Vásárhely és Vidéke, 1890. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-03 / 27. szám
Iiódmező-Vásárhely, Julius 3. 27-ik szám. 1890. nyolczadik évfolyam — —--------—£■— Előfizetési dij . Egész évre 4 írt Félévre . 2 írt Negyedévre 1 írt hun szám íra S kr. HIRDETÉSEK jutányosan közöltetnek. '■ * 8»?------------------Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. --------------------*18* Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és Lévai F. nyomdatulajdonos. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fanterán, III. tized Lengey-féle házban. «8 ^ ------------------&V .* A városi adóhivatal. ii. Az adók és köztartozások rendszeres kezelése a közigazgatásnak egyik legfontosabb ágát képezi. Ezen közigazgatási ág szolgálata nem igényel nagy portentumokat, „kolumnáris“ egyéneket, vagy fináncz-zseniket, de igenis szakmájukban jártas, kötelességtudó, pontos és lelkiismertes tisztviselőket, kiknek napról-napra a legnagyobb pejdantériával el kell végezni megszabott munkájukat, mert ha hátramaradás történik, az napról napra növekszik, mint a hegy tetején megindult hógörgeteg, melyet feltartóztatni útjában nem lehet. Az adóhivatali rendetlenségek, melyek főként a nagy munka-elmaradásokban, restancziákban nyilvánulnak, épen odavezethetők vissza, hogy az adótiszti személyzet nem végezte el pontosan a reá váró folyó munkákat s azok most már annyira felszaporodtak, hogy a hátralékok csakis rendkívüli segéderők alkalmazásával dolgozhatók fel. Ezen állapotnak okaira lapunk múlt számában reámutattunk s ha a városi adóhivatalban állandó, rendes ügykezelést akarunk meghonosítani, kisegítő ideiglenes intézkedésekkel meg nem elégedhetünk, hanem gyökeres rendezésre van szükségünk, mely biztosítékot nyújtson arra nézve, hogy jövőben hasonló esetek elő ne forduljanak. Erre nézve elsősorban is szükségesnek tartjuk annak megállapítását, hogy a városi adóhivatalnak a szervezeti szabályokban megállapított tiszti létszáma elegendő-e a hivatalra váró munkálatoknak pontos, rendszeres elvégezésére? Mi azt hisszük, hogy normális körülmények között jó vezetés, kellő ellenőrzés és megfelelő beosztás mellett a mai létszám teljesen elegendő; de ha egy rendszeres vizsgálat adataiból az tűnnék ki, hogy a tiszti létszám szaporítására szükség van, mi nem idegenkedünk ettől sem, mert az adóhivatalnál mindenek felett rendet akarunk, ez a közigazgatás és közönség érdeke egyaránt. Megállapíttatván a kellő tiszti létszám, az adóhivatal vezetésére egy adóigazgatói állás szervezését látjuk elodázhatlannak, éspedig oly értelemben, hogy az adóigazgató egyedül és kizárólag hivatalában foglalkozzék, ne legyen kataszter-kiigazító, ne legyen tanácsi előadó, ne legyen adókivető bizottsági elnök, ne járjon gyűlésekbe, ne menjen kiküldetésekbe, hanem üljön állandóan hivatalában, s napról-napra, óráról-órára szemmel tartsa, hogy a ressortjába tartozó tisztviselők mint végezik teendőiket s ha valahol hibát, vagy fennakadást lát, rögtön intézkedjék, hogy a munkamenet a rendes kerékvágásból ki ne zökkenjék s őrködjék, hogy a hivatali személyzet jó munkát végezzen. Ezen szempontból mi a szervezeti szabályokat módosítandónak s az adóügyi osztály vezetőjét a tanácsi előadói teendők alól felmentendőnek véljük, vagy a mennyiben az adóügyek előadása más tanácsnok resportjába nem lenne beosztható, a mai adóügyi tanácsnok mellett is szervezendőnek tartunk egy oly állomást, legyen ennek „adóigazgató“ avagy „főadótiszt“ a neve, aki az adókivetési, könyvvezetői és végrehajtási osztály munkáját állandóan és közvetlenül vezesse, szemmel kísérje, nyilvántartsa, felülvizsgálja és ellenőrizze és mindezekért felelős legyen. Egy ilyen hivatalvezetőre a városi adóhivatalnál feltétlenül szükség van, mert ahol egy oly nagyobb apparátus működik, mely apparátus minden régj szöcskéjének napról-napra el kell végeznie a reá váró munkát, ott nem elég annyi ellenőrzés, hogy a gépezet minden egyes része helyén van-e rendes időben, vagyis hogy minden egyes hivatalnok pontosan megjelenik-e a hivatalban s kitölti-e a hivatali órákat, hanem az is ellenőrzendő, hogy minden eges hivatalnok minden nap mit és hogy dolgozott? És ez az állandó munkaellenőrzés és felülvizsgálás maga egy egész embert igényel, mert a vezetés és ellenőrzés csak úgy lehet teljes és megbízható, ha a hivatalvezetőtől más munkát nem kívánunk, mert ha lelkiismeretesen meg akar felelni kötelességének, az másra nem is vállalkozhatik. Bármilyen legyen azonban az adóügyi osztály vezetője s állása bármiként szervezhessék, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a jó vezér mellett jó katonákra is van szükség. Az adótisztek dotácziója ma oly csekély, hogy minden adótiszt úgyszólván csak azt lesi, hol nyílik a közigazgatásnál valami üresedés, hogy végkép búcsút mondhasson az adókönyveknek. 500 frt évi fizetés mellett egy, munkáját kedvvel teljesítő s hivatalát hivatásának tekintő adótiszti karra nem számíthatunk, s egyáltalán nem csodálkozhatunk rajta, hogy az adótisztek közül egyik sem óhajt hivatalában megöregedni. Ez az oka azután annak, hogy az adótiszti létszámban úgyszólván állandó a személyváltozás ; ember embert vált fel s alig hogy beletanult az egyik és megszerezte a hivatalához szükséges gyakorlatot, már másnak adja át helyét, aki még teljesen ujoncz és járatlan s hónapokig küzd, míg belejön a rendes kerékvágásba. És ez mind a hivatal és közszolgálat rovására történik. Mint czikkünk elején megjegyeztük, az adókezelési ág nem igényel nagyobb portentumokat, de szakmájukban jártas, kötelességtudó emberek kellenek reá s ha magasabb elméleti képesítés nem is kell hozzá, de megkívánják az adótisztektől a gimnázium teljes bevégzését, érettségi bizonyítványt és az államszámviteltani vizsga letételét. Hát ez a képesítés is minden esetre sokkal nagyobb, semhogy aki azt már megszerezte, ne bírjon nagyobb ambitióval, minthogy 500 frt évi fizetés mellett holta napjáig az adókönyvek mellett görnyedjen! Márpedig a közszolgálat érdekében az volna a kívánatos, hogy aki a közigazgatás ezen ágára adta magát, az a fizetés csekélysége miatt ne riasztassék el ezen pályától, mert ide is tanult, gyakorlott tisztviselők kellenek s a legnagyobb pontosságot és figyelmet igénylő lélekölő munka megérdemli, hogy a tisztességes megélhetésre jogczimet képezzen. Adjunk tehát az adótiszteknek tisztességesebb fizetést s hogy a városi adóhivatal részére állandó jó erők biztosíttassanak, a szolgálati évek ; c) A Yll-ik osztályban; Kivántatott a Beöthy Zs. nemzeti irodalomtörténeti olvasókönyvében foglalt darabok nyomán a mohácsi vésztől a bécsi békéig terjedő időszak világi lorai költészetének általános jellemzése, főtekintetet vetve Balassi Bálint ugyanott előjövő darabjainak széptani fejtegetésére. A jellemző vonások az egyes darabokból vett idézetekkel támogatandók. Jutalma: 10 frt. Versenyzett két pályadolgozat. Az 1-ső számú hamaros dolgozat, amely a kérdést