Vásárhely és Vidéke, 1907. január-június (25. évfolyam, 1-148. szám)

1907-01-01 / 1. szám

1907. január 1 VÁSÁRHELY és VIDÉKE ily körülmények között a nemzeti küzdelem nemcsak, hogy győzelem­mel nem végződött, de a jövő szá­mára fentartott remények is elvesznek. Zichy Jenő gróf temetése.­ ­ Országos részvét mellett temették el vasárnap délután Zichy Jenő grófot a fővárosban. A grófi palota udvara egészen­ megtelt közönséggel, a­melynek soraiban ott voltak W­e­k­e­r­l­e, A­n­d­r­á­s­s­y, Darányi és Pelónyi miniszterek, Dessewffy Aurél gróf főrendiházi elnök, Apponyi Lajos gróf udvarnagy és számos országgyűlési képviselő. A gyászszertartást Zichy Gyula gróf pécsi püspök végezte, a függetlenségi párt nevében pedig Barabás Béla mondott magas szárnyalásu beszédet. A temetőben egy plébános újból be­szentelte a koporsót s az elföldelés után a közönség elborította virágokkal a sirt. Elhunyt államtitkár, Tor­may Béla volt földmivelés­­ügyi államtitkár tegnap délután 68 éves korában meghalt. Vélencipli­ng színtársulatról. — Makó Lajos és a szegediek. — — deczember 31. Azzal a véleménynyel szemben, mely városunk szinügyi bizottságának legutóbbi ülésén kialakult s mely abban talált ki­fejezést, hogy a bizottság javasolta a tanácsnak, miszerint színkörünket a jövő­­gyárára, is Szendrey Mihály aradi színigazgatónak engedje át a másik két pályázó színigazgatóval szemben, a tanács ellentétes álláspontra helyezkedett s mel­lőzve a színügyi bizottság véleményét és javaslatát, a színkört Makó Lajos sze­gedi színigazgatónak engedte át, azzal érvelvén szokatlan és a színügyi bizott­ságot mélyen sértő eljárása mellett, hogy Makónak jobb, szervezettebb és na­gyobb művészi erőkből álló társulata van. Hogy a tanácsnak ez az érvelése meny­nyire nem felel meg a valóságnak s hogy ez az állítás mennyire túlzott, azt egész csomó olyan bírálattal tudnánk igazolni, a­melyek a szegedi lapokban jelentek meg pár év leforgása alatt Makó Lajos színtársulatának működéséről. Ehhez azonban most sem helyünk, sem időnk nincsen, de közönségünk tájékoztatása szempontjából annyival mégis tartozunk, hogy közöljük a „Szép Ilonka“ leg­utóbbi bemutató előadásairól szóló l­e­­sújtó lapvéleményeket, hogy ezekből is fogalmat alkothasson magának a közönség arról a bi­zonyos „művészi magaslatról“, melyen Makó társulata áll. A „Szegedi Napló“ például vasárnapi Számában így ír: „Az előadás ma már életteljesebb volt, mint tegnap, a bemutatón, de a darab megható romantikáját, köl­tészetét nem tudták a sze­replők ezúttal sem kihozni. A bemutatón észlelt lapsusokon nem javított a rendezőség. Szép Ilonka személyesítője ezúttal is bodorított, a mai korban divatos hajviseletetet hasz­nált és ma már párosával hozta a színre a fehér nyulacskákat; a pápa emberének szereplője, Sümegi dön férfi díszétől, a hódító oldalszakáltól most sem vált meg, Mátyás szem­élyesí­­tője pedig bajuszt viselt, holott a ha­gyományok arról mit sem regélnek, hogy Mátyás bajuszt viselt volna. Egyedül Fenyéri Mór korrigálta a ren­dezői tévedést és ma már más ruhá­zatban (bár még most sem megfelelően) játszotta Peterdit. Ám a fiatal óriások, akik csak ezután szerezhet­nek érdemeket, ha tudnak, csökönyösen kitartottak felfogásuk mel­lett és komédiát csináltak a magyar színjátékból. Hát ennyire fegyelmezett a szegedi szín­társulat ? A színészek azt csinálhatnak, a­mit ők akarnak ? Hát hol a ren­dező, a vezető kéz, am­ely felelős a színpadon történ­tekért? És ha van, hát miért nincs? Ugyancsak erről az előadási éi és vasár­napi számában a „Szegedi Híradó“ a következőket mondja : „A szereplők beállítása, az előadás összjátéka, a színészek foglalkoztatása, szóval az újdonság felületes kikészí­tése sok boszúságot okozott. Az előadások sikerét nem lehet a Szabó műhely­ekből és festőtermekből kihozni. Az antitalentum a legszebb fa alatt is antitalentum marad és az analfabéta festői jelmezben is csak ostobaságokat követ el, ha szánalmas vergődésében egy gondos tekintet és egy művészlé­­lek tudása