Vásárhely és Vidéke, 1894. július-november (12. évfolyam, 53-93. szám)

1894-07-01 / 53. szám

sunknak 123 ezer holdat tevő határa a 60 ezer lélekből álló lakosságra akként oszlik meg, hogy az 1 holdnál kisebb birtokosok száma 2594, az 1—5 hold közöttieké 2706, az 5—15 hold közöttieké 2135, a 15—30 hold közöttieké 1151, a 30—50 hold kö­zöttieké 537, az 50—100 hold közöttieké, 304, a 100—200 hold közöttieké 79, a 200—500 hold közöttieké 22, az 500—1000 hold közöttieké 7, az 1000 holdon felülieké 5. — Földbirtoka van tehát 9540 családnak. A két első csoport, vagy­is 5300 egyén rá van tehát utalva arra, hogy 1—5 hold földje mellett a más földjén teljesítendő munkával keresse meg kenyerét s ha egy családnál két munkabíró tagot számítunk, a mezei mun­kások száma már 10000, a­kikhez hozzá­járul még mintegy 5000 teljesen vagyon nélküli s igy a munkások száma bátran te­hető 15000-re. Felsorolja ezután a javaslat a mai gaz­dálkodási rendszer hátrányait, a gépek el­terjedését, a földmivelés egyoldalúságát és így folytatja. A szocziális bajokat első­sorban a ga­z­­dál­kodás belterjesebbé tétele, gyárak, ipartelepek létesítése s ekként munka és kereset-források nyitása által lehet és kell orvosolni. Oly belterjes gazdálkodás folytatására kell a lehetőséget megadni, hogy egy család kisebb terjedelmű föld jövedel­méből megélhessen. Minthogy pedig a bel­terjes gazdálkodás biztos sikerrel csak ak­­kor létesíthető, ha a Tisza- Körös és Maros közé öntöző csatornákkal láttatik el és pedig az állam által, ennélfogva az öntöző­csa­torna-hálózat létesítését tartjuk első és legfőbb állami feladatnak. Az ekként létesítendő belterjes gazdál­kodáshoz szükséges szakértelem megszerez­­h­etése és terjedése végett szükséges volna az alföldön egy gazdasági szakiskola és kellő számú föld­míves iskola fel­állítása. A csatorna­hálózat és belterjes gaz­dálkodás megteremtése mellett másodsorban állami gyárak és ipartelepek léte­sítését tartjuk szükségesnek, hogy a munkás­osztály ily után is állandó munkát és kere­setet találjon, különösen a téli időszakban. Városunkban a viszonyok tekintetbe vételé­vel legalább is egy dohánygyár felállí­tását tartjuk legczélszerű­bbnek, de egyszers­mind mellőzhetetlennek is. Harmad­sorban a munkás­osztály hely­zetének könnyítése végett az ingyen i­s­­koláztatást tartjuk behozandónak, a népiskolát fentartó egyházakkal egyetér­tésben oly módon, hogy az ingyen iskoláz­tatásban csak azok gyermekei részesüljenek, a­kiknek szegénysége és szorult helyzete a hatóság bizonyítványával igazoltatik. Fő fontosságúnak tartjuk továbbá, hogy városunkban egy felső nőnevelő-inté­­z­e­t létesíttessék. Tény ugyanis az, hogy ma városunkban a földbirtok, a vagyon oly kezekben van, a­melyekből annak jövedelme, a különben igen tiszteletreméltó patriarchá­lis életmód egyszerűsége és igénytelensége miatt a közforgalomba nem jut, az ipart, kereskedelmet nem élénkíti, a társas élettel járó szükségletek kielégítésével a­ közön­ségre ki nem hat. Szükségesnek tartjuk továbbá részint a forgalom emelése, részint a jogosulatlan törekvések fékentartása végett, hogy váro­sunkban állandó katonaság helyeztes­sék el. Tekintve pedig, hogy az alföldi vá­rosok között városunk a legnagyobb és leg­népesebb, az Alföldön elhelyezendő katona­ság székhelyéül városunkat tartjuk legtöbb igénynyel bírónak , és azért javasoljuk, hogy a törvényhatóság mondja ki, hogy a szükséges kaszárnya felépítését magára vál­lalja. A rendőrség újjá­szervezése tárgyában javaslattétellel a szervező bizott­ságot véljük megbízandónak. A hű és szorgalmas cselédek­nek jutalmazását szintén szükségesnek tartjuk, oly módon, hogy jutalomban csak azon cselédek részesülnek, kik 5 évig szol­gálnak egy helyen. Évenként 12 ily jutalom kiadása elegendő s e czélból 300 frt veendő fel a költségvetésbe, de a közönség is fel­hívandó az adakozásra. A jutalmak oda íté­lését egy bizottság eszközölné, melynek 3 tagját a törv.