Vásárhely és Vidéke, 1993. október (3. évfolyam, 781-805. szám)

1993-10-01 / 781. szám

2 Minőség és alacsony ár (Folytatás az 1. oldalról) De a tulajdonos úgy ítélte meg, hogy adott Magyarországon az a mű­szaki, szellemi háttér és a kvalifikált munkaerő, ami biztosítja a gazdasá­gos működést. - Tehát szükségesnek tartja a külföldi tőke jelenlétét? - Normálisan kell szabályozni a befektetési módszereket, és el kell döntenie a gazdasági vezetésnek, hogy mit akar, de nem utólag kell siránkoz­ni. Az, hogy a privatizációról, nagyon kevés jó példát hallani, annak is kö­szönhető, hogy a jól prosperáló cé­gek, vegyesvállalatok nem igazán rek­lámozzák magukat. Mi azt tapasztaltuk, hogy nagyon korrektek a tulajdonosaink. A két első évben szerződésben garantálták, hogy a nyereséget visszaforgatják. Ez meg is történt. És maga a gyár is a nemzeti vagyon része. A világban dekonjunk­túra van, nemcsak nekünk nehéz tal­pon maradni.­­ Tegnap értékelték le a forin­tot... - A leértékelés nem a legjobb esz­köz, hogy a termelés gazdaságossá váljék. Mi 90 százalékot exportálunk és kb. 30 százalékot importálunk. Eb­ből könnyű kiszámolni, hogy a forint­­leértékelés tulajdonképpen nyereséget jelent. Én úgy gondolom, hogy egy szigo­rú és erős forintot támogató gazdaság­­politika kikényszeríti a vállalatokból a költségkímélő gazdálkodást. Ha a forint stabil, akkor azoknak kedvez, akik egyébként is gazdaságosak. A forint leértékelése csak átmenetileg javíthat a gazdaságtalanul működő cé­gek helyzetén. Tudom, hogy ezzel a véleményem­mel sokan fognak vitatkozni, ennek ellenére meggyőződésünk, hogy a költ­ségkímélést és a minőséget minde­nekelőtt szemmel tartó cégeknek van jövőjük. - Hallottam, hogy minőségbizto­sítási módszert dolgoztak ki. - Igen. Cégünk több mint két éve, tehát még vegyesvállalattá alakulá­sunk előtt elhatározta, hogy ISO 9001- es szabványnak megfelelő működési rendszert fog kidolgozni, ami a teljes­­körű fejlesztéstől az értékesítésig ki­terjedő minőségbiztosítási rendszert jelent. 1993. május végén a TÜV Reiland Hungary cég szakemberei el­végezték a minősítést, melyről hivata­los tanúsítványt cégünk 25 éves év­fordulóján Dude asszony, a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetője adta át. Még a Burton cégnél sincs ilyen. K. E. Békesi László Vásárhelyen Az egykori pénzügyminiszter, a mai MSZP egyik meghatározó gazdaság­­politikusa tegnap délután sajtótájé­koztatón találkozott a média képvise­lőivel, ahol az MSZP általános- és gazdaságpolitikájáról nyilatkozott. Fel­vázolta az új vagyonpolitikai elveket tartalmazó, a kormány hasonló terve­zetéhez mérten teljesen új koncepción alapuló indítvány lényegét. Az alap mindenképp a recesszió túlélése, gyors integrálódás a nyugathoz, és időben alkalmazkodás a valóságos helyzet­hez. Ezen belül a vagyonpolitika, a privatizáció, a környezetvédelem, az agrárpolitika és a különösen átgondolt szociálpolitika. Békesi László szerint meghatározó, hogy milyen pillanatnyi pozícióban van a magyar gazdaság. Egyértelmű­en rossz. Pedig erre kell épülnie a 94- es gazdasági évnek. Az elmúlt két-két és fél év pozitív folyamatai megáll­tak, és minden vonalon visszaesés tapasztalható. Új és újabb hitelekre lesz szükség, hogy a folyó fizetési mérleg ne legyen még rosszabb. Vár­hatóan megnő az év végére az infláci­ós „ árpúp” és a tervezett 17 százalék­kal ellentétben 25 százalék körül ala­kul.