Vásárhelyi Ellenzék, 1904. március (1. évfolyam, 1-22. szám)

1904-03-06 / 1. szám

C, I. évfolyam 1. szám. Hódmező-Vásárhely, *1904. vasárnap, márczius 6. ~ 1 krajczár (2 fillér). VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR: Helyben házhoz hordva félévre 4 kor., negyedévre 2 kor. Vidéken postán küldve félévre 7 kor., negyedévre 3­50 kor. FÜGGETLEN NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, H.-M.-Vásárhely, Andrássy­ utcza 33. ^ Megjelenik minden nap, fontos alkalommal hétfőn is. HIRDETÉSEK megállapított diszabás szerint vétetnek fel. Főbb czikkeink: Az uj lap. Tisza benyújtja indítványát. A tiszti fizetésekről. A dombszögi gyilkosság. Nádasi nem jön. A vásárhelyi sziget titkai. Az uj lap. Hunvásárhely, 1904 márc. 5. Ellenzék c íme a program . 1 Ez a fogalom, ez a cím jelezte a tavasz jegyében, a szabadság szent havá­ban életre hivott újság irányát, el­vét, hitét, célját és meggyőződését. Ellenzék lesz a szó radikális ér­telmében. Őszinte, egyenes, férfia­san bátor, de mindig és mindenben objektív. Ellenzék lesz, mert az ellenzék hivatása az ellenőrzés, új eszmék, új tervek, új gondolatok életrehívása, megérlelése, megizmosítása és ki­építése. Ellenzék lesz, mert az érdekek ezerféle szálaival átszőtt köztevé­­kenységek ellenőrzést követelnek s mert a közéleti mérkőzések fegy­vertárában a gyors, éles, villámló penge volt mindenha a legradikáli­sabb operatív eszköz. A bajok eredetét, forrását kutat­juk s ha jelezzük, hogy kifejezetten és kizárólag a nagy, jogos és indo­kolt közérdek vezeti a tollunkat, már megígértük azt is, hogy a sze­mélyeskedés és személyi harc nem lesz a kenyerünk. A sajtó mint orgánum legyen erő és objektivitás, mint hírforrás, le­gyen megbízható, sőt mindenek fe­lett igaz tükre a közönséget való­sággal is érdeklő eseményeknek. A személyek csak mint a köz­tevékenységek alanyai kerülhetnek a sajtó jogos kritikája és a köz­vélemény ítélőszéke elé; a sajtó hivatása, célja és természete me­rőben kizárván a személyi kultuszt avagy a személyi harcot. Hangsúlyozzuk, hogy ez az újság kifejezetten és szinte ideálisan helyi újság lesz. Első­sorban is a helyi közéleti, közigazgatási, társadalmi, gazdasági, kereskedelmi és egyesü­leti kérdésekkel foglalkozik, de röviden, áttekinthető és világos for­mában, megtalálja e hasábokon az országos érdekű események hű és eredeti krónikáját is az olvasó. A közigazgatási ügyek beható és tárgyilagos méltatásán, a társadalmi akciók hű regisztrálásán és a köz­gazdasági ügyek szakszerű taglalá­sán kívül elsőrangú kötelességét keresi a szerkesztőség a munkáskér­dések nyilvántartásában, a munkások jogos érdekeinek és igényeinek bátor és férfias megvédelmezésében. Modern, gyors és egészséges ri­portot ad ez a lap s ha a közér­dekű események hű regisztrálása mellett terünk lesz irodalmi dolgo­zatok közlésére is, színvonalon álló, értékes és tartalmas dolgok találnak csak helyet hasábjainkon. Programmból ennyi is elég. Ki­bontottuk a zászlót, tavasz jegyé­ben, győzelem reményében, mun­kára edzett karral és szívvel s mi­után harsogó, ékes első cikk hiá­nyában csak így, egyszerű, rövid, hétköznapi szürkeséggel megrajzol­tuk a célt és az utat, szívesen üd­vözölve Hódmezővásárhely polgár­ságának egész egyetemét, hozzá­kezdünk a munkához! A szerkesztőség. A­mi a póttartalék helyzetét illeti, a védtörvény 5. szakasza szerint ez a háború idejében keletkező fogya­tékok pótlására szolgál. Nagyon ter­mészetesen előbb csak a tartalékot hívnák be és csak azután a póttar­talékot és ezt is csak a szükség és az évsor szerint. De ha a mozgósított csapatoknál pl. betegség vagy más ok miatt rendkívüli hiány van, a behívás a mozgósítással egy időben történhet. Hiszen a három első osztályt béke idejében is be lehet hívni, ha rend­kívüli szükség igényli! Nagyon természetes, hogy ha pl. most menne végbe a mozgósítás, a­mikor az obstrukció miatt egy évi hézag van, ezt nyomban a póttar­talékkal kellene végleg betölteni. Mozgósítási hírek: így tavasz ele­jén rendesen bejárják a sajtót a­­balkáni kérdéssel kapcsolatos moz­gósítási rémhírek. Érdekes szerkesz­tői üzenetet olvastunk e kérdést illetőleg a jól értesült „Az Újság­­pénteki számában. Közreadjuk: A mozgósításról szóló rémhíreket csak imént hazudtoltuk meg. A mos­tani feszült helyzetben messze előre látni ugyan semmit sem lehet, de mozgósítási és Szaloniki felé való előnyomulási szándék most nincsen. Inkább csak az obstrukció taktikája volt a rémhírek terjesztése, világo­san azzal a szándékkal, hogy legyen népszerű vita­anyag bő készletben. ■ A közigazgatási hatóságoknál tett, egyes rendelkezések semmit sem bizo­nyítanak. Az ország katonai készült-­­sége ezeket mindig megkívánja. Előfordulnak azok más esztendőben is, de akkor senki sem csinált belő­lük „kázust“. Ha most valamivel több is történik, mint máskor, azt a külföldi mozgolódások eléggé indo­kolják. „Jobb félni, mint megijedni.