Vásárhely és Vidéke, 1991. szeptember (1. évfolyam, 152-176. szám)
1991-09-02 / 152. szám
A tangazdaság kialakítása még hátra van — Kukorica, paprika terem Indul az általános technikusképzés — Még az elmúlt tanév végéig kidolgoztuk az új tantervet. Nem volt különösebben nehéz dolgunk, mivel régen is voltak olyan szaktárgyak, mint a növénytermesztés, az állattenyésztés, a növényvédelem, az állategészségügyi és a géptan ... Minden szaktárgy oktatásához megvannak tehát a szakembereink, gyakorló területünk azonban nem volt; a szakközépiskoláktól még annak idején elvették a tangazdaságokat. A gyakorlatra eddig a tanulóink a nagyüzemekbe jártak. A magángazdálkodás elsajátítása viszont csakis kisüzemi körülmények között lehetséges. Megvalósításához az önkormányzattól 60 hektár földet kaptunk. A Gorzsai Állami Gazdaság ótakat, istállókat bocsátott a rendelkezésünkre. Mivel a földek használatba vétele az idén nehézségekbe ütközött volna, ezért Gorzsától 51 hektár művelésre alkalmas területet béreltünk. Nekünk nincsenek gépeink, ezért a gazdaság felszántotta és bevetette a területet. Negyvenegynéhány hektáron kukorica, nyolc hektáron paprika terem. A betakarítási munkákba a tanulók szeptembertől már be is tudnak kapcsolódni. Kukoricából és paprikából egyaránt jó termés ígérkezik; az árából kifizethetjük a gazdaságnak a bérleti díjat és a bemunkálás költségeit. Úgy tervezzük: az állataink részére majd megtermeljük a takarmányt... — Említette, hogy már istállóval, ólakkal is rendelkeznek ... — A három épület egyelőre nem alkalmas állattartásra. Ha A vásárhelyi mezőgazdasági szakközépiskolában már tavaly ősszel felismerték, hogy a mezőgazdaság átalakulásával megszaporodik a magángazdaságok száma. Olyan szakembereket kell tehát képezniük, akik kis- és nagyüzemi körülmények között egyaránt megállják a helyüket. Ezért úgy határoztak: ez év szeptemberétől már beindítják az általános technikusképzést. Hogyan sikerült felkészülni rá? Erről érdeklődtünk dr. Berkó Istvántól, az iskola igazgatójától. rom-négy éve már egyiket sem használták. Ezeket előbb még helyre kell hozni. Beneveztünk ezért a Szakképzési Alap pályázatára, de várhatóan nem sok sikerrel járunk. Az épületeket megpróbáljuk saját erőből helyreállítani a szaktanáraink segítségével, De számíthatunk külső támaszra is. A gorzsai gazdaság építőbrigádja is felajánlotta a segítségét. — Miután megteremtik a körülményeket, milyen állatokat kívánnak tenyészteni? — Sertést állítunk ki, juhokat tartunk és szarvasmarhát. Ezenkívül baromfit nevelünk. A gyerekeket először is megtanítjuk dolgozni, ezen belül pedig minden feladatra, műveletre, amire egy ilyen kisgazdaságban szükség van. Tervezünk egy húsüzem létesítését, ahol a fiúk megtanulják, hogyan kell levágni, ímegpörzsölni és feldolgozni egy disznót. A lányok a bél szétszedésénél segítenek majd nekik. Később már önállóan, otthon is meg tudják csinálni. De elsajátíthatják a baromfinevelést, és a fóliázást is. A fiúknak létrehozunk egy faüzemet, ahol megismerik a fűrész- és a gyalugép kezelését. A magángazdaságban bármikor előfordulhat, hogy ki kell javítani a kerítést, vagy vályút kell készíteni. — Térjünk vissza az oktatáshoz. Hányan vesznek részt az új képzésben az idén? — Hatvannyolc fővel, 2 első osztályt indítunk. A negyedik év után érettségiznek, gazdák vagyszakmunkások lesznek. Az ötödik év befejeztével szerezhetnek általános technikusi képesítését. — Miből tanulnak a fiatalok, vannak-e tankönyveik? — Új tankönyvek nincsenek. Úgy szereztük be összeválogatva más mezőgazdasági szakközépiskoláktól. Gondot itt legfeljebb a könyvek magas ára okozhat aszülőknek, mivel 85 százalékkal megemelték az idén.