Vásárhely és Vidéke, 1909. július-december (27. évfolyam, 146-298. szám)

1909-07-01 / 146. szám

Politikai napilap, a helybeli függetlenségi és 48-as párt lapja. Hm.-Vásárhely, 1901 junius I. csütörtök­­ füzepjelenik naponként délután 4 Már.­­ XXVII évfolyam lífi-ik lapszám. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Előfizetési­ dij helyben, házhoz hordva, egész évre 8 kor., félévre _ . » . . . * _ , . _ „ , _ , 4 kor., negyedévre 2 kor. Vidékre postán küldve egész évre 14 Szent-Antal-utcza 7. — Telefonszem­ 88. Dp. Endrey Gyula. Bibó Lajos. kor., félévre 7 kor., negyedévre 3­50 kor. Egyes szám ára 2 mi. -- ni—Brem I I-IMIT- ■■ r ~~ ■ n■ ■■ !■ imm!■»■■ ■■ i , i ^Z^ZljínI—••----------------1 ' " ~.................... Meghiúsult kiküldetés. Úgy tudjuk, hogy Lukács László ajánlatai, miket mint homo regius tett, abban csú­csosodnak ki, hogy kabinet ala­kíttassák hatvanhetes poli­tikus elnöksége alatt úgy, hogy a belügyi és pénz­ügyi tárczák is hatvan­hetes politikusoknak adassanak. A többi tárczák pe­dig függetlenségi pártiakra bí­zassanak. Természetes dolog, hogy a honvédelmi tárcza, mint­hogy az rendszerint valamely tábornokra szokott bízatni, füg­getlenségi párti tábornokot pe­dig nem igen ismerünk, leg­alább is pártonkívüli embernek jutna. Lukács László ajánlata úgy értelmezi a dolgot, hogy a mi­niszterelnöki, belügyi és pénz­ügyi mi­niszteri állások a mai pártkereteken kívül álló férfiak­kal töltetnének be, vagyis, mint ő mondja, semleges politikusok­kal , de valójában ezek mind az ó-szabadelvű párt táborkará­ból rekrutálódnának, valamint­­hogy maga Lukács László is, a­ki alkalmasint a miniszterelnök­séget és pénzügyminiszterséget venné át, az ó-szabadelvű párt­nak egyik vezető embere­vel és ma is az. Ezek lennének a dolog úgy­nevezett személyi részei. Tárgyi tekintetben az ily for­mán létesítendő kabinetnek az lenne a feladata, hogy megal­kossa a választási reformot, még­pedig föltétlenül az általános, titkos szavazati jog alapján. Arra nézve, hogy mikép lenne a magyar állam magyar jellegé­nek és a magyar államban a magyar nemzet szupremác­iájá­­nak biztosítása megvalósítható, Lukács László programját nem ismerjük. Feladata lenne to­vábbá a létesítendő kabinetnek az állami és ezek közt a kato­nai szükségletek megszerzése, természetesen a függetlenségi párt szavazatával. Az aktuális kérdések, mint amint a bank­ügy is — függőben ha­gyatnának és az új válasz­tási törvény alapján összeülő új parlament számára tartatná­nak fenn. A magunk politikai érzése és felfogása az, hogy ezen az ala­pon a kibontakozási kísérlet alig vezethet eredményre. Kezdettől fogva hirdettük a tisztességes, megnyugtató kibon­takozásnak roppant szükségét; hirdettük annak rendkívüli je­lentőségét, hogy a válasz­tási reformot még ez a parlament alkossa meg, mert ez megszerezheti a nagy reformban magában a nem­zeti érdekek megvédel­­mezésének intézményes biz­tosítékait ; hirdettük, hogy a függetlenségi párt hajlandó ál­dozatokra is a becsületes kibontakozás kedvéért; de mindig nyomatékosan hangsú­lyoztuk, hogy a függetlenségi párt igényeit redukálja ugyan a lehetőségig, de ennek a lehető­ségnek határt szabnak a párt politikai elvei és a párt politi­kai becsületének nagy érdekei. Már a Lukács László-féle kí­sérletezés legelső stádiumának idején megmondtuk, hogy a f­üggetlenségi párt kormányra hí­vásának az a fő feltétele, hogy a kabinetnek világosan függet­lenségi párti karaktere legyen. Soha, pillanatra se képzeltük a függetlenségi karakterű kabine­tet másképen, mint úgy, hogy annak elnöke a függetlenségi párt tagja — a fenforgó körül­mények közt maga a párt ve­zére, Kossuth Ferencz legyen. Úgy képzelhettük a független­ségi kabinetet, hogy abban le­hessen a fő­ségnek bizalmi em­bere, aki lehet hatvanhetes po­litikus; de hogy a függet­lenségi kabinetnek a feje hatvanhetes és pláne an­nak az