­­ Kitörési pontok az MSZP sze­rint a bankrendszer rendbetétele, az államháztartás konszolidálása, az ag­rár­szféra kitisztítása, a pusztulás meg­állítása, az egyoldalú külgazdasági ori­entáció kiterjesztése. Vagyis a volt keleti piacok visszaszerzése és a még meglévő állami vagyonnal való sok­kal hatékonyabb gazdálkodás, a priva­tizáció filozófiájának és eddigi gya­korlatának megváltoztatása. Egy kérdésre válaszolva kijelentet­te, hogy amennyiben a következő ha­talmi struktúra nem tud valamiféle új társadalmi szerződés alapján jó gaz­daságpolitikát kialakítani, és ehhez megnyerni a társadalmi szervezeteket, szakszervezeteket, akkor az eredmény­telen marad. Olvasóink tollából A Mátyás utcai olvasókör rövid története A susáni városrészben az évek fo­lyamán mintegy hat olvasókör ala­kult. Ezek hosszabb-rövidebb ideig működtek. Volt, amelyik másik olva­sókörbe olvadt, volt, amelyik érdekte­lenség miatt megszűnt A VI. kerület­ben működő olvasókör nem volt. A szervezők felhívással fordultak a la­kossághoz. A létesítendő új olvasókör tagjául jelentkezett polgártársakat kérjük, hogy 1905. június 4-én dél­után 2 órakor a Török Sándor-féle vendéglőben tartandó alakuló közgyű­lésen megjelenni szíveskedjenek - ír­ta a korabeli újság. Előzetesen 114-en írták alá a jelent­kezési ívet. Az alakuló közgyűlésen 90 polgár meg is jelent. Kimondották a jelenlévők, hogy a VI. kerületi polgárság részére a Bajza u. 13. szám alatti Zsarkó-féle házban az olvasó­kört megalakították. Megalakulás után megválasztották az ideiglenes tiszti­kart, mely szerint elnök: dr. Gonda József tanácsnok, alelnök: Felberbau­­er István, jegyző: Tóth Jakab, pénz­­tárnok: Cz. Nagy Pál, gondnok: Ke­néz Pál, ellenőr: Szőke József, könyv­tárnok: Varga Gyula. Még ez év októberében ismerkedési estet rendeztek. Az olvasókör anyagi támogatására 20 fő teljesített felülfi­­zetést. Megérkezett a jóváhagyott alap­szabály, ezért november 5-ére rend­kívüli közgyűlést hívtak egybe. Napi­renden szerepelt a jóváhagyott alap­szabály és a végleges tisztikar megvá­lasztása. A tagság az ideiglenes veze­tőket megerősítette tisztségükben, ki­vétel a jegyzőposzt, mert oda Kristó Mátét és Espersit Jánost választották meg. A népkör 1919. márciusától 1927. szeptemberéig nem működött, mert nem volt biztosítva a működésé­hez szükséges feltétel. 1923-tól többször történt kísérlete­zés az újjáalakításra, de a lakosság részéről csekély volt az érdeklődés. Végül Márton Árpád lelkész, a kör új elnöke életre tudta hívni. A 4279/ 1927. évi. határozattal 1927. szeptem­ber 27-től a hatóság engedélyezte a kör működését. Az újonnan alakult kör működési helye az akkori Baross szálló külön­terme volt. A tagok saját köri helyi­ség megvásárlására törekedtek. A tö­rekvés sikerrel járt: 1931. augusztus 28-án kelt adásvételi szerződés alap­ján megvásárolták a Mátyás u. 52. sz. házat 148 öl telekkel 3700 pengőért. Az 1931. október 14-én kelt 11.555 sz. határozattal a vásárlást jóváhagy­ták, és átírták a VII. ker. olvasóegylet javára. Az olvasóegyletet a hatóság 1950-ben megszüntette. 