Vásárhelyi Ellenzék, 1904. augusztus (1. évfolyam, 126-150. szám)

1904-08-02 / 126. szám

I. évfolyam. Hódmező-Vásárhely, 1904. kedd, augusztus 2. 126. szám. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN NAPILAP előfizetési áb . Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy-utca 12. Helyben házhoz hordva félévre 3, negyedévre 1*50 kor. fi ANTTI A TAVCVV l'CDv'D ?A MAC Megjelenik minden nap, fontos alkalommal hétfőn is Vidéken postán küldve félévre 6, negyedévre 3-­kor. Ili*, bUNUA JU&mLI a Kbl­ JAIlub Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel. ínség előtt. — augusztus 1. Az egyedülvaló Isten látogat meg bennünket! Szemének perzselő su­garaival semmivé tette a gazda­­ minden reményét s bűneink soka­sága arra indítja, hogy elvegye a szegény ember kenyerét, a burgo­nyát. Az 1863. évi éhínség minden borzalma fenyegeti ezt a földet, a­­­melyet kifosztanak ellenségei, kiélik jóbarátai és cserbenhagyják tulaj­don gyermekei. A gyönyörökben úszó, de rossz gyomrú nagy urak dehogy is tud­ják, hogy micsoda felséges eledel­­ az a burgonya! Ha elfogyott a ken­­­nyér, nincs egy rántásra való liszt, sebaj! ott van a burgonya. A szegény ember konyhaművészete hány féle variációban tudja előállí­tani ! Zsírban, pirítva, nincs hozzá­fogható, mint leves egyazonképpen kitűnő s ha elfogyott a zsír, bajá­ban megfőzve is kellemetes tápszer. Azután szerény növény. Nem olyan finnyás, mint a búza, a mely ugyan-­­ csak megválogatja a talajt, nem is olyan követelő, mint a rizs, a mely száz féle követeléssel áll elő, amig raktárba hordják. Sziklás vidéken, egy maroknyi porhanyós földben levelet hajt, gyümölcsöt termel, egy kis fagy, szárazság avagy esőzés nem teszi beteggé, egy szóval so­kat kiáll, mint a szegény ember, a­melynek minálunk kenyere lett. Hanem ha egyszer megcsökönyö­­södik s nem hozza meg hepe-hup is gyümölcsét, akkor nagy a baj és kész a nemzeti veszedelem. Az ő hiánya jelenti a búza pusztulását, a­­ kukorica elsenyvedését s a takar­­i­mány tönkremenését. Azok, a­kik ismerik azt az erőt, a­mely az or­szág gépezetét mozgásba hozza: tudják, hogy mint jelent ez. A bur­gonyának nincs betegsége, mint a búzának, ellensége, mint a szőlőnek. Ha még sem terem, ez azt jelenti, hogy olyan rettenetes volt az idő­járás, a­mely nem kegyelmezett még a burgonyának sem. Jelenti azt, hogy nincsen sem búza, sem kukorica, sem takarmány. Nem lesz kivitelünk, nem lesz állattenyészté­sünk, a szegény embernek pedig nem lesz kenyere: a burgonya. Aki szereti a borzalmakat, vegye elő Jókai „Régi jó táblabirák“-ját s megtudja belőle, hogy mi az, mi­kor nem terem burgonya és mi az, mikor kiüt az éhínség. Az 1863. év borzalma integett ma felénk. Nem az iró fantáziája, ha­nem a megrendült gazda könyező szeme látja, hogy mint közeledik felénk. Iparunk évek óta pang, ke­reskedelmünk hangzatos jelszavak­ból és bankettekből áll s most ezek tetejébe nincs termés, nincs bur­gonya. Ki érti meg egy nemzet megdöb­benését és ki tud a bajon segíteni? Megérteni nem akarják, segíteni meg nem tudnak. A könyöradomá­­nyok zsilipjei majd meg fognak nyílni, az uzsonnázgató jótékony nő­­egyletek is fognak ülésezni, a par­lamentben is fogunk lendületes be­szédeket hallani, de azért egy éhező sem fog jólakni s nem lesz a sze­gény embernek kenyere. A sírás, a megdöbbenés szava ma még csak a mélyből és a tőzsdéről hallatszik. Az utóbbinál csak néhány spekuláns az, a­ki a fogát csikor­gatja, a többi figyel és kalkulál a jövő hónapra. És száll a sóhaj, száll az ima az egek mélységes kárpitja felé. Talán még nem késő, talán még minden jóra válhat. E napok tán csak a megpróbáltatás napjai s az engesztelő isten szánó harmatkönny­cseppjei megöntözik, az emberi szív reményeinek hervadó vetését . . . Lehet, lehet . . . Az ég ragyogó királya, a nap, mosolyog az égen s hallatán az imának leküldi perzselő sugarait s az imént kizöldült levelek zörögve, hervadtan hullanak alá . . . Kiállítás. Az intéző bizottság ülése. Vasárnap délután négy órakor a­­ kiállítás nagy intéző bizottsága dr.