Vásárhely és Vidéke, 1890. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-03 / 27. szám

ő is helyeselt és nek­ is czélja volt: ez nem rajta, hanem a viszonyokon múlt, melyekkel szembeszállani nem látta czélra vezetőnek. A községi népiskola felsillitása s a felső fiunép­­iskolának polgári iskolává való átalakítását elvben teljesen helyeselte, sőt maga is pár­tolta, de az ösmeretes versengés a kivitelnél az ő erélyét is lankasztá, és bizonyára mél­tánylandó okokból ami ford­rozta álláspont­ját, nehogy a kevesebb eredményt is kocz­­káztassa a bizonytalan többért. Oly eszmének is meleg barátja és szószólója volt, melyet előbb-utóbb meg kel valósítanunk, — t. i. az önálló földmives iskola felállításának, me­lyet ily nagy gazdálkodó városban elsőrangú szükségletnek jelentett ki. Az iparos és ke­reskedelmi szakoktatást szintén előmozdító és­­ folytonos figyelemmel kisérte. Szóval buzgó és erélyes tanfelügyelő volt, aki közvetlen tapasztalásból szeretett mindent megismerni és megbírálni. E c­élból városunkat igen gyakran meglátogatta; legutóbb szombaton járt itt a polgári leányiskola évzáró vizsgála­tának meglátogatása végett. Már ekkor szá­mosan üdvözölték disjes állásának elnyerésé­hez, melyben, bizton hisszük, városunk tan­­ügyének hathatós támogatója lesz. A minisz­tériumban mint osztálytanácsos a népoktatási ügyeket fogja referálni. Részünkről a legszí­vesebben üdvözöljük és kívánjuk, hogy szé­les, országra szóló hatáskörében a népoktatás­­ magasztos ügyének mennél több s üdvösebb szolgálatot tegyen. — Kinevezés. A váczi püspök a hely­­beli róm­. kath. plébániához Hamniss Dezső­­ tökünket, aki most végezte jeles sikerrel a theologiát, káplánnak nevezte ki. — A szárazét szabályozó társulat ár­térfejlesztési munkálatai­­most vannak Makón közszemlére kitéve . Dr. Kál­lay Zoltán mi­niszteri biztos ezen körülményről minden egyes érdekeltet postai utón is azzal értesí­tett, hogy a­ki áttérfejlesztési munkálat ellen felszólalni akar, azt 30 napon belül írásban megtegye, mert a későbbi felszólamlások figye­lembe nem vétetnek. Ily értesítés halom­ számra érkezett városunkba a postán s azok a kik ily értesitesitéseket kaptak, azt sem tudják, mit tevők legyenek, mert oly területeket is bevontak a szárazéri érdekeltségbe, melyek tulajdonosai ily meglepetésre még álmukban sem gondoltak. Mint halljunk városunk hatá­rából 12—14 ezer holdat bevontak a Szárazér árterébe, azonban e tekintetben pozitív érte­sítést még a városházán sem nyerhettünk, mert bár az ártérfejlesztési munkálatok Makón június 20-ik napjától közszemlére kitéve van­nak, a tanács is csak most gondolt ezen, a lakosságot oly közelről érdeklő nagy fontos­­ságú ügyre s most intézkedett, hogy egy bi­zottság a közszemlére kitett munkálatot meg­vizsgálja : ha várjon az nem sérelmes-e vá­rosunk közönségére ? Ezen kiküldött bizottság tagjai: G­a­r­z­ó Imre, S­z­i­k­s­z­a­y Dénes ta­nácsnok, Juhász Mihály főügyész és Deák Mihály főmérnök, kik a mai napon fognak Makóra átrándulni, hogy ott a kellő felvilá­gosításokat megszerezzék s az ártérfejlesztési munkálat adatait megtekintsék. Ugyanez ügy­ben, mint hirdetési rovatunkban olvasható, városunk polgármestere egy értekezletre hívta össze a vásárhelyi érdekelteket, kiknek földjei az ártérbe bevonattak, hogy a teendő intéz­kedésekre nézve közös megállapodásra jöjje­nek, amit mi részünkről igen helyeslünk, sőt azt kívánnék, hogy a városi hatóság a közönség, érde­keinek képviseletét maga vegye kezébe s ha a kiküldött bizottság arról győződik, meg, hogy egész dűlők vagy nagyobb határ­részek vannak, me­lyek kellő alap nélkül vonattak be az ártérbe, azokra nézve a város éljen felszólamlással s ez ügyben általában az egyes birtokosokat is szakközegeinek tanácsával s a kellő útmuta­tással támogassa. — Hőslelkü leány. Futó Mihály fő­­gymn.