Váráshely Népe - Viharsarok, 1949. október-december (6. évfolyam, 228-303. szám)
1949-10-01 / 228. szám
ban és keményebben kell cselekedni, terveinket úgy változtattuk meg, hogy tennivalóinkat, melyeket 1950. végéig akartunk elvégezni, jó félévvel előbbre hoztuk. Mindszentyt ártalmatlanná tettük, az év elején végrehajtottuk a párttisztítást, kisöpörtük a hozzánk befurakodott idegen elemek jelentős részét, szorosabbra foguk a munkás és paraszt szövetséget A honvédségnél a rendőrségen, az állami gépezetbe a demokráciához hű munkás és parasztokat helyeztük el és végül megártottuk a választásokat. Rajk és bűntársai elpanaszolták, hogy minden egyes intézkedésünk a népi demokrácia szempontjából helyes volt, demokráciánk megerősítését szolgálta és egy-egy nagy csapást jelentettek az imperialistákra, Títóékra és magyar bérenceik terveire. Éberségünk felfokozására felbecsülhetetlen szolgálatait jelentett a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának tavaly júniusi határozata. Ez a határozat felrázott bennünket önelégültségünkből és megnyugvásunkból, kell figyelni és ki kell küszöbölni, mint a suttogó propagandát, a kémkedést. És fel kell figyelni nemcsak arra, aki ilyesmit elkövet, hanem arra is, aki támogatja vagy elkeni. A magyar dolgozó nép politikai érettségének bizonyító jele, hogy ezt az összefüggést a Rajk-per nyomán azonnal fel is ismerte. Most az a feladatunk, hogy tanuljunk saját kárunkon Rákényszerített bennünket arra, hogy szakítsunk azzal a munkamódszerrel, mely egyik napról a másikra dolgozott és elvesztette szem elől a szocializmus építésének széles perspektíváit, különösen a szocializmus építését a falun. És külön hálával kell megemlékeznünk nagy tanítónkról, Sztálin elvtársról (Éljen Sztálin! Hoszszantartó taps!), aki azzal, hogy a jugoszláv árulókról kíméletlenül lerántotta a leplet és biztos kézzel mutatott rá a tennivalóra, bennünket is a helyes útra vitt. Nem véletlen, hogy a Tájékoztató Iroda határozatának nyilvánosságra hozatala után öt héttel Rajkot leváltottuk a belügyminisztérimából. Egyszóval, ha kezdetben nem is voltunk eléggé éberek, azután igyekeztünk alapos munkát végezni. A választások május 15-én voltak. Az összeesküvők leleplezése május 16-án kezdődött. A munka, amit ezzel kapcsolatban államvédelmi hatóságunk Péter Gábor (Taps.) elvtárssal az élen végzett, nem volt könnyű, de sikerült felderíteni az ellenség szervezetének, jelentékeny részét, sikerült rávilágítani aljas magyar és nemzetközi terveikre és ráirányítani a magyar és nemzetközi dolgozók figyelmét az amerikai imperialisták és jugoszlávkémeik üzelmeire. Most az a feladatunk, hogy tanuljunk a saját kárunkon, ha már közmondás okos emberének a példájára nem tanultunk. Tanuljuk meg elsősorban az éberség gyakorlását és tanuljuk meg, hogy az éberség nemcsak a Politikai Bizottság, a Pártvezetőség, a Központi Ellenőrző Bizottság, vagy az államvédelmi hatóságok ügye, hanem az egész Párté. Legyen éber Pártunk minden szervezete, minden funkcionáriusa, minden tagja és ezen túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép. Figyeljünk fel a legkisebb ellenséges tervre. A hibák mögött keresse meg és találja meg mindenki az ellenség kezét. Az éberséggel kapcsolatban tudni kell, hogy milyen réseken át tud behatolni az ellenség hozzánk. Milyen módszerekkel altatja el az éberségünket,az önelégültség, mely nem akarja a hibát észrevenni, a személyi kultusz, az önkritika iránya, mind az éberség elaltatását jelenti. Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége, mert nem veszi észre, ha az ellenség a sovinizmus, intifasizmus fegyverét használja, ha az ellenség a dolgunkat úgy befolyásolja, hogy a ■égi reakciós világból bennük maradt szocialistaellenes ösztölökkel az egyéni haszonlesésre, intési nyereményre apellál. Nemcsak a politika terén legyen éber a kommunista, hanem a termelés frontján is. Értse meg, hogy a hanyagság, rossz munka, a sok selejt, anyagpocsékolás, sok géptörés, a rossz minőség, bércsalás, OTI csalás, nemcsak gazdaságilag árt demokráciánknak, a dolgozó népnek, hanem politikai jelentősége is van. Mindez politikai akció is, melyre ugyanúgy fel Hiba Tolnst azt hnni, hogy Rajkékkal felssánoltak as •líraiig is érvelt Száz és száz üzemből, műhelyből kaptuk azt a határozatot, hogy Rajikék árulására több termeléssel, több munkával felelnek. (Viharos taps.) Ezt üzenik a gyárak, azt üzeni a falu, mely a maga részéről a termés jó beadásával, a vetés jó elvégzésével felelt az árulóknak. Amikor örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Rajk-banda ügye felrázta és éberré tette a magyar dolgozó népet, ugyanakkor meg kell mondani, hogy hiba volna azt hinni, hogy Rajkék leleplezésével felszámoltuk és teljesen eltávolítottuk az ellenség szerveit. Ma már tudjuk, hogy az ellenség kémhálózatát évtizedekig építette ki. Nem valószínű, hogy mit ők annyi esztendőn át felépítettek, mi néhány hónap alatt meg tudjukszüntetni. Van elég tapasztalatunk és tudjuk, hogy az ördög nem alszik, az ellenség újra kezdi, újabb kémeket fog beküldeni hozzánk. Úgy vagyunk mi ezzel, mint a mesebeli hétfejű sárkánnyal, melynek ha fejét levágták, másik nőtt helyette. Azonkívül a meséből is tudjuk, hogy eddig minden sárkányt előbb vagy utóbb elpusztítottak. Ha éberek leszünk, el fogjuk pusztítani az imperialisták kémeit is. Mindenesetre elmondhatjuk a régi közmondással, hogy kár, haszonnal jár. Rajk és áruló bandája nagy károkat okozott, de nagy a lecke is, mellyel megtanít bennünket arra, hogy éberen és sikerrel folytathassuk minden szakaszon a szocializmus építését. Az egész világ munkásmozgalma levonta Rajk-ügy tanulságait. A Rajk-ügy felszámolása olyan tapasztalatokkal gazdagított bennünket, amellyel eddig nem rendelkeztünk. Érettebbé, magabiztosabbá tette a Pártot és az egész magyar demokráciát. Végeredményben az ellenség kezdeti sikereit visszájám fordítottuk és egy veszélyes csatát győzelmesen vívunk meg. (Hatalmas éljenzés. Éljen a Párt! Éljen Rákosi!) A Rajk-ügy tanulságait nemcsak mi vontuk le, de az egész világ munkásmozgtalma. Az öszszeesküvők leleplezésének fényében kiderült, hogy, az amerikai imperialisták és jugoszláv bérenceik az összes népi demokráciákban mienkhez hasonló alljas terveket szőttek. Rajk, Pálffy, Brankov leleplezték ezeket a terveket. Leleplezték benne a katolikus reakció és a Vatikán külön szerepét, melyet Magyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelországban játszott a demokráciák megdöntésére. Brankov elmondotta, hogy Rankovics korholta őt azért, mert Magyarországon nem megy olyan jól az összeesküvés munkája, mint Csehszlovákiában. Rajk felfedte, hogy Bulgária, Albánia, Románia, Lengyelország népellenes elemei összeköttetésben állt Tito bandájával. Tervükben az is szerepelt, hogy a magyar kommunista vezetők meggyilkolásával és a Tito beavatkozásával egyidejűleg zavargásokat terveztek, hogy a népi demokráciák segítségünkre ne jöhessenek. Kiderült a per folyamán, hogy az összes Kommunista Pártokban a jugoszláv árulók segítségével romboló kémtevékenység folyik. A magyar kémbatoda leleplezése nemcsak általános tanulság a többi országok kommmuninista pártjai számára,, hanem az általunk felgöngyölít