Vásárhely és Vidéke, 1894. július-november (12. évfolyam, 53-93. szám)
1894-07-01 / 53. szám
sunknak 123 ezer holdat tevő határa a 60 ezer lélekből álló lakosságra akként oszlik meg, hogy az 1 holdnál kisebb birtokosok száma 2594, az 1—5 hold közöttieké 2706, az 5—15 hold közöttieké 2135, a 15—30 hold közöttieké 1151, a 30—50 hold közöttieké 537, az 50—100 hold közöttieké, 304, a 100—200 hold közöttieké 79, a 200—500 hold közöttieké 22, az 500—1000 hold közöttieké 7, az 1000 holdon felülieké 5. — Földbirtoka van tehát 9540 családnak. A két első csoport, vagyis 5300 egyén rá van tehát utalva arra, hogy 1—5 hold földje mellett a más földjén teljesítendő munkával keresse meg kenyerét s ha egy családnál két munkabíró tagot számítunk, a mezei munkások száma már 10000, akikhez hozzájárul még mintegy 5000 teljesen vagyon nélküli s igy a munkások száma bátran tehető 15000-re. Felsorolja ezután a javaslat a mai gazdálkodási rendszer hátrányait, a gépek elterjedését, a földmivelés egyoldalúságát és így folytatja. A szocziális bajokat elsősorban a gazdálkodás belterjesebbé tétele, gyárak, ipartelepek létesítése s ekként munka és kereset-források nyitása által lehet és kell orvosolni. Oly belterjes gazdálkodás folytatására kell a lehetőséget megadni, hogy egy család kisebb terjedelmű föld jövedelméből megélhessen. Minthogy pedig a belterjes gazdálkodás biztos sikerrel csak akkor létesíthető, ha a Tisza- Körös és Maros közé öntöző csatornákkal láttatik el és pedig az állam által, ennélfogva az öntözőcsatorna-hálózat létesítését tartjuk első és legfőbb állami feladatnak. Az ekként létesítendő belterjes gazdálkodáshoz szükséges szakértelem megszerezhetése és terjedése végett szükséges volna az alföldön egy gazdasági szakiskola és kellő számú földmíves iskola felállítása. A csatornahálózat és belterjes gazdálkodás megteremtése mellett másodsorban állami gyárak és ipartelepek létesítését tartjuk szükségesnek, hogy a munkásosztály ily után is állandó munkát és keresetet találjon, különösen a téli időszakban. Városunkban a viszonyok tekintetbe vételével legalább is egy dohánygyár felállítását tartjuk legczélszerűbbnek, de egyszersmind mellőzhetetlennek is. Harmadsorban a munkásosztály helyzetének könnyítése végett az ingyen iskoláztatást tartjuk behozandónak, a népiskolát fentartó egyházakkal egyetértésben oly módon, hogy az ingyen iskoláztatásban csak azok gyermekei részesüljenek, akiknek szegénysége és szorult helyzete a hatóság bizonyítványával igazoltatik. Fő fontosságúnak tartjuk továbbá, hogy városunkban egy felső nőnevelő-intézet létesíttessék. Tény ugyanis az, hogy ma városunkban a földbirtok, a vagyon oly kezekben van, amelyekből annak jövedelme, a különben igen tiszteletreméltó patriarchális életmód egyszerűsége és igénytelensége miatt a közforgalomba nem jut, az ipart, kereskedelmet nem élénkíti, a társas élettel járó szükségletek kielégítésével a közönségre ki nem hat. Szükségesnek tartjuk továbbá részint a forgalom emelése, részint a jogosulatlan törekvések fékentartása végett, hogy városunkban állandó katonaság helyeztessék el. Tekintve pedig, hogy az alföldi városok között városunk a legnagyobb és legnépesebb, az Alföldön elhelyezendő katonaság székhelyéül városunkat tartjuk legtöbb igénynyel bírónak , és azért javasoljuk, hogy a törvényhatóság mondja ki, hogy a szükséges kaszárnya felépítését magára vállalja. A rendőrség újjászervezése tárgyában javaslattétellel a szervező bizottságot véljük megbízandónak. A hű és szorgalmas cselédeknek jutalmazását szintén szükségesnek tartjuk, oly módon, hogy jutalomban csak azon cselédek részesülnek, kik 5 évig szolgálnak egy helyen. Évenként 12 ily jutalom kiadása elegendő s e czélból 300 frt veendő fel a költségvetésbe, de