Vásárhelyi Ellenzék, 1904. március (1. évfolyam, 1-22. szám)
1904-03-06 / 1. szám
C, I. évfolyam 1. szám. Hódmező-Vásárhely, *1904. vasárnap, márczius 6. ~ 1 krajczár (2 fillér). VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR: Helyben házhoz hordva félévre 4 kor., negyedévre 2 kor. Vidéken postán küldve félévre 7 kor., negyedévre 350 kor. FÜGGETLEN NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, H.-M.-Vásárhely, Andrássy utcza 33. ^ Megjelenik minden nap, fontos alkalommal hétfőn is. HIRDETÉSEK megállapított diszabás szerint vétetnek fel. Főbb czikkeink: Az uj lap. Tisza benyújtja indítványát. A tiszti fizetésekről. A dombszögi gyilkosság. Nádasi nem jön. A vásárhelyi sziget titkai. Az uj lap. Hunvásárhely, 1904 márc. 5. Ellenzék c íme a program . 1 Ez a fogalom, ez a cím jelezte a tavasz jegyében, a szabadság szent havában életre hivott újság irányát, elvét, hitét, célját és meggyőződését. Ellenzék lesz a szó radikális értelmében. Őszinte, egyenes, férfiasan bátor, de mindig és mindenben objektív. Ellenzék lesz, mert az ellenzék hivatása az ellenőrzés, új eszmék, új tervek, új gondolatok életrehívása, megérlelése, megizmosítása és kiépítése. Ellenzék lesz, mert az érdekek ezerféle szálaival átszőtt köztevékenységek ellenőrzést követelnek s mert a közéleti mérkőzések fegyvertárában a gyors, éles, villámló penge volt mindenha a legradikálisabb operatív eszköz. A bajok eredetét, forrását kutatjuk s ha jelezzük, hogy kifejezetten és kizárólag a nagy, jogos és indokolt közérdek vezeti a tollunkat, már megígértük azt is, hogy a személyeskedés és személyi harc nem lesz a kenyerünk. A sajtó mint orgánum legyen erő és objektivitás, mint hírforrás, legyen megbízható, sőt mindenek felett igaz tükre a közönséget valósággal is érdeklő eseményeknek. A személyek csak mint a köztevékenységek alanyai kerülhetnek a sajtó jogos kritikája és a közvélemény ítélőszéke elé; a sajtó hivatása, célja és természete merőben kizárván a személyi kultuszt avagy a személyi harcot. Hangsúlyozzuk, hogy ez az újság kifejezetten és szinte ideálisan helyi újság lesz. Elsősorban is a helyi közéleti, közigazgatási, társadalmi, gazdasági, kereskedelmi és egyesületi kérdésekkel foglalkozik, de röviden, áttekinthető és világos formában, megtalálja e hasábokon az országos érdekű események hű és eredeti krónikáját is az olvasó. A közigazgatási ügyek beható és tárgyilagos méltatásán, a társadalmi akciók hű regisztrálásán és a közgazdasági ügyek szakszerű taglalásán kívül elsőrangú kötelességét keresi a szerkesztőség a munkáskérdések nyilvántartásában, a munkások jogos érdekeinek és igényeinek bátor és férfias megvédelmezésében. Modern, gyors és egészséges riportot ad ez a lap s ha a közérdekű események hű regisztrálása mellett terünk lesz irodalmi dolgozatok közlésére is, színvonalon álló, értékes és tartalmas dolgok találnak csak helyet hasábjainkon. Programmból ennyi is elég. Kibontottuk a zászlót, tavasz jegyében, győzelem reményében, munkára edzett karral és szívvel s miután harsogó, ékes első cikk hiányában csak így, egyszerű, rövid, hétköznapi szürkeséggel megrajzoltuk a célt és az utat, szívesen üdvözölve Hódmezővásárhely polgárságának egész egyetemét, hozzákezdünk a munkához! A szerkesztőség. Ami a póttartalék helyzetét illeti, a védtörvény 5. szakasza szerint ez a háború idejében keletkező fogyatékok pótlására szolgál. Nagyon természetesen előbb csak a tartalékot hívnák be és csak azután a póttartalékot és ezt is csak a szükség és az évsor szerint. De ha a mozgósított csapatoknál pl. betegség vagy más ok miatt rendkívüli hiány van, a behívás a mozgósítással egy időben történhet. Hiszen a három első osztályt béke idejében is be lehet hívni, ha rendkívüli szükség igényli! Nagyon természetes, hogy ha pl. most menne végbe a mozgósítás, amikor az obstrukció miatt egy évi hézag van, ezt nyomban a póttartalékkal kellene végleg betölteni. Mozgósítási hírek: így tavasz elején rendesen bejárják a sajtót abalkáni kérdéssel kapcsolatos mozgósítási rémhírek. Érdekes szerkesztői üzenetet olvastunk e kérdést illetőleg a jól értesült „Az Újságpénteki számában. Közreadjuk: A mozgósításról szóló rémhíreket csak imént hazudtoltuk meg. A mostani feszült helyzetben messze előre látni ugyan semmit sem lehet, de mozgósítási és Szaloniki felé való előnyomulási szándék most nincsen. Inkább csak az obstrukció taktikája volt a rémhírek terjesztése, világosan azzal a szándékkal, hogy legyen népszerű vitaanyag bő készletben. ■ A közigazgatási hatóságoknál tett, egyes rendelkezések semmit sem bizonyítanak. Az ország katonai készült-sége ezeket mindig megkívánja. Előfordulnak azok más esztendőben is, de akkor senki sem csinált belőlük „kázust“. Ha most valamivel több is történik, mint máskor, azt a külföldi mozgolódások eléggé indokolják. „Jobb félni, mint megijedni.