Vásárhely és Vidéke, 1992. január (2. évfolyam, 253-278. szám)

1992-01-02 / 253. szám

A TOK-ba zárt iskola?... A jövő. Ezt a szót már any­­nyiszor leírtuk és egyre inkább leírjuk az 1992-es év első nap­jaiban. Ez a szó, mely valaki­nek, vagy valaminek a bekövet­kező állapotát, sorsát jelenti, ép­pen úgy igaz az oktatásra is, mint az élet területén bármire, melyen változtatni szeretnénk. Ezért nem véletlenül jutott eszembe, hogy az oktatásról szól­jak mindjárt az év elején, hi­szen a tanulás az, amely mind­annyiunk jövőjének a legfonto­sabb záloga, s egyben az élet­­benmaradásunk elengedhetetlen feltétele is. A jelenleg is nagy vitát ki­váltó közoktatási törvénykoncep­ció nemcsak a pedagógusok, de az egész ország jövője szempont­jából is nagy jelentőséggel bír. (Annak ellenére, hogy a novem­berben napvilágot látott terve­zetben módosításokat kell még végrehajtani, mert az egyes meghatározások sok okot adnak a vitára.) Ez a koncepció hatá­rozza meg majd az ország egész területén a közoktatási rendszer hatékonyságát, és szabályozza az óvodák, iskolák és az egyéb in­tézmények létesítésének, fenn­tartásának, illetőleg működteté­sének a felügyeletét is. Az ed­digi rendelkezésekkel szemben azért volt, és van szükség a változtatásra, mert az 1946-ban létrehozott 8 évfolyamos egysé­ges tantervű tanítás már nem elégíti ki a középiskolák és a gimnáziumok magasabb szintű elvárásait. Meg kell reformálni a szakmunkásképző iskolákban a közismereti és az általános műveltséget biztosító oktatást is, mert a mai társadalom már mindenkitől elvárja, hogy ma­gasabb szintű ismeretekkel ren­delkezzen és a képességeinek megfelelően tanulhasson. Ha­zánkban ma, az általános isko­lákból kikerülő tanulók fele csak a szakmunkásképző iskolákba juthat be, mely még a régi, szo­cialista képzési rendszer szerint működik napjainkban is. Az itt tanulók a nagyvállalatoknál töl­tik a tanulmányi idejüknek több mint a felét, melynek szükséges­ségét a nagyipari szakmunkás­­képzés ideológiája hozott létre. A vállalatoknál történő „szak­oktatást” azért kellett bevezetni, mert az elméleti és a közisme­reti tantárgyak tanításához nem állt rendelkezésre elegendő tan­terem. A mai európai viszonyok között az ilyen fajta „oktatás” már igencsak elavult, és egyben ellentétben áll a gyermeki jo­gokról szóló nemzetközi egyez­ménnyel is. Az eddigi képzési rendszeren azért is változtatni kell, mert már az ifjúság köré­ben is tapasztalható a munka­­nélküliség, tehát egy olyan át­alakításra van szükség, mely igazodik a munkaerőpiac keres­letéhez is. A tervezet igen nagy figyel­met fordít a tankötelezett kér­désére is, mely már 5 éves kor­tól lehetővé tenné az iskolába járást. Az óvoda — mely Ma­gyarországon a legjobb pedagó­giai programmal rendelkezik — a kötetlenebb és a gyermekköz­pontú módszereivel a legalkal­masabb arra, hogy a szociális és az egyéb hátrányokat meg­szüntesse. Ezért igen fontos a gyermekek szempontjából — és a tervezet is ezt támogatja —, hogy addig maradhassanak az óvodákban, míg iskolaéretté válnak. Sajnos, az első változat több ellentmondást is tartalmaz, me­lyek a további megbeszélések során még sok vitára adnak majd alkalmat. Az egyik ilyen sarkalatos kérdés az ingyenes oktatás köre, mely megfosztja az öt évnél fiatalabb óvodáso­kat ettől a kedvezménytől, mert