Vásárhelyi Ellenzék, 1904. április (1. évfolyam, 23-47. szám)
1904-04-01 / 23. szám
1904 április 1. maximum majdnem változatlan raaolt. Európa nyugati felében az idő sapadékos, szeles lett, mig keleten záraz maradt. A hőmérséklet többyire keveset sülyedt. Hazánkban 7 idő felhősebb és a nyugati réteken csapadékos lett. Helyenként lénk délkeleti szelek uralkodnak s a reggeli hőmérsékletek az előző apitól lényegtelenül különböznek. Oslat: Nyugatra forduló szelekkel üres és sok helyütt csapadékos idő árható. — Anyakönyvi hírek: Meg-altok: Balog Mihályné szül. Léárt Judit 48 éves, Juhász József 7 éves, és Simon Pál 26 éves. Lénárt — a pap. — Temetés a pusztán. — Hmv. 1904 márc. 31. (Saját tud.) Három, illetőleg négy papéi lesz itt szó, ebben a tragikomikusásárhelyi históriában. Egyik pap : Pap János pusztai ninsetlen polgár, másik a halott fia, harmadik Lénárt Máté — az avatatlan pap negyedik az igazi — lelkész. Az történt ugyanis, hogy a múlt hóii meghalt a pusztán a görög keleti állású Pap János kisfia, az Imre verek. Az embernek elég baj a haláleset, a pénze van is a temetésre, hátha incs ! Akkor még nagyobb baj. Kis koporsóra csak jutott, sírásónak, merátornak is csak szorított valahogy gy kis pálinkára valót az apa, a papzámára azonban semmi se maradt. Épen erről folyt a szó a halottas áznál, mikor egyszerre csak betoppan Lénárt Máté, a közeli níncsetlen cimora. — Ne busulj János! — bátoritá Pa- 101 Lénárt. Nem kell pap, ha pedig kellett vagyok én. Eltemetem én a fiad, el s búcsúztatom, akár a pátriárka!.. — Jól beszél Máté szomszéd! Hagyta telyben az anya. — Hogy az Isten is adja meg érte, így történt azután, hogy a pusztaiemetőben, az egyszerű polgár, Lénárt Máté nincsetlen ember mondott bucsuzatot a kis Pap Imre koporsója fölött. Elsiratták, megsiratták a halottat, aztán hazamentek. Lénártnak még le is kellett írnia a búcsúztatót, annyira tettett a gyászoló népeknek. Most azonban egy kis baj történt. A hvatásos lelkész ugyanis feljelentette lénártot a papolásért. A többi most már az ügyészség vélményétől fog függeni. MŰVÉSZET. Tornyai János újabb sikere. A mi Tornyai Jánosunk a minapizegedi sikere után, most ismét agy elismerésben részesült. Megírtuk, hogy egy nagy képének, A juss-nak nagy vázlatát felüldözte a fővárosba a tavaszi társra. Ez a hatalmas kompozíciója, fesés színhatásokkal megfestett és rős technikával megrajzolt képltalános feltűnést keltett a társain , maga Berzeviczy Albert közktatásügyi miniszter is megdicsérte. Vásárhelyi Ellenzék Az egész fővárosi sajtó egyértelműleg elismeri Tornyai János kiváló és erős tehetségét és nagyon sokat várnak alkotásaitól. Természetes dolog, hogy kiváló földinknek eme sikerét teljes örömmel hozzuk olvasóink tudomására és egyes lapokból a kritikai szemelvényeket a következőkben közöljük : A Pesti Napló ezeket írja Tornyairól : „De egyenesen kiátkoznák azokat, akikben ez a különös művészi elem olyan nagyon szólal meg, hogy uralkodni látszik a többi elemen. Tornyai János képe bizonyára kétségbeejtené őket. Mert ennek a fiatal embernek képében a tantételek becsülését csak nagynehezen fedeznék föl. Pedig érvényesülnek benne azok a tételek. Csakhogy legelsőnek a bátor, a vakmerő temperamentum szólal meg. De megszólal a rajz hatalmas nagyvonalúságában, a színfoltok elosztásának nagyszerű puritánságában és erejében, a fény és árnyék biztos elrendezésében. Ez a száz hibában leledző nagy vázlat, ez a megdöbbentő rajzbeli fogyatékosságot sínylő kép: nagystílű, nagy, nemespátoszú, impozáns festői érzésről tanúskodó festmény.