Vásárhely és Vidéke, 1906. január-június (24. évfolyam, 1-77. szám)

1906-01-03 / 1. szám

1905. január 10.VÁSÁRHELYÉSokot­ mányos fegyverével és törvényes ágával, és minthogy a végrehajtó hatalom nem vonta le ebből az alkotmányos következtetést, a nemzet nem szűnik meg élni jogával és használni fegyverét. A fegyver hatásos, mert lassan kint megfosztja a törvénytelen kormányt a kor­mányzás eszközeitől és elsorvasztja azt a hadsereget, amelyet a korona vonakodik nemzetivé is tenni. Mind a kettőből az országra is há­ramlik kár, de ez elválaszthatatlan lévén a nemzet egyetlen törvényes védekezési esz­közeitől, a nemzet, a reá háramló kárt, mint a maga részét kész elviselni abban a tudatban, hogy minden küzdelem kárral és áldozattal jár. Ami a hadsereget illetti, erre nézve tudja a nemzet, hogy az összes hadsereg negyvenhárom százalékának összes újoncz­­mennyiségéből egy egész harmadrész hiány­zik s a törvény félremagyarázásával behívott póttartalékosok nem pótolhatják e hiányt, mert ezeknek nagy része szükséget szenvedő családot hagyván kenyérkereső nélkül ott­hon, szolgálatát elkeseredett szívvel teljesíti. E tények közvetlen következése, nem lévén semmi közelgő veszély, hogy a kül­földről megtámadtatunk, ez idő szerint nem más, mint a nagyhatalmi állás megrendülése, amelynek fentartása inkább dinasztikus, mint nemzeti érdek. A póttartalékosok családjairól — ameny­­nyire lehet — gondoskodni fog a nemzet, ha szóhoz juthat az elnémított országgyűlé­sen ; addig pedig ítélje meg a hadügyi kor­mány, hogy mlyen harczképességű hadsereg az, melynek egyharmadrésze elkeseredett em­berekből áll. A nemzet küzdelmét a képviselőházból a törvényhatóságok mezejére vitte át a tör­­vénytipró kormány, amelyen az eddig isme­retlen nemzeti hősök egész sorozata tűnik fel dicsfénytől övezve, azon tisztviselők so­kaságában, akik egész exisztencziájukat te­szik koczkára azért, hogy esküjükhöz hívek maradjanak s megvédelmezzék az ország törvényeit. A nemzet babért nyújt hű fiainak, és midőn majd igaz ügye diadalmaskoni fog, le fogja róni irántuk anyagilag és erkölcsi­leg háláját. És várjon, mit fog hozni a beköszön­tött év ? Egyelőre mást nem hozhat, mint a küzdelem folytatását. Ila az uralkodó kí­vánja a kibontakozást, ezt megtalálhatja úgy, hogy a helyreállítandó béke ne legyen a nemzet vágyainak letörése. A tisztességes békére a nemzet mindig kész. Az alkotmá­nyos megegyezésnek és annak, hogy a nem­zet álláspontja s a korona álláspontja egy­formán tekintetbe vétessék, a nemzet nem fogná útját állani. Azok, kiket a nemzet bi­zalma a nemzet élére állított, mindig készek a nemzet akaratának megtagadása nélkül keresni a kiegyenlítést a korona álláspontjá­val. Most is folynak kísérletek ez irányban, de bár a király jóindulatának hírét halljuk, a kiegyenlítésre alkalmas alap eddig nem találtatott meg azok által, kik azt keresik. Az összeütközés a törvényhozás két ténye­zője közt van ; a megoldás tehát nem lehet olyan, hogy a népképviseleti tényezőknek a a fejedelmi abszolút akarat előtt való letö­rését fejezze ki. E szavaim világosan jelzik, hogy meg­győződésem szerint még mindig bizonytalan a jövő, bár a törvénytipró