Vásárhely és Vidéke, 1992. február (2. évfolyam, 279-303. szám)
1992-02-01 / 279. szám
Évi 27 milliárd cigaretta Elfüstöljük egészségünket Évente közel 13 ezren halnak meg Magyarországon szívinfarktusban. Az 1972 és 1982 közötti adatok szerint a férfiak európai listavezetők voltak és a nők is a második helyet szerezték meg a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozásban. Ez alól városunk sem kivétel. A zsúfolt kórházi ágyak és az SZTK-ban várók hosszú sora mind azt bizonyítja, még mindig nem értettük meg: életünket saját magunk is tudatosan rövidítjük meg. Hazánkban a keringési betegségek miatt 100 emberből 54 hal meg. Ennek az igen magas aránynak tudható be a gyakori szívinfarktus, mely már a középosztálybelieket és főleg a férfiakat veszélyezteti. Kialakulásának fő okai a külső veszélyeztető tényezők (dohányzás, stressz, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.) és a genetikai hajlam. Tavaly az országos kampány keretében végrehajtott koleszterin mérési akció hívhatta fel mindenki figyelmét: ha jobban odafigyelünk saját magunkra, akkor kezünkbe vehetjük egészségünk irányítását is. Ezért mindenkinek ajánlott, hogy életében legalább egyszer mérettesse meg a vér koleszterinszintjét, mert így megállapítható a szívinfarktusra való esetleges hajlam. A koleszterin szervezetünk igen fontos alkotórésze, melyből létezik úgynevezett ártó és védő is, melynek egyensúlya nagyon fontos. A nemzetközileg elfogadott mérték 5,2 mmoll, ezzel szemben a magyar átlag egy kicsit magasabb, 6,12 mmoll. Ha az erek elszűkülnek és mész rakódik le az érfalon, kezdetét veszi a keringési elégtelenség, az érszűkület, majd a trombózis. Innen már csak egy kis lépés a szívinfarktus, ami tulajdonképpen a szívizomzat elhalásának a kezdete. Ezért, hogy ezt elkerüljük, igen nagy figyelmet kell fordítani a helyes táplálkozásra. Az egészséges táplálkozás és az életmód irányelvei a következők: a napi energia-bevitelnek legfeljebb 30 százaléka származhat zsírból és feltétlenül kerülni kell a dohányzást, ami érszűkületet okoz és károsítja az érfalat. Egy megdöbbentő adat: évente 26-27 milliárd cigarettát szívunk el és a felnőtt lakosság közel 40 százaléka is rendszeresen dohányzik. Ma az emberek többsége nem látja be, hogy a szenvedélyek közül az egyik legveszélyesebb még mindig a dohányzás. A világ számos országában komoly erőfeszítéseket tesznek a helyes életmód propagálására. Magyarország EGK-tagságának egyik feltétele a füstmentes munkahelyek megteremtése. Aki e sorok olvasása közben is éppen „füstöl”, kérem tegye le a cigarettáját és gondolkozzon el azon, amit most olvasott. Gy. Cs. — Az igazság, hogy mi is érezzük a változtatásban rejlő lehetőségeket. Még a szabad szombat bevezetésekor nálunk úgy alakult ki, hogy hétfőn délelőtt zárva tartunk, mert a szombatos műszak dolgozói ekkor veszik ki a szabadnapjukat. Ugyanis rendelet írja elő, hogy ezt egybefüggően kell kiadnunk egy munkaszüneti nappal. Egyéb tehát aligha kínálkozik számunkra. Természetesen ez akkor igaz, ha a dolgozók létszáma nem tesz más megoldást lehetővé. Mármost 40-en vagyunk az üzletben, így nem tudok senkit áthelyezni egy esetleges hétfő délelőttre. Több dolgozót pedig nem vehetek fel, mert az a nyereség rovására menne és tulajdonképen elegen is vagyunk. Érzem, hogy ez olyan kör, amelyből nehéz kiszabadulni. Ha egészen őszinte akarok lenni — ahogy ön is célzott rá — egy vasárnapi nyitva tartás is megfordult a fejemben. Egyelőre azonban nem érzek olyan határozott igényt a vásárlóközönség részéről ezekre a nyitva tartási idő-módosításokra, hogy lépéseket tegyek. Később lehetséges, mert valóban igaz, hogy az utóbbi évben áruházunk teljesen megújult. Választékunk igen szép és a büfé-részlegünk is hozza azt, amire számítottunk, kedvelik a vásárlók is. Kétségtelen, hogy jogosan szeretnék a vásárhelyiek, ha egy olyan színvonalú üzlet, mint a HÓD ABC