az előzetes elképzelések szerint ez az ingyenes ellátás ötéves kortól a tizenhatodik életév be­töltéséig tart. A másik nagy problémája a koncepciónak az, hogy a központi államhatalom szeretne megszabadulni a pénz­ügyi és fenntartási terhek jelen­tős részétől, melyeket az önkor­mányzatokra hárít. Mindezzel szemben az eddigieknél is job­ban bele kíván majd szólni az oktatásügy részleteibe, melynek egyik eszköze a területi oktatási központ lenne. Ezek az intézmé­nyek a szakmai és az igazgatási funkciókon kívül olyan hatás­körrel is rendelkeznének, me­lyek alapján elbírálnák a taná­rok alkalmasságát, engedélyez­nék az iskolai programokat és felügyelnék az egyes önkormány­zatok szakmai intézményeinek a tevékenységét is. Reméljük, hogy a végső vál­tozat nem lesz része annak a kormánypolitikának mely az egész társadalmat érintő dolgok­ban az önnön politikai érdekeit kívánja előtérbe helyezni, hanem egy óriási lépést kíván megten­ni Európa felé. — Gyulafalvi — „Nem vesztünk el, emberek maradtunk” Lajkó János emlékezete Lajkó János tanyai tanító volt a Külső-Szőrháti Általános Isko­lában. Nagymágocsról „bünte­tésből’’, magyarsága miatt he­lyezték oda. A szőrhátiak jártak a legjobban: megszerették, mert barátságos, közvetlen embernek bizonyult. Mintakertet varázsolt az iskola környékéből is. S, hogy még többet tudjunk meg róla, idézzük lánya Kenéz Sándor vá­sárhelyi polgárhoz eljuttatott le­velét. „Kedves Sándor! Váratlanul ért levele, s meg kell mondanom, hogy nagyon meghatott. Azért, mert annyi év után — Apa 1967-ben ment nyug­díjba — emlékeznek, gondolnak rá Vásárhelyen. Apa sorsa egybeforrt édes­anyáméval, együtt szenvedtek el minden mellőzést, rettegést, szen­vedést. Mi 1989 óta csak egy dolog miatt vagyunk szomorúak: Apa nem érhette meg ezt a változást, nem nyugtázhatta, hogy igaza volt azokban a lényeges dolgok­ban, melyeket mindig nagyon jól látott. Családunk nem remél és nem vár rehabilitációt, hisz ő halott. Édesapám 1907-ben született Kiskundorozsmán. Szülei sze­gény, parasztemberek voltak, s mint az szokás, a legfiatalabb fiút taníttatták. Először polgári isko­lába járt Szegedre, majd beirat­kozott a katolikus tanítóképzőbe, úgy tudom, 1929-30-ban végzett. Ezután sokáig állás nélkül ma­radt, körülbelül 1935-ben nevez­ték ki a rúzsai járási iskolába. Innen szintén külterületi tanin­tézetbe vezetett útja. Úgynevezett szolgálati érdekből, 1949-ben he­lyezték át, bűne az volt, hogy állítólag klerikális befolyás alatt állt. Belépett a kisgazda pártba, s az 1947-es választások után azért zaklatták, mert sokan úgy vélték, szerepe volt abban, hogy nem kommunisták győztek. Ké­sőbb tudtuk meg iskoláját egy fiatal kollégája nászajándékul kérte — megkapta. Az új tanévet 1949-ben tehát Nagymágocson kezdte. Figyelmez­tették, hogy a vasárnapi miséken ne orgonáljon. 