kormány gyors eltávolítása elsőrendű nemzeti érdek lenne. A küzdelemben, mely­es, folyik, a szövetkezeti pártok tartsanak­­e­h ezt­ közös, bár a küzdő pártok el­al eltérők. Mi, a függetlenségi párt, megis, szikla­­szilárdan ismert elveink mellig bízva­­bízunk abban, hogy elveink me^gyi^sára el fog jönni az idő, mert elhoz^ a tör­­ténelem kérlelhetetlen logikája. Isten áldása legyen velünk óinkon ! Kossuth beszédét perczekig„tp |e|_ kés éljenzés és taps követte. A rtelnök ezután a párt minden tagjával be­fogott és ismételte jó kívánságait. A koaliciió Kosn­i A szövetkezeti pártok nevébelután 1 órakor megjelentek Kossuth 3004- nél Andrássy Gyula gróf, D­an­y­­ Ignácz, Zichy Aladár gróf és Z .­y Miklós országgyűlési képviselők és alkalmából üdvözölték, mint a szövet pártok elnökét. Kossuth meghatottan köszönte naz üdvözlést s hosszasan elbeszélgetett e­­zérpolitikusokkal Politikfei jelentőségű beszéd en­e üdvözlésnél nem volt. Városunk darabant-ispánji * — Értekezlet a városházán. —­­ — január 2-án ! K­r­i­s­t­ó­f­f y József belügyi üg­y­vivőtől Szilveszter­ napján nagy levé * érkezett a város törvényhatóságához melyben azt tudatja, hogy ő császári és apostoli királyi felsége dr. Nagyi Mihály szegedi főispánt ideiglenesen városunk főispánjává is kinevezte. Juhász Mihály polgármester az irat vétele után a törvényhatósági bizottság tagjait értekezletre hívta össze, mely ma délelőtt a városi tanácste­remben mégis tartatott s amelyen a városi tisztikaron kívül a törvényhatósági bizott­sági tagok is nagy számmal jelentek m­eg, az értekezlet egyhangú megállapodás­sal kimondotta, hogy Nagy Mihályt nem iktatja be a város főispáni székébe, az e czélból megtartandó közgyűlésen nem vesz részt, sőt a részvételtől a város tisztikarát is eltiltja , tekintet­tel arra, hogy a törvénytelen főispáni kinevezésből arra lehet következtetni, hogy a kormány a törvényhatóság al­­kotmánytisztelő tisztviselőivel szemben törvénytelen módon is eljárni készül, az értekezlet megállapodásaként előter­jesztés létezik a törvényhatósági bi­zottsághoz, hogy e­g­y 40 t­a­g­ú a­l­­kotmányvédő bizottsá­got küldjön ki, melynek az lesz a feladata, hogy a nemzeti ellenállás miatt netalán felfüggesztendő, vagy ki­­mozdítandó tisztviselők sürgős segélyezéséről gondoskodjék addig is, míg a törvényhatóság őket teljes vagyoni kár­talanításban részesítheti. Az értekezlet során dr. Endrey Gyula 2000 koronát és Kovács Jó­zsef 10.000 koronát ajánlottak fel az alkotmányvédő bizottság rendelkezésére s nincs benne semmi kétségünk, hogy városunk nagy magyar társadalma tel­jes szolidaritásban s áldozatkészséggel ott fog állani az al­otményvédő bizott­ság mellett, ha törvényhatóságunk ha­zafias állásfoglalása­­i hazafias tisztikar soraiból áldozatokat igényelne. Az értekezlet lefe­kezö tudósítással szán. s­z övet­jolunk b Az orl , , lekezlet lei«« Jelen voltak: Ju­mi tanácsos polgármester, h­á­s­z Mii ijir. főjegyző, dr. Szál» y ^ m­6­1 V­kAZsef dr. C­s­á­k­y Lajos főii József fők^Dy­ Dénes árvaszéki elnök, L*Y^SZ’ S­z­i­la­y­r­a­g­ó Sándor, Szabhrab­ec^ ^a- G­o­n­d­a József tanácsnok^ r Y finom^r­zsef főmérnök H­o­r­v­á­t­horc­ ^ 0 r­8 °ó­­vevő, Soós Gyula és dr­ .