többet lenne nyitva, ami tulajdonképpen a mi munkánk elismerését is jelenti. Viszont az Éliker jogutódja az Ív Rt., amelynek az egyik üzlete vagyunk, eddig még nem szorgalmazta a más nyitva tartási rendet. L. B. 2 A nélkülözhetetlen ócskaságok boltja Meghalt a bizományi, éljen a régiség-kereskedelem... Vásárhelyen ez a szlogen feltétlenül érvényes lehet: az állami bizományi kivonult a városból, s egyre-másra nyílnak a régiség- és használtcikk magánkereskedések. Eddigi kószálásaim során eddig három ilyennel találkoztam. Bizonyosra veszem, hogy több is van ... Az a kettő, amit főforgalmi útvonalak mellett láttam, hidegen hagyott, valamiért kíváncsivá tett viszont a Susán innenső — azaz a városközponthoz közel eső — utcasarkán található használtcikk-üzlet. Próbálom a legtárgyilagosabb elnevezést használni, pedig egyszerűbb volna azt írni, hogy ócskás. Félő azonban, hogy ez becsmérlő elnevezésnek tűnik. Valaha nem volt az... Újabban meg lábrakapott az előkelősködő, finomkodó antik, antikvitás elnevezés, főleg, ha a tulaj még a q-betű használatát is ismeri. Vásárhelyen azonban túlontúl csekély azoknak a száma, kik megengedhetik maguknak, hogy valódi antikvitásnak megfelelő fényűző holmikat vásárolgassanak, gyűjtögessenek ... Tehát a szóbanforgó Susán-beli üzlet... Már a neve is különleges : Éder... A tévében népszerűvé vált, gyerekeknek szóló filmsorozat hőse, szereplője. Ez tetszett meg leginkább a tulajdonosnak, Galisz Sándornénak. Becsüs volt a bizományinál, amíg az létezett Vásárhelyen. Az üzletet nem sokkal több, mint két évvel ezelőtt nyitotta meg, férjével együtt. Az itteni forgalomban minden bizonnyal leképződnek a lakossági életesélyek — a szociológia nyelvén így fogalmazódnék meg mindaz, ami az üzletbe betörésre és ott körülnézésre késztet. Azt lehetne gondolni, hogy prosperál egy ilyen üzlet manapság, az újmódi szegénység közepette. A lakossági pénzhiány azonban olyan fokú, hogy voltaképp itt is a pangás veszedelme fenyeget. Még talán a bútorok forognak a legjobban. Az új bútorok a legtöbb ember számára megfizethetetlenek. Bejön most is egy néni. Régi konyhaasztalt keres. Talál is kedvére valót. De máris kilátásba helyezi: hozna be vázákat és egy NDK lemezjátszót ... (Egy megszűnt ország gyártmányaiban kísért legtovább? Úgy látszik, igen.) Galiszné bíztatja, hogy hozza nyugodtan, bár a lemezjátszót csak bizományosi árusításra veszi át. Vagyis csak akkor tehető pénzzé, ha elkelt. A néni távozása után Galiszné ezt mondja: — Ezek az elektroakusztikai cikkek a legveszedelmesebbek. Mármint ezekre lehet legkönynyebben ráfázni. Viharos gyorsasággal avulnak, s ha nem adok túl rajtuk idejében, menthetetlenül ráfizetek... Az megint nem megy, hogy mindent csak bagóért veszek át. Nem élhetek viszsza senki rászorultságával, így is előfordul, hogy egyik-másik többre számított, mint amit adni tudok a portékájáért. Adódnak szívszorító esetek is. Egy fiatalasszony a varrógépet hozta be. Vele volt az öt-hat éves kislány, aki elkottyantotta: — Ugye, anyu most már tudunk majd kenyeret venni? Most egy másik, megint csak idősebb asszony lép be. Portékát kínál, van kempingbiciklije, meg jó állapotban lévő, magasfényű, alig tíz éves háromajtós szekrénye. Kérdezi, hogy mit kaphat ezekért. Galiszné elmagyarázza: látatlanban nem szokott becsülni. Csak ha jelen van az áru. S bíztatja a kuncsaftot: hozza nyugodtan az egyiket is, a másikat is. Hónap vége fele van: ilyenkor inkább eladni jönnek. A vásárlók a hónap elején jelentkeznek inkább. Tiszta sor! Akad olyan is, aki könyvespolcot keres. A legritkább esetben fordul elő. A magyar bútoripar mindmáig nem gyárt lakásban használható könyvespolcot, polcelemeket. A magyar bútoripar beszűkült fantáziájában még mindig a vitrin játssza a központi szerepet. S ott a megannyi konkurrencia, a lengyel-, a román-, az ukrán piac képében, a millió bóvlival, de még a városban is: las.' sanként minden második garázsban butikot nyitnak. — Az első év tűrhetően jó volt — összegzi az asszony eddigi tapasztalatait. — Tavaly már voltak kritikus hónapok. De ebben az évben dől el, hogy talpon tudunk-e maradni. Nem sok jónak nézünk elébe ... Valamikor azt tartották: a jó kereskedő számára nincs eladhatatlan áru. .Tegyük hozzá: föltéve, ha még marad elkölthető pénz. Nélkülözhetetlen ócskaságokra. Hatvani Dániel VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE Miért nincs hétfő délelőtt nyitva a Hód ABC? Baranyi László boltvezetővel cseréltünk véleményt a címben szereplő kérdésről. Arról, hogy tulajdonképpen miért tart zárva pont hétfőn délelőtt a város jónevű élelmiszerüzlete. Holott más városokban egyre inkább tágítják ezt az időt, sőt gyakran betült az ember a napi 24 órát nyitva tartó boltokba is. Parasztosok méltó utóda (Folytatás az 1. oldalról) — Általában mikor kel naponta? — öt óra tájban kelek fel; ellátom az állatokat, megfejek, utána fürdés és be a hivatalba. Eléggé kiszámíthatatlanul vetődök haza — attól függően, ahogyan azt az elfoglaltságom megkívánja —: van úgy, hogy délután 4 órára, de az is előfordul, este 11-re. Ha későn megyek, akkor a feleségem látja el az állatokat, és utána én még, amit tudok, megcsinálok. Van, amikor a gépeket javítom, van amikor szántok. A napokban — szerencsére az idő engedte — éjfélig szántottam. Egyébként 10—11 óra az, amikorra ágyba dőlök. Nem könnyű és egyszerű dolog a gazdálkodás ... — Azt hiszem, aki belevág, az nemcsak azért teszi, mert nagy hasznot remél, hanem mert szereti is__ — Ezt anélkül, hogy ne szeretné az ember, nem szabad csinálni. De az természetes: aki keményen megdolgozik, valami kis hasznot „csak” vár. — Mire számíthat az, aki most majd visszakapja a földjét? Hogy látja ezt egy tapasztalt gazda? — Szerintem nem lesz egy rózsaszínű álom. Nagyon nagy probléma: a szakértelem hiánya. Aki eddig a mezőgazdaságban dolgozott, az is csak résztennivalókat látott el és nem átfogó feladatokat. Ezentúl minden műveletet a gazdálkodóknak egyedül kell végezniük, kitapasztalniuk. Erre jó „dolgok” indultak el, a különböző gazdaképző körök és tanfolyamok ... Problémaként említeném még meg a tőkehiányt, ami a most induló gazdák tevékenységét megnehezíti. Bár a Földművelődésügyi Minisztérium a felvett hitelek egy részét átvállalja, de szerintem így sem lesz könnyű a kezdés, mert nincsenek meg a földműveléshez szükséges gépek és az állattartáshoz nélkülözhetetlen épületek, berendezések. Az mindenképpen jó, hogy a magángazdálkodást elindító folyamat megkezdődött. De ezt erőszakos módon se gyorsítani, se lassítani nem szabad. Nyugaton is több száz év kellett ahhoz, hogy a farmergazdaság kialakuljon. Itt most józanul, komolyan és keményen kell nekilátni dolgozni, hogy a ráfordított munka meghozza a gyümölcsét. Így vall, vélekedik Nagy György János alpolgármester, mint magángazda a paraszti gazdálkodásról. S nemcsak vall és vélekedik, hanem — mint azt édesapjától is tanulta — maga is műveli a földet. Vénájában paraszti ősök vére csörgedez. Fehér József Az alpolgármester kishomoki tanyája, ahol gazdálkodik. (Fényképezte Bálind István) Veszélyben a gyerekek! A Dani utca 35. sz. alatti telken álló épület, mely az iskolaudvart határolja mintegy tizenöt méter hosszan. A műszaki iroda kötelezte a tulajdonost az épület elbontására, mivel az életveszélyes, közvetlenül veszélyezteti az iskolaudvaron tartózkodók testi épségét. A tulajdonos erre nem volt hajlandó, a határozat ellen fellebbezett a köztársasági megbízottnál. Az iskola 1992. január 30-án kapta kézhez a köztársasági megbízott levelet, melyben értesítik, hogy az épület tulajdonosának fellebbezését elutasították, az objektumot 1992. március 31-ig le kell bontani. Reménykedünk, hogy az ingatag fal kitart addig, egy elszabadult tetőcserép nem zuhan rá valamelyik iskolásra... Kémeri Attila felvétele