­igazgatót kis híja, hogy gyászos ese­mény nem érte a múlt hét péntekjének esté­jén. A mondott időben az igazgató kis fia Mihály és leánya Olga egyedül voltak a ház­nál az udvaron. Egyszerre csak a kisasszony nagy rémületére látja, hogy kis öcscse Mi­hály, a nyitott kúthoz közeledik és alig ér oda, belebukik a mélységbe. Futó Olga nem vesztette el lélekjelenlétét, hirtelen a kútnál termett, és annak gémjébe kapaszkodva, le­ereszkedett a kútba a kis Mihály megmenté­sére. A kút vize egész mellig ért, de ez nem hátráltatta a hőslelkű leányt, hogy abba egé­szen leereszkedjék, a még élő kis öcscsét megfogja és kiemelje a jéghideg vízből. Volt még annyi lélekjelenléte is, hogy az álért gyermeket még oda lent ékezgesse: lefelé tartotta fejjel, hogy a vizet, melyből sze­­­­gényke jó adagot lenyelt már, kisegítse be- s­lőle. Kiáltozására oda szaladt egy öreg udva­ros, kinek most már a gyermeket és annak nénjét is meg kellett volna mentenie. De ez nehezen ment. Az öreg próbálgatta felhúzni a kettős terhet, de nem bírta, hol felhúzta egy darabon, hol visszaeresztette. Végre ki­fáradva, reményt vesztve, lekiáltott, hogy­ már tovább nem tudja tartani a kátyémet. Képzelhetni a szerencsétlenek helyzetét oda­­­lent, honnan az öreg vigasztalan szavaira az erejét már szintén veszni érző Futó Olga le­­mondólag visszafelelt: hát akkor itt fogunk elveszni. Szerencsére azonban az öregnek kiáltozására az utczán járó­kelők figyelmesek­ké lettek, bejöttek a szerencsétlenség színhe­lyére és kihúzták a bátor leányt kis öcscsé­­vel együtt, kit amaz karjaiban tartott. Az önfeláldozó kisasszonynak baja nem esett, a­­ kicsit pedig a hazasiető szülők által gyorsan hívott orvosi segély megmentette. Eme­le­­t sújtó eset intő például szolgálhat a szülőknek, hogy kis gyermekeiket őrizetlenül ne hagyják, különösen pedig, a­hol ilyenek vannak, nyi­tott kutat ne tartsanak.­­- A községi népiskola ügyét tárgyalta a múlt héten a községi iskolaszék. Az unitá­rius egyház kérvényét azonban ezen ülésében nem vette érdemleges tárgyalás alá, hanem egy szűkebb körű bizottságnak adta ki azon utasítással, hogy a kérvényre vonatkozó véle­ményét minél előbb terjessze be az iskola­székhez. A törvényhatósági bizottság valószí­nűleg szeptemberi közgyűlésében fogja a köz­ségi iskola ügyét, tárgyalni. A pusztai vízszabályozás ügyében a kultúrmérnöki hivatal városunk polgármes­terének sürgetésére a következő választ küldte : A város határában hivatalunk által eszköz­­lendő munkálatok mielőbb teljesítése tárgyá­ban hivatalunkhoz intézett becses átiratára a következőkben Van szerencsém válaszolni: A pusztai vadvizek levezetésének terve a Száraz­érnek munka alatt levő csatornájával lévén összefüggésben, az ezen utóbbi csatornánál beállott építési akadályokból folyó tervváltozás folytán újabb tanulmányozást igényel, úgy hogy a kívánt terv mindaddig el nem készít-­­­hető, míg a szárazéki csatorna ügye vég­megoldást nem nyer. A puszta rekeszezési munkálatok bevégzése czéljából azonban hiva­talunk kiküldötte legkésőbb augusztus hóban Vásárhelyre érkezik.