­közgyűlés 3 tagját a gazda­sági egylet választaná. A népkönyvtárak felállítása szintén ajánlatos, olyképen azonban, hogy úgy a bel- mint a külterületi iskolák min­­denikénél legyen könyvtár. E czélból a költ­ségvetésbe évenként 300 frt veendő fel, de hozzájárulásra az egyházi hatóságok is fel­­szólítandók. A középítkezések lehetőleg házilag eszközöltessenek s ily czél­ból javasoljuk, hogy a kormány, törvény­­hatóságok és városok hasonló eljárásra fel­keressenek. A nyilvános és éjjeli mulat­ságok korlátozása tekintetében újabb rend­szabályok alkotásának szükségét nem lát­juk fennforogni. A katonai szolgálatból a katonáknak már május hóban való elbocsátására nézve nem találtunk kellő indokokat s ily kivételes intézkedést nem tartunk szükségesnek. Ezen javaslat, melyet a törvényhatóság által kiküldött bizottság állapított meg, azon tanácsi vélemény kíséretében terjesztetett elő, hogy a kaszárnyaépítés, öntöző csatornák, felsőbb leányiskola, katonaság elhelyezése és gyárak létesítése ügyében a törvényhatósági közgyűlés éljen felterjesztéssel a belügymi­niszterhez, az ingyen iskoláztatás vegye kez­detét már a következő tanévben, a rendőr­ség újjászervezése tekintetében pedig a szer­vező bizottság utasittassék javaslattételre s e tárgyban julius hó 13-ikára hivassák össze rendkívüli közgyűlés. Szabó Mihály: A napszámosok kimu­tatásánál hibás a számítás, mert a hivatal­nokok, kereskedők, iparosok nem napszámo­sok s még sem földmivelésből élnek, tehát kár a világot elvakitani ezzel. Bő termés idején annyi itt a munka, hogy a vásárhelyi nép nem tudja elvégezni s többek között az uradalmak is idegen munkaerőt vesznek igénybe. A kaszárnyaépítéstől pedig a város anyagi viszonyai között határozottan fél. K­á 11 a­i főispán: A kaszárnyaépítés­­nél nem lehet szó áldozatokról, mert az a befektetés után nyereséges vállalatot képez, mely után kapva-kapnak a városok s rend­kívüli előnyei vannak, a mint ez bebizonyult Szegeden. Garzó Imre: Megjegyzi a Szabó Mihály felszólalására, hogy az 1890-ik évi népszámlálás adatai is igazat szolgáltatnak a tanácsi előterjesztésnek. A javaslat adatai közművelődési tényezők, tehát nem ellenez­hetjük. A lényege az, hogy a 123 ezer hold földet nem művelik úgy, hogy a művelésre szükséges munkaerő egész éven át foglal­koztatható legyen s épen ezért állami és közgazdasági érdek, hogy az úgy miveltes­­sék, hogy állandó munkát biztosítson. A külső surrogátumok, minek a csatorna- és útépítés, ennek a czélnak hátrányára válná­nak, mert a gazda nem kapna állandó mun­kást. Az ingyen iskoláztatásnak szintén nem barátja, mert csak az a társadalom egész­séges, hol a szülők önkényt iskoláztatják gyermekeiket. A szegények tandíj-elengedé­­séhez hozzájárul. Tekintettel gazdaközönsé­günk konzervatív hajlamaira, nekünk a sok tanács és sok elmélet helyett egy olyan emberre volna szükségünk, ki gyakorla­tilag mutatná meg az okszerű gazdálko­dás előnyeit, a­mire a föld­míves iskola nem lesz képes. A javaslatot elfogadja, de kéri abba bevenni a házi­ipar behozatalát is. Draskóczy Lajos : A mezőgazdasági gépek épen a munkásokra áldásosak, de csak a belterjes gazdálkodásnál. A csatornázás­nak ez idő szerint alig lenne előnye, mert nem tudunk vele bánni, de azért ajánlja, m­ert növeli a föld értéket s elősegíti a bel­terjes gazdálkodás megindulását. A gyárak­nál óvatosságot ajánl s ezek létesítésénél figyelemmel kell lenni a gazdálkodás érde­keire, hogy ne ártsanak annak, mint pl. a dohánygyár, mely lekötné a munkaerőt. A kaszárnya-építést pártolja s Garzó sza­vaira megjegyzi, hogy először a gazdáknak is elméletileg kell képezniük magukat, hogy a gyakorlatban eredményt