összeesküvés más országokban átnyúló szálai segítenek abban, hogy ott is felfedjék és ártalmatlanná tegyék az amerikai és egyéb imperialisták és a jugoszláv provokálók kémed.11. De talán rajtunk kívül a legnagyobb tanulságot a sokat szenvedett és most is szenvedő jugoszláv dolgozó nép vonhatja le az összeesküvés felszámolásából. A jugoszláv dolgozó faép, elsősorban a jugoszláv kommunisták és patrióták most láthatják lemeztelenítve és leleplezve eddigi vezetőiket. Belekint nyerhettek Tiltó úgynnevetet „láng. aszü“ tervébe, kmnyet saját munkás népe bocsápásával dolgozott ki. E felismerés segíteni fogja, a jugoszláv kommunistákat, az egész jugoszláv dolgozó népet abban, hogy jelenlegi szörnyű helyzetéből megkeressék és megtalálják a kivezetőkrt. A jugoszláv nép a mi szövetségesünk marad Mi tudjuk, hogy nem olyankönnyű ezt a felismerést rövid idő alatt elsajátítani és levonni belőle a megfelelő következtetéseket. Mi tudjuk, hogy ez a banda, amely Jugoszláviában ma a hatalmat tartja kezében, minden hájjal megkent, mindenre elszánt gazemberekből áll, akik mint Rankovics cinikusan bevallotta, sóikat tanultak a Gestapótól Ez a banda nagy tökéletességgel megtanulta annak, a tudományát, hogy kell megzavarni a dolgozó nép tisztánlátását. Most, amikor lelepleztük őket, amikor a Rajk-perrel mintegy fényszóróval világították meg minden aljasságukat, igyekeznek a jugoszláv népben soviniszta, nacionalista szellemet kelteni, azt a benyomást akarják kelteni,, hogy mi nem őket, az árulókat támadjuk, hanem a jugoszláv népet és a jugoszlávok hősi szabadságharcát. Amikor még nem voltak leleplezve, amerikai gazdáink követeléseinek megfelelően mindenütt megkülönböztetett helyet követeltek maguknak. Most, hogy lelepleztük őket, elkezdik hangoztatni, hogy Jugoszlávia egyenjogúságát támadjuk, elnyomjuk a kis Jugoszláviát. Nekünk nem nehéz ezt leleplezni. Mi, mint szomszéd nép, nagyon jól ismerjük a hősi szabadságharcokban, megedzsett, hazáját szerető dolgozó jugoszláv népet. Ez a nép a mi szövetségesünk marad, Tito és bandájának minden árulása dacára. Mi változatlanul nagyra becsüljük azt a szabadságharcot, melyet Jugoszlávia népei Hitler és Mussolini ellen folytattak. Tudjuk, hogy a jugoszláv dolgozó nép zöme ma is a béketáborral a szociálismást építő nagy Szovjetunióval, a népi demokráciákkal (éljen Sztálin, éljen Rákosi) a kínai és görög szabadságharcosokkal érez. Mi jól felfigyeltünk, amikor a Gestapo ügynök Rankovics panaszkodva magyarázta Rajknak, hogy Tito és cinkosaiknak meglepetésére meg kellett állapítaniok, hogy a régen folytatott aljas és kétszínű szovjetellenes profi is meg voltunk döbbenve, amikor rájöttünk, hogy Rajk 18 éves úgynevezett ,,munkásmozgalmi múltja“ a spanyol szabadságharc idején is a mozgalomba lépésének első napjától rendőrspicli volt, de a jugoszláv kommunisták velünk együtt aztis tudják, hogy a munkásmozgalom története nem egy ilyen példát mutat fel. A szocialista mozgalom kezdetén Németországban a flassalseánusokat egy Schweitzer nevű kém vezette, akit a munkások elsők között paganda dacára jugoszláv dolgozó népben, milyen mélyen gyökerezik a szeretet és tisztelét, a felszabadító Szovjetunió és nagy zenére, Sztálin iránt. Emiatt Titóék kénytelenek voltak bonyolult és megtévesztő taktikát, ahogy Rankovics mondotta, „lángeszű tervet“ kidolgozni arra, hogy Jugoszlávia népét becsapják és a mélyen gyökerező érzelmeket megváltoztassák. Mi megértjük a jugoszláv hazafiak, jugoszláv kommunisták megdöbbenését, amikor rájönnek, hogy vezetőik jelentékeny része Titóval az élen régi imperialista ügynök, vagy rendőrspicli, aki