Vásárhely és Vidéke, 1905. július-december (23. évfolyam, 80-159. szám)

1905-07-02 / 80. szám

80. szám. XXIII. évfolyam. Hm.-Vásárhely, 1905 Vasárnap, julius 2. Politikai és helyi érdekű társadalmi lap. Megjelenik: kedden, pénteken és vasárnap. •" Előfizetési dij: ----­Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 6 fillér. Főszerkesztő: Dr. Endrey Gyula. Felelős szerkesztő: Bibó Lajos. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. ker. Szent-Antal­ utcza 7. szám alatt a kiadóhivatal könyvnyomdájában. A nemzeti tiltakozás hatása. (Meg.) Helyzetünkben az a vi­gasztaló, hogy eddig még mindenik nap, melyen nagy támadást intéztek alkot­mányunk ellen, egyúttal a nemzeti ügy újabb diadalának napja lett. November 18-ikán este a nemzet igaz hívei az osztrákpárti támadásra a Hungária-szál­­lóban az ellenzéki pártok szövetkezé­sével feleltek. Június 21-ikén az osz­trák kényuralom csínyeire a szövetke­zett ellenzékiek már többségben és magában a Házban azonnal, gyorsan és elszántan, egy gyönyörű nagy nem­zeti tiltakozásban adtak választ. Az újdonság és a haladás abban van, hogy az ellenzéki többségben kor­mányviselt és házelnökségviselt férfiak fogalmaztak és javasolták ezt a nagy határozatot. Szemközt velük pedig el­lenzéki színben és kisebbségben, friss kudarczczal megrakva, osztrákpárti fér­fiak napról-napra fogynak és hanyat­­lanak. Hanyatlásuk oka, hogy a kétszinű pártoskodást, az osztrák önkényuralom támogatását ellenzéki színleléssel, a gyü­lekezésnek és tanácskozásnak mai fej­lettsége és nyilvánossága mellett csak vesztükre folytathatják. A közértelmiség mai állásánál nem lehet Magyarorszá­gon bűnhödés nélkül úgy beszélni, hogy a kormány ugyan ellenkezik törvénye­inkkel, alkotmányunkkal, de a többség forradalmat csinál, ha a kormányt ün­nepélyes nyilatkozatban elítéli és a polgároknak az idegen kényuralom el­len való önvédelemre útmutatást nyújt. Ez alkotmányos kötelesség. Mindenkinek szól a törvény. Mindenki köteles a tör­vénynek alkotmányos hatályt szerezni. A kisebbség csinál forradalmat, ha nem követi a törvényt, nem szerez neki ér­vényt, hanem az idegen kényuralmat csak félig ítéli el, hogy ellenzékinek, tessék-lássék, de az alkotmányos jogok védelmét a nemzet érdekében nem ér­vényesíti. Késlelteti a válság megoldását. Rontja hitelünket. Nincs szégyenlete­sebb nemzetre, mint ha kebelében me­lengeti azokat, kik az ország törvényeit csak a szomszéd idegen kényuralma érdekében érvényesítik. Elődeink azért harczoltak és estek el csatákban és múltak ki vértanukként az alkotmányos jogokért, hogy az al­kotmány békés pártéletében élhessünk­­ velük vagyonunk és vérünk védelmére, a kormány jogtalanságai ellen. Elbújnak pártkörükbe, meglapulnak kétszinü sajtójuk hasábjain s igy vitat­ják, hogy a nagy tiltakozó határozat törvénytelen. Nyilvánosan, ott a Házban ezt nem merték tenni. Állítólag azért, mert az elnapolás már a királyi kézirat benyújtásával beállott. Hogy az elnök­nek kötelessége lett volna a királyi kéziratot a házszabályok fölfüggeszté­­sével azonnal fölolvastatni, százados gyakorlat alapján. No ugyan! Éppen az osztrákpártiak azok, kik a magyar alkotmány százados jogait tartják szem előtt! A királyi kézirat a fejedelem sze­mélyes megjelenésének pótlása. De, ha a király ő felsége önmaga jönne a kép­­viselőházba és önmaga mondaná el­­napoltnak a Házat, a Ház csak akkor van elnapolva, mikor a házelnök az elnapolást kimondja. Az osztrákeszü jogászok tévednek, mikor a házelnököt az uralkodásnak vagy kormányzásnak eszköze gyanánt kezelik. A magyar al­­kotmány