Vásárhely és Vidéke, 1903. január-június (21. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-01 / 1. szám

1903 január 1. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE. 1. szára választja. — Jun. 22. Pusztai polgártársa­ink kérvényt nyújtottak be a hatósághoz, melyben a pusztai központon hetivásárok tartásának megengedését kérik. — J­e­n­e­y Imre ügyvéd, ügyvédi gyakorlatának hatva­nadik évfordulóját ünnepelte. — A váro­sunkban alakult tejszövetkezet mű­ködését megkezdi —­Jun. 26. Szikszay Dénes tanácsnok árvaszéki elnökké megvá­­lasztatik. — A törvényhatósági közgyűlés Lukács György főispán előterjesztésére az épülő zárda javára 16000 korona építési segélyt megszavaz. — A belügyminiszter a törvényhatósági közgyűlésnek azon határo­zatát, mely szerint az aszfaltjárdák kiépítési vádalatát Bauer Gyula indítványa folytán Kruzsu­cz Péterre ruházta, megsemmisítette s az aszfaltjárdák kiépítésére új árlejtés megtartását rendelte.­­ A belügyminiszter jóváhagyja a törvényhatósági közgyűlésnek a 2.300.000 koronás kölcsön felvétele tár­gyában hozott határozatát. — Jun. 29. A helybeli ipartestület elöljárósága elhatá­rozza, hogy ez 1903-ik évben városunkban egy nagyobbszabású iparkiállítást rendez. Julius: Kallós Ede szobrász a kitűzött időre a szo­borra­ nem készülhet el. — A számonkérő­­szék­ ülését megtartja. — A ref. egyház prezsbiterei népes gyűlést tartanak s az üre­sedésben levő békésbánáti esperesi állásra Pap Imre helybeli lelkészt jelölik. — A munkáslakások építése ügyében Lukács György főispán elnöklete alatt értekezlet tar­tatott, melyen a munkásokhoz intézendő fel­hívás és a velük kötendő szerződés szövege állapíttatott meg. — A központi iktatói hi­vatal a tágas és alkalmas levéltári helyisé­gek egyikébe helyeztetik át. — Jul. 24. A belügyminiszter a tanácsnokok és fogalma­zók minősítése tárgyában hozott közgyűlési határozatot jóváhagyja. — A sertészárlat, miután a sertésvész városunkban megszűnt, feloldatott. — J u­­. 31. A főutczai reáljogú gyógyszertárat F­i­n­t Béla megvásárolja. — Dr. Ja­no­vics Jenő színtársulata a népkerti színkörben megkezdi előadásait. Augusztus. Aug. 3. Juhász Mihály polgármes­ter elnöklete alatt a Kossuth szobor­bizott­ság gyűlést tart. — A vallás és közoktatás­ügyi miniszter Kontulyné Nemessányi Mariettát, a helybeli polgári leányiskola taní­tónőjét áthelyezte Abonyba, B­a­k­á­n­é As­­bóth Annát pedig a helybeli polgári leány­iskolához tanítónőnek kinevezte. — Aug. 7. A ref. egyháztanács gyűlést tart. — Dr. S­z­a­l­a­y József rendőrfőkapitány elnöklete alatt egy bizottság kimondotta, hogy a maga részéröl helyesli a pusztai hetipiaczokat s azoknak megtartását a szombati napokra véleményezi.­­ A községi iskolaszék elha­tározza, hogy az óvónők az óvodai órákat reggel 7 órától este 6 óráig tartsák s a szükséghez képest engedjék meg, hogy a munkás szülők gyermekei a déli órákban is az óvodában maradhassanak, gondoskodván természetesen a kellő felügyeletről. — Az aszfaltjárdák kiépítése ügyében megtartatik a negyedik árlejtés. — Aug. 10. Az egye­temi ifjak tánczvigalma. — A munkáslaká­sok felépítésére vonatkozólag B­e­r­e­c­z­k Pál elnöklete mellett megtartatott az árlej­tés. — A városi adóhivatal beterjeszti a legtöbb adót fizetők névjegyzékét. — Aug. 13. A törvényhatóság közgyűlése az asz­falt járdák kiépitését a „Hazai aszfaltipar részvénytársaságira bízza. — Aug. 17. A dalárda népünnepélye az Er­zsébet sétányban. — Károlyi Imréné grófnő a szanatórium egyesület részére aján­dékozza a grófi család közös tulajdonát ko­dott oda és