­­ Az adóhivatali restancziák vizsgá­latára kiküldött bizottság Garzó Imre el­nöklete alatt megbízatásában eljárván, miután arról győződött meg, hogy a folyó évi adó-­­ munkálatokban is nagy a hátramaradás, s e miatt az adóhivatali személyzettel a régibb restanc­iákból, az ügymenet hátránya nélkül semmi sem lesz feldolgoztatható, a tanácshoz azon javaslatot intézte, hogy az előző évi hátralékok feldolgozását két csoportban rend- ,­kívül­i munkaerők alkalmazásával eszközöl­tesse. És pedig az egyik csoport készítse el az 1885, 1886 és 1887. évi városi adófő­könyveket, a másik csoport pedig az 1888. és 1889. évi városi adófőkönyveket s a hát­ralékos közmunka könyvvezetést hozza rendbe és az 1879—1884. évi hadmentességi dij fő­könyveket számolja le. A bizottság ezen mun­kálatok vezetésére Fári Antalt és Török Jenőt hozza javaslatba, s a munkálatok lehető gyors elvégeztetését látja szükségesnek, hogy 1. évi szeptember hóra az összes hátralékok feldolgozva legyenek, s a végeredmény a f. évi adófőkönyvekbe a tisztség által még ez évben átvezethető legyen . Így a jövő évre az adóhivatalban már teljes rend legyen.­­ Ugyancsak a bizottság a törvényhatósági köz­gyűléshez azon javaslatot fogja intézni, hogy a városi adóhivatalnál egy munkavezető szám­tiszti vagy főszámtiszti állás szerveztessék. — Az évi zárvizsgák a tegnapi nap­pal városunkban befejezést­­nyertek. Lapunk szűk tere nem engedi, hogy városunk összes iskoláinak működéséről megemlékezzünk, ha­nem szorítkozunk a város által fentartott községi iskolákra, melyek közül a gazd. felső népiskolában múlt hó 27-ikén d. e. 8—12-ig tartozott az évi zárvizsga Halmi János iskolaszéki elnök, Kristó polgár­mester és számos érdeklődő tanférfiú és a szülők jelenlétében; a vizsga eredményéről az iskolaszéki elnök dicséretesen emlékezett meg. Sokkal impozánsabb volt a polgári leányiskola vizsgája, mely három dél­­­utánon át tartott m, hó 27, 28 és 29-ikén a szülők, főként a mamák, számos iskolaszéki tag és Kristó Lajos polgármester jelenlété­ben. Ez alkalommal azon sajnos tapasztalatra­­ kellett jutni, hogy a polgári leányiskola nem­­ blr elég nagy teremmel a vizsga alkalmára,­­ mert a legnagyobb osztály is zsúfolásig telt meg, sokan pedig a folyosóra szorultak ki, főként a zárünnepélyen, mely múlt vasárna­pon ment végbe a zene, ének és szavalat­­vizsgával. A zenevizsga valóságos kis kon­c­ertté nőtte ki magát, és örömmel konstatál­­­­ták Nagy Bálintné úrnő működésének fényes­­ eredményét. Az ének és a szavalatok az is-­­­kola udvarán tartattak meg, melyek végezté­vel Halmi János iskolaszéki elnök a jutalma­kat osztotta ki s zárbeszédet tartott, melyben megemlékezvén a tanári kar eredményes mű­ködéséről, főként kiemelte a Nagy Bálintné úrnő által elért fényes eredményt a franczia nyelv és a zene terén. — A szomszédos forgalmat nagyon tág értelemben magyarázta közönségünk, és­­annyira, hogy még a vasúti indóház közelé­ben lakók is a népkerti bakter háznál váltot­tak jegyet Szegedre, hogy az 5 krt „meg­párolják.“ Ez feltűnt az igazgatóságnak, és mint értesülünk a népkerti felszállónál a menetjegy ép oly ára tesz ezentúl az induló­háztól, mint a bakter ház felszállójánál.­­ Tűz volt a városban kedden este 7 órakor. A IV-ik tized 1270. szám alatt Né­meth József nádfedelű háza égett le. A tűz keletkezésének oka ismeretlen.­­ A „pusztai ügy“ rendezésére nézve a városi közgyűlés által javaslattétel végett kiküldött bizottság Kristó Lajos polgár­­mester elnöklete alatt hétfőn délelőtt tartott ülést a városi tanácsteremben. A bizottság a tanács ismert javaslatát nem fogadta el s hosszas vita után abban állapodott meg, hogy a közgyűlésnek azt fogja ajánlani, miszerint a sámson-orosházi út mentén egy ál­landó orvosi állást szervezzen,­ ezen kívül ugyanoda a kapitányi hivatal egy tagja a jószág-járlatok kiállítása végett időnkint meg­határozott napokon megjelenjen; végül a meglevő állatorvosok mellé egy új állatorvosi állás szervezését ajánlja s az egyik városi állatorvosnak szintén kötelességévé tétetnék, hogy időnként, meghatározott napokban a pusztán megjelenjék. A temetőre nézve a bi­zottság véleménye az volt, hogy ezen kérdés megoldására a felekezetek hivassanak fel. Állategészségi határzárokkal va­gyunk