1956-ban megvá­lasztották nemzetőrnek, bár ő ott és akkor jelen sem volt. Apa, a megrögzött kötelességtudó, nem engedett lazaságot, rendetlensé­get. Még az orosz tankönyveket sem engedte elégetni, mert az „oktatási anyag”. Mégis 1957 márciusában egy éjszakai ház­kutatást követően elvitték, Szen­tesen volt bebörtönözve. Azután két hét elteltével haza­engedték, majd a tanév végén kezében volt külsőszerházi áthelyezése. Sok „bűne” ellenére állásban való maradását becsületes, pontos munkájának köszönhette. Az emberek szerették, ő igazán „néptanító” volt. Nemcsak a gye­rekeket, de a tanyasi embereket is gyámolította, tanította őket kertészkedni, szőlőt, gyümölcsöt termeszteni. Az fájt neki a leg­jobban, hogy legjobb tanulóját nem vették fel az orvosi egye­temre, mert Nagymágocsról je­lentést írt a párttitkár és a ta­nácselnök. A kislány végül a szegedi védőncképzőbe jutott be, s amikor beköltözött a kollé­giumba, közölték vele, hogy té­vesen értették a dolgot, azonnal eltanácsolták. Velem is közölte az osztályfőnököm, hogy ne is próbálkozzak a felvételivel, mivel nem is küldik el a lapo­mat. Isten úgy akarta, hogy nem vesztünk el, elégedettek vagyunk az életünkkel, emberek marad­tunk. Csak az fáj, hogy Apa előbb ment el. Elégtételül az szolgál számunkra, hogy soha sem hajlott meg, s erre gyerme­kei jövője érdekében sem volt hajlandó. Anya mindig azért könyörgött, hogy legyen képes egy minimális kompromisszumra, de ő nemet mondott. Az a keserű, hogy csak 10 évet tölthettek el a szerházi iskolában. Mi, a gyer­mekeik igyekeztünk velük lenni, de ez sajnos nem sikerült. Kedves Sándor! Még egyszer köszönöm az Apáról való meg­emlékezés lehetőségét, de mi nem akarunk semmi „igazságtételt”. Üdvözlettel: Ági. • Kenéz Sándor olvasónk még a következő megjegyzést fűzte a levélhez: — Lajkó János jóbarátom lett. Nyugdíjba vonulása után Gyulá­ra költöztek. Többször is meg­látogattuk, de úgy érzem, nem elégszer. Utolsó ott­létünkkor már súlyos beteg volt. Nem szólt egy szót sem, csak nézett. A sós­halmiak és a szerhátiak nevében most tisztelettel és szeretettel emlékezünk rá. Lejegyezte: Nagy Attila Megrendelő Megrendelem a Hód-Hír Kft. kiadásában megjelenő Vásárhely és Vidéke című közéleti napilapot. Előfizetési díj: — havonta 120 Ft, — negyedévre 320 Ft, — félévre 600, — egész évre 1000 Ft. (Kérjük a megfelelő részt aláhúzni!) Név: .................................................................................................................... Lakcím: .................................................................................... (Átutalási betétszám: ............................................) Postafordultával kérjük feladni! Elnök nélkül Az év utolsó napjaiban tartot­ta meg évzáró közgyűlését az Ökumenikus Értelmiségi Kör. A beszámoló elején a leköszönő el­nök röviden értékelte az egész évi munkát, majd néhány szó­ban ismertette a jövő évi terve­ket. A kör tagjai úgy vélték, hogy az eddigi sikeres előadáso­kat a jövőben is meg kell ren­dezni, amennyiben azok tovább­ra is változatosak lesznek. Egy­értelmű kudarcként értékelték a máltai szervezet ügyét, mivel a megválasztott vezetők nem lát­ták el a feladatukat. Az előze­tes elképzelések szerint kiállítá­sokkal és hangversenyekkel is színesíteni kell a város művé­szeti életét. A kör tagjai szerint a jövőben olyan előadásokat is tartani kell, amelyek a tudomány és shitt kapcsolatáról is szólnak. Televízióműsorok JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Magyar TV 1­ 5.47 Falutévé. 6.00 A Reggel. 8.30 Verkli. 9.00 A mesemondó. 9.25 Kölyökidő, vakáció. 9.45 Hófehérke és a hét törpe. 11.10 Kincskereső kisködmön. 11.30 Komisz kölyök és a fődíj. 11.50 Képújság. 16.40 Szextetthely. 17.10 Mozart útja. 18.00 Pénzvi­lág. 18.10 Menedzser magazin. 