— Van olyan elképzelés, az iskolák önállóak legyenek ... — Ezt még mi sem tudjuk megvalósítani. A termelésből befolyó pénzt legfeljebb a tangazdaságunk fejlesztésére fordíthatjuk. Arra kicsi ez a gazdaság, hogy fenntarthassuk belőle az iskolát. Nem győzöm hangsúlyozni: a mi feladatunk alapvetően az, hogy a tanulókat megtanítsuk gazdálkodni. F. J. Külföldön és itthon Mihail Gorbacsov közölte, hogy kész elismerni a balti államok függetlenségét, és a CNN amerikai televíziónak adott interjúja idején kijelentette, nem szándékozik lemondani elnöki tisztségéről. Ezt azzal indokolta, hogy a válságos időben nem volna erkölcsös cselekedet. A holnapi népképviseleti kongresszus előtt Gorbacsov megpróbálja rábírni a kiválni készülő köztársaságokat a szövetségi szerződés aláírására. Erre összehívta az új Nemzetbiztonsági Tanácsot és a köztársaságok képviselőit. Próbálkozása nem valószínű, hogy sikerrel jár, mert az összehívott ülésre nem ment el sem a három balti állam, sem Moldova és Ukrajna képviselője. * A holland külügyminiszter Belgrádba utazott, hogy tisztázza Szerbia álláspontját az Európai Közösség békejavaslatáról. A szerb vezetőkön kívül más köztársaságok tisztségviselőivel és a szövetségi elnökség tagjaival is tárgyalni kíván. * A horvát elnök megerősítette, hogy a tárgyalásos rendezés híve. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szó sem lehet horvát területek átadásáról Szerbiának. * Tegnap délelőtt életbe kellett volna lépnie a tűzszünetnek, Horvátországban mégsem hallgattak a fegyverek. A legsúlyosabb összecsapás Daruvár környékén történt. A tegnapi harcokban legalább hat ember vesztette életét. Zágrábban a földre kényszerített ugandai repülőből kirakták a fegyvereket és szövetségi ellenőrzés alá helyezték. A magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a jugoszláv kormány válaszát a csapatösszevonásokkal kapcsolatos jegyzékre. Bécsben tegnap este még folytatódtak a tárgyalások a magyar és jugoszláv magasrangú diplomaták között, az egy héttel ezelőtt lezajlott határincidensek A szabaddemokraták véleménye szerint a Kupa-program alkalmatlanná vált a válság kezelésére és a gazdasági felemelkedés elindítására. Általánosan az a véleményük, hogy a kormány képtelen az új vállalkozások támogatására. Jeszenszky Géza külügyminiszter Tiranában bejelentette, hogy Magyarország kormánygaranciát biztosít Albániának százezer tonna búza megvásárlásához. További százezer tonnát pedig az Európai Közösség vesz meg Magyarországtól Albánia számára. Vaclav Havel csehszlovák elnök szerint nem volna indokolt betiltani a kommunista pártot. Emlékeztet arra, hogy a Szovjetunióban súlyos okok miatt tiltották be az SZKP-t, de erre nincs szükség Csehszlovákiában. * Romániában duplájára emelkedett a benzin ára, egyúttal eltörölték a külföldiek üzemanyagvásárlási korlátait. Ezután románoknak és külföldieknek is 30 lej a benzin literje. * A kormány nem favorizálja a katolikus egyházat, mondta Antall József miniszterelnök a most újra induló pápai református kollégium évnyitóján. A békéscsabai tanítóképzőben olyan kárpátaljai és erdélyi fiatalok is tanulnak, akik szülőhazájukban kívánják kamatoztatni tudásukat. A tanévet Tőkés László nyitotta meg. * * * # VÁSÁRHELYI KÉPESLAPOK (FASZÍNHÁZ) a mondanom sem kell, hogy /y a kis drágámnak éppen “ n * akkor jutott eszébe a dolog, amikor már békésen elhelyezkedtem kedvenc fotelemben, feltettem a lábam a zsámolyra, s kezemben az elmaradhatatlan üveg sörömmel éppen kezdtem elmerülni a Telesport izgalmas képsoraiban. — Drágám, ez már valóban tűrhetetlen — roppant elém a kis drága, s gyakorlott mozdulattal kapcsolta ki a tévét. — Most rám figyelj ne a tévére! Természetesen nem vitatkoztam vele. Úgy is neki lett volna igaza. — Hallgatlak. — Tudod, azt gondoltam — mondta —, hogy kellene nekünk tartani egy kis kutyát. Mit szólsz hozzá? Most mit szólhattam volna. Úgy is az van otthon, amit ő akar. Másnap elmentünk tehát kutyanézőbe, s egy állatkereskedésben megvettük a legkisebb ebet, amit csak kínáltak. Otthon aztán kiürítette a kis aranyom az egyik fonott kosarat, s ott kapott helyet a Picur. Mert ezt a nevet adtuk a csöpp,ségnek. Ettől a naptól kezdve a kis bogaramnak csak a kutya számított. Fürdette naponta, hoszszú órákon át kefélgette a szőrét, s még ráadásul egész éjszaka képes volt babusgatni, mikor Pici csak egyet is vakkantott. Természetesen