1950 július 12-én a Csongrád Megyei Tanács VB. III. sz. ig. osztály 563­7/III./1950. számú határozattal Hódmezővásárhely város közönsége tulajdonába adta. A város igazgatási osztálya 3206/1967. sz. ig. hat. alapján 1967. január 23- ával az akkori Magyar Szocialista Munkás Párt VB tulajdonába került. Később a városrendezés során az épületet lebontották. Szabó Ernő VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE 1993. október 1., péntek Az orvosnő és a közbiztonság Múlt héten a száz éves Kovács Jánosné születésnapi köszöntőjén is­merkedtem meg dr. Szekeres Évával, aki csendesen, meghúzódva üldögélt az ünneplő seregben. A családtagokon kívül ő volt az egyetlen meghívott „ vendég”,­­ számítva ana - hátha megviselné az ünnepelt nénit a zajos sokaság. Néhány nap múlva felkeres­tem a doktornőt újvárosi rendelőjé­ben. - Doktornő! Mióta páciense Ön­nek a száz éves Kovács néni? - Én 27 éve kerültem az újvárosi rendelőbe, azóta kezelem a nénit. - Gondolom, egy ilyen idős em­ber sok munkát ad az orvosának. - Csak annyival többet, hogy ki kell menni hozzá a lakására. Van egy seb a lábán, ami a rossz vérkeringés miatt nehezen gyógyul. Ezen túl a korához képest kitűnő egészségnek örvend, de ez nem az én érdemem. - Sok idős páciense van? - Igen. Újváros az idősek körzete. Nekem kb. 1500 leadott kártyám van, ennek több mint fele nyugdíjas. Ez nyilvánvalóan több munkát jelent az orvosnak, mert amíg egy fiatalember 20 évben egyszer megy orvoshoz, addig a nyugdíjas egy évben hússzor. De ez természetes. - A fizetés is magasabb ennek arányában? - Nem. Van egy alapfizetés, és az a kártyák számától függően emelkedik. Az, hogy valaki egyszer vagy húsz alkalommal jön el, nem befolyásolja a fizetést. - Ez kissé igazságtalannak tűnik, hiszen a kártyák száma sem egyfor­ma a körzetekben, és a korosztály sem mindegy. Egyáltalán elégedett a fizetésével? - Nem vagyok elégedett a fizeté­semmel. Először is az alapfizetés sem egyforma. Vannak nálam 20 évvel fiatalabb orvosok magasabb alapfize­téssel. A korosztályt illetően a páci­enseket pontozzák. A 20 éves 1 pont, a nyugdíjas, 2,5 pont. Ám, ha elkez­denénk számolgatni, nem kompenzá­lódna a fizetés a többletmunka függ­vényében. - Mennyit dolgozik naponta? - A rendelési időm naponta 6 óra. Hétfőn, szerdán és pénteken délután, kedden és csütörtökön délelőtt. A kör­zetben ketten dolgozunk, és évente cserélünk, hogy a délutánok száma kiegyenlítődjön. Ezen túl ügyeleteket is kell tartani a Rendelőintézetben. - De most új szerek fújdogálnak. Szorosabb a kapcsolat az orvos és a beteg között. Végül is, ha hívják, menni kell éjjel-nappal, nem? - Természetesen megyek reggel, délután, szombaton, vasárnap, ha kell. Csak éjszaka nem. Ezt meg is mond­tam a pácienseimnek. - Nem kellemetlen, ha én ezt megírom? Hiszen ez rontja az Ön ázsióját, netán a Hippokratész-i esküt a fejéhez vágják. - Nem tehetek róla, hogy nő va­gyok és félek éjszaka. Ezt megértik a betegeim, mert a közbiztonságról meg­egyezik a véleményünk. A beszélgetést befejezve készülőd­tem a búcsúzkodáshoz. A doktornő exkuzálta magát: ő nem igazán jó riportalany, csak dolgozni tud, nyilat­kozni nem. Majd elnézést kért, ha nem beszélt eléggé összefüggően, de két éjszaka nem aludt rendesen. Elő­zőleg ügyeletes volt a rendelőben, utána való éjszaka pedig 02 órakor kellett beutalnia egy beteget a