Vásárhely és Vidéke, 1890. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-02 / 1. szám

Hódmező-Vásárhely, január 2. 1-fő szám. 1890. nyolczadik évfolyam *,&-----------­-------&&*• Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és Lévai F. nyomda­­tulajdonos. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pentezán, III. tized Lenge­y-féle ház­ban. &# ¥ ....................­15------------------­Előfizetési r­íj: Egész évre 4 írt Félévre . , 2 írt Negyedévre 1 frt gyes szám­ára S kr, HIRDETÉSEK hiányosan közöl­tétnek. ■g---------------------s?­ Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Visszapillantás a mult évre. Midőn az újévben ismét felvesszük tollat, hogy városunkat s a közérde­­et szolgáljuk, nem lesz érdektelen és m­ulság nélkül való, ha visszapillantunk múlt év közérdekű eseményeire s­lvasóinknak is visszaidézzük emlő­ébe: mit hozott nekünk az 1889-ik sztendő?" Sok szép remény­nyel üdvözöltük ivaly ilyenkor, sok várakozással tekin­­ettünk felé s most, mikor mind a 365 napja elvonult felettünk, bizony-bizony azt látjuk, az öröm mellett az ürömből 3 kijuttatta részünket s ha városunk kiladását és fejlődését nem is akaszt­­tatta meg, sem közgazdasági tekintet­ben, sem közviszonyaink szempontjá­ul nem volt jó esztendő. Városunk lakossága par excellence oldmüvelő nép s igy közönségünk az e­sztendő jóságát az aratás szerint ha­­ározza meg. Hát beiz' a múlt évben az aratás nagyon rosszul ütött be, úgy mennyiségileg, mint minőség tekinteté­­ben évek óta nem volt ily rossz érmés­ü­n­k s ezt érezi nemcsak a gazda közönség s a föld népe, de sínyli iparunk és kereskedelmünk is. A rossz termés mellett a múlt év­ijén két veszedelmes vendég is sok bajt hozott ránk. A sáska, meg a fillokszéra. Előbbi nem okozott ugyan nagyobb csapást, de aggodal­makat keltett a jövőre nézve: az utóbbi határozottan csapás városunkra, mert megsemmisítéssel fenyegeti a helyi szükségletet legnagyobb részben fedező szőllőinket s ha azokat amerikai szőlő­­fajokkal ideje korán nem pótoljuk, pár év múlva ott állunk, hogy a borszük­séglet fedezésére városunkból évenként tetemes összeg fog kivándorolni, vagy a­mi még rosszabb, a pálinka­fogyasz­tás fog emelkedni. Közgazdasági tekin­tetben tehát a múlt év határozottan r­ossz esztendő volt reánk nézve. Városi közügyeinkre , hogy hatá­rozottabb kifejezéssel éljünk: közigaz­gatásunkra a városi adóhivatalnál felderített botrányos visszaélések vetet­tek sötét árnyat. Il­in avagy csak ha­nyagság terheli-e a gyanúsított tiszt­viselőket, azt a vizsgálat lesz hivatva felderíteni, annyi azonban kétségtelen, hogy az évekre visszamenő rendetlen­ségek élesen elítélik nemcsak azok köz­vetlen okozóit, hanem azokat is, kik az ellenőrzésnek­­ és felügyeletnek köteles­ségét oly árkádiai módon gyakorolták, hogy a szemét csak akkor jött nap­fényre, mikor összegyűlt ismét egy istállóra való. — És Augiás érezvén a tisztogatáshoz gyengeséget, menekülni akart, de nem akadt Hercules, a­ki őt felváltotta volna s igy maradnia kellett. " Városi közügyeink közül az uj v­á­r­o­s­h­á­z­a kérdése annyiban haladt közelebb a megvalósulás felé, hogy a törvényhatósági közgyűlés elvben el­fogadta az új városháza építését s egy bizottságot küldött ki a módozatok meg­állapítására. Az ügy most nyugszik a bizottságnál, de ha a bizottság talpra áll, hisszük, hogy az új városháza is mielőbb állni fog. A katasztrr­i sérelmek orvos­lása érdekében a kiigazítási munkálatok városunk határában a múlt évben fo­ganatosíttattak , az eredményt most dol­gozzák ki. Erről még nem szólhatunk, de a szállingó hírek szerint ezen költ­séges munka sok vérmes reményt fog lehűteni s keveset kielégíteni. Ismert vasutügy linkben em­lítést érdemlő m­ozzant volt, hogy vá­rosunk közgyűlése a szentesi összeköt­tetésre törzsrészvényekben 50,000 irtot szavazott meg, azonban oly feltételek mellett, hogy ezen ajánlatával az ügyön mit sem lendített. Említést érdemel még ez ügyben a csongrádm­egyei ér­dekeltségnek Zsilinszky főispán vezetése­, alatt történt akczióba