Vásárhely és Vidéke, 1885. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1885-01-01 / 1. szám
Tiszta lesz az ipar fejlesztésén a legnagyobb buz-fogalommal munkálkodni, hogy így az egyes iparosok vagyoni gyarapodását is előmozdítsa. Ha az ipartestület meg nem alakíttatnék, úgy e szép jogok kivétetnének az iparosok kezeiből s törvény értelmében az iparos közönség körén kiind álló rendőrkapitányi hivatalhoz tétetnének át. Mi nem hihetjük, nem tehetjük föl, hogy városunk minden jóért és nemesért lelkesedni tudó iparos közzönsége közönynyel viseltessük épen a saját magát legközvetlenebbül érdeklő ipar ügye iránt . S ép az.ért bizalommal keresünk meg minden ipa-rost a czélból, hogy az iparügynek javára szép jogokat biztosító ipartestület megalapítására ne nkünk segédkezet nyújtson az által, hogy nevé- nek e körlevélen felírásával az ipartestület meg-alapításának pártfogói számát növelje. Az ipartestület eszméje nem uj keletű, nem uj dolog. Hazánk iparos közönsége hosszú éve- Iken át sürgette az önkormányzás jogát s a ma- ■ gas kormánynál nem egyszer kérelmezte az ipar- ügy fejlesztése czéljából az ipartestületek mogala- I kutatását. Most ezt törvény biztosítja számunkra. Éljünk e szép joggal tisztelt iparos társaink! Saját sorsunkon könnyitünk s a jövő iparos nemzedéket is hálára kötelezzük le, ha megalakítjuk az ipartestületet. Nem terjeszkedve ki a nagyobb városok előnyös iparos mozgalmaira, csak azt említjük fel, hogy közvetlen szomszédaink Szeged, Makó, Orosháza. Szentes városok iparos közönségei már megalakították körükben az ipartestületeket. Lelkesedjünk a saját ügyünkért mi is s közös erővel mi is ezért fogunk élni. Hogy a netán keletkező félreértéseknek már ez alkalommal is elejét vegyük, kijelentjük, hogy az ipartestület egyetlen fillért, sem vesz el az ipartársulatok vagyonából, vagyis: az ipartársulatok a saját vagyonukat ezután is, mint eddig, megtartják és saját javaikra fordíthatják. Továbbá biztosíthatunk teljes joggal minden iparost, hogy az ipartestület megalakítása és fentartása semminemű , nagy terhet nem ró évi tagdíj fejében egyetlen iparosra sem, ugyanis a decz 28-án tartott végrehajtó bizottsági illés alapos számítást tett s ebből kiderült, hogy 1 ftt tagsági díj is bőven fedezi a kiadásokat, sőt e mellett is még tetemes összegekre rugó megtakarítást lehet elérni. Nincs tehát az ipartestület megalakításának semmi akadálya. Az ipar ügye saját kezeinkbe lesz letéve, ha az ipartestületet megalapítjuk. Az önkormányzat legszebb joga az állampolgárnak, reánk iparosokra kétszeresen fontos ez. Ragadjuk meg a kínálkozó szép alkalmat s egyesült erővel alakítsuk meg saját jól felfogott érdekünkben a hódmezővásárhelyi ipartestületet. Isten áldása legyen jó igyekezetünkön. Kell a hunvásárhelyi összes ipartársulatok közös értekezlete által az ipartestület megalakítása czéljából kiküldött végrehajtó bizottság 1884. decz. 28-án tartott üléséből, hanem a főrendi házból is toborzsa, a választási rendszer mellett küzd. E szerint a megyék és a harminczezernél több lakossal biró városok küldenének tagokat az uj felső házba, és igy Hód- ■ mező-Vásárhely is választana felsőházi tagot. A politikai lapok heves küzdelmet folytatnak ezen kérdésben s az országgyűlési tárgyalások sorsa még természetesen bizonytalan lévén, nem tudhatjuk: s várjon küldünk-e mi is tagot a felsőházba? — A tanító-egyesület decz. hó 27-én, szom-baton délután, Nagy Bálint elnöklete alatt érte- s kezlettel egybekapcsolt, rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Igen nagy tetszéssel találkozott a gyűlésen Karjdot Jusztina k. a. értekezése : „a földrajz tanutásáról az elemi és felső népiskolában,“ mely kéridéshez Nagy Tamás, Schvarcz Mór, Asztalos Sán-dor és Timina Ödön is hozzá szóltak. Az értekező kisasszonynak jegyzőkönyvi elismerés szavaztatott. „A testi büntetés az iskolában“ czimü thema fölött élénk vita fejlett ki, melynél a többség véleménye oda veagált, hogy az erkölcsi kihágásoknál, mint szükséges rossz, a testi büntetés nem mellőzhető. Ezután Timia Ödönnek a tanítói nyugdíjról alkotott törvényjavaslatra vonatkozó észrevételei vétettek tárgyalás alá s miután ezen a tanitokra nézve oly nagy fontosságú törvényjavaslatnak többrendbeli hiányai kimutattattak, ezen hiányok orvoslására nézve egyöntetű eljárás végett az összes hazai tanitói testületekhez felhívás intézése lett elhatározva s egyszersmind Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselőnk is felkéretni határoztatok, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalásánál a tanítói kar méltányos kívánalmainak szószólója legyen. — az indítványok közül Nagy Tamásnak az iskolai egészségügy tanulmányozása tárgyában tett előterjesztése érdemel felemlítést, melynek kapcsában elhatároztatott, hogy a tanítóegyesület a törvényhatósághoz kérelmet intézene az iránt, hogy ezen kérdés tanulmányozása végett a tanító-Testlet két tagja az országos kiállításra s közköltségeit felküldessék. Végül felemlítjük, hogy a tanitó-egyesület kebelében alakult „fogyasztási egyesület“ fönntartása továbbra is kimondatott, s ezzel az érdemes tanitói testület szombati közgyűlésének főbb tárgyairól leszámoltunk. — Hymen, Stern Bernát a szegedi általános takarékpénztár főkönyvvezetője s a szegedi „Lloyd társulat“ és „Kereskedelmi testület,“ titkára a múlt, héten jegyezte el városunk hölgykoszorújából Szende Zseni kisasszonyt, Mandl Ignácz ismert fakereskedőnk bájos unokáját. Blau József fiatal gazdálkodó pedig f. hó 7-én déli 1 órakor fogja a helybeli izr. templomban oltárhoz vezetni Czeizler Tini kisasszonyt, Czeizler Zsigmond polgártársunk kedves leányát. — Sok szerencsét a fiatal pároknak! — „Az ember tragoediája.“ Madách Imrének örökszépségű klassikus drámai költeménye decz. hó 27-én került először színre a szegedi színházban. Somló Sándor (Ádám) Hunyadi Margit (Éva) és Bokodi Antal (Luczifer) a három főszerepben feladatiig, magaslatán állottak s különösen Hunyadi Margit asszony bizonyította be remek művészi alakításával, hogy a vidéknek hozzá fogható drámai szülésznője nincs. A darab iránt folyton oly nagy az érdeklődés, hogy az eredeti tervtől eltérőleg, nem elsejéig, hanem 5-ig folytonosan adatik a magyar irodalom ezen fényes büszkesége. Nem ajánlhatjuk eléggé műveit közönségünknek, hogy akinek módjában áll Szegedre berándulni, ne szalaszsza el az élvezetet, melyet megszereznie alkalma egyhamar nem igen lesz! — A városi egyesület alakuló közgyűlésén , elnökül Garzó Imre, jegyzőkül Dr. Hódi Mózes , és Boreczk Pál választattak meg és pedig a jegyzők közül előbbi a társadalmi, utóbbi a törvényhatósági ügyekre nézve. — Az izr. hitközség decz. 25-én tarta meg . tiszt.