mielőtt szólt volna, átfonta a lány derekát a karjaival és csókolgatta. A lány mellbe lökte és felült. — Eredj! — Eltaszitasz, Ágnes? -- El. Ittál! — Nem ittam, Ágnes. Megakarta fogni a lányt. Az a két ke­zét a legény mellének feszitette. — Itt hagylak, inkább bevitetem magam. A legény levágódott a homokra és pető­gőutczai háznak és teleknek ötét meg­illető részét. — A belügyminiszter jóváhagyja a közgyűlés azon határozatát, melylyel az épülő zárda részére 16000 korona értékű városi segélyt szavazott meg. — Városunk polgármestere Maczelka Pált adóvégrehajtó­nak kinevezi. — Aug. 24. A rendőrkapi­­tányi hivatal, mint első fokú egészségügyi hatóság, engedélyt adott a róm. kath. egy­háznak a Sóstóp­aton temetőt létesithessen. — A marhalevelek kiállítása és záradéko­lásából befolyt díjaknak felhasználásáról al­kotott szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyja.­­ A temetkezési társulatok né­pes gyűlést tartottak a városházán, melyen elhatározták, hogy nem kívánnak új társu­latba belépni, hanem a társulatok feloszlá­sát mondották ki. — Városunk határára a földmivelésügyi miniszter a sertészárlatot el­rendelte. — Aug. 28. Sugár Szabó István fiatal, szép feleségét, Tóth Zsuzsan­nát a pusztán összeszurkálta, azután önmaga ellen követett el öngyilkossági kísérletet. — Dr. S­z­a­l­a­y József rendőrfőkapitány a pusztai központon tervezett heti vásárok tartásának ügyében helyszíni tárgyalást tart. — Lukács György dr. főispán B­a­s­c­h Jó­zsef mérnököt első almérnökké, Reich Edét pedig második almérnökké kinevezi. — K­i­s Mózes helybeli lelkész-tanitó csorvási ref. lelkészszé megválasztatott. — A kir. járásbíróság a régi bírósági épületből az uj járásbirósági épületbe költözik át. Szeptember. Jul. 3. Környei Lajos ideiglenesen kinevezett városi almérnök állásától felmen­tetik. — A békésbánáti egyházmegye gróf Ráday Gedeon volt főgondnok és Szabó János volt esperes emlékeinek megörökitése végett városunkban közgyűlést tart. — Ja­­novics Jenő dr. színtársulata városunkba megérkezik. — A dalárda kitünően sikerült estélyt rendezett a „Nemzeti Szálloda“ he­lyiségeiben. — A népkerti vigadó bérletére megtartott árverés eredményét a tanács nem hagyja jóvá, hanem újabb árverés tartását rendeli el. — J .­­. 10. Mucsi Bálint és tár­sai törvényhatósági bizottsági tagok megfe­­lebbezték a törvényhatósági közgyűlésnek azon határozatát, melylyel az épülő zárdá­nak 16000 korona segélyt megszavazott. — A város 2.300.000 koronás kölcsöne ügyé­ben Juhász Mihály polgármester, Endrey Gyula és Fári Antal biz. tagok a fővárosba utaztak, hogy ott a szerződést aláírják s a pénz felvételére vonatkozólag intézkedéseket tegyenek. — J u­­. 17. T­e­l­e­k­y László nagyrőczei ál­ami polgári iskolai ta­nító a helybeli állami polgári iskolához igaz­gatónak kineveztetik. — Hamis és valótlan hir terjed el dr. Lukács György főispán nejének meggyilkolásáról. — J­u I. 20. A Kossuth-szobor bizottság a szept. 19-ére ter­vezett szoborleleplezést elhalasztja, mert A homokra volt vetve egy istálló-pok­­rócz, erre a kaczabája, azon feküdt a há­tára fordulva és a karjait a feje alá hajtva. Kinyujtózkodott egészen és csöndesen danol­­gatott. Három suhancz az állás alatt, egy szekéroldalon feküdt. Az egyik zsákba bújt, amelyből csak a borzas feje volt kint, azt is lebontotta a kalapjával. Alkonyatkor még világított a hold. A Pávából egy-két kurjantás hallatszott. Éjfélre eltűnt minden csillag a felhők mögött. A holdnak csak körvonalai látszottak a sűrü égi fátyol alatt. Nyomasztó, mély, csöndes éjjel. Máskor többen vannak