lépése, s a Beth­­len-féle előmunkálati engedélynek Török Zoltánra történt átruházása s azon si­kertelen kísérlet, melyet utóbbi az érde­keltség összehozására tett. A végered­mény ismeretes: Szentestől Vásárhelyig van érdekeltség, Vásárhelytől Makóig nincs. Jó lenne, ha intéző köreink okulnának a tanulságon s az eddigi vajúdáson és a csongrádmegyei érde­keltséggel kezet fogva lehetővé tennék a szentes-vásárhelyi vonalrész kiépítését. Közlekedési vonalaink fejlesz­tése tekintetében a csomorkányi utcza kikövezésének bevégzése a legfontosabb momentum. Nagy súlyt helyezünk azon­ban a közgyűlés azon határozatára, melyben a keramit gyártás tanulmá­nyozását elrendelte, mert utczáink czél­­szerű és fokozottabb mérvű burkolá­sára nézve ettől várjuk a szebb jövőt. A regale jognak állami megvál­tása magával hozta, hogy városunk elesett egyik legjelentékenyebb javadal­mától. A kártalanításra nézve a hatóság megtette a kellő lépéseket, de a kár­talanítási összeg, melyet városunk re­­gálejogáért nyerni fog, máig sincs meg­állapítva. A regálejog megváltása az­után egy másik kérdést is felszínre hozott: az italmérési jog állami hasz­nosításának kérdését, melynek különféle fázisai városunkat oly kényszerhely­zetbe hozták, hogy kénytelen volt az italmérési jogot városunk területére nézve a kincstártól évi 42 000 frtért három évre bérbe és házi kezelése alá venni. Ez pénzügyi tekintetben jól is üthet ki, rosszul is; ezt a jövő fogja megmutatni. A város jövedelmeinek emelése vé­gett a közvetett adók behozatalára a tanács a múlt évben is tett javas­latot, de a törvényhatósági közgyűlés nem találta viszonyainkhoz megfele­lőnek. A m­a­r­h­a­j­á­r­­­a­t­o­k kiállításá­nak ügye több ízben foglalkoztatta­­, törvényhatósági bizottságot s az év folyamán ez rendezve is lett. Hason­­­kép a szegé­n­y m­e­n­h­á­z kérdése, melynek a kórház emeletén leendő fel­állítását a belügyminiszter csak ismé­­telt felterjesztésre, engedje meg. A ha­tározat meg­van, a létesítés erre az évre vár. Kulturális szempontokból két boss­zant emelkedik ki a múlt évből, a vá­ros történetének megira­ása és a felső leányiskolának polgári i­s­k­o­l­á­v­á történt átalakítása. Egészségügyi viszonyai­k ki­elégítők voltak, s a nálunk fellépni szo­kott járványos betegségek közül jósak a k­a­n­y­a­r­ó okozott nagyobb baj, mely miatt az iskolák nagy részében be kel­lett szüntetni egy időre az előadásokat. Ezen czím alatt­­felemlítjük, hogy a­ múlt évben az országos egész­ségügyi egyesületnek városunk­ban osztálya alakult, a kórháznál a hatóság s­z­emi beteg­o­s­z­t­á­l­y­t állí­tott fel, a külterületen négy szülész­női állást szervezett s a belügyminisz­ter a 6-ik gyógyszertár kérdését elutasítólag oldotta, meg. Az állategészségügy szintén kielégítő volt. Az állategészségügyi tör­vény maga után vonta a vásártér költséges rendezését s a harmadik ál­l­at­­orvosi áltás rendszeresítését Városi közügyeinkre nézve felem­lí­tjük meg­, hogy a t­i­s­z­t­v­i­s­e­l­ő­i k­a­r­­ban lényegesebb változást okoztak Papp Sámuel árvaszéki elnök nyug­díjaztatási s az adóhivatali vizsgálat miatt eltímdelt felfüggesztések és he­lyettesítések. Az á­r­m­e­n­t­e­s­í­t­é­s ügye váro­sunkra nézve egyik legnagyobb fontos­ságú kérdés­s így­el nem hallgathat­juk, hogy a belvizeink levezetésére szánt kósdi zsilip a múlt év őszén készült el. Horváth Gyula kormány­­biztosi számadásai is ez évben küldetek le a társulathoz s a váro­sunk« nézve oly sérelmes ideiglenes á­r­t­ér­i k­i­r­o­v­á­s­o­k­n­a­k a műszaki ártéfejlesztés adatai szerint leendő he­lyesbítését a földmivelési miniszter több­szöri sürgetés után végre engedélyezte. — [ tárgygyal kapcsolatban felemlít­jük, hogy részben városunk határában, a Tsza mentén nagy szabású munká­lat vette kezdetét: a 87. és 88. számú tiszti átvágások kiszélesítése s az ajkai és ányási tiszai kanyarnak eltöltése, úíy munkálatok nagy részben már el is­ készültek, befejezésük azonban ta­vaszra maradt. Ezen munkálatok követ­­keztében városunk el fogja veszíteni kirtvélyesi rakpartját, mert itt