Vásárhely és Vidéke, 1993. november (3. évfolyam, 806-831. szám)
1993-11-26 / 828. szám
III. évfolyam, 828. szám 1993. november 26., péntek Ára: 6 Ft Ünnep a városházán Testamentum Alapítvány a leendő néprajzkutatókért Tegnap délelőtt tizenegykor a városháza dísztermében sajtótájékoztatón hallhatták az érdeklődők, mi a célja a dr. Tárkány Szűcs Attila által létrehozott Vásárhelyi Testamentum Alapítványnak. Dr. Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgató bevezetője után az alapítványtevő beszélt az alapítvány céljairól, megemlítette, amiről lapunk akkor beszámolt, nevezetesen, hogy édesapjának, Tárkány Szűcs Ernőnek könyveit, kéziratait, levelezését november 13-án átvette a Városi Levéltár, s ez a dokumentumgyűjtemény az alapja az alapítványnak, az alapítvány székhelye pedig így a levéltár lesz. Az alapító okirat szerint a létrehozott „ testamentum” támogatni fogja az urbánus és provinciális népi jogélet és jogi népszokások kutatóit, oktatóit, kezdeményezni fogja a kutatást és ismeretterjesztő tevékenységet, gondoskodni fog a Dr. Tárkány Szűcs Ernő és hitvese, Bihal Ella Margit nevéhez kapcsolódó szellemi és tárgyi örökség megőrzéséről, emlékhelyek kialakításáról, azok megóvásáról és gondozásáról. Ezen kívül támogatni fogja a Református Ótemplom védelmét, állagának megóvását, restaurálását. Tárkány Szűcs Attila elmondta, hogy nemsokára tíz éve lesz annak, hogy édesapja meghalt, az az esemény anyagilag is nagy megterhelést jelentett a család számára; a református ótemplomi gyülekezet akkor sírhelyet biztosított. Az alapítvány tervezi, hogy emléktáblát fognak elhelyezni Tárkány Szűcs Ernő szülőházára, majd emlékkiállítást szeretnének szervezni. Jövő év tavaszán pedig pályázatot hirdetnek, mely néprajzi dolgozat megírására ösztönözné a fiatalokat, a legjobb pályázók kapják majd a Tárkány Szűcs Ernő díjat. A most létrehozott Vásárhelyi Testamentum Alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Rapcsák András polgármester, tagjai pedig: dr. Tárkány Szűcs Attila, az alapító, Dányi József református lelkész, Szenti Tibor társadalomkutató, továbbá Tárkány Szűcs Imre önkormányzati képviselő. (Folytatás a 2. oldalon) Nehéz pénzügyi helyzet Bár már megkezdődött az őszi betakarítású növények értékesítése, a mezőgazdasági dolgozók pénzügyi helyzete nem javult olyan mértékben, mint általában az előző években. Az aszály miatt az idén jelentős veszteségek érték a vállalkozókat. A hitelezésnél a bankok még mindig „ óvatos magatartást” tanúsítanak. A hektáronként 14 ezer forintos termelési hitel igénybevételével általában csak a szövetkezetek élnek. A kistermelők számára a hitelfelvétel költségei a 10 százalékos kamatkedvezmény ellenére is rendkívül magasak. A gazdaságokban meglévő leromlott állapotú géppark felújítására, karbantartására csak kevés pénzt fordítanak. Az új beruházások pénz hiányában — az öntözés kivételével — minimálisra csökkentek. Jelentős érdeklődést váltott ki viszont az a közelmúltban megjelent rendelet, amely a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válását kívánja elősegíteni. Itt a 200 ezer forintos támogatásról van szó. A kutyákat lelövik, ugye? Batidai rémálom veszett rókákkal A dajka bottal jár az óvodába Batidán, ebben az alig 300 lelket számláló faluban még nincs pánik, bár veszett rókák garázdálkodnak a tanyák környékén, s kapcsolatba kerülvén a háziállatokkal, közvetetten veszélyeztetik az embereket is. Az alapsztori