^László főn. aljegyzők, M­a­t­ó­k István z­a­b­ó E$r Endre árvaszéki ülnökök, 3 Vet­ró Lály közgyám, Molnár­­y S­z­i­l­á­g­y is. D­ó­s­i­c­s Elemér és K­m­e­ihály levéltár számvevők, Vörös Antal Y­k­ó Károly továbbá dr. Imre József, fidópénztára dr. Hódi Mózes, A­m­­­s­z­t­e­la­u­e­r Gy» E­r­n­y­e­i István, dr. S­z­a­p­p­a » °^nc:dr’ dr. Wilheim Arnold, Lázár és Mihá­zár Dezső,dr. Lázár Imre, dr. OrríH10?) ^ Tölcséry István, Kun Miksa, Kovos J­ó­zsef, dr. Endrey Gyula, Hézső­les Erdős Jeromos, Bernátsky Ferenci és K­á­n­i­t­z­e­r Sándor, B­i­b­ó Lajos, C­iz. Ferencz, Palócz Sámuel, B. Szabó Ist­ván és még többen. Juhász Mihály polgármester az kezletet megnyitván, jelentette, hogy a­z­ügyi kormánytól dr. Nagy Mihály főisp. kinevezését tudató leirat érkezett, mire néz­ni­é íg Ő felkéri az értekezlet tagjait, hogy a teend­dő­­ intézkedésekről nyilatkozzanak.­­ Dr. Endrey Gyula szólt először a t tárgyhoz s utalt arra, hogy városunk törvény­hatósága eddig is alkotmányellenesnek tekin­­tette a Fehérváry-kormányt s az alkotmánv­­édelem terén egyhangúlag hozta meg h­­­at­rozatait. A főispáni kinevezéssel szemben is egyhangú megállapodásra kell jutnunk, e re nézve egy határozati javaslatot ter­­zt elő, melyet a polgármester által legke­­gy­ebb összehívandó rendkívüli közgyűlésen, p­­ártok közös egyetértésével elfogadni ajánl. Avaslat a következő: „A törvényhatóság az alkotmányellenes ormány iránti bizalmatlanságát már több i ren is kifejezvén, az ezen kormány ál- e, kinevezett főispánnal szemben is a IP nagyobb fokú bizalmatlansággal visel­i­k s dr. Nagy Mihály kecskeméti la-1 kinevezését törvénytelennek s vállalkoz \ At nemzetellenesnek tekinti s kimondja, m­­lg öt a város főispánjául el nem is­ii, jt, kinevezéséről tudomást nem vesz, ]_ öt város főispáni székébe be nem ig­ta s a város hazafias polgármesterétől állja, hogy e czélból a törvényhatósá­ t­­g közgyűlésre sem fogja összehívni. A re­nnyiben pedig dr. Nagy Mihály kecs­i- keri lakos maga hívna össze főispáni bei­tása végett közgyűlést, a törvényha­­tósz ez ellen előre is tiltakozik, mert a főisti esküjének letétele előtt a törvény- só ban mminemű jogot nem gyakorolhat s­­ így ígyűlést sem hívhat össze. Kimondja­­ azért törvényhatóság, hogy a netalán­­ dr. Egy Mihály által összehívandó köz­gyűl­és a törvényhatóság bizottsági tag­jai rá nem vesznek, sőt a törvényható- I­ság aktban való részvételtől a város­i, tisztviseőt is eltiltja.­­ Kiadja továbbá a közgyűlés, hogy rá a vári székházában létesített főispáni hivatalielyiségeket és lakást dr. Nagy Mihályné rendelkezésére nem bocsátja , és véle iden személyi érintkezést meg­­­­tagad s i város társadalmát is hasonló ,z eljárásra vja fel. Biztosítja egyszersmind ,e a város titokárát, hogy amennyiben az­­ alkotmány énes kormánynyal, vagy a törvénysélül kirendelt főispánnal szem­ben a törvyhatóság alkotmány­védő ha­si tározataiból föifolyólag összeütközések tá­­­­madnának ezekből kifolyólag bármelyik tisztviselő hitalától fölfüggesztetnék, vagy elmozdíttatni azt a város közönsége nemcsak erkesi védelemben, de teljes vagyoni kártaartásban is részesítendi.í fjam.

Next