a közönség is felhívandó az adakozásra. A jutalmak oda ítélését egy bizottság eszközölné, melynek 3 tagját a törv.közgyűlés 3 tagját a gazdasági egylet választaná. A népkönyvtárak felállítása szintén ajánlatos, olyképen azonban, hogy úgy a bel- mint a külterületi iskolák mindenikénél legyen könyvtár. E czélból a költségvetésbe évenként 300 frt veendő fel, de hozzájárulásra az egyházi hatóságok is felszólítandók. A középítkezések lehetőleg házilag eszközöltessenek s ily czélból javasoljuk, hogy a kormány, törvényhatóságok és városok hasonló eljárásra felkeressenek. A nyilvános és éjjeli mulatságok korlátozása tekintetében újabb rendszabályok alkotásának szükségét nem látjuk fennforogni. A katonai szolgálatból a katonáknak már május hóban való elbocsátására nézve nem találtunk kellő indokokat s ily kivételes intézkedést nem tartunk szükségesnek. Ezen javaslat, melyet a törvényhatóság által kiküldött bizottság állapított meg, azon tanácsi vélemény kíséretében terjesztetett elő, hogy a kaszárnyaépítés, öntöző csatornák, felsőbb leányiskola, katonaság elhelyezése és gyárak létesítése ügyében a törvényhatósági közgyűlés éljen felterjesztéssel a belügyminiszterhez, az ingyen iskoláztatás vegye kezdetét már a következő tanévben, a rendőrség újjászervezése tekintetében pedig a szervező bizottság utasittassék javaslattételre s e tárgyban julius hó 13-ikára hivassák össze rendkívüli közgyűlés. Szabó Mihály: A napszámosok kimutatásánál hibás a számítás, mert a hivatalnokok, kereskedők, iparosok nem napszámosok s még sem földmivelésből élnek, tehát kár a világot elvakitani ezzel. Bő termés idején annyi itt a munka, hogy a vásárhelyi nép nem tudja elvégezni s többek között az uradalmak is idegen munkaerőt vesznek igénybe. A kaszárnyaépítéstől pedig a város anyagi viszonyai között határozottan fél. Ká 11 ai főispán: A kaszárnyaépítésnél nem lehet szó áldozatokról, mert az a befektetés után nyereséges vállalatot képez, mely után kapva-kapnak a városok s rendkívüli előnyei vannak, a mint ez bebizonyult Szegeden. Garzó Imre: Megjegyzi a Szabó Mihály felszólalására, hogy az 1890-ik évi népszámlálás adatai is igazat szolgáltatnak a tanácsi előterjesztésnek. A javaslat adatai közművelődési tényezők, tehát nem ellenezhetjük. A lényege az, hogy a 123 ezer hold földet nem művelik úgy, hogy a művelésre szükséges munkaerő egész éven át foglalkoztatható legyen s épen ezért állami és közgazdasági érdek, hogy az úgy miveltessék, hogy állandó munkát biztosítson. A külső surrogátumok, minek a csatorna- és útépítés, ennek a czélnak hátrányára válnának, mert a gazda nem kapna állandó munkást. Az ingyen iskoláztatásnak szintén nem barátja, mert csak az a társadalom egészséges, hol a szülők önkényt iskoláztatják gyermekeiket. A szegények tandíj-elengedéséhez hozzájárul. Tekintettel gazdaközönségünk konzervatív hajlamaira, nekünk a sok tanács és sok elmélet helyett egy olyan emberre volna szükségünk, ki gyakorlatilag mutatná meg az okszerű gazdálkodás előnyeit, amire a földmíves iskola nem lesz képes. A javaslatot elfogadja, de kéri abba bevenni a háziipar behozatalát is. Draskóczy Lajos : A mezőgazdasági gépek épen a munkásokra áldásosak, de csak a belterjes gazdálkodásnál. A csatornázásnak ez idő szerint alig lenne előnye, mert nem tudunk vele bánni, de azért ajánlja, mert növeli a föld értéket s elősegíti a belterjes gazdálkodás megindulását. A gyáraknál óvatosságot ajánl s ezek létesítésénél figyelemmel kell lenni a gazdálkodás érdekeire, hogy ne ártsanak annak, mint pl. a dohánygyár, mely lekötné a munkaerőt. A kaszárnya-építést pártolja s Garzó szavaira megjegyzi, hogy először a gazdáknak is elméletileg kell képezniük magukat, hogy a gyakorlatban eredményt mutassanak s ezt a