nem irányítja. E­g­y v­a­la­m­­ire való gondos alakítást, sem láttunk ma a színpadon. Együttvéve pedig olyan üres, kap­kodó, levegőtlen „torzsal­­kodást“ mutatott az előadá­s, amely sehogysem illet a bemutató pompás keretéhez. Felhő Rózsi sok­szor eltalálta Szép Ilonka légies, költői alakjának vonásait, de ennek a sze­repnek erős drámai karakterét, finom­ságait és poézisét nem tudta szín­padra hozni. Kisütött parókával játszott és egy idomított házinyúllal. Mondjunk-e többet ? Békefi Mátyás sze­repében szépen énekelt és a megjele­nésével hatott. Egyébb eredményt ő sem ért el. Marziót, ezt a nagy szí­nészi kvalitást követelő műszerepet Iványi játszta és ez a túlságosan nagy feladatokkal foglalkoztatott fiatalember ma ismét nagyot nőtt előttünk: n­a­­gyobb antitalentum volt, mint valaha. Különösen eredeti felfogást mutatott a harmadik felvo­násban, melyet végig négykéz­láb játszott. Krémer a Kántor szerepében recsegő dalaival sem tudott hatást elérni. Bárdos Joli­­ Mátyás menyasszonyának a szerepé­ben é­k­t­e­­lenkedett.“ Nem látjuk egyáltalán semmi szüksé­gét annak, hogy laptársaink ezen véle­ményéhez és bírálatához valamelyes meg­jegyzést fűzzünk a magunk részeiről, mert ezek elég sokat mondólag beszél­nek Makó Lajos szegedi színtársulatának „művészi magaslatiéról s azokról a tu­lajdonságokról, melyekkel a társulat re­n­delkezik, de a­melyeket a vásárló tanács behunyt szemekkel; vé­gült és nézett, a­mi nyilvánosság elé való s a köz­érdeket érinti, de pusztán azért, hogy a közönségnek olcsó szórako­zást nyújtsunk, nem fogjuk keresni a szenzácziót és magánérdekű sze­mélyi természetű ügyek és dolgok­­tárgyalásától tartózkodni fogunk. Lapunk politikai és társadalmi iránya különben ismeretes Ez ala­pon sikerült nekünk városunk közön­ségének s olvasóinknak rokonszenvét a múltban is megnyerni s ez alapon kérjük a jövőre is közönségünk nagy­becsű támogatását. Most pedig isten nevében, hazánk állami önállóságáért s városunk és népünk közjaváért megkezdjük lapunk huszonötödik évfo­lyamát! A „Vásárhely és Vidéke“ szerkesztő­sége nevében: Bp. Endrey Gyula Sidő Lajos főszerkesztő, felelős szerkesztő. Előfizetési feltételek. A „Vásárhely és Vidéke“ politikai napilap, a hely­beli függetlenségi és 48-a­s párt lapja előfizetési díja: helyben házhoz hordva egész évre 8 korona, félévre 4­­korona, negyedévre 2 korona, vidékre postán küldve egész évre 14 korona, félévre 7 korona, negyedévre 3 korona 50 follér. Az előfizetések mielőbbi megújí­tását kérve tisztelettel tudatjuk, hogy helyben előfizetéseket elfogad a K­á­­­d­á­r és Nemes könyvkeres­kedő c­ég és a kiadóhivatal. Régi előfizetőink nyugta ellenében a lap­­kihordóknál is megújíthatják előfize­tésüket. Tisztelettel: A „Vásárhely és Vidéke" kiadóhivatala. Előfizetési felhívás. — Huszonötödik évfolyam. — Lapunk a mai számával huszon­ötödik évfolyamába lép. Az elmúlt huszonnégy év alatt annyira megis­merte már városunk közönsége la­punk politikai és szellemi irányát, hogy felmentve érezzük magunkat attól, hogy az évforduló alkalmából hosszabb programot adjunk. A függetlenségi és 48-as párt or­gánuma voltunk mindig s az mara­dunk a jövőben is. Városunk előbbre haladásáért küzdöttünk és dolgoztunk a múltban s ezért fogunk buzgól­­kodni a jövőben is. Támogattunk minden társadalmi törekvést, mely közjóra irányult s támogatni fogunk a jövőben is. Ez a mi programunk, melynek hü betöltése büszkeségünk volt a múlt­ban s legnemesebb törekvésünket ké­­pezendi a jövőben is. Mint napilap a nap eseményei­nek hü tükrét igyekszünk adni, a nél­kül, hogy szenzáczió keresésből kis dolgot nagyra fújjunk fel, vagy pedig az igazság rovására elferdítsünk. Mindent a nyilvánosság elé hozunk. ÚJDONSÁGOK. A f­üggetlenségi párt értekezlete. — Meghívás. — — deczember 31-én. Kossuth Ferencz, az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke, országos szervezkedésre hívta fel a függetlenségi és 48-as pártot, minél­fogva városunkban a pártszervezési munkálatokat megkezdeni szándékoz­ván, ennek