újítását .ez alkalommal a Steiner L. József , elnöklete alatt, kiküldött szavazatszedő bizottsághoz , beadott szavazatlapok alapján, három évre követtkezőket alakíttatott meg a hitközségi elöljáróság : Elnök : Beregi Lajos, alelnök : Neumann József, iskolaszéki elnök : Kun Miksa, gazdasági elnök : Steiner L. József, pénztári elnök : Újhelyi József, templomgondnok : Mandl Ignácz és Schenk Bernát, iskolai gondnok: Reiniger Sándor és Stern Adolf. Képviselők : Kohn Emánuel, Spitzer Herman, Grossmann Adolf, Epstein János, Schulhoff Béla, Kiss Bertalan, ifj. Müller Lajos, Kulpin Lajos, Brunner Adolf, Weisz Hermann, Kohn ■ Adolf, Fleisig Lipót, Singer Sándor, Ruhmann , Jakab, Dr. Iritz Ignácz, Aszód Sámuel. Dr. Bleier t Antal, Weinstein Mór, Szabadkai Weisz Ignácz, Újhelyi Jakab és Feiner Hermann. Póttagok: Dr. Hahn Dávid, Bauer Sándor, Czukor Miksa, Dr. Ormos Jenő, Adler Géza és Kánitzer Adolf. — Őszintén üdvözöljük a derék hitközség új tisztikarát és sok szerencsét kívánunk működéséhez. — Az alföldi vaspályánál a mai naptól fogva a IV-ed osztályú személykocsik teljesen kivétetnek a forgalomból s ezután ily osztályra szóló jegyek kiadatni nem fognak. A menetrend következő: városunkból Szeged felé indul: a 13. számú omnibus-vonat reggel 5 órakor , az 5. számú omnibus-vonat délután 5 óra 15 perckor; a 7. számú személy-vonat este 10 óra 45 perczkor. — Nagyvárad felé indul városunkból: a 8. számú személy-vonat 3 óra 43 perczkor hajnalban s a 6. számú omnibus vonat délelőtt 10 óra 9 perczkor. — Szegedről a 14. számú omnibus vonat, indul városunkba: délután 5 óra 21 perczkor. — Az omnibus vonatokra a menetjegyek olcsóbbak lesznek, mint a személy-vonatokra s a 13. és 14. számú, Szeged—Hun-Vásárhely közt, közlekedő omnibus vonatok, a 87. 88. 89. 90. és 91. számú őrházaknál ezután is megállani fognak. — Névváltoztatás. Pauker Rudolf hmn vásárhelyi lakos a maga és kiskorú gyermekei nevét belügyminiszteri engedély alapján Dobosi ra változtatta. — Szélhámos pornék. E hét elején két „módisan“ öltözött pornó állított be Kiss Bertalan üzletébe. Halomszámra szedették elő a legszebb selyem kendőket, mig végre kettőt kiválasztottak s megalkudtak rá 58 írtban. Az idősebb nő fizetni akart, s kivette bankjegytől duzzadó tárczáját, azonban a fiatalabb visszatartotta a fizetéstől, azon írrügy alatt, hogy neki a selyemkendő nem egészen tetszik s megmutatja a szomszédnak, hogy mit szól hozzá. A kereskedő előtt semmi gyanúra nem adott okot a két nő, kik közül az egyik Hódi Peterének s egy, a kereskedő előtt is ismeretes, gazdálkodó leányának állítá magát, miért is készséggel engedte őket a visszatérés reményében az 58 frt áru kendőkkel távozni. A kereskedő azonban hiába várta a két „kundsehaft“ visszatérését, mert azok teljesen elpárologtak s igy kénytelen volt a városban Hódi Péternét kerestetni, azonban kitűnt, hogy ily nevű egyén nálunk nem is létezik s hogy a kereskedő rutul rászedett. — Ugyanily módon szedte rá, ugyanezen két nő szintén a hét elején Fodor Jenő kereskedőt is, kitől 120 frt értékű árut csaltak ki. Ezen két vakmerő csalási eset csak tegnap délelőtt jelentetett, be a rendőrségnél, s a két nő személy leírása után a rendőrség a fiatalabb szélhámos kilétének azonnal nyomára is jött s azt H. Mária jómódú hajadon