­­ Szalay József kiállítási elnök elős­­ülése mellett ülést tartott. A szép­­ számban megjelent tagok üdvözlése után az elnök megtette alapos és­­ kimerítő előterjesztését. Az elnöki előterjesztés két részre oszlott: az elsőben beszámolt az eddigi intéz­kedésekkel és eredményekkel, a másikban az augusztus havi teen­dőket írta körül. Az eddigi eredmény reményen fe­lüli, úgy hogy a kiállítás sikere teljesen biztosítva van. Ilyen ered­­­­ményt csak az által lehetett elérni,­ hogy az egész város társadalmát áthatotta a kiállítás eszméje. Az eddig bejelentett anyag mennyiségre nézve teljesen kielégítő, úgy az ipari, mint mezőgazdasági részről, a­mit a bejelentések nagy száma bizonyít. A szegedi kereskedelmi és iparkamara segítsége is sokat lendített a kiállítás ügyén. A meg-­ rendelő bizottságnak módjában ál­lott tízezer korona értékű ipari cik-­­­két megrendelni, ebben az összeg­ben maga a mágocsi uradalom 2000­­ korona értékű megrendeléssel sze-­ repel. A kiállítási költségvetésben fel-­­ tételesen mutatkozó hiány pótlására az igazgatóság tárgy sorsjáték tar­­tását határozta el. Harmincezer sors- ■ jegy van kibocsájtva 50 fillér árban,­­ a kisorsolandó tárgyak száma 900 —1000 lesz. A sorsjáték iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik, amennyiben körülbelől 7000 sors-­ jegy elkelt. A kiállítás változatos­ságát célzó lóverseny rendezésén egy különálló bizottság működik. A ló­verseny iránt is nagy érdeklődés van. A kiállítási katalógus 5000 pél­dányban készül 8—9 ívnyi terje­delemben. A katalógusba dr. Lukács György főispán írta az előszót „A mi kiállításunk” cím alatt. A város történelmét és jelenlegi állapotát röviden összefoglalta ifj. Szilágyi Gyula. A katalógusba kerül a kiál­lítás története, szervezete, bíráló és összes bizottságok névsora, a bí­rálati szabályok. Ezt követi a kiál­lítók és a kiállítási tárgyak sora. Végül a hirdetések. Az ipari kiállí­tás, tekintettel a bejelentések nagy számára nemcsak a termekben, ha­nem a folyosókon is fog elhelyez­tetek A második emelet folyosójára és előcsarnokába kerül a segédek és tanoncok kiállítása. A rajzte­rembe jön a női kézimunkák kiál­lítása, mert a néprajzi és képző­­művészeti kiállítás a helyszűke miatt a városháza közgyűlési termébe, a tanácsterembe és a polgármesteri fogadószobába kerül. A tornacsar­nokban lesz elhelyezve a mezőgaz­dasági termény kiállítás és a gaz­dasági történelmi rész. Az ipari kiállítás nyolc csoportra osztva a főgimnázium termeiben nyer elhelyezést. A gépek, járó­művek kiállítása a körfal alatt két ötven méter hosszú és tizenkét mé­ter széles fedett sátorban lesz, míg a gépgyárak ugyanazon az elkerí­tett helyen külön pavillonokban fog­nak kiállítani. Az állatki­állítás a szigeten, szintén elkerített helyen, megfelelő sátorszerű istállókban lesz. A baromfiak külön ketrecek­ben helyeztetnek el. Érdekes és tanulságos lesz a baromfitenyésztők országos egyesületének kiállítása. A néprajzi és képzőművészeti ki­állítást az igazgatóság az össze­gyűjtött és bejelentett tárgyak meny­­nyiségére való tekintettel, mint már említettük, a város által átengedett közgyűlési és tanácsterembe és a polgármesteri fogadószobába he­lyezte el. A képek és szobrok el­helyezésére, nehogy a közgyűlési terem falai megrongáltassanak, a szegedi képzőművészeti társaság áll­ványait kérte el a művészeti ki­állítás elnöke. A kiállítási sátrakat az igazgató­ság eleintén vállalat útján szándé­kozott elkészíteni, minthogy azon­ban e címen a költségvetésbe 7000 volt csak felvéve s a vállalkozók 12.000 koronát kértek, az igazga­tóság úgy határozott, hogy a sát­rakat házilag, a város segítségével készítteti el, így a költségvetés ke­retén belől a sátrak egy-két nap múlva már készen fognak állani. A költségvetésben 30 ezer korona volt kiadás címén felvéve, amely­ből csupán 17 ezer 600 korona nyert fedezetet, a mutatkozó 12.400 korona hiány is fedezetet talált idő­közben a miniszterek, a kereske­delmi és iparkamara, a főispán és dr. Endrey Gyula orsz. képviselő adományaival. Egyébként is a költ­ségvetés legfőbb kiadási tételénél jelentős megtakarítások lesznek s minthogy semmiféle luxus kiadások nincsenek, a kiállítás anyagilag tel­jesen biztosított. A további teendők teljesítésére dr. Szalay elnök előadta, hogy augusztus hó első tíz napján a ki­állítási tárgyak elhelyezésével és elrendezésével foglalkoznak. Az ipari dolgok és gazdasági termények bí­rálata augusztus 13-án lesz. A jó­­szágkiállítás augusztus 20—22-ik napjaira van tervezve, a bírálatot a zsűri augusztus hó 19-én ejti meg. Augusztus 21-én lesz a lóverseny. Katonazenekarról, tribünökről s a közönség kényelméről a rendező bizottság gondoskodott. A lóverseny napján katona- és cigányzenekar közreműködésével a népkerti Viga­dóban e­gy táncestély lesz. Augusz­tus 27-én Darányi Ignác dr., volt miniszter, a város díszpolgárának fogadása. A kiállítás tartama alatt tartandó szakelőadásokról az igaz­gatóság már gondoskodott. Augusz­tus 28-án lesz a kiállítás bezárása nagy kerti ünnepélylyel és a kiállí­tási sorsjegyek húzása. A belépti­ díjakat az igazgatóság a következőkben kívánja megálla­­pítani: hétköznap az összes helyi­ségek megtekintésére 40 fill., vasár- és ünnepnapokon 20 fill. Gyermek­jegy 20 fillér. Idény-jegy 4 kor. A kiállítók és a kiállítási bizotságok

Next