Vásárhely és Vidéke, 1993. március (3. évfolyam, 606-631. szám)

1993-03-01 / 606. szám

III. évfolyam, 606. szám 1993. március 1., hétfő Ára: 6 Ft Vásárhely kiemelt szerepe az agrárpolitikában Felértékelődött a régió Pénteken délutánra autókkal telt meg a Petőfi Művelődési Központ környéke. Egy keréknyomnyi hely sem maradt a későn érkező autósok számára. Az időjárás sem kedvezett igazán az országos gyűlésre ér­kezőknek, borús, szeles idő, latyakos hóval borított járdák fogadták őket. Jó érzékkel kiállított mezőgazdasági gépek között özönlött a nép az ajtók felé, és a nagyterem hamarosan teljesen megtelt. Nem akármilyen eseményre készül­tek a résztvevők és vendégek. A ven­dégek - országos vezetők­­ az országos gazdaköri hálózatra kívánják építeni a jövendő magyar gazdaság érdekvé­delmét, pénzügyi politikáját pedig a körökkel szorosan együttműködő ta­karékszövetkezetekre, a hallgatóság pedig arra várt, hogy valami konkré­tumról fog hallani, ami a mai anomá­liákkal terhes agrárvilág szereplőinek - nekik - reményt nyújt egy ellátási és értékesítési jobb idény megindulásá­ra. Elvégre itt a tavasz... Für Lajos elemében érezte magát, hisz agrártörténész ő és csak a párt állította a honvédelmi tárca élére. Na­gyon szép beszédben elemezte a szá­zadfordulón élő parasztság szövetke­zetépítő erejét, és gróf Károlyi Sándor meghatározó szerepét. (Gróf nélkül ma sem maradtunk. Gróf Bethlen Ist­ ván személyesen is megtisztelte a pa­rasztság Hódmezővásárhelyre összegyűlt képviselőit.) Megjelenítő erővel festette le, milyen hatalmas munkát kell ma végezni, amire eddig évtizedek kellettek, hogy kialakuljon - például a Hangya szövetkezeti moz­galom - és újra életre kell kelteni ennek a mozgalomnak a lelkét, az egymás segítését, az összefogást, a szolidaritást. Ugyanakkor a gondol­kodva gazdálkodás fontosságát hang­súlyozta és óvott az érzelmekből való döntésektől... Botos Katalin felszólalása frissítet­te fel a figyelmet, aki pénzügyi politi­kusként, a pénzvilág elismert pro­fesszoraként Ady idézettel kezdett. Széchenyi jobban illett volna ide, mert hitelről volt szó, bankalapításról, ami könnyít a gazdái­ anyagi helyzetén. A Vidék Bankja létrehozása azonban csak terv. Mint az Állami Bankfelü­gyelet elnöke osztrák példával ecse­telte, milyen nagyszerű lehetőségeket rejt magában ez a kezdeményezés, de mert valószínű, hogy ez a rendszer karácsonyra áll talpra, igazi, átütő si­kert nem aratott a hallgatóság sorai­ban. S mert ez a vidéki bankhálózat a takarékszövetkezetekre épül, megszó­lalt Gergely Sándor az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetség elnöke is, aki azonnal reagált arra a Botos Katalin által említett kormánytámo­gatásként kapható több milliárd forint sorsáról, mely tetemes összegnek sze­rinte a takarékszövetkezetekben len­ne a helye. Raskó György méginkább a reális valóság felé terelte a gyűlés kezdeti múltidézős, majd fényes külföldi pél­dákkal színesített hangulatát. Leszö­gezte, ha ezt a gazdabank-hálózatot létre akarjuk hozni, gazdaegyleteket kell szervezni, ezek képviselői tár­gyalhatnak a gazdáknak nyújtható hi­telek, kölcsönök folyósításáról az ál­taluk felelősségvállalás nélkül kiadott úgynevezett erkölcsi igazoló lap alap­ján.­­ Az államtitkár a kormányra nyomást gyakorló “zöld-lobbizást” megengedhetőnek tartja az agrárvé­delem megerősítéséhez. Bethlen István gróf az állam pénzét féltve nem tartja “ellenőrizhető” hely­nek a takarékszövetkezeteket, inkább ő is egy központi, úgynevezett ernyőbankban látná a legszívesebben. Azt meg egyenesen elfogadhatatlan­nak tarotta, hogy csak fél év múlva valósuljon meg ez a banki konstrukci­ó. (mórász) Méhészet Harminc oklevél talált gazdára Meghitt, családias összejövetel szín­helye volt szombaton este a Tarjáni Olvasókör, ismertebb nevén a Sutu. Itt tartották az ötvenórás méhésztan­folyam záróünnepségét. A sikeres