érdekében január hó 6-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor, az iparegyletben pártértekezletet tartunk. Felkérjük azért a pártunkhoz tar­tozó városi törvényhatósági bizottsági tagokat, a központi százas bizottság és a kerületi bizottságok tagjait, nem­különben a szervezkedés iránt ér­deklődő elvtársakat, hogy a fenti időben és helyen tartandó értekezle­tünkön minél nagyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek. De Hazafias tisztelettel; 3 / A pártig /ég. — A bekövetkezett évforduk lkaimé­ból lapunk igen tisztelt elöfizet­ők„ olva­sóinak s általában városunk e r : közön­ségének boldog és megelégelt újéve kívánunk. — A susáni lelkészi kör­t. A fel egyház elnöksége tudomás­ára jut­tatja a hiveknek, hogy az újonnan szervezett ötödik lelkés­zi állomásra megválasztott lelkész, tiszteletes Te­reli Gyula, az egyházt­anács rendel­kezése szerint hivatalija, 1907. január 1-je napján elfoglalja és e naptól kezdve ott lakik paro­hiális körzeté­ben, a Sugár-utczába­n, a Kardos­ig ácsi Kenéz-féle ház­ban; e napon ottani lelkészi szolgá­ltát megkezdi; istentiszteletet vasán­apokon délelőtt és délután, köznapokon csak reggel, de szerdán és csütörtökön téli felol­vasás helyett este is a Klauzál-utczai iskolában fog tartani; végzi a keresz­­teléseket, esketéseket, temetéseket a susáni körzetben és minden egyéb lelkészi szolgálatokat. E körzet belső határait a Csiga-, Gomba- és Ber­­kenye-utczák képezik. Olvasóköri közgyűlések. A szen­tesi utczai IVik olvasó­kör vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését Endrey Gyula elnöklete alatt, mely alkalommal tisztikarát és választmányát követ­kezőképpen alakította meg. Elnök: dr. Endrey Gyula, alelnök: Gre­git­s Bálint, pénztárnok: Hős Pál, könyvtárnok: Bodai János, gond­nok : B­á­n­f­i Gábor, jegyzők: Janáki Gyula és Oláh­ Imre. Választmányi tagok: Bárány­­ János, Bánfi Márton, Bodrogi Bálint Bozsér Albert, Czö­­vek Sámuel, Fejes Sándor, Gál Bá­lint, Hézse Pál, Hézső János, Hódi Márton, Nagy Sándor és Szabó Ta­más; póttagok: Kis Imre és Gy. Molnár István. — A körnek szép könyvtára és 1800 korona házépítési alapja van. — A Kossuth népkör szintén vasárnap délután tartotta újraalakuló­ közgyűlését s megvá­lasztotta tiszteletbeli elnöknek: dr. Endrey Gyula képviselőt, elnök­nek: Mu­si János főgimn.­tanárt, alelnöknek: K. Szabó Józsefet, pénztárn­oknak­­:Vörös Lajost, ellen­őrnek : M. Nagy Imrét, gondnoknak: R­á­c­z Ferenczet, könyvtárnoknak: Nagy Mihályt, jegyzőnek: Orczi Imrét, aljegyzőnek: Ilés Sándort Választmányi tagok lettek: Alb' Sándor, Csáki Péter, Diószegi J' Dura József, Gál Máté, Henrik, Molnár János és Gy. Szabó !­­— A szentesi-utczai­­ kör tegnap délután tart tisztujitó közgyűlését. A 1- nőként egyhangúlag dr. Gyula országgyűlési képvis­tatott neg. Elnök lett: S­z. tanító, alelnök: Kotorma, pénztá­rnok: Szabó Sándor, tárnos: Fehér Sándor, gond. Csa­lódi Pál, I. jegyző: Tur, Sándor, II. jegyző: Gál Bálint. Vá­lasztmányi tagok: Nagy György Bá­lint, Nagy Varga Sándor, Sugár Szabó Pál, Hős Nagy Kálmán, Szél Mihály, Krizán Sándor, Tóth Ferencz, Ke­­lenfi János, Hézső Sándor, Mészáros Gyógy, Tornyai Ferencz, Kenéz Pé­ter. Póttagok: Mucsi Lajos, Tóth Sa­mus.­­ A körnek ez évben 247 koona bevétele volt, melyből kiadá­sai fedezni tudta és különösen a koyvtárát sok hasznos és tanulsá­ga könyvvel gyarapította. Lapunk legközelebbi száma az újévi ünepekre való tekintetekből csak január 2.n, este 6 órakor fog megjelenni. — Egyetemi ifjak mulatsága. A budapesti egyetemi hallgatók vásár­­elvi köre vasárnap este tartotta meg ánczvigalommal egybekötött hang­versenyét a „Fekete Sas emeleti termében, melyen előkelő­­ nagy­számú közönség vett részt. A­ vstélyt Gaál Kálmán, a kör elnöke nyiotta meg egy üdvözlő beszéddel nana pedig Darabos Lajos kántor igé­kért Kun Ferencz zongorákr­­ól. mellett egy medaL «■ a felics igu.a tapsviharra néhány gyönyörű magyát nótát az ő­zép és kellemes hal.­­ Ezután egy remedül sikerült, élik . szám.

Next