Vásárhely és Vidéke, 1890. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-03 / 27. szám
ő is helyeselt és nek is czélja volt: ez nem rajta, hanem a viszonyokon múlt, melyekkel szembeszállani nem látta czélra vezetőnek. A községi népiskola felsillitása s a felső fiunépiskolának polgári iskolává való átalakítását elvben teljesen helyeselte, sőt maga is pártolta, de az ösmeretes versengés a kivitelnél az ő erélyét is lankasztá, és bizonyára méltánylandó okokból ami fordrozta álláspontját, nehogy a kevesebb eredményt is koczkáztassa a bizonytalan többért. Oly eszmének is meleg barátja és szószólója volt, melyet előbb-utóbb meg kel valósítanunk, — t. i. az önálló földmives iskola felállításának, melyet ily nagy gazdálkodó városban elsőrangú szükségletnek jelentett ki. Az iparos és kereskedelmi szakoktatást szintén előmozdító és folytonos figyelemmel kisérte. Szóval buzgó és erélyes tanfelügyelő volt, aki közvetlen tapasztalásból szeretett mindent megismerni és megbírálni. E célból városunkat igen gyakran meglátogatta; legutóbb szombaton járt itt a polgári leányiskola évzáró vizsgálatának meglátogatása végett. Már ekkor számosan üdvözölték disjes állásának elnyeréséhez, melyben, bizton hisszük, városunk tanügyének hathatós támogatója lesz. A minisztériumban mint osztálytanácsos a népoktatási ügyeket fogja referálni. Részünkről a legszívesebben üdvözöljük és kívánjuk, hogy széles, országra szóló hatáskörében a népoktatás magasztos ügyének mennél több s üdvösebb szolgálatot tegyen. — Kinevezés. A váczi püspök a helybeli róm. kath. plébániához Hamniss Dezső tökünket, aki most végezte jeles sikerrel a theologiát, káplánnak nevezte ki. — A szárazét szabályozó társulat ártérfejlesztési munkálataimost vannak Makón közszemlére kitéve . Dr. Kállay Zoltán miniszteri biztos ezen körülményről minden egyes érdekeltet postai utón is azzal értesített, hogy aki áttérfejlesztési munkálat ellen felszólalni akar, azt 30 napon belül írásban megtegye, mert a későbbi felszólamlások figyelembe nem vétetnek. Ily értesítés halom számra érkezett városunkba a postán s azok a kik ily értesitesitéseket kaptak, azt sem tudják, mit tevők legyenek, mert oly területeket is bevontak a szárazéri érdekeltségbe, melyek tulajdonosai ily meglepetésre még álmukban sem gondoltak. Mint halljunk városunk határából 12—14 ezer holdat bevontak a Szárazér árterébe, azonban e tekintetben pozitív értesítést még a városházán sem nyerhettünk, mert bár az ártérfejlesztési munkálatok Makón június 20-ik napjától közszemlére kitéve vannak, a tanács is csak most gondolt ezen, a lakosságot oly közelről érdeklő nagy fontosságú ügyre s most intézkedett, hogy egy bizottság a közszemlére kitett munkálatot megvizsgálja : ha várjon az nem sérelmes-e városunk közönségére ? Ezen kiküldött bizottság tagjai: Garzó Imre, Szikszay Dénes tanácsnok, Juhász Mihály főügyész és Deák Mihály főmérnök, kik a mai napon fognak Makóra átrándulni, hogy ott a kellő felvilágosításokat megszerezzék s az ártérfejlesztési munkálat adatait megtekintsék. Ugyanez ügyben, mint hirdetési rovatunkban olvasható, városunk polgármestere egy értekezletre hívta össze a vásárhelyi érdekelteket, kiknek földjei az ártérbe bevonattak, hogy a teendő intézkedésekre nézve közös megállapodásra jöjjenek, amit mi részünkről igen helyeslünk, sőt azt kívánnék, hogy a városi hatóság a közönség, érdekeinek képviseletét maga vegye kezébe s ha a kiküldött bizottság arról győződik, meg, hogy egész dűlők vagy nagyobb határrészek vannak, melyek kellő alap nélkül vonattak be az ártérbe, azokra nézve a város éljen felszólamlással s ez ügyben általában az egyes birtokosokat is