vi­zsgát bizonyító okleveleket kis ünnep­ség keretében dr. Rapcsák András pol­gármester adta át a hallgatóknak. Mint arról már hírt adtunk egyik tava­lyi gazdaoldalunkon, Hegedűs Lajos ön­­kormányzati képviselő, (gyakorló mé­hész) kezdeményezésére a Hódmezővá­­sárhelyi Gazdasági Egyesület köz­reműködésével egy ötvenórás alapfokú méhésztanfolyamot szerveztek. A tan­folyam célja, a kezdő és gyakorló méhé­szek részére alapfokú ismeretanyag nyúj­tása. Az oktatók, illetve előadók a f­őis­kola, a Mezőgazdasági Szakközépisko­la tanárai, oktatói voltak. Ezenkívül részt vett az oktatásban néhány külső szak­ember is, mint például Tóth Béla gya­korlóméhész, szakoktató. A tananyagot is ők állították össze. Az érdeklődés oly mértékű volt, hogy egy harminc fős osztályt sikerült indíta­­ni. A hallgatók összetétele is igen válto­zatos volt. A tizenévesektől a nyugdíjas korosztályig mindenki képviseltette ma­gát, sőt hölgy hallgatóval is találkoz­tunk. A növényvédelmi tanfolyamon részt vett néhány nappali tagozatos szak­iskolai tanuló - mégpedig elsőévesek, mint azt tanáruktól megtudtuk. A tanfolyam heti négy órában zajlott, így 12 hetet vett igénybe. A vizsgán írásban kellett számot adni a megszer­zett tudásról, néhány oldalas rövid dol­gozat formájában. Az oktatóktól meg­tudtuk, hogy a harminc ember dereka­san helyt állt, így büszkén vehették át az oklevelet dr. Rapcsák András polgár­­mestertől. Az ünnepség közös vacsorá­val ért véget. - héjjá - Elkezdődött A polgárok megnyeréséért indított harc. Az MDF kemény belső rendszabá­lyokkal és kormányszinten látványos cse­rékkel indított. Az SZDSZ-Fidesz hirte­len sorzárással jelezte a szocialisták­nak: várjanak sorukra. Bár nem tudom, hogyan sikerül a Horn-fokot megkerülni árbóctörés nélkül. K­is­gazdá­ink egyelőre befelé néznek és soraikat rendezik, ami­hez miniszterelnöki kéretlen segítséget is kaptak, akik Torgyán ellen óhajtanak menetelni. A kereszténydemokraták kö­rül csönd van. Kívántak. Mozgolódnak az önkormányzatok is. Érzik, hogy kellene a közvetlen kapcso­lat a lakossággal. A városi és társadal­mi szervezetek nem túl nagy létszáma előbb-utóbb elfogyasztja lakossági fó­rumok alkalmait. Marad a helyi sajtó. A mindennap. Az állandóan, napról napra asztalra kerülő napilap. Az embereket egyre inkább érdekli mi történik a köz­vetlen környezetükben. Ennek a fontosságnak ad különös han­­gúlyt a pesterzsébeti önkormányzat, ami­kor a helyi lapok jelentőségéről orszá­gos érdeklődésű tanácskozást szege­zett. Egyes vélemények szerint a szava­zók meghódításában az országos médi­um sorsa a kormányzó párt(ok) kezébe került és félő, hogy a tendencia hamar eléri a helyi lapokat, helyi televíziót és ahol van a rádiót. Én nem félek ettől. A nyilvánosság ereje vidéken másképp és erősebben je­lentkezik. Minden személy, csoport, egye­sület, párt tisztában van azzal, hogy csak és kizárólag pártatlan sajtó szol­gálja legjobban az érdekeiket. A magam részéről - Moldvay Győző főszerkesztőnk útmutatása és irányítása alapján - kijelenthetem, hogy a Vásár­hely és Vidéke soha egyetlen személy, vagy csoport, vagy pártérdekeinek szol­gálatába nem áll, viszont minden sze­mély,­csoport és párt számíthat Hód­mezővásárhely napilapjának oldalaira, ami a rendelkezésükre áll, hogy vélemé­nyüket, programjaikat, céljaikat ismer­tethessék. Mórász Attila főszerkesztő-helyettes Új image Mától lapunk teljes terjedel­mében fényszedéssel készül. Ezzel a technikával eddig csak a két középső oldal jelent meg, a jövőben viszont a további négy oldalt is ezzel a kor­szerűbb eljárással állítjuk elő. Munkatársai­nk vállalják az ar­culattervezéstől a névjegykár­tyák készítéséig a számítás­­technika széles arzenálját igénybevevő szolgáltatásokat. Reméljük, az új eljárás során nem csak mutatósabb lapszá­mokat készítünk, hanem min­den nap idejében olvasóink kezeihez jut a Vásárhely és