roppant egyszerű: a bioegyensúly fenntartásához minden élőlényre szükség van, így a _________________ rókákra is, melyek a kisebb rágcsálókat pusztítják — a házi szárnyasállat-állománnyal együtt. A problémák akkor kezdődnek, mikor a vörös bundájúak elszaporodnak egy adott élettéren belül, s különféle kórokkal fertőzik egymást. (Riportunkat az 5. oldalon olvashatják.) ____________________| Elveszett a vadászpuska Tegnap délután két óra tájban két vásárhelyi vadász indult el a Gellért utcából, hogy a körtöltésen át eljussanak a Tisza anyási szakaszáig. Menet közben azonban leesett a tetőtéri csomagtartóra erősített, zöld tokban elhelyezett Zastawa M 70 30-06 (gyári szám 42173) típusú golyós vadászpuska. Kérjük a becsületes megtalálót, hogy 5 ezer forint ellenében szolgáltassa vissza a lőfegyvert, hozza a Vásárhely és Vidéke szerkesztőségébe (Andrássy út 32.)! A vállalkozás létező piacra termeljen A múlt hét végén kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten A kisvállalkozások fejlesztése és szerkezetátalakítása címmel. A konferencián neves hazai és külföldi szakemberek mondták el véleményüket a témáról. Városunkból Kovács Zoltán, a Progress Vállalkozásszervezési Alapítvány helyi vezetője vett részt a tanácskozáson. Tőle kértünk rövid összefoglalót az ott elhangzottakról. Neves szakemberektől sok érdekes dolgot hallottunk, amelyből mi is tanulhatunk — mondta Kovács Zoltán. Ám, két nap anyagát nagyon nehéz röviden, tömören összefoglalni, de megpróbálom. Igen érdekes előadást tartott Soós Károly Attila, az Országgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke. Beszélt az idei GDP csökkenéséről, ami sajnálatos módon 20 százalék körüli, jövőre viszont stagnálást ígért. A cél, hogy 1998-ra Magyarország színvonalát Ausztria mostani szintjére emeljék. A konferencia résztvevői ezt nem tartották lehetetlennek, igaz egyesek a mostani helyzetet ismerve kételkedtek. Az előadó felhívta a figyelmet az export növelésére, az import csökkentésére. A privatizációról az a véleménye, hogy először a vállalatokat fel kellene „javítani”, azután privatizálni. A magánosításnál a hitelek helyett inkább árcsökkentést kellene adni, így gyorsulhatna a privatizáció. Beruházási adókedvezményekre lenne szükség, de hogy miként, erre választ nem kapott a hallgatóság. Arról is szó volt, hogy a külföldiek magyarországi privatizációs törekvéseit nagyban gátolják törvényeink. Ha egy külföldi megvesz egy magyar gyárat, a törvényeink. Ha egy külföldi megvesz egy magyar gyárat, a törvényeink miatt nem tudja gazdaságosan üzemeltetni azt, s ez bénítólag hat. Külön kitért az előadó bankrendszerünk gondjaira, magyarul fejletlenségére. Diplomatikusan említette a korrupció megjelenését, stb. A vonzerőt elsősorban a belföldi beruházások irányában kell növelni, úgy, hogy azért a külföldet is szem előtt tartsuk — vélekedett Soós Károly Attila. A következő előadó Carlo Borgumen, az olaszországi Vállalkozásfejlesztési Intézet munkatársa volt. Ő az irodán belül finanszírozási ügyekkel foglalkozik. Elmondta, hogy nálunk a fiatalok azok, akik leginkább vállalkozni szeretnek. Ezért a 18-28 éves korosztályt célozták meg, ezeket segítik pályázatok útján. Persze a fiataloknak komoly elképzeléseikkel kell bírniuk, mert például legutóbb 4000 pályázatból csak 830-at fogadtak el. Viszont aki nyert, annak a pénz jelentős részét vissza sem kell fizetnie. Ez ösztönzi őket további beruházásokra és befektetésekre, így