személyében le is tartóztató. — A két üzlet személyzete kivétel nélkül felismerte a letartóztatott nőben az egyik csalót, azonban ez konok tagadásban van s társát megnevezni nem akarja. — Az első 150 frtos temetkezési egyesület 1885. év január hó 11. napján, azaz vasárnap d. e. 10 órakor, az iparegylet nagytermében tartja évi rendes közgyűlését, melyre a t. egyesület tagjait tisztelettel meghívja az elnökség. — Meghívás. A hódmezővásárhelyi iparegylet t. ez. tagjai az 1885. évi január hó 11-én tartandó tizennyolczadik rendes évi közgyűlésre tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Jelentés, a múlt évről, az igazgató választmányi gyűlések jegyzőkönyvének átnézetével. 2. Kérdések, indítványok. 3. A számadás felülvizsgálása s a költségvetés megállapítása. 4. Kiállítási díjak kiosztása. 5. Elnök, alelnök, három igazgató választása, a kilépett, választmányi tagok helyének betöltése. A kilépett tagok újra választhatók. Minden tag csak személyesen szavazhat. Kelt Hm Vásárhelyen, 1884. deczember 24-én. Az elnökség. — Sorozás. Az ez évi sorozás a 46-ik gyalogezred és a 3-ik honvédzászlóalj parancsnoksága egyetértésével a következő napokra tűzetett ki. A reclamácziók márczius 2-án lesznek; a sorozás helybeli illetőségűeknek márczius 3, 4, 5, 5 , 6, 7, 9, 10 és 11-én ; az idegenek és póttartalékosok, ha a fölvett 8 sorozást nap kifutja, az utolsó előtti és utolsó napon fognak előállíttatni, , ha ez idő alatt nem kerülne rájuk a sor, akkor már ez. 12-én soroztatnak. — A szombati zártkörű bálra, melyet az a kereskedő ifjúság a „Sas“ termében rendez, igen sok család készül nemcsak városunkból, hanem a vidékről is. A rendezőség igen élénk tevékenységet fejt ki a bál sikere érdekében s relgéljuk, hogy e tekintetben sem a rendezőségnek, sem a báli közönségnek nem lesz oka panaszra. , Szombaton majd elválik. A végrehajtó bizottság. Készséggel közöljük ezen felhívást és a magunk részéről is ajánljuk azt iparosaink figyelmébe. Nem kívánjuk ezúttal az új ipartörvény előnyeit vagy hátrányait taglalni, de annyi kétségtelen, hogy ezen törvény semmi körülmények közt sem válhatik üdvössé, ha az ipartestületek meg nem alakulnak és a törvényben körülírt kiváló jogaikat nem érvényesítik. Épen ezért meg vagyunk arról győződve, hogy iparosaink az ipartestületek megalakítását aláírásukkal előmozdítani és így lehetővé fogják tenni, hogy azok törvényes működésüket minél előbb megkezdjék. Arra is felhívjuk iparosainkat, hogy az aláírással ne késlekedjenek, s rendes szokás szerint ne halasztgassák addig, míg ez vagy amaz szintén aláír. Az ipartörvény az iparosok kétharmad részének beleegyezésétől tévén az ipartestület megalakítását függővé, az ily halogatás csak a törvényes szám megállapítását, gátolja és a mielőbbi megalakulás elé gördit nehézségekét. Ismételve ajánljuk azért az ipartársulatok végrehajtó bizottságának felhívását iparosaink szives figyelmébe. Szert. Helyi és vidéki hírek. — Az uj felsőház és Hódmező-Vásárhely. Lapunk olvasói a fővárosi politikai lapokból bizonyára értesültek, hogy a kormány az új felsőházról szóló törvényjavaslatot a képviselőházhoz már beterjesztette és annak tárgyalása mielőbb megkezdődik. A törvényjavaslat a felsőházi tagok egy részének kinevezését proponálja, míg az ellenzék, mely híveit ezúttal nem csak a képviselőházból.