Vásárhely és Vidéke, 1993. április (3. évfolyam, 632-656. szám)
1993-04-01 / 632. szám
2 Vért adni jobb! A véradás önmagunk becsülése: még nem veszett ki belőlünk az együttérzés és a segíteni akarás. Adunk. Adunk önzetlenül. Mert szervezetünk csodálatosan megalkotott biológiai üzeme nem sínyli meg az ilyesfajta vérveszteséget. Tudja pótolni, sőt fel is frissül az egész vérállományunk. Mondhatni egészséges. Vért adni jobb, mint kapni! Öröm volt látni - legutóbb Csúcsban - ahogy érkeztek a véradók. Kassai főorvos öröme is érhető volt, látva azt a sok embert, akik között sok új arc is feltűnt. Tízennyolc első véradót köszönthettek ott. Reméljük, hogy a következőre is eljönnek. Közleményben is megjelenik, de én már most leírom: április 5-én, hétfőn reggel 6 órától délelőtt 11 óráig várnak minden véradót a Metripondba. -m A városfejlesztési bizottság üléséről A kételyek tovább élnek (Folytatás az 1. oldalról) Ekkor jelent meg az ülésen Farkas Ferenc képviselő, és indítványozta a hódtói sportcsarnokkal kapcsolatos kérdések megvitatását. Csáki Imre, a műszaki iroda vezetője ismertette azokat a szempontokat, melyek alapján a végső döntést szakmailag előkészítő Építészeti Albizottság értékelte a beérkezett pályázatokat. Ezek a következők voltak: 1. Magas műszaki tartalom 2. Kedvező vállalkozási ár 3. Jó referencia és vállalkozó szervezet tőkeereje, stabilitása 4. Kedvező pénzügyi ütemezés 5. Azonos szintű ajánlatoknál a helyi vállalkozó előnyben részesítése. Farkas képviselő szerint nem volt korrekt a kiírás, hiszen e szempontok nem foglaltattak benne részletesen. Másrészt pedig elfogadhatatlan az a kitétel, hogy a helyi vállalkozók bármiféle előnyben részesüljenek, hiszen ezzel megkérdőjelezik a pályázat komolyságát. Általánosan fogalmazva: nem tisztességes, ha a törvényhozás és végrehajtás egy és ugyanazon szerv kezében van. A pályázat végső elbírálását ugyanis ugyanaz a műszaki iroda végezte, amely kiírta azt. A körülmények szerencsétlen összejátszása folytán a bizottságok meghívott vezetői nem vettek részt a végső döntés meghozatalában. Farkas Ferenc olyan szakértői bizottság felállítását látta volna szükségesnek, mely pártatlanságát senki sem kérdőjelezhette volna meg. Csáki Imre sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a bizottságok képviselői közül mindössze egy jelent meg, de a döntés meghozatalát nem odázhatták el. Más szakértőket szerinte hiába keresnénk Vásárhelyen, hiszen a város építészetének ismerete elengedhetetlen feltétel, s akik hajlandók együttműködni az önkormányzattal, azok mind ott ülnek az albizottságban. Novai Zoltán, a városfejlesztési bizottság tagja az eljárási mechanizmus demokratikusságát valóban megkérdőjelezhetőnek tartotta, ezért azt javasolta, hogy a testület hozzon olyan határozatot, mely szerint a városfejlesztési bizottságnak egyetértési joga kell, hogy legyen az ilyen jellegű pályázatok elbírálásában. Az indítványt a jelenlévő tagok egyhangúlag elfogadták. (szincsok) Elkészült az új telefonkönyv Reprezentatív sajtótájékoztatón mutatták be tegnap Csongrád megye régóta várt, új telefonkönyvét. Már novemberre ígérték, többszöri határidőmódosítást követően csak április 6-án „kerül utcára” a kiadók által „ az egyikegolvasottab magyar könyvnek” aposztrofált kiadvány. Az eddigi gyakorlattal ellentétben az előfizetők ingyen vehetik birtokukba a kötet egy-egy példányát. Minden előfizető a postahivatalokban veheti át a kiadványt