“ Országgyűlés. — Express tudósítás. — Szombat, 1904 márc. 5. Tisza benyújtja indítványát. Még az izgalom feszülésének is van határa. Ha a várakozás, az aggodalom, a szenvedélyes fölindulás elérte a tető­pontját, akkor természetszerűleg beáll valami ernyedés. S csak az indító okok­tól függ, vájjon ez a halotti takarója a felháborodásnak vagy­ csak perc­nyi szünet, amely után a harag, a fel­háborodás tűzhányója elemi erővel tör ki s elsöpri mindazt, ami az útjába áll. Tisza indítványát ma felolvasták. * Az ülést Perczel Dezső elnök három­negyed tizenegy óra körül nyitotta meg. Halotti csend volt a teremben, amikor a jegyzőkönyv hitelesítése után a kö­vetkezőket mondta: — Szombat lévén, felolvasom az in­dítvány- és az interpelációs könyvet. Hertelendy László száraz hangon kezdte darálni: — Jelentem, hogy indítványköny­­vemben csak Tisza István miniszterel­nöknek bejegyzése van a házszabályok ideiglenes módosításáról. Holló Lajos felállott: — Várjon az elnöknek benyújtották Írásban az indítványt ? — Igen! — válaszolta Perczel. — Akkor kérjük felolvastatni! Nagy zavar támadt az elnöki emel­vényen. Pár palanatnyi habozás után az elnök újból megszólal: — Az indítványt a szobában feledtem. Két percre felfüggesztem az ülést, amig elhozom az indítványt. * S azután Endrey Gyula jegyzővel el is ment érte. Perczel Dezső csakugyan hozta is az indítványt, amit Hertelendy László ol­vasott fel. Az így hangzik : Indítvány. Tekintve, hogy a jelenleg érvényben álló házszabályok a képviselőház egy,, része által rendszeresen űzött obstruk­ció által előidézett változott helyzetben céljuknak többé meg nem felelnek és azok további fentartása a nemzet legszen­tebb érdekeit és magát az alkotmányt is végveszélylyel fenyegeti, minélfogva a kö­vetkező indítványt adom be: Határozza el a Ház, miszerint az 1903. és 1904. év indemnitási, költség­­vetési és ujoncmegajánlási, valamint az újonclétszám változatlan megállapí­tására vonatkozó javaslatok, továbbá az ország pénzügyi és közgazdasági viszonyainak egy évnél hosszabb időre nem terjedhető ideiglenes rendezését célzó törvényjavaslatok és a megalko­tandó új házszabálynak, mely azonban a törvényjavaslatok érdemleges tárgya­lására vonatkozólag a klotárt nem hoz­hatja be, letárgyalásának tartamára, de legfeljebb e­gy évig terjedő hatálylyal a létező házszabályok akként egészíttetnek ki, illetve módosíttatnak, hogy az elnöki előterjesztés és az előzetes tárgyalás után a Ház legfeljebb két szónok meghall­gatása után, egyszerű szavazással dönt. Az egyes javaslatok tárgyalásának meg­kezdésekor, vagy annak folyamán ötven képviselő javaslatára egyszerű szava­zással dönthet a vita bezárása felett. (Felkiáltások: Gyalázat!) A Ház így vita nélkül, egyszerű szavazással meg­határozza a szavazás idejét, melynek letelte után további tárgyalásnak helye nincs. Végre, amennyiben rendzavarás, va­lamint az elnök elleni engedetlenség egyéb eseteiben azonnali intézkedés szüksége forogna fenn, az elnök ezt vagy azokat, aki vagy akik a rendza­varást vagy engedetlenséget folytatják, az ülésből kitiltja. (Nagy zaj és moz­gás a bal- és szélsőbaloldalon.) Rakovszky István: No ez gazság! (Felkiáltások jobbfelől: Rendre : Fel­kiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: De úgy van, gazság!) Holló Lajos: Kimutatja a foga fe­hérét. (Úgy van ( Úgy van! balfelől.) Hertelendy László jegyző (olvassa) •. . . . s ezen határozatát, valamint a Háznak a mentelmi bizottság javaslata alapján hozott kizárási határozatait fo­ganatosítani tartozik, egyúttal az ügyet a mentelmi bizottsághoz teszi át. Beadja: Tisza István. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobbolda­lon. Nagy zaj a bal- és szélsőbalolda­­lon.) Idáig tartott az indítvány. A jobb­oldal alig helyeselt, de az ellenzék sem szabadította fel a felindulást. Legizga­­tottabban a néppárt viselkedett. Rakovszky István folyton közbeszó­­lásokkal kisérte a jegyző felolvasását : — Gazság ! Ezt nem tűrhetni! Majd a végén egyszerre Szederké­nyiéi felé fordult: — Kérjetek a zárt ülést! Molnár apát is segített neki, de Sze­derkényiék ezúttal mást gondoltak. Vagy nem voltak elegen, így a zárt ülés ezúttal elmaradt. Ezek után felolvastatták az i­nterpel­­lációk és a Ház megejtette bi­zottságok választását. Végül Okolicsá­­nyi László az uji.no.megajánlási vitához mondotta el zárbeszédét.

Next