ó-szabadelvű párt­nak vezető embere le­gyen, amely ellen mi végsőig menő harczot folytattunk s a­mely ellenünk irtózatos küzdel­met vívott, ez képzelhet­et­len volt előttünk mindig. Ilyen fajta megoldásra nem is gondoltunk akkor, amikor arról van szó, hogy a függetlenségi párt, mint parlamenti majoritás bizassék meg a kormányzással. Ismételjük, sohase gondoltunk, nem is gondolhattunk és a függetlenségi pártban senki se gondolhatott arra, hogy kibon­takozás létesülhessen a függetlenségi párttal ó-szabadelvű párti mi­niszterelnök mellett, ósza­­badelvű párti belügyminiszterrel és ó-szabadelvű párti pénzügy­­miniszterrel. Ha még rámutatunk arra, hogy a Lukács László ajánlata nélkülöz tárgyi tekintetben min­den politikai konc­essziót, úgy bízvást mondhatjuk, hogy a füg­getlenségi párt elmehet és alkal­masint el is megy a homo re­­giusszal szemben a köteles ud­variasság legszélső határáig, de a­zt nem hisszük, hogy ajánla­tát elfogadhassa, mert ezt a nemzet előtt nem lehetne be­csületesen megokolni, annyira ellenkeznék a párt jól felfogott érdekeivel. Visszautasított ajánlat — Önálló bank nélkül nincs kibon­takozás. — A függetlenségi párt minden koalícziót visszautasít. — Budapest, június 30. Tegnap délelőtt az intéző­bizott­ság ülésén terjesztette elő K­o­s­s­u­t­h a ,homo regius“ által vele közölt feltételeket. Kossuth megelőzőleg körülbelül 3 óra hosszat tárgyalt Lukács Lászlóval. Az eredmény azonban az, hogy a függetlenségi párttal közölt feltételek tel­jesen elfogadhatatlanok. Lukács propozícziói lényegileg a következők: 1. Függetlenséginek nevezett kor­mány neveztetnék ki, de a minisz­terelnök, belügy- és pénz­ügyminiszter pártonkívüli 67-es lenne. 2. Az általános választói jog megalkotása. 3. Addig a függő kérdések kikap­csolása, a bank kérdésében 3 éves provizórium. A függetlenségi párton Kos­suthon kívül Lukácscsal senki sem tárgyalt. Kossuth fejtette ki Lukács előtt három óráig tartott tanácskozásában a füg­getlenségi párt álláspontját. Tegnap reggel Lukács Justh Gyulát, a képviselőház elnökét is felkereste, de alig félórai diskurzus után Justh határozottan kijelentette Lukács­nak, hogy önálló bank nél­kül nincs senkivel semmi­féle kibontakozás és még csak tárgyalni sem érdemes a kér­dés felett. Lukács még gróf Bat­thyány Tivadart és Holló Lajost kereste fel, de ezektől is, rövid be­szélgetés után, ugyanazt a kijelen­tést hallotta. Kossuth az intéző­bizottság határozatát írásban is közölte L­u­­k­á­c­s c­s­a­l, aki szintén írásban közölte a tegnap előterjesztett dol­gokat Kossuthtal. Azt hisszük, Lukács már leg­közelebb Bécsbe megy, hogy kül­detésének teljes ered­ménytelenségéről beszá­moljon. Jön-e valami újabb fel­tételekkel Lukács, vagy sem, ma még meg nem állapítható, de ismé­telten azon véleményünknek adunk kifejezést, hogy ezen az úton a vál­ság megoldása semmiesetre sem fog sikerülni. Lukács, mint az világosan kitűnt, épp úgy a közös banknak híve, mint más 67-es, vele tehát semmiféle eredményt nem lehet elérni. Az ő dolga is csak olyan kísérlet, mint az eddig tett többi haszontalan és meddő kísérlet, aminek nem volt semmi eredménye. Lukács ajánlatai és a pártértekezlet. Lukács László ajánlatát és az intéző­bizottságnak elutasító állás­pontját Kossuth Ferencz a ma délután tartandó pártértekezlet elé terjeszti,mely az elutasításhoz szintén egyhangúlag hozzá fog járulni. Lukács maga kí­vánja, hogy ajánlatát a független­ségi párt értekezlete tárgyalja; eb­beli kívánsága tehát teljesedésbe fog menni. Minden gazdaságban |-------------------­ Európaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és nélkülözhetetlenek.­­____________A legolcsóbb, a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő „Eredeti Kalmár-rosták“ Ez évi újdonságainkról szives- Ve­ni«n CC T Hódmezővásárhely különleges­kedjék ingyen árjegyzéket kérni ! terménytisztító gépgyár és vasöntöde

Next