mutassanak s ezt a czélt fogja szolgálni a földmives iskola. Szamecz András : Kéri a közgyűlést, hogy a felolvasott nagy fontosságú javasla­tot nyomassa ki több példányban s annak tárgyalását tűzzék ki egy rendkívüli köz­gyűlésre. Kovács József: A bizottsági javas­latot egyoldalúnak találja s nincs meg a praktikus oldala, mert a gazdák baján akar segíteni, holott a munkásokén kellene. A kaszárnyaépítés a szoczializmus elcsendesí­­tésére nincsen befolyással. A dohánygyárat szükségesnek tartja és sajnálja, hogy a ja­vaslatban nincs szó a munkások politikai jogairól. Draskóczy Pál, K­á 11 a­y főispán és Garzó Imre ismételt felszólalása után dr. B­a­k­s­a polgármester válaszolt az egyes felszólalók beszédére s a tanácsi javaslatot elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. K­á 11 a­y Albert főispán, tekintettel az idő előrehaladottságára, a közgyűlés folyta­tását szombaton, f. hó 30-ikára tűzte ki. Harmadik nap. A szombati közgyűlésen kerültek tár­gyalás alá a tárgysorozat többi pontjai, me­lyek közül a város szikáncsi birtokának haszonbérbe adása a szoczialista kérdéssel szintén összefüggésbe hozatott. A városi tanács ugyanis azon javas­lattal járult a közgyűlés elé, hogy a város szikáncsi birtokára megtartott árverés jóvá ne hagyassék, hanem­­az eddigi 100 holdas ráták helyett a birtok 10—15 holdas rész­letekben adassák ki haszonbérbe és pedig 15 évre nyílt árverés útján oly feltételek mellett, hogy a munkások is, esetleg kettő­három együttesen, az egyes parczellákra ár­verezhessenek. Ezzel kapcsolatban felolvastatott Kmety­­kó József h. főkapitánynak a tanácshoz in­tézett jelentése, melyben előadja, hogy 25 munkás járt nála azon kérelemmel, hogy a szikáncsi birtok 4 holdas részletekben a munkásoknak adassék ki haszonbérbe, oly bérösszeg mellett, mint a­minőt a legutóbbi árverésen az egyes részletekért felaján­lottak. Szikszay Dénes tanácsnok az ügy előzményeit ismertetvén, előadja, hogy a tanács tekintettel volt a munkások kérel­mére, 10—15 holdas részleteknél azonban kisebb részleteket nem tartana jónak, mert a haszonbérlőnek a földön termett takar­mányt ugyanott kell felétetnie s a föld ja­vítására fordítania, már­pedig arra, hogy ezen czél megvalósíttassék, legalább 10—15 hold kell, hogy a bérlő tanyát is építhessen a földön. Endrey Gyula örömmel üdvözli a tervet, sőt a maga részéről nemcsak a város szikáncsi, hanem városi birtokát is 4 holdas részletekben a szegényebb néposztály részére kívánja bérbe adatni és pedig az árverés mellőzésével, mert attól tart, hogy árverés esetén oly magasra felverik a bérösszegeket, hogy a szegényebb emberek haszonnal nem művelhetik. A város teljesen megelégedhetik birtokainak oly mérvű jövedelmezésével, mint jelenleg s a mostani bérek mellett a mun­kásokon is sokat segít, mert 4 holdas kiosz­tás mellett több száz családnak meg lesz a biztos kenyere. Szerinte ezen intézkedés többet lendítene a munkások helyzetén, mint a többi ismert javaslatok együttvéve, mert az általa javasolt kis bérletek mellett a vete­ményes gazdálkodást is be lehetne vezetni s ha ez jónak bizonyulna, szélesebb körben fejleszteni. Annyira fontosnak tartja ezen kérdést, hogy a tanács javaslata fölött a határozatot függőben hagyni s egy bizottság kiküldését elrendelni kéri, mely a város bir­tokainak apróbb részletekben, a munkások közt való kiosztása iránt részletes javasla­tot dolgozzon ki. Garzó Imre elhibázottnak tekinti előtte szóló felfogását, mert a szikáncsi bir­tok kerti művelésre nem alkalmas és mert a föld javítására nézve biztosítékokra van szükség. Téves felfogás az is, hogy a mun­kásoknak földet kell adni, mert nem erre, hanem munkára van szükségük. Szamecz András: Endrey Gyula indítványát pártolja s megjegyzi, hogy négy hold föld mellett nem lehet attól tartani.

Next