ellen való, osztrákpárti táma­dásnak ez a sarkalatos tévedése. Pórul­jártak már november 18-ikáért. Mégsem okulnak! A házelnök szavában nyilat­kozott meg a népképviseletnek a felsége. A főrendiház is akkor van elnapolva, mikor elnöke a főrendiház üléseit be­zárja. Minden tételes szabály, még az ülés ideje is szabályszerűen betartatott. Az időt tekintve pedig, az ülés bere­kesztése előtt minden határozat ér­vényes. Semmi sem jelzi jobban az új kisebbségi ellenzéknek vezérét és fel­fogását, semmi sem párosítja úgy össze őket a kormányfőnökkel, mint azon ál­láspontjuk, hogy addig, míg ők indít­ványoztak és vitatkoztak, addig törvé­nyes lett volna az ülés; de mihelyt a többség javasol és határoz, akkor­­ az ülés törvénytelen. Az önkény jellemzi az új kisebbséget is, vezérét is, a kor­mányt is. Az önkénynek az elvakultsága, melylyel minduntalan a falnak megy, abban mutatkozik, hogy saját tettét, szavát a törvény fölé helyezi. Pedig a törvény még a fejedelmet is kötelezi alkotmányos országban. Megesküszik rá, hogy megtartatja. Törvény szerint évenként ország­gyűlés tartandó, költségvetés, zárszá­madás nyilvánosan megvitatásra adandó. Enélkül a Ház el nem napolható, mert meg nem szavazott adót költségekre beszedni tilos. Angliában nem kézirat, hanem ki­rályi biztosok helyettesítik az elnapo­láskor és az ülésszak berekesztésekor a királyt. Nálunk az elnapolással való­ságos visszaélés folyik. Tanácsképtelen férfiak kisegítő eszköze ez. Az elnapo­lásnak rendesen előrelátott, előrehirde­­tett és várt eseménynek kell lennie. A legnagyobb gonoszság és kíméletlenség kell hozzá, az ország gazdasági jövő­jét alapozó, hazafias, hevülő, munkás lelkeket meglepetésszerűen hirtelen meg­szakítva, lehűteni. Ezt csak önkényes kormány teheti, mely a tanácskozást megveti és a tanácskozókat lenézi. De olyan kormány, mely egyik kezével kinevezését és sürgős javaslatokat, má­sik kezével elnapolást nyújtott be a tanács egyetlen ülésében, egy néhány perc­ lefolyása alatt, ilyen kormány még nem akadt alkotmányos országban kisebbségre és ellenzékre, mely ezt az eljárását szépítette volna. Elítélni kell ezt az ellenzéknek, többségnek és ki­sebbségnek egyaránt. Csatlakozni a több­ség tiltakozásához. Ez az egyetlen tör­vényes út, mely békéhez és alkotmá­nyunk visszaállításához vezet. A két­­színűsködés, a törvényes után félig való megállás , fölháborítja az ország egye­nes lelkű polgárait. Tisztán és szilárdan törvényes alapon áll a többség. Önző és hibás félúton a kisebbség. Királynak és országnak szolgál nyíltságával a királyhű többség. Forradalmat vet kétszínűsködésével a császári kisebbség. Megértik ezt az egyesek minden­felé az országban. Nyilatkoznak, szer­vezkednek sorra a hatóságok. Ez a lé­lekemelő hatása a törvényes és tekin­télyes nagy nemzeti tiltakozásnak. Ez az egyetlen helyes út az osztrák ön­kényt Magyarországból kiűzni. A politikai válság. — Fejérváry Bécsben. — Budapest, július 1 én. Fejérváry Géza báró miniszterel­nök pénteken reggel 8 órakor Bécsbe uta­zott, hogy a királynak a helyzetről jelentést tegyen. Fejérváryt már estére visszavárták Budapestre. Széltében beszélik, hogy a minisztéri­umokban annyira sürgősen folyik a válság folyamán feltornyosult ügyek elintézése, hogy * / J r­f kifogástalan állású férfiöltönyök, felöltők, sport- és lovagl­ó-I J1J'l /Tt~)(lí Q// ruhák kaphatók j­u­t­á­n­y­o­s á­r­b­a­n, mérték szerint 10 forinttól kezdve. -L 'S ^ ^S­J­OZ/UA/UOuj (MF~ Női- és férfi­ruhakelmékből állandóan dús raktárt tartunk. HMI Tisztelettel: KONSTANTIN TESTVÉREK férfiruha-szabászata.

Next