“ Országgyűlés. — Express tudósítás. — Szombat, 1904 márc. 5. Tisza benyújtja indítványát. Még az izgalom feszülésének is van határa. Ha a várakozás, az aggodalom, a szenvedélyes fölindulás elérte a tetőpontját, akkor természetszerűleg beáll valami ernyedés. S csak az indító okoktól függ, vájjon ez a halotti takarója a felháborodásnak vagy csak percnyi szünet, amely után a harag, a felháborodás tűzhányója elemi erővel tör ki s elsöpri mindazt, ami az útjába áll. Tisza indítványát ma felolvasták. * Az ülést Perczel Dezső elnök háromnegyed tizenegy óra körül nyitotta meg. Halotti csend volt a teremben, amikor a jegyzőkönyv hitelesítése után a következőket mondta: — Szombat lévén, felolvasom az indítvány- és az interpelációs könyvet. Hertelendy László száraz hangon kezdte darálni: — Jelentem, hogy indítványkönyvemben csak Tisza István miniszterelnöknek bejegyzése van a házszabályok ideiglenes módosításáról. Holló Lajos felállott: — Várjon az elnöknek benyújtották Írásban az indítványt ? — Igen! — válaszolta Perczel. — Akkor kérjük felolvastatni! Nagy zavar támadt az elnöki emelvényen. Pár palanatnyi habozás után az elnök újból megszólal: — Az indítványt a szobában feledtem. Két percre felfüggesztem az ülést, amig elhozom az indítványt. * S azután Endrey Gyula jegyzővel el is ment érte. Perczel Dezső csakugyan hozta is az indítványt, amit Hertelendy László olvasott fel. Az így hangzik : Indítvány. Tekintve, hogy a jelenleg érvényben álló házszabályok a képviselőház egy,, része által rendszeresen űzött obstrukció által előidézett változott helyzetben céljuknak többé meg nem felelnek és azok további fentartása a nemzet legszentebb érdekeit és magát az alkotmányt is végveszélylyel fenyegeti, minélfogva a következő indítványt adom be: Határozza el a Ház, miszerint az 1903. és 1904. év indemnitási, költségvetési és ujoncmegajánlási, valamint az újonclétszám változatlan megállapítására vonatkozó javaslatok, továbbá az ország pénzügyi és közgazdasági viszonyainak egy évnél hosszabb időre nem terjedhető ideiglenes rendezését célzó törvényjavaslatok és a megalkotandó új házszabálynak, mely azonban a törvényjavaslatok érdemleges tárgyalására vonatkozólag a klotárt nem hozhatja be, letárgyalásának tartamára, de legfeljebb egy évig terjedő hatálylyal a létező házszabályok akként egészíttetnek ki, illetve módosíttatnak, hogy az elnöki előterjesztés és az előzetes tárgyalás után a Ház legfeljebb két szónok meghallgatása után, egyszerű szavazással dönt. Az egyes javaslatok tárgyalásának megkezdésekor, vagy annak folyamán ötven képviselő javaslatára egyszerű szavazással dönthet a vita bezárása felett. (Felkiáltások: Gyalázat!) A Ház így vita nélkül, egyszerű szavazással meghatározza a szavazás idejét, melynek letelte után további tárgyalásnak helye nincs. Végre, amennyiben rendzavarás, valamint az elnök elleni engedetlenség egyéb eseteiben azonnali intézkedés szüksége forogna fenn, az elnök ezt vagy azokat, aki vagy akik a rendzavarást vagy engedetlenséget folytatják, az ülésből kitiltja. (Nagy zaj és mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Rakovszky István: No ez gazság! (Felkiáltások jobbfelől: Rendre : Felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: De úgy van, gazság!) Holló Lajos: Kimutatja a foga fehérét. (Úgy van ( Úgy van! balfelől.) Hertelendy László jegyző (olvassa) •. . . . s ezen határozatát, valamint a Háznak a mentelmi bizottság javaslata alapján hozott kizárási határozatait foganatosítani tartozik, egyúttal az ügyet a mentelmi bizottsághoz teszi át. Beadja: Tisza István. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Idáig tartott az indítvány. A jobboldal alig helyeselt, de az ellenzék sem szabadította fel a felindulást. Legizgatottabban a néppárt viselkedett. Rakovszky István folyton közbeszólásokkal kisérte a jegyző felolvasását : — Gazság ! Ezt nem tűrhetni! Majd a végén egyszerre Szederkényiéi felé fordult: — Kérjetek a zárt ülést! Molnár apát is segített neki, de Szederkényiék ezúttal mást gondoltak. Vagy nem voltak elegen, így a zárt ülés ezúttal elmaradt. Ezek után felolvastatták az interpellációk és a Ház megejtette bizottságok választását. Végül Okolicsányi László az uji.no.megajánlási vitához mondotta el zárbeszédét.