hézagosan fejtegeti, azért sok lényegest meg sem említ; Králya is több helyen zavaros kuszáll, néhol értelmetlen ; de mert itt-ott jó részletek is csillámlanak fel: a munkálat érdeme: elismerés. Szerzője: Haty Jenő. Határozottan érdemesebb dolgozat a 2-ik számú. Ez feladatát eléggé jól fogja fel, alaposan részletez, a kellő anyag beosztása helyes. Különösen sükerült Balassi méltatásai, idézetei mindig találók, alaposan fejtegetnek; irálya is általában folyékony, tiszta, itt-ott lendületes és szép. Méltó jutalomra. Szerzője: Löffler Armin.d) A VIII-ik osztályban: Kivontatott párhuzam I. Lajos és I. Mátyás között. Feltüntetendők azon körülmények, amelyek között mind a két király trónra lép ; fejtegetendők azok a tények, amelyek által a két nagy uralkodó úgy kormányzói és hadvezéri működése által, mint a közművelődés tekintetében hazánkat nagggyá tette; ezekből elvonva határoztassék meg: melyik tekintendő hazánk nagyobb uralkodójának? Jutalma: 10 frt. Beadatott egy pályadolgozat. Ebben a tárgy felfogása egészen helyes; mind a két királynál részletesen és alaposan tünteti fel azon körülményeket, amelyek között trónra jutottak; ügyesen csoportosítja azon elveket, amelyek szerint a két nagy király kormányzott s elég részletesen sorolja fel azon küzdelmeket, a melyeket az ország hatalomra s virágzásra juttatása érdekében vívtak s mindezekből alaposan és ügyesen vonja meg a két király között a párhuzamot. Az irály néha ugyan pongyola, de több a szép és emelkedett részlet. Méltó a jutalomra. Szerzője: Zachariás Béla. Részint a kevésbbé kedvező anyagi sorsú növendékeink segélyezése, részint általában a dicséretes magaviselet, a kitartó szorgalom és szép előmenetel jövendőbeli fokozása végett tanári karunk egyfelől alapítványaink kamataiból azok rendeltetése szerint, másfelől egyes nemesszívű jóltevők és testületek kegyes adományaiból az alábbi jutalmakkal és emlékkönyvekkel ajándékozta meg a következő tanulókat: 1. A Dombrádi Nagy Sándor-alapból 70 irtot nyer Traunfellner Arthur VIII. o. t., mint a ki idegen ajkú növendékeink között a magyar nyelvben és irodalomtörténet tanulásában a legszebb előmenetelt tanúsította. 2. A Nagy Kardos János alapból, az alapítvány rendelkezése értelmében 70 irtot nyer; Szabó János II. oszt. t. 8. A V. Nagy Pál alapból szintén az alapítvány értelmében 35—85 irtot nyernek : Szarvas Lajos VIII. és Fejérváry József V. oszt. tanulók. 4. A Czukor S. Deutsch E. alapból hasonlóképen az alapítvány értelmében 35—35 frtot nyernek: Auspitz Jenő és Sajtos Sámuel Vili. oszt. tanulók. 5. A Kiss Gusztáv alapból 35 frtot nyer: Zachariás Béla Vili. oszt. tanuló. 6. A Papi-Balogi alapból, miután 30 frt pályakérdések jutalmára kiadatott, 10—10 frt jutalmat nyernek: Doránszky Károly és Kecskeméthy Gyula VIII., Blumberger Zsigmond VII és Vörös Imre V. oszt. tanulók. 7. A Wagner-alapból, mint a természetrajz tanulásában és rovargyűjtésben egyiránt kiváló 5 frtot nyer: Barkász Emil VI. o. tanuló. 8. A Paprika Péter alap 7 frtját nyeri Vörös Sándor III. o. tanuló. 9. A Miklovicz Bálint alapból 7 frtot nyer: Hunyadi Vilmos VI. oszt. tan. 10. A Pap József alapból 4 frt 20 frt nyer Rácz Gyula IV. oszt. tan. 11. Dr. Berger Ferencz főorvos adományából 5—5 frtot nyernek: Kódi Jenő VII. és Fórizs Gyula IV. o. tanulók. 12 A Czukor Márton adományából 6 frt 84 frt nyer: Engländer Lajos II. o. t. 13. Nagy Sándor és Endre testvérek amerikai lakosok adományából mint I. osztályú, idegen ajkú, de a magyar nyelvben szép előmenetelt tett tanulók 3—3 frtot nyernek: Unterreiner Miklós és Theodrovics Axent. 