gondoskodtak. 1912 Október végére a Fő úton elkészült az aszfaltjárda. 1913 Paks legborongósabb esztendeje, átlagosan naponta mindössze 4 órát sütött a Nap. 1913 Megbukott és bezárt a Paksi Takarékpénztár. 1913 Elkészült Paks második artézi kútja a Villany utca végében. 1913 Megkezdte működését Pakson a Népkönyvtár, Németh Mihály tanító kezdeményezésére és irányításával. 1913 Megalakult a paksi polgári fiúiskola lövészcsapata. 1913 Megindult Paks és Szekszárd között az első rendszeres autóbuszközlekedés. 1913 Megalakult Pakson az első felnőtt sportegylet: a Paksi Atlétikai Sport Club. A labdarúgócsapat első összeállítása: Merwerth Döme Horváth Kakas I. Schulhof Kocsó Marosi Eiszli Imrefi II. Göcz Hermann I. 1913 A paksi polgári fiúiskola Ifjúsági Sportköre nevet változtatott: Paksi Állami Polgári Fiúiskola Jámbor Pál Önképző- és Sportköre. Jelvényükön Jámbor Pál írói neve, a „Hiador” szerepelt. Minden tanulója kötelező jelleggel tagja lett A tagsági díj 2 korona volt. Ebből játszóteret béreltek és kellékeket vásároltak. A Kör első elnöke Balassa Sándor igazgató, alelnöke pedig Török János IV. o. tanuló lett. 1914 Pakson állathulla- és -boncolóállomást állítottak fel. 1914 Megindult az igen rossz állapotban levő főútvonal műúttá építése. A községen belüli szakasza csak a háború után készült el kockakőből. Még ma is bírja a megnövekedett forgalmat. 1914 A Paksvidéki Takarékpénztár helyett megalakult a Tolna megyei Takarék és Hitelbank Paksi Fiókja, amely egyúttal az Osztrák-Magyar Bank fiókja is volt. 1914 Május 14-én Mihalik Gézáné elnökletével megalakult a József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület. 1914 Megérkezik a paksi kisegítő kórházba az első 100 főből álló sebesültszállítmány. 1914 December 21-én Mihalik Gézánét, a paksi magán leánypolgári iskola igazgatóját, a Pakson elhelyezett ideiglenes katonai kórház sebesültjei ápolásában kifejtett odaadó munkásságáért az „Auguszta aranyérem”-mel tüntették ki. 1915 Februárban egyetlen nap alatt Pakson 62 mm csapadék hullott. 1915 Kanyarójárvány miatt az iskolákat két és fél hónapra bezárták. 1916 Júniusban feloszlatták a paksi ideiglenes kórházat. 1916 Trebits Ignác Lincoln paksi kalandorkirály megszökött az amerikai börtönből. 1917 Vérhasjárvány dühöngött Pakson. 1917 Az Országos Stefánia Szövetség Paksi Fiókegylete az első között alakult meg a megyében szeptember 17-én. 1917 Október 12-én megnyílott Pakson a személyes üzleti jogú második gyógyszertár, az „Őrangyal Gyógyszertár”. . ré -* 1918 A Stefánia Szövetség nevét Stefánia Egyleti Anya- és Csecsemővédő Egylet névre változtatta.” 1918 Elhunyt Szeniczey Ödön, aki párbajban I. Ferenc József király egyik távoli rokonát súlyosan megsebesítette. 1918 Pakson Katonai Cipőüzem alakult 32 taggal. 1918 Június 2-án alakult meg a Dunántúli Hengermalmok Ipari Rt. ennek alapító tagja volt a Paksi Hungária Gőzmalom, amelynek épületét az útépítés alkalmával lebontották. 1918 július 19-én meghalt, 74 éves korában, királydaróczy Daróczy Tamásné, született Szeniczey Stefánia, Deák Ferenc kedvenc unokahúga. 1918 A Független Magyarország kikiáltása. 1918 November 13-án a Nemzeti Tanács elrendelte a hadsereg újjászervezését. 1918 Szintén november 13-ának nagy eseménye: az új sajtótörvény. 1918 December 8-án Bátaszéket megszállották a szerbek, mely pánikot okozott megyeszerte. 1918 December közepén Pakson felállították a Nemzetőrséget. 1918 December 29-én Popovits Gyula főjegyző megszökött Paksról, miután az éhező tömeg háború alatti magatartása miatt életveszélyesen megfenyegette. 1919 Megalakult a Hangya Szövetkezet 530 taggal. 1919 Februárban cselédkongresszus volt Tengelicen. 1919 Március 18-án fegyveres földfoglalás volt Pakson. 1919 Március 21-én a Tanácshatalom megalakult. 1919 Március 22-én a megyei Direktóriumot és az Ideiglenes Kormányzótanácsot megválasztották. 1919 Április 9-én Tanács választás volt Pakson. Kijelölték az 50 tagú Munkás-Katona-Földműves Tanácsot. 1919 Június 19-én ellenforradalmi felkelés volt Madocsán Pakson és Dunaföldváron. 1919 Június 20-án zajlott le a paksi folyami csata. 1919 Augusztus 1-én megbukott a Tanácsköztársaság. Pakson Denk Gusztáv egységei ejtették rémületbe az embereket. 1919 Augusztus hó 13-án Wiedemann Antalt és Mihalik Gézánét kivégezték a községháza udvarán. Wiedemann Antal, a paksi direktórium elnöke cementárugyáros, újvárosi lakos volt. Mihalik Gézáné született Bertalan Margit okleveles polgári iskolai tanárnő. Idegenből 1910 körül került Paksra, 1915-ben kért állampolgárságot. Férje, Mihalik Géza 1910 óta a Paks-Faddi Védgáztársulat igazgató főmérnöke volt. Mihalikné, hogy tudását érvényesítse, és Paks község társadalmának óhaját teljesítse, magánjellegű polgári leányiskolát nyitott, 1912-ben két osztállyal, a mostani Lenin utcában az akkori Novák Szidónia tulajdonát képező házban (11 -es szám). A felszerelés hiányos volt. Négy külön bejáratú kicsiny, de világos és tiszta szoba állt rendelkezésre. A tanítás mellett Mihalikné igen sokoldalú tevékenységet fejtett ki a község életében. 1914 februárjában a Sánchegyen Kuhn Kálmán polgári iskolai tanárral karöltve ródlipályát létesített, ahova minden másnap tanári felügyelettel vitte ki a gyerekeket ródlizni. Komoly érdemei voltak az I. világháború idején létesült paksi ideiglenes hadikórház felállításában. Ő volt többek között a József Királyi Herceg Szanatórium Egylet Paksi Fiókjának egyik igazgatója. 1914-ben ez a fiók egy 100 ágyas kórházat tartott fenn, mely állandóan sebesültekkel volt tele. A kórház éltető eleme Mihalikné volt. Kiváló érdemeit magas helyen is elismerték, „Auguszta Aranyérmet” kapott. A kitüntetést Gausz József, a kórház titkára adta át meleg szavak kíséretében. Méltatta a kitüntetett lekesedését, részvétteljes jóságát és szerénységét. Az országos tanári nyugdíjintézetbe 394