a vitág minden kémszervezetének a kezén megfordult, küldtek parlamentbe, aki nagyon sok munkásnak a kedvence volt, akiről Bebel hiába állította, hogy rendőrspicli, nem hitték el neki. EZ a 60-as évek végén volt. Nagy pompával kísérték el a munkások a temetőbe, de Bebel megmondotta, hogy bár semmi bizonyítékom nincs, biztos vagyok benne, hogy kém volt és előbb, vagy utóbb a bizonyítékok is elő fognak kerülni még ha a halála, után is. Valóban Bebel 1913-ban meghalt, 1918-ban kinyitották a császári Á aask£sdieis:a 1 9a számtalan példája irattárakat és megtalálták Big.Smarck kémének nyugtáit al sokezer tallérról, amit működéséért kapott. Gondoljanak a jugoszláv elvtársak a Bolsevik Párt történetében Malinovszkij esetére. Malinovszkij, ez olyan tehetsséges munkás volt, hogy a Bolsevik Párt Központi Vezetőségének tagja és a Pravda szerkesztőségének tagja lett, mint ilyen, az országgyűlésbe is megválasztották. Annyira meg tudta téveszteni az elvtársakat, hogy amikor 1915-ben felmerült a gyanú ellene, a pártvezetők sem hitték el. Az 1917-es forradalom idején, amikor kinyitották a cári rendőrség titkos irattárát, ott megtalálták Malinovszkij bűneinek összes bizonyítékait, minek alapján 1918-ban kivégezték. Is jugoszláv kommunisták tanuljanak saját pártjuk történetéből Gondoljanak a jugoszláv elvtársak a kommunista pártok tapasztalataira, ahol vezető kommunistákról utólag kiderült, hogy az ellenség szolgálatában álltak és tanuljanak elsősorban a saját pártjuknak, a Jugoszláv Kommunista Pártnak a történetéből. A jugoszláv pártban csakúgy, mint nálunk, nem egyszer előfordult, hogy a jugoszláv nép árulói, vagy a jugoszláv rendőrség emberei kerítették kezükbe a párt vezetőségét. Gondoljanak! Sima, Markovicsra és a leleplezett Gorkicsra, Militicsre és az elleplezett spiclikre. Gondoljanak arra, hogy 1944-ben az internálótáborokból a Gestapo 150 olyan ügynököt és kémet küldött Jugoszláviába, akiknek zöme ma ott él, mint miniszter, vagy követ, a jelenlegi jugoszláv vezetők körében. Gondoljanak arra, hogy nemcsak Mrazovics, Latinovics svájci, Cimul londoni, Rob Anton magyarországi tövetségi tisztviselők voltak kémek, hanem Tito, Rankovics, Gyilasz és a többiek. Vizsgálják meg a jugoszláv elvtársak a maguk tapasztalatai alapján és arra a meggyőződésre jutnak, hogy Titóék szándékosain tizedelték meg áruló tervükkel a legjobb proletár elvtársa, Itat, a Jugoszláv Kommunista Párt veteránjait. Ellenőrizzék Polivoda repülő leleleplezéseit, aki a jugoszláv felszabad Lőhiaic első napjától kezdve ott küzdött az első sorokban, aki megállapítja, hogy Titó és bandája a szabadságharc első napjától kezdve fékezte a jugoszláv szabadságharcosok lendületét. Tito és áruló klikkje a háború alatttt szándékosan nem egyszer nyitt árulással a jugoszláv hősök ezreit ,küldték olyan helyzetbe, ahol a németek tömegmészárlást végezhettek köztük. Nem kétséges, hogy ahogy Rajk bandájának kezéhez a magyar munkásmozgalom legjobbjainak vére tapad. Ugyanúgytapad Jugoszláviában Titó és bandájához. Jugoszláviában ma is a 10 év előtti helyzet áll fenn A jugoszláv munkás, a jugoszláv kommunista, akit igyekeztek megtéveszteni, megzavarodva állt az esettel szemben, nézzen körül az országban s meglepetéssel fog rádöbbenni, hogy ma Tito bandájának uralma alatt, csakúgy, mint 10 évvel ezelőtt Jugoszlávia államhatalma a kommunisták a szocializmust építő országok és elsősorban a Szovjetunió ellen dolgozik. A Bolsevik Párt lapját, a Pravdát! Ugyanúgy nem lehet olvasni, mint 10 évvel ezelőtt. A nemzetközi kommunista mozgalom vezetőit Titóék . (Folytatása a 6. oldalon.)