szakközegeinek tanácsával s a kellő útmutatással támogassa. — Hőslelkü leány. Futó Mihály főgymn.igazgatót kis híja, hogy gyászos esemény nem érte a múlt hét péntekjének estéjén. A mondott időben az igazgató kis fia Mihály és leánya Olga egyedül voltak a háznál az udvaron. Egyszerre csak a kisasszony nagy rémületére látja, hogy kis öcscse Mihály, a nyitott kúthoz közeledik és alig ér oda, belebukik a mélységbe. Futó Olga nem vesztette el lélekjelenlétét, hirtelen a kútnál termett, és annak gémjébe kapaszkodva, leereszkedett a kútba a kis Mihály megmentésére. A kút vize egész mellig ért, de ez nem hátráltatta a hőslelkű leányt, hogy abba egészen leereszkedjék, a még élő kis öcscsét megfogja és kiemelje a jéghideg vízből. Volt még annyi lélekjelenléte is, hogy az álért gyermeket még oda lent ékezgesse: lefelé tartotta fejjel, hogy a vizet, melyből szegényke jó adagot lenyelt már, kisegítse be- slőle. Kiáltozására oda szaladt egy öreg udvaros, kinek most már a gyermeket és annak nénjét is meg kellett volna mentenie. De ez nehezen ment. Az öreg próbálgatta felhúzni a kettős terhet, de nem bírta, hol felhúzta egy darabon, hol visszaeresztette. Végre kifáradva, reményt vesztve, lekiáltott, hogy már tovább nem tudja tartani a kátyémet. Képzelhetni a szerencsétlenek helyzetét odalent, honnan az öreg vigasztalan szavaira az erejét már szintén veszni érző Futó Olga lemondólag visszafelelt: hát akkor itt fogunk elveszni. Szerencsére azonban az öregnek kiáltozására az utczán járókelők figyelmesekké lettek, bejöttek a szerencsétlenség színhelyére és kihúzták a bátor leányt kis öcscsével együtt, kit amaz karjaiban tartott. Az önfeláldozó kisasszonynak baja nem esett, a kicsit pedig a hazasiető szülők által gyorsan hívott orvosi segély megmentette. Emelet sújtó eset intő például szolgálhat a szülőknek, hogy kis gyermekeiket őrizetlenül ne hagyják, különösen pedig, ahol ilyenek vannak, nyitott kutat ne tartsanak.- A községi népiskola ügyét tárgyalta a múlt héten a községi iskolaszék. Az unitárius egyház kérvényét azonban ezen ülésében nem vette érdemleges tárgyalás alá, hanem egy szűkebb körű bizottságnak adta ki azon utasítással, hogy a kérvényre vonatkozó véleményét minél előbb terjessze be az iskolaszékhez. A törvényhatósági bizottság valószínűleg szeptemberi közgyűlésében fogja a községi iskola ügyét, tárgyalni. A pusztai vízszabályozás ügyében a kultúrmérnöki hivatal városunk polgármesterének sürgetésére a következő választ küldte : A város határában hivatalunk által eszközlendő munkálatok mielőbb teljesítése tárgyában hivatalunkhoz intézett becses átiratára a következőkben Van szerencsém válaszolni: A pusztai vadvizek levezetésének terve a Szárazérnek munka alatt levő csatornájával lévén összefüggésben, az ezen utóbbi csatornánál beállott építési akadályokból folyó tervváltozás folytán újabb tanulmányozást igényel, úgy hogy a kívánt terv mindaddig el nem készít-hető, míg a szárazéki csatorna ügye végmegoldást nem nyer. A puszta rekeszezési munkálatok bevégzése czéljából azonban hivatalunk kiküldötte legkésőbb augusztus hóban Vásárhelyre érkezik. Az adóhivatali restancziák vizsgálatára kiküldött bizottság Garzó Imre elnöklete alatt megbízatásában eljárván, miután arról győződött meg, hogy a folyó évi adó- munkálatokban is nagy a hátramaradás, s e miatt az adóhivatali személyzettel a régibb restanciákból, az ügymenet hátránya nélkül semmi sem lesz feldolgoztatható, a tanácshoz azon javaslatot intézte, hogy az előző évi hátralékok feldolgozását két csoportban rend- ,kívüli munkaerők alkalmazásával eszközöltesse. És pedig az egyik csoport készítse el az 1885, 1886 és 1887. évi