itt. De a meleg éjszakákon kihúzódnak a fás, vizes, kenye­res, virágos piaczi gyerekek a­ kazlakba. A friss szénát is most vágják, abban heve­­résznek éjszakánként. A nagy erős leány idomtalan alakja nyugtalanul hánykolódott. Elhallgatott, de kis­vártatva újra kezdte ugyanazt a nótát. Kellemes meleg, de nyers a hangja. Miután kétszer elénekelte már, újra abbanhagyta és hallgatózott. Zaj támadt, mintha szél csapkodna. A sötétből egy legény ugrott elő. Kívülről sza­ladt és fáradtan, ziháltan bukott elő. A lány ráismert és feléje kiáltott: — Andris ! — Én vagyok. Erős, nagytermetű, szélesvállú fiú volt, vagy huszonnégy esztendős. A lány fiatalabb. — Ágnes, — szakadt fojtva a szó a fiú száján, húzódj odébb. Aztán odavetette magát a lány mellé, aki a pokróczon helyet adott neki. Levágó-hallgatott. Ekkor a leány is lehanyatlott mellé és kérdezte: — Rossz uton jártál, hé? A rossz legény, akit ismer minden rendőr, nem felelt. — Miért szaladtál, András ? — Kergettek, aztán jól van-e? Haragosan mondta András. A lány a kezét átnyújtotta hozzá. — Na, András. A legény megragadta a lány kezét. A hold kibújt a felhők közzül és mutatta őket. A lány szőke teremtés, de züllött, szaggatott a ruhája. A legény színén szőke, vad, erős és mezítelenek a lábai. — Csakhogy előkerültél. Betakarjalak? — engesztelte a lány a fiút. — Be. — Megismertek ? — Nem. A hajléktalan csavargó fiú a fejét a lány karjára fektette és vonta magához. — Húzódj idébb szentem, nézd mit hoztam neked ! A lány átfonta karjával a fiú nyakát. Szept. 4. A helybeli Központi Taka­rékpénztár 30 éves fennállását ünne­pelte. —­­Az 1903-ik év folyamán rendezendő ipar és mezőgazdasági kiállítás rendezése tekinteté­ben a kiállítást rendező bizottság Juhász Mihály elnöklete mellett megalakul. — S­z­e­p­t. 7. A helybeli állomás termeinek kibővítését és egy födött perron építését a helybeli osztálymérnökség megkezdi. — Szept. 11. A törvényhatósági közgyűlés egyhangú­lag elfogadta Kossuth Lajos 100-ik szü­letés­napjának megünneplésére vonatkozólag előterjesztett tanácsi javaslatot.­­ A törvény­hatósági közgyűlés egyelőre 2 évi időtartamra megengedi, hogy iparosaink hetipiaczok al­kalmával úgy a Kossuth-téren, mint a Sza­badság­ téren, esetleg egyszerre mind a két helyen is árusíthassanak. — A munkáslaká­sok építésére újabb árlejtés tartása rendel­tetik el. — Bernátsky Ferencz apát­­plébánost 35 éves áldozársága alkalmából a róm. kath. egyház üdvözli. — Szept 19. — Mi az no, te? Az enyém? — Kié lenne másé ? — Mi az, te? — Hát az álmod hoztam el, lány! Tudod-e ? Andris így szólt, nagyot nevetett és ismételte: — Az álmod, hé! — Bolond vagy te Andris — súgta neki a leány és ő is nevetett. — Ne csak nevess. Pedig az álmod után jártam — erősíté a legény. — Az eszed után. — Azt te veszed el, Ágnes. Hát nem mondtam — súgta halkan — mit beszéltél álmodban tegnap észszaka ? — Az ám — eszmél a leány — hogy olyan aranykereszt volt a nyakamban, mint a Paplógó Julinak. — Az hát! A leány rákiált a legényre és meglöki : — András ! Az pedig szerelmesen tekint rá és nem bocsájtja el, hanem ostromolja : — Ne veszekedj, te én fehér keselyűm. Mondtam, ugy­e, hogy ha szeretsz, az álmod meghozom. Ágnes, amint ott nevetve feküdt, fölte­kintett a tisztuló éjféli égre, amelynek minden csillaga ránéz, úgy véli. Odaszól a legénynek : — Eredj te bolond, te bolond. — Nézd, itt az álmod — felelt Andris és odatartotta a lány elé az aranykeresztet. A hold fénye rácsillogott és ettől su­garasan ragyogott az, mikor a munkáslány ne­vetve utána nyújtotta a kezét.

Next