czélt fogja szolgálni a földmives iskola. Szamecz András : Kéri a közgyűlést, hogy a felolvasott nagy fontosságú javaslatot nyomassa ki több példányban s annak tárgyalását tűzzék ki egy rendkívüli közgyűlésre. Kovács József: A bizottsági javaslatot egyoldalúnak találja s nincs meg a praktikus oldala, mert a gazdák baján akar segíteni, holott a munkásokén kellene. A kaszárnyaépítés a szoczializmus elcsendesítésére nincsen befolyással. A dohánygyárat szükségesnek tartja és sajnálja, hogy a javaslatban nincs szó a munkások politikai jogairól. Draskóczy Pál, Ká 11 ay főispán és Garzó Imre ismételt felszólalása után dr. Baksa polgármester válaszolt az egyes felszólalók beszédére s a tanácsi javaslatot elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Ká 11 ay Albert főispán, tekintettel az idő előrehaladottságára, a közgyűlés folytatását szombaton, f. hó 30-ikára tűzte ki. Harmadik nap. A szombati közgyűlésen kerültek tárgyalás alá a tárgysorozat többi pontjai, melyek közül a város szikáncsi birtokának haszonbérbe adása a szoczialista kérdéssel szintén összefüggésbe hozatott. A városi tanács ugyanis azon javaslattal járult a közgyűlés elé, hogy a város szikáncsi birtokára megtartott árverés jóvá ne hagyassék, hanemaz eddigi 100 holdas ráták helyett a birtok 10—15 holdas részletekben adassák ki haszonbérbe és pedig 15 évre nyílt árverés útján oly feltételek mellett, hogy a munkások is, esetleg kettőhárom együttesen, az egyes parczellákra árverezhessenek. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Kmetykó József h. főkapitánynak a tanácshoz intézett jelentése, melyben előadja, hogy 25 munkás járt nála azon kérelemmel, hogy a szikáncsi birtok 4 holdas részletekben a munkásoknak adassék ki haszonbérbe, oly bérösszeg mellett, mint aminőt a legutóbbi árverésen az egyes részletekért felajánlottak. Szikszay Dénes tanácsnok az ügy előzményeit ismertetvén, előadja, hogy a tanács tekintettel volt a munkások kérelmére, 10—15 holdas részleteknél azonban kisebb részleteket nem tartana jónak, mert a haszonbérlőnek a földön termett takarmányt ugyanott kell felétetnie s a föld javítására fordítania, márpedig arra, hogy ezen czél megvalósíttassék, legalább 10—15 hold kell, hogy a bérlő tanyát is építhessen a földön. Endrey Gyula örömmel üdvözli a tervet, sőt a maga részéről nemcsak a város szikáncsi, hanem városi birtokát is 4 holdas részletekben a szegényebb néposztály részére kívánja bérbe adatni és pedig az árverés mellőzésével, mert attól tart, hogy árverés esetén oly magasra felverik a bérösszegeket, hogy a szegényebb emberek haszonnal nem művelhetik. A város teljesen megelégedhetik birtokainak oly mérvű jövedelmezésével, mint jelenleg s a mostani bérek mellett a munkásokon is sokat segít, mert 4 holdas kiosztás mellett több száz családnak meg lesz a biztos kenyere. Szerinte ezen intézkedés többet lendítene a munkások helyzetén, mint a többi ismert javaslatok együttvéve, mert az általa javasolt kis bérletek mellett a veteményes gazdálkodást is be lehetne vezetni s ha ez jónak bizonyulna, szélesebb körben fejleszteni. Annyira fontosnak tartja ezen kérdést, hogy a tanács javaslata fölött a határozatot függőben hagyni s egy bizottság kiküldését elrendelni kéri, mely a város birtokainak apróbb részletekben, a munkások közt való kiosztása iránt részletes javaslatot dolgozzon ki. Garzó Imre elhibázottnak tekinti előtte szóló felfogását, mert a szikáncsi birtok kerti művelésre nem alkalmas és mert a föld javítására nézve biztosítékokra van szükség. Téves felfogás az is, hogy a munkásoknak földet kell adni, mert nem erre, hanem munkára van szükségük. Szamecz András: Endrey Gyula indítványát pártolja s megjegyzi, hogy négy hold föld mellett nem lehet attól tartani.