kezdetben sétáltatni is ő vitte el, már amennyire ezt sétáltatásnak lehetett nevezni. A kutyafiók nem volt hajlandó csak néhány métert gyalogolni, aztán csak húzattatta földig érő hasán magát. Aztán eltelt néhány hét, s Picur étvágya egyre inkább megnőtt, s már csak fél kiló borjúhús után mondott le arról, hogy a lábamat rágcsálja. Szép megtermett állat lett, s már nem győztem sétáltatni. Főleg, hogy maga után vonszolt mindenhová, akár a galambokat kergette, akár a macskákat. Egy héten át kellett szoktatnom arra, hogy hagyja békén a dolgaimat. Nagy nehezen sikerült is megtanítani mindenre, amit egy intelligens kutya már kapásból tud. Igaz, hogy ez alatt az idő alatt Pici elfogyasztotta mind a három pár papucsomat, de sebaj. Később a kis drágám már nem maga kelt fel, ha Pici éjszaka elköhentette magát, hanem engem bökdösött, hogy nézzem meg, mi van a kutyával. — Szó se lehet róla — mondta, mikor közöltem vele, hogy a Picit el kellene ajándékozni valakinek, akinek nagy kertes háza van. — Hogy is ne, hogy traumát okozzunk — sziszegte — hát nem tudod, hogy egy ilyen aranyos kis állat a gazdihoz ragaszkodik? Bólintottam, hogy de igen tudom, miközben az „apróság” fél liter nyálat fújt frissen mosott nadrágom szárára. Még jó, hogy csak a nyálával tisztelt meg! Így maradt a Pici nálunk, s egyre inkább a ház urának érezte magát. Előbb csak a kedvenc karosszékembe fészkelte be magát, s morgott mikor el akartam kergetni onnan, majd egy éjszaka arra ébredtem, hogy a kutyus benn fekszik az ágyban a kis drágám mellett, s ledúrt a földre. Ekkor már több kutyaeledelt fogyasztott, mint amennyit egy nap haza bírtam hozni, s ettől olyan kondíciója lett, hogy ha akart minden különösebb erőfeszítés nélkül le bírt dönteni a lábáról mindenkit. S állandóan kedve volt ehhez. A barátaink először jó képet vágtak hozzá, majd sorra elmaradtak. Egy nap végül — mikor a Pici egyszerűen felfalta kedvenc zakómat, de úgy, hogy még a gombokat sem köpte ki — közöltem a kis aranyommal, hogy kész, választhat: vagy a kutya, vagy én. — Ugyan már — mondta teljesen meglepődve — hát mi bajod van neked ezzel a kis állatkával? — s megsimogatta a majd 60 kilós kis dögöt. Én pedig fogtam magam, s összepakoltam a holmimat. Hátha sürgősen el kell mennem hazulról. KOROM ANDRÁS Kutyát tart az asszony 2 _ VÁSÁRHELY és VIDÉKE * Előkerült a Sostarics-hagyaték! A napokban kaptuk a hírt, hogy előkerült Sostarics Lajos hagyatéka. A vásárhelyieknek ismerősnek tűnő név azt a neves zágrábi születésű, jeles személyt takarja, aki egykoron a világháború előtt itt dolgozott Vásárhelyen és a környéken reklámterveivel, karikatúráival és grafikáival rendszeresen találkozhattak. Sostarics Ágnessel az alábbi beszélgetést folytattam telefonon: — Ön, első beszélgetésünkkor jelezte, hogy a pincében, megtalálta édesapja „hagyatékát”. Mit is takar ez a kifejezés? — Képkeretek, között akadtam rá a pincében arra a két könyvre, melybe édesapám annak idején beragasztotta munkái dokumentációit. Ezek nem mások, mint az alkotásairól készített 3x3-as, 3x4-es méretű, fekete-fehér diapozitívek. Illetve a körülbelül 500 darab között van néhány színezett is. Ezeken láthatók azok a reklámtervei, amelyeket Vásárhelyen, Makón, Szegeden meg is valósítottak, illetve van néhány olyan is köztük, melyekről nem derülnek ki, hogy hová készültek. — Ezek szerint rendszerezett az anyag? — Igen. Annak idején az édesapám, amikor összeállította ezt a két kötetet, valamennyi mellé feljegyezte, hogy mikor készültek. A reklámjai mellett egyébként 11 darab olyan újságfejléc is szerepel az anyagban eredetiben, melyeket ő tervezett. Hogy csak kettőt említsek, köztük van a Délmagyarország és a Karikás (egykori vicclap) fejléce is. Ezenkívül a kötet végén van 6—8 olyan karikatúra, amelyet ő készített jeles személyiségekről. .Mint olvasóink tudhatják, Sostarics Lajos a vásárhelyi Werner családba nősült be, s 1945 körül költöztek fel Budapestre. A helytörténeti értékű anyag valószínűleg érdekelni fogja a vásárhelyi lokálpatriótákat. K. A.