városi adófőkönyveket, a másik csoport pedig az 1888. és 1889. évi városi adófőkönyveket s a hátralékos közmunka könyvvezetést hozza rendbe és az 1879—1884. évi hadmentességi dij főkönyveket számolja le. A bizottság ezen munkálatok vezetésére Fári Antalt és Török Jenőt hozza javaslatba, s a munkálatok lehető gyors elvégeztetését látja szükségesnek, hogy 1. évi szeptember hóra az összes hátralékok feldolgozva legyenek, s a végeredmény a f. évi adófőkönyvekbe a tisztség által még ez évben átvezethető legyen . Így a jövő évre az adóhivatalban már teljes rend legyen. Ugyancsak a bizottság a törvényhatósági közgyűléshez azon javaslatot fogja intézni, hogy a városi adóhivatalnál egy munkavezető számtiszti vagy főszámtiszti állás szerveztessék. — Az évi zárvizsgák a tegnapi nappal városunkban befejezéstnyertek. Lapunk szűk tere nem engedi, hogy városunk összes iskoláinak működéséről megemlékezzünk, hanem szorítkozunk a város által fentartott községi iskolákra, melyek közül a gazd. felső népiskolában múlt hó 27-ikén d. e. 8—12-ig tartozott az évi zárvizsga Halmi János iskolaszéki elnök, Kristó polgármester és számos érdeklődő tanférfiú és a szülők jelenlétében; a vizsga eredményéről az iskolaszéki elnök dicséretesen emlékezett meg. Sokkal impozánsabb volt a polgári leányiskola vizsgája, mely három délutánon át tartott m, hó 27, 28 és 29-ikén a szülők, főként a mamák, számos iskolaszéki tag és Kristó Lajos polgármester jelenlétében. Ez alkalommal azon sajnos tapasztalatra kellett jutni, hogy a polgári leányiskola nem blr elég nagy teremmel a vizsga alkalmára, mert a legnagyobb osztály is zsúfolásig telt meg, sokan pedig a folyosóra szorultak ki, főként a zárünnepélyen, mely múlt vasárnapon ment végbe a zene, ének és szavalatvizsgával. A zenevizsga valóságos kis koncertté nőtte ki magát, és örömmel konstatálták Nagy Bálintné úrnő működésének fényes eredményét. Az ének és a szavalatok az is-kola udvarán tartattak meg, melyek végeztével Halmi János iskolaszéki elnök a jutalmakat osztotta ki s zárbeszédet tartott, melyben megemlékezvén a tanári kar eredményes működéséről, főként kiemelte a Nagy Bálintné úrnő által elért fényes eredményt a franczia nyelv és a zene terén. — A szomszédos forgalmat nagyon tág értelemben magyarázta közönségünk, ésannyira, hogy még a vasúti indóház közelében lakók is a népkerti bakter háznál váltottak jegyet Szegedre, hogy az 5 krt „megpárolják.“ Ez feltűnt az igazgatóságnak, és mint értesülünk a népkerti felszállónál a menetjegy ép oly ára tesz ezentúl az indulóháztól, mint a bakter ház felszállójánál. Tűz volt a városban kedden este 7 órakor. A IV-ik tized 1270. szám alatt Németh József nádfedelű háza égett le. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. A „pusztai ügy“ rendezésére nézve a városi közgyűlés által javaslattétel végett kiküldött bizottság Kristó Lajos polgármester elnöklete alatt hétfőn délelőtt tartott ülést a városi tanácsteremben. A bizottság a tanács ismert javaslatát nem fogadta el s hosszas vita után abban állapodott meg, hogy a közgyűlésnek azt fogja ajánlani, miszerint a sámson-orosházi út mentén egy állandó orvosi állást szervezzen, ezen kívül ugyanoda a kapitányi hivatal egy tagja a jószág-járlatok kiállítása végett időnkint meghatározott napokon megjelenjen; végül a meglevő állatorvosok mellé egy új állatorvosi állás szervezését ajánlja s az egyik városi állatorvosnak szintén kötelességévé tétetnék, hogy időnként, meghatározott napokban a pusztán megjelenjék. A temetőre nézve a bizottság véleménye az volt, hogy ezen kérdés megoldására a felekezetek hivassanak fel. Állategészségi határzárokkal vagyunk körülvéve minden felül. A szarvasmarhák közt kiütött ragadós száj- és körömfájás miatt egész Csongrád megye és Szeged területére nézve be van szüntetve a jószágforgalom s a héten jött, az értesítés, hogy "Földeákon is kiütött a szarvasmarhák közt a járványos baj, mely miatt kedden intézkedett. Bóka László rendőrkapitány, hogy a határzár városunk részéről is a legszigorúbban életbeléptettessék. E szerint, csak Orosháza felé szabad a jószágforgalom. A vöröskereszt-egylet idei népünnepélyének pénztári eredménye csak most lett véglegesen összeállítva. 