kórház­ba. Talán mégsem annyira félős... Rozmann Sándor Szándékos gyújtogatás Ez a nyelvtanilag nem túl szeren­csés kifejezés hátborzongató emberi cselekedetre utal. Talán a hatás fokozása érdekében tették a gyújto­gatás szó elé a szándékos jelzőt, noha a főnév is egyértelművé teszi a szándékosság tényét. Valakinek, vagy valakiknek érdekében állhat, hogy megbontsa a harmóniát akár pusztítás árán is. Gyakran vetődik fel a szándékos gyújtogatás gyanúja manapság, nem csak a forró nyarakon oly gyakori erdőtüzekkel, hanem háborús tűz­fészkekkel kapcsolatban is. Az em­berek ugyanis nehezen tudják el­képzelni, hogy a józan ész ellené­ben cselekednének népek, országok, kormányok, hogy az egymás iránt érzett gyűlölet olyan mértékűvé erő­södhet, mely elhomályosít minden józan megfontolást. Valakik mester­ségesen gerjesztik az ellentéteket - gondolják egyre többen, mert értet­lenül szemlélik az értelmetlen pusz­títást. Nemrégiben egy asztalnál ültem egy vajdasági magyar férfivel. A tévében a Crvena Zvezda mérkőzött a Vojvodinával, könnyű monteneg­rói bort ittunk, néhány száz méterre tőlünk a nemzetközi blokád alá vett crna gorai tengerpart sziklái búj­tak lassan a sötétség mögé. A férfi szándékos gyújtogatásról beszélt, s pontosan megnevezte a bűnöst. Az amerikaiaknak - véleménye szerint - az az érdeke, hogy minél tovább nyújtsák a balkáni konfliktust. Nem érdekük az egyesített Európa létre­­jövetele, ezért gyújtanak lángot ott, ahol csak lehet. Nem szálltam vitába vele, mert úgy éreztem, ez a magyarázat az egyetlen, melyet beszélgetőpartne­rem el tud fogadni. Úgy érzi, a nagyok játszmájába nem lehet bele­szólni, neki, a kisembernek nem marad más, csak az égbolt kémlelé­se, vajon jönnek-e az amerikai bom­bázók, vagy sem. Irracionális fordulatok jellemzik a napi történelmet. Kiszámíthatat­lan események követik egymást, ami nagyon kedvez a titkos egyezségek­ben, világméretű összeesküvésekben, szándékos gyújtogatásokban gondol­kodó ideológusoknak. Valakik zűr­zavart akarnak kelteni, hogy ha­lászhassanak a zavarosban - gon­dolják a bajok elszenvedői, akik felelősöket keresnek. Meg is kapják ezeket, leginkább azoktól, akiket a legnagyobb felelősség terhel. A vaj­dasági magyar férfi gondolatait többször hallottam vissza hétpróbás politikai kalandorok nyilatkozatai­ból. Nem sejtette, hogy azok a poli­tikusok, akiknek szavait talán aka­ratlanul is szájára vette, csendesen felégetik a hidat a realitások és a tanácstalan tömegek között. Trombitás Alfréd Magyar-litván kapcsolatok Hódmezővásárhely testvérvárosából, a litvániai Kelméből hivatalos meghí­vás érkezett városunkba, hogy egy képviselőkből, tanárokból, diákokból álló 44 fős delegáció látogasson el Litvániába. A látogatás előreláthatóan október 13-18-ig tart. Az útvonal érin­teni fogja Miskolc, Kassa, Eperjes, Bártfa, Lublin, Agosztáv, Agamdnyik, Konnas városokat. A program kereté­ben a résztvevők megtekintik Vilnius városában az egyetemet, a Katedrá­­list, a Szt. Anna templomot, a Királyi várt, Trokai­ban a híres szigetre épült lovagvárat, Konnasban a város góti­kus emlékeit, Palongában a Borostyán múzeumot, majd Klaipedat, a Hanza várost. ká-e Keresse a Hód Taxit az alábbi telefonszámokon: 344-868 (központ) 342-190 342-888 Személy- és teherfuvarozás!

Next