körül­véve minden felül. A szarvas­­marhák közt kiütött ragadós száj- és köröm­fájás miatt egész Csongrád megye és Szeged területére nézve be van szüntetve a jószág­forgalom s a héten jött, az értesítés, hogy "Földeákon is kiütött a szarvasmarhák közt a járványos baj, mely miatt kedden in­tézkedett. Bóka László rendőrkapitány, hogy a határzár városunk részéről is a legszigo­rúbban életbeléptettessék. E szerint, csak Orosháza felé szabad a jószágforgalom. A vöröskereszt-egylet idei népün­nepélyének pénztári eredménye csak most lett véglegesen összeállítva. 1205 frt volt a bevétel, 802 frt a kiadás s így a tiszta jöve­delem 403 ft. A magas kiadást az okozta, hogy az első alkalommal a népünnepély nem volt megtartható. — Új ügyvéd, Dr. Grosz Endre ügy­védjelölt felesik a múlt szombaton tette le sikerrel az ügyvédi vizsgálatot Budapesten. Irodáját Temesvárott fogja megnyitni. — Az országos statisztikai hivatal városunk tanácsát az iránt kereste meg, hogy az 1861, 1881, 1887, 1888 és 1889. évekről közölje vele a városunkra vonatkozó árviz­­statisztikai adatokat. Az 1887 évi kis tiszai árvízről érdekes adatokat közölhet a tanács s ez az országos árviz-statisztikában is nem utolsó helyet fog elfoglalni, mert hát akkor „víz nélkül“ elúsztunk. * A „Szegedi Híradó“ 32 év óta fen­­álló politikai napilap a vidék számára sokkal előnyösebb, mint a fővárosi lapok bármelyike, mivel a „Szegedi Híradó“ a fővárosi lapoknál fél nappal előbb érkezik meg, és mindama híreket és sürgönyöket tartalmazza, melyeket a fővárosi lapok közölnek. A „Szegedi Híradó“ évenként átlag hét-nyolcz, a világirodalom legkiválóbb újdonságai közül kiszemelt gon­dosan fordított regénynyel szolgál olvasóinak. Előfizetések egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr, a „Szegedi Hiradó“ kiadóhivatalához Szegedre czimzendők.­­ A „gyufa-herbateára“ egészen rá­kaptak már a szolgálók. A héten ismét volt egy eset, hogy egy Mohos Lidia nevű 17 éves szolgáló, azért, mert „nem szerette a helyét“ gyufaoldatot ivott. A gazdája észrevette és jelentette a rendőrkapitánynak, aki azután a leányzót a kórházba szállíttatta. A leánynak, úgy látszik, nem lesz komolyabb baja.­­ A negyedik ártézi kút fúrása is szépen halad már előre Z­s­a­r­k­ó Sándor és társai szentesi úti gőzmalmánál. Az ártézi kutat hasonló módon fúrják, mint Bauerék s már közel járnak a 100 méter mélységhez. Úgy látszik az előjelekből, hogy ezen válla­latot is teljes siker fogja koronázni, ami köz­tekintetekből is örvendetes lesz, mert egy nagy város­rész közelebb fogja találni a jó ártézi ivó­vizet. — No de ne igyunk előre a medve bőrére, majd ha a forrás felbugyog, akkor igyuk meg az áldomást. — Meghívás. Az alakulóban levő Il-ik korosztályos temetkezési társulat 1890-ik évi julius hó 6-án, azaz vasárnap délután 2 óra­kor a szentesi utczai IV-ik olvasó népkör helyiségében értekezletet tart, melyre az ér­deklődők ezennel meghivatnak. Az elnökség. — Műkedvelő szinielőadás volt vasár­nap Orosházán, melyben egy vásárhelyi leány aratta a legtöbb tapsot. Az országos tanitói árvaház békésmegyei alapja javára adták elő Kl­á­r Béla rendezése mellett a „Igmándi kispapot“ s városunkból Varga Tim­­k. a. játszotta benne a fő énekes szerepet: Esztit­s különösen énekével aratott nagy tetszést. — A nyári nagy munka­idő beállott; vágják a gabonát az egész határban s az aratásról által­ában a legjobb tudósításokat kapjuk. Sok helyen kitűnő a termés s a­hol­­gyengébb is, jó középszerű. Sajnos azonban az alacsony gabonaárak rontják a gazdának a jó termés fölötti örömét! — Magyar Írónők albuma. E czím alatt Harmath Lujza ismert erdélyi írónő egy csinos, elegáns kiállítású, 15—16 évre terjedő műre hirdet előfizetést, mely 