14. Az 1-ső Takarékpénztár adományából 10 frtot nyer: Molnár Aladár VI. és 5 frtot: Nagy Lajos IV. o. tan. 15. A Népbank adományából 5—5 frtot nyernek: Borsos József IV. és Contrea Sándor III. o. tanulók. 10. A Központi Takarékpénztár adományából 2 frt 50 frt egyenként nyernek: Bodnár Zoltán és Fejérváry Bertalan I. o. tanulók. 17. A Kaszinó adományából 5—5 írtot nyernek: Banán Endre VI. és Laub József V. oszt. tanulók. Emlékkönyvet az Epstein János ez évre is adott 10 írtjából, nemkülönben az alapítványok töredék kamataiból adott 15 írtból nyernek : Orth Ambrus, Szabó Márton, Varga István VIII. Grüner Fülöp VII. Hegedűs József, Pokomándy Dezső, Szkalák Kálmán VI. Csáky Lajos, Báró András V. Imre Sándor, Halász Manó IV. Gyöngyösi József, Kálmán Lajos, Pokomándy Dezső, Varga Dezső és Vata Sándor III. Chires Demeter, Czettler Rezső, Grüner Fülöp, Kun Béla, Schlemmer Jenő, Schneider János II. Samu János, Szkalák Zoltán, Varga Géza és Varga Imre I. oszt. tanulók. Kedves Tanítványok A kegyes alapítók és nemesszivü adományozók rendelkezése értelmében szívesen nyújtottuk ezen, viszonyaink között részben tekintélyes összegeket, nem annyira a múlt érdemeiért, mint inkább a jövő előlegéül. Ne legyen senki közöttetek, aki hálátlanul megcsúfolja reményeinket. A pénzt rendeltetése szerint használjátok legjobb szükségeitekre; ez az emlékkönyvecske, bármily magasra emeljen, vagy bárhová vessen a sors, legyen buzdító emléke ifjú korotok boldog éveinek, szerény emlékeztetője e tanintézet körében nemesen töltött napjaitoknak , és emlékezetessen hálára mindenkor egykori nevelő dajkátok e főgymnasium iránt. De ideje bevonnom vitorlámat. Az állami felügyeletet ez évben is nagys. Békési Gyula tankerületi főigazgató úr teljesítette. Nov. 5—7. napjain tartott látogatása alkalmával meghallgatott rendszerint többször minden tanárt és osztályt, megvizsgálta gyűjteményeinket. A közös tanácskozás alkalmával, általában a szellemiekben, kivált egyes tanágakban, készséggel jelezte a haladást, elismerte gyűjteményeink örvendetes gyarapodását, csinos és szakszerű rendezését; csak a mellékhelyiségek kevés száma, főleg a téli tornahelyiségek hiánya miatt tett kifogást. A helybeli felügyeletet nagytiszt, Szeremei Sámuel főgymnasiumunk igazgatótanácsának és egyszersmind az egyházkerületi középiskolai felügyelő tanácsnak elnöke, mellette tek. Garzó Imre igazgatótanácsos urak teljesítették. Fogadják fáradozásaikért a tanintézet hálás köszönetét! A f. hó 17-én kezdődő szóbeli érettségi vizsgálat elnökeiül nagytiszt. Szabó János békés-bánáti ev. reform, esperes és nagys. Felméri Lajos egyetemi tanár mint kormányképviselő urakhoz leend szerencsénk. Szivünkből üdvözölve várjuk a két kitűnőséget. Az elsőt, mint akinek atyai igazságszeretetét és erélyét számos év tapasztalata után van szerencsénk ismerni; az utóbbit, mint a hazai oktatás- és nevelésügy irodalamilag is egyik legelső rendű bajnokát. Hozza isten őket szerencsésen körünkbe! Az anyagiak terén ez évben különösebb igazgatói évzáró beszéd. Futó Mihály fegyim. igazgatótól. (Vége.) arányában biztosítsunk részükre mérsékelt fizetésemelést. Ily módon adóhivatalunk meg fog tisztulni a rendetlenségektől, másként aligha. A leszámolásokra, rendkívüli munkaerőkre, helyettesítésekre ezreket elkészülik, az intéző köröknek azért figyelmébe ajánljuk az elmondottakat.