a Tisza tejesen holt­ág lesz s igy alkalmas hel­yen uj tiszai rakpartról kellene gon­­doskodni. Közbiztonságunkat egy na­gyobb bűntény, a tarjáni kettős gyilkosság rendítette meg, melynek nyomozásában szerencsétlennek bizo­nyult a rendőrség keze. Apróbb vagyon elleni vétségek, sőt betöréses lopások ez évben is fordultak elő, de nem na­gyobb mérvben, mint az előző években. Itt említjük fel, hogy járásbíróságunk fogházán aug. 22-én fehér zászló lengett; a fogházban nem volt egy fogoly se, ami más­fél évtized óta nem fordult elő. Társadalmi életünk terén pezsgőbb életet, nagyobb mozgást hi­ába keresünk. Egyleteink és társas köreink is a szokott egyhangú műkö­dést fejtették ki, többnyire szunnyadoz­­tak s ép, hogy kihúzták az esztendőt. A gazdasági egylet életéből a szept. 25-iki lóverseny érdemel em­­lítést, mely okulásul szolgálhat lóte­nyésztőinknek a jövőre nézve, mert hires lóállományunk mellett is a ver­senyen a szegedi lovasokkal szemben kudarczot vallottunk. A kaszinó éle­téből a házrészvények beváltásának el­határozását s az adósságok konvertálá­sát említhetjük fel. Iparosainkra nézve az ipar­testület hosszú vajú­dás után történt megalakulása teszi nevezetessé a múlt évet. Szí­nészetünk csak a nyáron, június és július hónapok alatt volt. Pesti Ihász Lajos társulata működött nálunk, melynek körében mint vendé­get : L­e­ndva­y­n­é Fáncsi Ilka és Hont­a­if­e­r­n­é Pauli Mariska­­ asszo­nyokat is­ üdvözölhettük. E­g­y­h­á­z­a­i­n­k múlt évi életéből a következő momentumokat látjuk ki­emelendőnek : Legnépesebb egyházunk, a r­e­f­o­r­m­á­t­u­s egyház ez évben kezdte meg újvároson építendő tem­plomára a gyűjtést, megünnepelte érde­mes lelkipásztorának , M­i­k­l­o­v­i­c­z Bá­lintnak 25 éves lelkészi jubileumát s jövedelmei gyarapítása végett az ó-tem­plom körül árubazárt építtetett. A rom.­ Tath. egyház­­kebelében a jezsuita hit­szónokok missionárius látogatása, az iskolaszék újra alakulása, a zárda-ügy vajúdása s a szent János szobor ügyé­nek rendezése voltak a főbb mozzana­tok. A g. evangélikus­ egyházunk­nak örvendetes eseménye volt szép, sudár tornyának felépítése s harangjai­nak felavatása.* Gör­­ke­l­eti­ egyházunk szintén templom-tornyát restauráltatta. Zsidó hitközségünkben a község kis­­piaczi telkén egy díszes bérház építése volt tervben, de a terv csak terv ma­radt. — És itt megemlítendőnek tart­juk azt is, hogy az elmúlt év folya­mán is akadtak összes egyházaink kebelében nemes szivü adakozók, kik jelentékeny áldozatokkal járultak egy­házaik különféle, vallásos czéljainak elő­mozdításához ; ilyenek voltak: Lotta Jánosné, Francziszti Lajos, Nagy András János, Fridvalszky Lajos, Májerffy József stb. Végül el nem hallgathatjuk azon szép szavakat, melyekkel a múlt év julius havában Kossuth Lajos hazánk nagy. Ha emlékezett meg városunkról, egy honossági ügyében írott levelében. Em­lékezetes sorai a következők: „Hazám törvénye elutasított, hazám 31 várom magához emelt. Köszönöm, lelkem mé­lyéből köszönöm. Az első város, mely e kegyre méltato­tt, régi m­­i­n­d­ig h­ű­s hűségéb­en m­in­d­i­g kitartó barátom, Hódmez­ő-V­á­­s­ár­hely volt.“ S ezzel végezzük a múlt évről tartott szemlénket, mely vázlatossága mellett is sok tanulságos anyagot rejt magában — a jövőre! Uj esztendő. Uj év! Hogy örülnek az emberek, mikor ezt kimondják. Ép úgy, mint a gyermek, mikor leesik az első hó, hogy hógujázhat, vagy mikor be­fagyott a tó jege, hogy azon iszánkodhatik. Mintha az uj esztendő olyan volna, hogy abban mi is újjá születünk, mintha az uj esztendő az embert­ is egészen kicserélné és se emlékezője, se nem tisztelője a réginek! Ez a régi pedig nem olyan könnyen hagyja magát kiütni a nyeregből. Sok embernek a szája izében marad. * Ezért­ van az, hogv­­torára oly örömest gyűlnek össze az emberek. És mikor kondul a harang és üti az utolsó hangot a régiből, összecsendüln­ek a poharak, lehunynak a szempillák, hogy egy másodpercz alatt átéljék a réginek minden kínját, örömét és midőn újra kinyitjuk sze­meinket, ott látjuk magunk előtt az újat.

Next