1. év október havában jelenik meg. A mű tiszta jövedelme az „Er­délyi magyar közművelődési egyletnek“ van felajánlva, s mint a magyar Írónők alapít­ványa fog kezeltetni. Miután a könyv az összes magyar írónők eredeti munkáiból lesz összeállítva, eltekintve hazafias czéljától is teljes mértékben megérdemli a művelt­ ma­gyar közönség pártolását. Előfizetési ára 1 frt 50 kr, diszkötésben 3 frt. — A hunvásárhelyi központi takarék­pénztár 1890. junius havi pénztár forgalom kimutatása. Bevétel: Egyenleg május hó­ról: 8111 frt 71 kr. Váltók beváltása: 178940 frt 63 kr. Jelzálogok törlesztése: 160 frt. Előlegek beváltása: 2476 frt 50 kr. Be­tétek: 22201 frt 16 kr. Váltó kamatok: 4394 frt 58 kr. Jelzálog kamatok: 257 frt 22 kr. Előleg kamatok: 47 frt 25 kr. Folyó­szám­lák : 20446 frt 80 kr. Összesen: 236,835 frt 85 kr. — K i­a­d á­s: Váltók leszámolása : 196464 frt 5 kr. Jelzálogok leszámolása: 1210 frt. Előlegek leszámolása: 2504 frt. Betétek visszafizetése: 17327 frt 14 kr. Betét kama­tok : 32 frt 84 kr. Különféle kamat és díj : 29 frt 75 kr. Költségek: 18 frt 94 kr. Tiszti fizetések: 383 frt 32 kr. Folyó­számlák: 14188 frt 35 kr. Egyenleg július hóra: 4677 frt 46 kr. Összesen: 236,835 frt 85 kr. Összes forgalom: 473671 frt 70 kr. CSARNOK Akkordok a kedélyélet hangjaiból.* irta : Dr. Hant­, Jenő. I. Engedje meg az igen tisztelt közönség, hogy az embert bizonyos szempontból, mint hangszert mutassam be, s hogy megjelöljek néhány akkordot ama hangokból összeállítva, melyeket általában a kedélyélet hangjainak lehet nevezni. Nem gondolok szokatlan dolgot, ha az ember valamely­­ tökéletes hangszernek s a hangulat különböző állapotát véletlen össze­tételű akkordoknak tekintem. Közönséges do­log így nyilatkozni: jó, vagy rosz hangulat­ban vagyok, azaz jól, vagy rosszul vagyok hangolva. A hangnak különböző kedélyállapotunk­kal talált rokonsága azonban nemcsak egy­szerű hasonlaton alapszik. A kettő közti benső összefüggésre rámutat többek közt Spencer Herbert is. Szerinte a zenészet azon hang­­accentusból fejlett ki, melyet az emberi hang föl­vesz, midőn a szenvedély hatása alatt áll.­­ A hangnyomás e szenvedély miatti változásai ahhoz képest finomulnak, a­mint az idegrend­szer kényessége, érinthetősége gyarapodik. Íme, tehát belőlünk szakadt ki s fejlő­dött tovább a zene s így velünk benső ösz­­szefüggésben lévén, természetesen szólhatok a kedélyélet akkordjairól is. Az ember kedély hangszerén a hurok az idegszálak, az akkordok az érzelmek, a játékosok a külső és belső hatások. Néha magunk is meg tudunk indítani önmagunk­ban bizonyos hangulatfolyamatot, de legtöbb­­nyire mégis csak hallgatói vagyunk a rajtunk lejátszódó érzelem-akkordoknak. Azonban az egyenlő hatások nem min­dig egyenlő eredményt hoznak létre még ugyanazon egyénben sem, annál kevésbé a különböző természetű kedélyekben; ennél­fogva végtelen azon akkordok különböző színezete, melyek a kedélyélet hangszerén le­játszódnak. Minél érzékenyebb valamely ke­dély a sokoldalú behatások iránt, annál több kombinációja lehetséges benne az érzelem­akkordoknak. Némely kedély, mint az epibárfa a gyönge fugalom iránt is érzékeny, mások erős behatásra is csak nehezen hozhatók rez­gésbe. De általában úgy tapasztaljuk, hogy a kedély érzékenység és fogékonyság tekin­tetében, ha csak épen a napjainkban észreve­hető bizonyos közönyösség miatt nem akar­juk föladni a jövőben vetett hitünket, a kultúra haladásával többoldalúvá, érinthe­­tőbbé válik. Ezen állításunkat a zenefejlődés törté­nete is igazolja. Egy időben pl. lord Mount * Ezen értekezés felolvasásnak készült a hely­beli zenekedvelők estélyére; a programra túltömött­­sége folytán azonban a felolvasás elmaradt. A szerkesztő.

Next