“ Az újság így ír Tornyairól: „És hol vannak a legeslegújabbak, a feltűnő csillagok ? Egyetlenegy biztató alakot látunk, Tornyai Jánost, ezt az eddigelé sötétben lappangó alföldi fiút, kinek a most megnyilt szegedi műtárlaton való feltűnését oly jóleső örömmel registráltuk a minap. Egyetlen hatalmas vázlatot küldött (A juss 98. sz.), mely azonban meg sem közelíti a szegedi tárlaton levő különös technikájú képeit. Amazok az életből ritka éles szemmel ellesett alakok, ez a nagy képe pedig amaz alakokból összeállított s igy nem oly közvetlen hatású alkotás.“ A Pesti Hírlapban ezeket olvashatjuk Tornyairól: „Itt látunk egy másik művészi errupciót is Tornyai János nagyobb vásznán. Tornyai szegedi (?) művész és már a régi műcsarnokban kitűnő rajzokat állított ki, azóta sokat hallgatott. Most „A juss“ című vásznán erős drámai kompozíciót, igen szélesen, de kissé vázlatosan festve mutat be. Képét ő maga is csak vázlatnak mondja. Tárgya az örökség felett veszekedő parasztok s nagy stílje ugyancsak sokat igér.“ A Budapesti Hírlap így kritizálja Tornyait: „Egy fiatal művész, Tornyai János, sok dicséretes törekvéssel dolgozik, igazán dolgozik, jusson marakodó parasztjai lekötik érdeklődésünket s várjuk bizalommal, amit ezután hoz majd, mert ez a képe még befejezetlen, ezen még túlpazarul csurrantja a festéket.“ Az Egyetértésben ez áll Tornyairól : „A hetedik teremben, Vágó, Juszkó, Mendlik mellett Tornyai Jánosnak „A juss“ című, érdekesen megkomponált, erősen Munkácsy hatását éreztető vázlata érdemel említést.“ SZÍNÉSZET. A szegedi színház műsora. Heti műsor. Pénteken: Szünet. Szombaton: Szünet. Vasárnap d. u.: Bukov, a székelyek hóhéra. (fél helyárakkal.) Vasárnap este: Tavasz. (Lónyai Piroska első föllépte.) Éjjeli posta. A háború. A koreai harctéren tegnap megtörtént az első komolyabb összecsapás és bár csak az előőrsök mérkőztek, a kissebb csata elég vehemens volt, amiből arra lehet következtetni, hogy a nagy ütközetek rendkívül elkeseredett küzdelem keretében fognak lefolyni. A japáni parlamenthez intézett jelentésében Togo tengernagy beismeri eddigi kudarcait kijelenti, hogy Port-Arthur bevétele nehéz feladat, amelyik nem egykönnyen fog sikerülni. 8.45 K., 100 mm. 79 k. 8.45 K., 100 mm. 80 k. 8.60 K., 300 mm. 80 k. 8.55 K., 100 mm. 80 k. 8.60 K., 4000 mm. 79.2 k. 8.50 K., 100 mm. 79 k. 8.52 V2 K., 3100 mm. 78.5 k. 8.47V2 K„ 860 mm. 79 k. 8.475 K„ 500 mm. 77.5 k. 8.35 K., mindhárom hónapra. Mezőhegyest: 5030 mm. 77.2 k. 8.35 K., három hóra. Pest megyevidéki: 700 mm. 79.5 k. 840 K., 300 mm. 79 k. 8.35 K„ 300 mm. 79.5 k. 8.35 K., 100 mm. 79 k. 8.40 K., 130 mm. 78.5 k. 8.32 5 K., 1200 mm. 78.5 k. 8.275 K., mind három hónapra. Tolnai: 5300 mm. 76.5 k. 8.05 K., három hónapra. Bánsági: 5000 mm. 77.5 k. 8.215 K., három hónapra. Bácskai: 50 mm. 76.5 k. 8.20 K., három hónapra. Zab: 100 mm. 5.70 K., 100 mm. 5.50 K., 100 mm. 4.47 5 K. 100 mm. 5.45 K., mind készpénzfizetés mellett. Tengeri: 100 mm, 5.34 K. készpénzfizetés mellett. Az árak 50 kig.-ként koronaértékben értendők. Japáni jelentés a gyújtóhajó támadásról A Berliner Lokalanzeiger-nek jelenti egy magántávirat Jokohanából: „Togo admirális hivatalos jelentése hírt ad arról, hogy a japáni hajóraj ismét megkísérelte a portarthuri kikötő bejárását eltorlaszolni. E hó 27-én hajnali 3 órakor négy nagy kereskedelmi gőzös torpedók fedezete mellett közeledett a kikötőhöz, azonban az orosz erődítményekről olyan sűrű ágyutüzelés fogadta a kereskedelmi hajókat, hogy azok elpusztultak, még mielőtt a bejáráshoz értek