18.55 Közlemények, előzetesek. 19.05 Mini klip-mix. 19.15 MOST. 19.40 Esti mese. 19.50 „Engedjé­tek hozzám!” 20.00 Híradó. 20.25 Telesport. 20.35 Egészséget mindenkinek. 21.10 Twin Peaks. 21.55 Tíz előtt. 22.15 Motívumok. 23.10 Tény­képek. 23.55 Késő es­ti híradó. 24.00 BBC-híradó. Magyar TV 2­ 6.00—9.00 NAP-kelte. 15.55 Hí­rek, műsorelőzetes, időjárás. 16.05 Ecranul nostru. 16.30 öt­­ ről-hatra. 17.45 Gyerekeknek. 18.15 Telesport. 18.40 Esti egyen­leg. 19.00 Testestől lelkestől. 20.00 Körzeti tévéstúdiók műso­ra. 21.05 Ennyi!... 22.00 Híradó. 22.25 Napzárta előtt. 22.45 A TV 2 filmklubja. Screensport. 8.30 Rögbi világkupa. 9.30 Díjugratás Stuttgartból. 11.00 Tengerparti röplabda az Albert Hallból. 12.00 Baseball. 14.00 Forma-1 magazin. 15.30 Tenisz. 17.00 Jégkorong. 19.00 Téli olimpia 1992. 23.30 Vízisí-vb. Super Channel. 15.00 Könnyűzenei sztárok vi­­deoválogatásaiból. 18.00 Wyatt Earp. 18.30 Rém vagyok. 21.30 Kelet-európai riportok. 22.45 Tőzsdeszemle. 23.00 Éljen Bishop kisasszony!­0.55 Metal club. 2.25 Egyveleg. SAT 1­­ 6.00 Jó reggelt a SAT 1-gyel 1 8.30 A három muskétás fiai. 9.55 Tamás bátya kunyhója. 11.55 Szerencsekerék. 12.45 Tévétőzsde I. 13.35 Kalifornia napja alatt. 14.30 Varázslatos Jeannie. 15.05 Falcon Crest. 16.00 Visszatérés az Édenbe. 17.05 Menj az egész­re! 18.15 Ringo. 18.45 Jó estét, Németország! 19.20 Szerencseke­rék. 20.15 Mike Krüger-show. 21.15 Hunter. 22.15 Tv-tükör — riportműsor. 22.50 Jó estét, Né­metország! 23.00 L. A. Heat. RTL Plus. 6.35 RTL — karácsonyi klub. 9.20 Kinigt Rider. 15.10 A far­kasok klánja. 15.55 CHIP-ek. 16.40 Kockázatos! 17.10 Játék­­show. 17.45 Ünnepi dallamok. 17.55 Jump Street 21. 18.45 Hír­adó. 19.15 Jump Street 21. 20.15 Mini playbackshow. 21.15 Kas­tély a Wörthi-tónál. 22.15 Delta Force II. 0.05 Lies — Helyzetek. 1.45 That French-show. 2.10 Ob­jektív gyilkosság. 3.40 Edward, fiam. PRO 7: 6.55 Ezer mérföld por. 7.45 Az Eaton Place-i ház. 8.30 Rajzfilm­­show. 10.10 Muppet-show. 10.40 Ezer mérföld por. 11.40 A szer­zetes rab. 13.10 Hardcastle és McCormick. 14.05 A hagymás, avagy Jack rendet teremt. 15.40 A három testőr. 17.25 Kemény, de szívélyes. 18.20 Rajzfilm­­show. 20.00 PRO 7 Híradó. 20.15 Nate és Hayes. 22.10 A különle­ges osztag. 23.00 Don Juan forró éjszakái. 0.35 PRO 7 Híradó. 0.45 Spenser. 1.35 PRO 7 Híradó. 1.45 Alkalmi szórakozás. 2.40 A birodalom védelme. -jolyw­h­ijps,IA-­ A szegedi rádióstúdió műsora a Dél-Alföld lakói számára URH-SÁV 66,29 és 95,9 JANUÁR 3., PÉNTEK 5.55—8.00 Alföldi hírmondó. Benne: hírek, tudósítások a Dél-Alföldről, körzeti meteorológia, útinform, lapszemle és kulturális programajánlat. — Hogy adózunk 1992-ben? Beszél­getés az APEH megyei vezetőjével. — Mit várnak az önkor­mányzatok az új esztendőtől. Körkép három városból. — Dél-alföldi sportesemények. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 16.00— 18.00 Kereskedelmi és szolgáltatóadás. Szerkesztő: Vécsey Ágnes. Moziműsorok JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Béke mozi: Hamis a baba. Színes magyar film. Előadások kez­dete: délután háromnegyed 6 és 8 óra. Terv mozi: Találkozás Vénusszal. Színes angol film. Előadások kezdete: délután negyed 6 és fél 8 óra. SZÉKKUTAS József Attila filmszínház: Szörnyecskék II. Színes amerikai film: VÁSÁRHELY és VIDÉKE­N 3

Next