1205 frt volt a bevétel, 802 frt a kiadás s így a tiszta jövedelem 403 ft. A magas kiadást az okozta, hogy az első alkalommal a népünnepély nem volt megtartható. — Új ügyvéd, Dr. Grosz Endre ügyvédjelölt felesik a múlt szombaton tette le sikerrel az ügyvédi vizsgálatot Budapesten. Irodáját Temesvárott fogja megnyitni. — Az országos statisztikai hivatal városunk tanácsát az iránt kereste meg, hogy az 1861, 1881, 1887, 1888 és 1889. évekről közölje vele a városunkra vonatkozó árvizstatisztikai adatokat. Az 1887 évi kis tiszai árvízről érdekes adatokat közölhet a tanács s ez az országos árviz-statisztikában is nem utolsó helyet fog elfoglalni, mert hát akkor „víz nélkül“ elúsztunk. * A „Szegedi Híradó“ 32 év óta fenálló politikai napilap a vidék számára sokkal előnyösebb, mint a fővárosi lapok bármelyike, mivel a „Szegedi Híradó“ a fővárosi lapoknál fél nappal előbb érkezik meg, és mindama híreket és sürgönyöket tartalmazza, melyeket a fővárosi lapok közölnek. A „Szegedi Híradó“ évenként átlag hét-nyolcz, a világirodalom legkiválóbb újdonságai közül kiszemelt gondosan fordított regénynyel szolgál olvasóinak. Előfizetések egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr, a „Szegedi Hiradó“ kiadóhivatalához Szegedre czimzendők. A „gyufa-herbateára“ egészen rákaptak már a szolgálók. A héten ismét volt egy eset, hogy egy Mohos Lidia nevű 17 éves szolgáló, azért, mert „nem szerette a helyét“ gyufaoldatot ivott. A gazdája észrevette és jelentette a rendőrkapitánynak, aki azután a leányzót a kórházba szállíttatta. A leánynak, úgy látszik, nem lesz komolyabb baja. A negyedik ártézi kút fúrása is szépen halad már előre Zsarkó Sándor és társai szentesi úti gőzmalmánál. Az ártézi kutat hasonló módon fúrják, mint Bauerék s már közel járnak a 100 méter mélységhez. Úgy látszik az előjelekből, hogy ezen vállalatot is teljes siker fogja koronázni, ami köztekintetekből is örvendetes lesz, mert egy nagy városrész közelebb fogja találni a jó ártézi ivóvizet. — No de ne igyunk előre a medve bőrére, majd ha a forrás felbugyog, akkor igyuk meg az áldomást. — Meghívás. Az alakulóban levő Il-ik korosztályos temetkezési társulat 1890-ik évi julius hó 6-án, azaz vasárnap délután 2 órakor a szentesi utczai IV-ik olvasó népkör helyiségében értekezletet tart, melyre az érdeklődők ezennel meghivatnak. Az elnökség. — Műkedvelő szinielőadás volt vasárnap Orosházán, melyben egy vásárhelyi leány aratta a legtöbb tapsot. Az országos tanitói árvaház békésmegyei alapja javára adták elő Klár Béla rendezése mellett a „Igmándi kispapot“ s városunkból Varga Timk. a. játszotta benne a fő énekes szerepet: Esztits különösen énekével aratott nagy tetszést. — A nyári nagy munkaidő beállott; vágják a gabonát az egész határban s az aratásról általában a legjobb tudósításokat kapjuk. Sok helyen kitűnő a termés s aholgyengébb is, jó középszerű. Sajnos azonban az alacsony gabonaárak rontják a gazdának a jó termés fölötti örömét! — Magyar Írónők albuma. E czím alatt Harmath Lujza ismert erdélyi írónő egy csinos, elegáns kiállítású, 15—16 évre terjedő műre hirdet előfizetést, mely 