volna, így az eltorlaszolás nem sikerült. A japániak részéről két tiszt és hét matróz elesett. A kereskedelmi hajókon levő személyzetet a japáni torpedók megmentették. Togo tengernagy a port-arthuri kikötő legutóbbi elzárási kísérletéről szóló jelentésében megemlíti, hogy a gyújtóhajó személyzete azokból a tisztekből és legénységből áll, akik az első gyújtóhajótámadás után életben maradtak és most kérve kérték, hogy az újabb kísérletnél is őket alkalmazzák. Hiroso kapitányt akkor tépte szét egy orosz golyó, amikor önfeláldozó hősiességgel a már kudarcot vallott kísérletet még tovább akarta folytatni. Togo végül beismeri, hogy a kikötő elzárása a japánnak egy taktikai hibája miatt nem sikerült, mert két-két japáni hadihajó közt elég hely volt, hogy az orosz torpedóhajók köztük átmehessenek. Orosz főhadiszállás. A Berlinar Tageblatt közli, hogy a keletázsiai orosz hadsereg főhadiszállása most Liaujong. A hatóság távirati rendeletet kapott, hogy sürgősen rendezze be Kuropaikin szállását. A város egy nagy haditábor, amelyből naponta indulnak ki a csapatok minden irányban. A kínaiak készségesen szolgálnak és dolgoznak az oroszok számára, nyilván azért, mert megrettentek az oroszok nagy haderejétől. Verescsagin tanácsa, Verescsagin, Kuropaikin barátja figyelmeztette az orosz hadügyi kormányt, hogy sietve küldjön újabb csapatokat a harctérre, mert Japán végső esetben 600 ezer főnyi sereget képes mozgósítani. KÖZGAZDASÁG. A tőzsde. Jó kínálat és ugyanoly kereset mellett készbuza eleinte változatlan volt. Utóbb azonban megszilárdult és a forgalomba került 50,000 mm. 5 fillérrel magasabb árakon kelt el. Rozs ártartó irányzatú. Búza. Tiszavidéki: 200 mm. 80 k. 8.60 K. 200 mm. 79 k. 8.60 K., 100 mm 80 k. Eladatott . 3 REGÉNYCSARNOK. A remete-király. (II. Lajos bajor király.) 2 Történeti regény. Magyarosította : Tölgyesy Mihály. „Bizony legjobb lenne!“ hagyta ezt helyben Juan. „Meg is kísértem én ezt mindjárt. Ugyan hogy is hívják azt a fiatalembert." „Azt hiszem, Andrisnak mondta Zingo," szólt Pablo. Juan oda állt a barlang szélére s kikiáltott : „Hé, Andris úr!“ „No mi baj ?* kiáltá vissza Andris. „Valamit mondanék ... izé . . . nem békülnénk ki ?“ „Ki az ördög haragszik? Maguk jöttek ide ellenséges szándékkal! Maguk ostromoltak engem a barlangban !" „Bolondok voltunk !“ „No igen szép, hogy megjött az eszük. De azért ezzel ki nem fognak rajtam! Én ki nem eresztem magukat a barlangból élve. Egyáltalán nem is tudom felfogni, mit keresnek maguk itten?“ „Hát az öszvéreinket keressük!“ „Miféle öszvéreket?“ „Amiket az ön két társa elhajtott tőlünk.“ „Az én két társam nem hajtotta el senki öszvérét!“ méltatlankodott Andris. „Egyikük báró, másik tábornok, tehát egyátalján nincsenek arra utalva, hogy öszvéreket lopjanak. Hanem igenis más lopta el azokat!“ „Talán bizony tudja?“ kérdé Juan. „Hogy ne tudnám! A tolvaj senki más, mint Zingo és társa, kitegtegnapelőtt este sajátkezüleg megfojtottam. Az öszvéreket itt is hagyták, midőn megugrasztottam őket.“ „Tehát megvannak az öszvérek?* ujjongtak a hajcsárok. „Meg hát! Ott legelésznek a barlang mögött lovainkkal egyetemben.“ „Oh ereszszen ki bennünket, Andris úr!“ „Ohó! Nem megy az oly könnyen.* „De csak bocsásson ki. Úgy is letettünk már minden ellenséges szándékról. Jó barátok leszünk.“ „No jó!“ felelt Andris. „Kibocsátom oly feltétellel, hogy Zingot nekem megkötözve kiszolgáltatják. Ha ezt megteszik, akkor elhiszem, hogy felhagytak az ellenségeskedéssel.“ A hajcsárok tanakodni kezdenek. „Mit szóltok ehhez, pajtások?* kérdés van.