Vidéke. “Közfeladatot ellátó személyek” Susániak a polgárőrség életrehívói A Susáni Olvasókör helyisége adott otthont annak a­, összejövetelnek, ahol megalakult a Hódmezővásárhelyi Pol­gárőrség. A tegnapi alapító ülésen a Polgár- és Vagyonvédelmi Egylet el­nökének a susáni Rácz Imrét válasz­tották meg. A 19 alapító tagon kívül megjelent az eseményen Novák Imre polgármester­­helyettes, valamint Dezső József a rendőrkapitányság közrendvédelmi és közlekedési főosztályának vezetője. Az alapító ülésen Fodor Sándor olvasóköri elnök köszöntötte a megjelenteket, s bevezetőjében felhívta a figyelmet a kez­­deményezés szükségességére. Kiemel­te, hogy a városban, és különösen Su­­sánban sok az idős ember, akik rászorul­nak a segítségre. Hangsúlyozta, hogy bár a most létrejövő egylet nem oldhatja meg a bűnözés problémáját, hathatós segítséget jelenthet a hivatásos rendőri munkában. “Ne rejtsük véka alá a szer­­vezet létrejöttét, tudjanak róla azok, akik nem egészen tisztességes életet élnek” - zárta bevezetőjét az olvasókör elnöke. Koós Györgytől, az Országos Polgár­védelmi Szövetség megyei alelnökétől megtudtuk, hogy hazánkban több száz polgárvédelmi egylet alakult az elmúlt években, taglétszámuk meghaladja a 25 ezer főt. A leendő polgárőrök figyelmét arra hívta fel, hogy bár igazolvánnyal látják el őket és a közfeladatot ellátó személynek minősülnek, intézkedési jogkörük nem több, mint bármely más állampolá­ré. Magyarán nem kifejezett feladatuk gyanúsítottak elfogása, tevé­kenységük elsősorban a rendőrség in­formálása kell, hogy legyen. Kitért arra is, hogy nincs érvényben lévő polgárőri törvény, ezért különösen fontos, hogy a munka szabályozott mederben, a rendőrséggel összehangolt módon follyék. Az eseményen megjelent mindszenti polgárőröktől tudtuk meg, hogy bár az egyletek mindenhol fegyvertelenül működnek a közismert önvédelmi spray­­ket legtöbbször maguknál tartják az “ak­ciózó” polgárőrök. A vásárhelyiek szá­míthatnak a mindszentiek tapasztalatai­ra, tanácsaira, a szomszéd nagyközség­ben három éve működik az egylet, tag­jainak száma mostanára 38-ra emelke­dett. A rendőrség képviselője biztosította a tagokat, hogy a jövőben rendszeres kon­zultációkkal segítik munkájukat, a szük­séges minimális törvényi ismereteket ismertetik velük. Felhívta a figyelmet a rendőrség ajánlásainak betartására, hi­szen az egyéni értékítélet nem minden esetben egyezik meg a törvényi szabá­lyozásban foglaltakkal. Az alakuló ülésen néhány érdeklődő szimpatizáns is megjelent, s egy Klau­­zál utcai lakos felajánlotta, hogy lakásá­nak telefonját a polgárőrség tagjai szük­ség esetén a nap bármely szakában hasz­nálhatják. “A bűncselekmény elkövetésén tét­tenért személyt bárki elfoghatja, kö­teles azonban őt haladéktalanul a rendőrségnek vagy az ügyészségnek átadni, ha pedig erre nincs módja, valamelyiket értesíteni.” (Az 1973. évi törvény 91. szakaszának (3) bekezdése). kémer­ 175 millió Rekordnyeremény Szegeden Pénteken délután néhány perc­cel 16 óra után felbolydult Sze­geden a Sziliért sugárúti szel­vényfeldolgozó helyisége. Egy éppen a tanulóidejét töltő hölgy öttalálatos szelvényre akadt munkája a szel­vény­válogatás so­rán. Akkor még nem volt biztos, ám az­óta kiderült, hogy a szege­din kívül nincs másik ötös, így a nyertes 175 millió forinttal lett gazdagabb, és zsebpénznek még 126 ezer 661 forintot vihet majd haza. Az, hogy a szelvényt Szege­den találták, nem jelenti azt szük­ségszerűen, hogy a nyertes is szegedi lenne, ugyanis a Tisza­­parti városban három megye szel­vényeit dolgozzák fel, s így a szerencsés lehet akár békési, vagy Bács megyei is. Ekkora nyereményalap volt már a lottó történetében, ám ak­kor több telitalálatos volt, így a mostani rekordnak számít. A "vigaszdíjak” a követ­kezőképpen alakultak: a 4 talá­­latosok 91 ezer 228 forintot, a 3- asok 1173, a 2-esek pedig 68 forintot érnek.

Next