a MATÁV által részére kézbesített utalvány ellenében. Természetesen nem csak az előfizetők juthatnak hozzá a telefonkönyvhöz. Minden más esetben 360 forintos áron megvásárolható a kötet. A megye városainak főpostáin április 6-tól, a többi település hivatalaiban és a kisebb postákon Húsvét után vehetők át a könyvek. A kiadók arról tájékoztattak, hogy az elkészült példányszám alapján nem kell attól tartani, hogy valaki ne jutna hozzá. Annál is inkább , mert a postahivatalok egy hónapon keresztül foglalkoznak terjesztéssel. Ezt követően a MATÁV szegedi ügyfélszolgálati irodáján lehet hozzájutni a megye telefonszámait tartalmazó kiadványhoz. „Örömmel jelenthetjük, hogy a frissen megjelent telefonkönyv máris elavult" mondta a MATÁV ■képviselője utalván arra, hogy a megyeszékhelyen az idén 15 ezer új előfizetőt kapcsolnak be, ebből már 3 ezer vonal él Szegeden. A telefonknyv aktualitására jellemző, hogy azon példányokat, melyeket a sajtó képviselői vehettek kézbe maguk a távközlési vállalat vezetői is aznap reggel látták először. Csongrád megye telefonkönyve a megyék között 19-ként jelent meg. Ezen túl évente jön ki telefonkönyv felfrissített, naprekész adatokkal. Minden erőfeszítés ellenére léteznek olyan frissen alakult, illetve be nem jelentett, vagy új helyre költözött cégek és vállalkozások, melyek hibásan, vagy egyáltalán nem szerepelnek a kiadványban. Természetesen korrekciókat már csak a következő kiadáskor érvényesíthetnek. A szerkesztők felhívták a figyelmet arra, hogy az egy év múlva megjelenő új kötetben akkor korrigálhatók a hiányosságok, ha az érdekelt előfizetők haladéktalanul jelzik, ha elköltöznek, vagy bármi más adatuk megváltozik. Különösen fontos, hogy a közületek részletesen jelezzék a MATÁV, illetve a telefonkönyvet szerkesztő társaság felé leányvállalataik, egyéb alszervezeteik külön, vagy megegyező vonalszámát. A szerkesztők javaslata, hogy az érintettek a telefonkönyv szerkezetének tanulmányozása után jelezzék mely besorolásban, milyen címszók alatt kívánják hívószámukat szerepeltetni. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE CSALÁDI KÖR „Csak a második gyerek volt kissé szokatlan..." - Aki kettőnél több gyereket vállal manapság, igencsak furcsán néznek rá legtöbben! - kezdi a beszélgetést Tóth Sándor, miközben felesége körül ott nyüzsög a négy gyermek, a legkisebb még karonülő, valamennyien érdeklődve nézegetik a kezemben lévő fényképezőgépet, amely rögtön megörökíti majd a népes családot. - Bizony így van! - bólogat a feleség, Kecskeméti Katalin. - Vagy felelőtlennek tartják az ilyen szülőket, vagy bolondnak, és egyszerűen lesajnálják! A sok gyerekes család ma nem ideál! Elismerem, hogy vannak lumpen elemek, akik felelőtlenül hozzák világra a gyermekeiket, akiket aztán állami gondozásba kell venni, mert a családban csak rosszat tanulhatnak, könnyen bűnöző válhat belőlük. - Az önzés sok családból kirekeszti a gyermekvállalást. - mondja Tóth Sándor, aki egyébként fogtechnikusként igen keményen dolgozik azért, hogy a család ne szenvedjen szükséget. - Ha egyszer megvannak a lehetőségeim anyagilag is, hogy ezt a négy gyereket becsülettel felneveljem, miért ne tenném? Nem magamnak nevelem őket, hanem az ország látja hasznát, ha becsületes polgárokkal szaporodik. - Az indoklás úgy szólt, hogy anyagilag is megvannak a lehetőségek. Ezek szerint szellemiekben is? - kérdem. - A harmonikus légkör a legfontosabb! - válaszolja a családfő. - Én