ezek a pályázók aligha mennek tönkre, életképesek lesznek. Persze az is mond valamit, hogy a 830 pályázat 17 ezer munkahelyet jelent. Az olaszok az alulról építkezés hívei. Befejezésül Carlo Bergumen találóan úgy fogalmazott, hogy egyes országokban a vállalkozók nem alanyai a vállalkozásoknak, hanem túszai. (Folytatás a 2. oldalon) Képviselőink szerint jó lesz ez. Mármint a személyi jövelemadósáv beosztása és a százalékkulcsok. Ezek 1994-ben a következőképp néznek ki: 0-110 ezer forint jövedelem után 0 százalék, 100-tól 150 ezerig 20 százalék, 150-től 220 ezerig 25 százalék, 220-tól 380 ezerig 35 százalék, 380-tól 550 ezerig 40, míg 550 ezer fölött 44 százalék. A forintbetétkamatok után a forrásadó 10 százalék. Elfogadták a „ minimumadó” bevezetését, valamint az új társasági adótörvényt. Mire számít a kormány? A társasági adóbevételből 62 milliárdot, a személyi jövedelemadóból 228 milliárdot, míg a fogyasztáshoz kapcsolt adókból 525 milliárd forint bevételt remél. A fenti számokat ha összehasonlítjuk az 1992. évivel, könnyen megállapítható, hogy a társasági adó 25,5 százalékkal, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 56,7 százalékkal, míg a személyi jövedelemadó 65,2 százalékkal emelkedik. Sokan úgy vélik, hogy megint a középréteget sújtja majd leginkább az új adósáv, vagyis a bérből és fizetésből élők kategóriáját. Az új adótörvény hatását szakértők is csak néhány hét múltán tudják igazán kibogozni. Különösen a társasági adótörvényt kell alaposan elemezni, bár első ránézésre nem sok kiskaput hagy a vállalkozások számára — mondják mértékadó pénzügyi körök. A minimumadó esetében a legveszélyeztetettebb réteg az eredménytelenül vagy kimondottan veszteséges vállalkozások lesznek, pedig az árbevétel 2 (kettő) százalékának 36 százaléka nem látszik nyomasztónak (1000 forint után 7 forint 20 fillér.) Ebből mégis 6 milliárd forint bevételhez juthat a költségvetés. Egyszóval jövőre újabb terheket raknak ránk központilag, és újabb áremelések bejelentése is borzolja a kedélyeket. A prés működik. A telefon 20 százalékos drágulása, az alapdíj 420 forintra emelése az élelmiszerek áremelkedése előrevetíti, mi vár ránk 1994-ben. MA. A Délmagyarország szépe, Miss Hungary ‘93 első elődöntőjét és divatsorát 1993. november 27-én 19 órai kezdettel Szentesen a Tóth József Színházban (Szentes, Petőfi u. 2.) tartják. A szépségversenyre jelentkezni lehet 1993. november 27-én délután 16 óráig a helyszínen. ( Miss Hungary is Szentesen ! Jótékonysági koncert A Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola Tanári Kara és Alapítványa november 29- én, este hétkor jótékonysági koncertet rendez a Petőfi Művelődési Központban. A koncertbevételét a zeneiskola tanulói előadásában bemutatásra kerülő Oliver című gyermekmusicalre szeretnék fordítani; a musical várhatóan jövő év áprilisában lenne, illetve lesz látható. Mivel az iskola anyagi lehetőségei korlátozottak, azt remélik a koncert ötletének "szerzői”, hogy ily módon lesz lehetőség arra, hogy a musical tehetséges előadói bemutatkozhassanak, egyáltalán közönség elé léphessenek. A koncerten fellépnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, és a zeneiskola volt diákjaiból lett művészek: Altorjay Tamás, Bálint János, Busa Tamás, Csánky Emília, Fekete Gizi, Felletár Melinda, Gaskó Bence, Gyimesi Kálmán, Kerek Ferenc, Koczka Ferenc, Papp Éva, Rácz Tibor, Szonka Éva, Vajda Júlia, Zempléni Tamás és Zsigmond Zoltán.