1. év október havában jelenik meg. A mű tiszta jövedelme az „Erdélyi magyar közművelődési egyletnek“ van felajánlva, s mint a magyar Írónők alapítványa fog kezeltetni. Miután a könyv az összes magyar írónők eredeti munkáiból lesz összeállítva, eltekintve hazafias czéljától is teljes mértékben megérdemli a művelt magyar közönség pártolását. Előfizetési ára 1 frt 50 kr, diszkötésben 3 frt. — A hunvásárhelyi központi takarékpénztár 1890. junius havi pénztár forgalom kimutatása. Bevétel: Egyenleg május hóról: 8111 frt 71 kr. Váltók beváltása: 178940 frt 63 kr. Jelzálogok törlesztése: 160 frt. Előlegek beváltása: 2476 frt 50 kr. Betétek: 22201 frt 16 kr. Váltó kamatok: 4394 frt 58 kr. Jelzálog kamatok: 257 frt 22 kr. Előleg kamatok: 47 frt 25 kr. Folyószámlák : 20446 frt 80 kr. Összesen: 236,835 frt 85 kr. — K iad ás: Váltók leszámolása : 196464 frt 5 kr. Jelzálogok leszámolása: 1210 frt. Előlegek leszámolása: 2504 frt. Betétek visszafizetése: 17327 frt 14 kr. Betét kamatok : 32 frt 84 kr. Különféle kamat és díj : 29 frt 75 kr. Költségek: 18 frt 94 kr. Tiszti fizetések: 383 frt 32 kr. Folyószámlák: 14188 frt 35 kr. Egyenleg július hóra: 4677 frt 46 kr. Összesen: 236,835 frt 85 kr. Összes forgalom: 473671 frt 70 kr. CSARNOK Akkordok a kedélyélet hangjaiból.* irta : Dr. Hant, Jenő. I. Engedje meg az igen tisztelt közönség, hogy az embert bizonyos szempontból, mint hangszert mutassam be, s hogy megjelöljek néhány akkordot ama hangokból összeállítva, melyeket általában a kedélyélet hangjainak lehet nevezni. Nem gondolok szokatlan dolgot, ha az ember valamely tökéletes hangszernek s a hangulat különböző állapotát véletlen összetételű akkordoknak tekintem. Közönséges dolog így nyilatkozni: jó, vagy rosz hangulatban vagyok, azaz jól, vagy rosszul vagyok hangolva. A hangnak különböző kedélyállapotunkkal talált rokonsága azonban nemcsak egyszerű hasonlaton alapszik. A kettő közti benső összefüggésre rámutat többek közt Spencer Herbert is. Szerinte a zenészet azon hangaccentusból fejlett ki, melyet az emberi hang fölvesz, midőn a szenvedély hatása alatt áll. A hangnyomás e szenvedély miatti változásai ahhoz képest finomulnak, amint az idegrendszer kényessége, érinthetősége gyarapodik. Íme, tehát belőlünk szakadt ki s fejlődött tovább a zene s így velünk benső öszszefüggésben lévén, természetesen szólhatok a kedélyélet akkordjairól is. Az ember kedély hangszerén a hurok az idegszálak, az akkordok az érzelmek, a játékosok a külső és belső hatások. Néha magunk is meg tudunk indítani önmagunkban bizonyos hangulatfolyamatot, de legtöbbnyire mégis csak hallgatói vagyunk a rajtunk lejátszódó érzelem-akkordoknak. Azonban az egyenlő hatások nem mindig egyenlő eredményt hoznak létre még ugyanazon egyénben sem, annál kevésbé a különböző természetű kedélyekben; ennélfogva végtelen azon akkordok különböző színezete, melyek a kedélyélet hangszerén lejátszódnak. Minél érzékenyebb valamely kedély a sokoldalú behatások iránt, annál több kombinációja lehetséges benne az érzelemakkordoknak. Némely kedély, mint az epibárfa a gyönge fugalom iránt is érzékeny, mások erős behatásra is csak nehezen hozhatók rezgésbe. De általában úgy tapasztaljuk, hogy a kedély érzékenység és fogékonyság tekintetében, ha csak épen a napjainkban észrevehető bizonyos közönyösség miatt nem akarjuk föladni a jövőben vetett hitünket, a kultúra haladásával többoldalúvá, érinthetőbbé válik. Ezen állításunkat a zenefejlődés története is igazolja. Egy időben pl. lord Mount * Ezen értekezés felolvasásnak készült a helybeli zenekedvelők estélyére; a programra túltömöttsége folytán azonban a felolvasás elmaradt. A szerkesztő.