Mártélyon nőttem fel, hárman vagyunk testvérek, szüleink igazi családot teremtettek. És mint nagyszülők, ma is kiveszik a részüket az unokák neveléséből, sokat vagyunk együtt. Hajdanában itt Vásárhelyen együtt éltek a nemzedékek és ez hallatlan biztonságot jelentett a fejlődő gyermekek számára. Mert mindenkinek megvan a feladata egy ilyen nagy családban, a gyerek mindenkitől kap valami egyedit. A mi gyerekeink például a mártélyi tatáéknál igazi falusi környezetet látnak, és így egy olyan világot is megismernek és megbecsülnek, amit itthon nem láthatnak. Érdekes volt átélni a gyerekek egymás utáni élményét. - mosolyog Katalin, aki tanítónő, így kissé szakmája is a családi nevelés. - Az első lányunk, Kata, nagy élmény volt! Ő volt a család szemefénye, míg meg nem született Pancsi. Csak a második gyerek volt kissé szokatlan, míg meg nem született Zsófi. Őt már természetesnek vettük, hogy van. Az igazi szenzáció a negyedik gyerek volt, ő is csak azért, mert a családban végre fiú született! Sanyika persze ma már ugyanolyan családtag, akárcsak a nővérei, akik rajta tanulják az anyaszerepet, gondozzák, kényeztetik. - Balhiedelem, hogy ahány gyerek, annyiszor több gond és kiadás! Ahol egyre főznek, jut kettőnek is, a ruházkodás sem olyan nagy gond, mert amit a nagyobb kinőtt, örökli a kisebb. - toldja meg Tóth Sándor. - Mosni, valalni ugyan mindegyikre külön kell, de ez egy anya számára nem jelenthet gondot! - Nem értem azokat, akik úgy vélekednek, hogy a gyerek mellett nem jut idő szórakozásra! - mosolyog Katalin. - A családi élet elég változatos ahhoz, hogy az ember ne unatkozzék! Csak ezt meg kell látni, és máris életprogramot ad! Itt nincs egyéni érdek, itt csak közös érdek létezik! - A nagy családban a nevelésben mindenki részt vesz. A gyerekek is nevelik egymást, de nevel minden rokon. - tűnődik Sándor. - Ha ezt mindenki belátná, talán más lenne az ország! Valóban. Ennek a tarjánvégi háznak a családi harmóniája ezt sugallja mindnyájunknak... Lelkes István Ki menedzseli a kultúrát? Tegnap négy napos konferencia kezdődött Szegeden a fenti címmel. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főépületében zajló eseményeken a mai magyar kultúra finanszírozási lehetőségei kerülnek terítékre. Az előadók és vitapartnerek neves sajtómunkatársak, kulturális menedzserek. Találkozhatunk többek között Kormos Tiborral, a szegedi színház igazgatójával, Bubryák Istvánnal, a szegedi körzeti tévé felelős szerkesztőjével, Vágvölgyi B. Andrással, a Magyar Narancs főszerkesztőjével, Dlusztus Imrével, a Délmagyarország és a Délvilág főszerkesztőjével... (Felsorolásunk a teljesség igénye nélkül készült). Külföldi szervezetek képviselői is részt vesznek a szegedi konferencián. Néhány kiragadott esemény a programok sokaságából: Ma fél 10-től a színházi menedzsmentről hallhatunk beszélgetést, 11-től a reklámról, 14 óra 30-tól a rádióról lesz szó. Este fél 7-kor performance az Ifjúsági Házban, 8 órától pedig Dévényi és Társa a TAK-ban. Holnap, pénteken 9-kor kezdődnek az előadások. Reklámokról hallhatunk, a Cannes-i reklámfesztivál nyertes filmjeit vetítik 10 órától. Délután 15 órakor kezdődik egy nagyszabású médiafórum. Szombaton 9 óra 30 perctől a konfliktusok kezeléséről, a nyitott képzésről, a hummánmenedzsentről tartanak előadásokat. Az események helyszíne a JGYTF főépülete (Szeged, Boldogasszony sgt. 6.) Az előadások ingyenesek, a szórakoztató műsorokra jegyet kell váltani.