Vásárhelyi Ellenzék, 1904. november (1. évfolyam, 203-228. szám)
1904-11-01 / 203. szám
a munkások sem lesznek oly bolondok, hogy sok száz kilométerre övéiktől, 2 korona 50 fillér napibérért a vasútépítő vállalkozó igáját nyögjék. A munkás becsülettel megdolgozik, megizzad, verejtékkel gyöngyözik a most is elég sovány napszámért és öngyilkosságot követne el, ha a messze idegenbe ily olcsó bérért munkába állana. 3. Bucsánás. A mai napon, változott körülményeim miatt, leteszem e lap felelős szerkesztését, melynek bölcsőjénél állottam s a melyben hivatásom iránt érzett szeretettel vágytam mindenha szolgálni az olvasókat és a közt. Az újságírás idegölő, de gyönyörűséget is nyújtó foglalkozásától megválók, a lapszerkesztés háborgó, de azért fenséges tengeréről egy csendesebb révbe hajózom. Évek óta igyekeztem újságírói tollammal az újságolvasó közönségnek a legerősebb igyekezettel és szerény tudomásommal a legjobbat nyújtani. Midőn kijelentem, hogy ez alkalommal az olvasóktól fájdalmas szivvel veszek búcsút, kérem tartsanak meg ezután is emlékezetükben. Espersit János. TAMÁS-ROVáT. — Elöljáró beszéd. — Lapunk eddig is minden erejét arra fordította, hogy a munkálkodó, dolgos magyar nép érdekeit védje, ugyén-baján segítsen. Ugyanazon célt szolgáljuk, amikor munkásrovatot nyitunk, melyben a munkálkodó magyar nép előforduló panaszait, jogos kívánságait közölni fogjuk. • A munkálkodó magyar népnek nincsen újságja, amely síkra szállna ezekért a derék emberekért, akikből a nemzet katonaságának szinejava, adófizető polgárságának a zöme kerül ki. Nálunk, Vásárhelyen van talán a legnagyobb szükség olyan újságra, amely a munkálkodó magyar nép érdekeit mindenféle más elemmel szemben megvédelmezze. Már régóta hányra-veti az Ellenzék szerkesztősége a kérdést, amelynek eldöntése immár halogatást nem tűr. Elhatároztuk tehát, hogy Munkás-rovatot nyitunk s alkalmat adunk mindenkinek, hogy panaszával, jó tanácsával, indítványával a nagyközönség és a hatóság elé a nyilvánosság útján járulhasson. Mozgalmunk célja az, hogy a munkálkodó magyar nép helyzetén javítsunk, az eddigi visszásságokat megszüntessük, mindenkit abba a jogába helyezzünk, amelybe kötelességének teljesítésével jogosult. A munkálkodó ember fáradságos keze munkájából kerül ki minden falat az emberek szájába és aki nekünk a kenyeret adja, a munkálkodó magyar, éppen oly jogokat élvezzen, mint aki a kenyeret kényelmesen, munka nélkül megeszi! Ha a kenyeret megbecsüljük, tiszteljük is azt a kezet, amely nekünk nyújtja. A ki dolgozik és két keze munkájával keresi a betevő falatját többre becsülendő, mint az, aki nagy hetykén karosszékébe dőlve gondtalanul vájja ki ínyenc gyomra részére a fehér cipó belét. Arra az úri kényelemre szokott, gőgös emberre nem számíthatunk, ha ve'z*:ly környez. D'e a tblgos kezű í 'í—j *■** CU-i.e* ujjtony száz halálra kész, ha a haza ügye úgy kivánja. Vessünk csak egy pillantást ha-zánk történetébe és látni fogjuk, hogy mindig a munkálkodó magyar nép, a föld művelői védték, mentették meg a hazát. Az Ellenzék tehát csak kötelességet teljesít, amikor a magyar nép szolgálatába szegődik oly módon, hogy újságjában minden telhető módon harcolni fog a munkálkodó magyar nép érdekeiért. Harcunk azonban csak úgy viszen diadalra, ha a munkálkodó magyar nép velünk kezet fog s érette folyó küzdelmünkben minden eszközzel támogat, nemcsak azzal, hogy az Ellenzék iránt érdeklődik és azt olvassa, hanem főként azzal, hogy jogos panaszaival, ügyével-bajával, apró-cseprő dolgával hozzánk fordul bizalommal, őszintén ! Mi a legnagyobb készséggel teszünk eleget mindannak, amihez a munkálkodó magyar népnek ezeréves történeti érdemei folytán joga van! Rajta tehát! Mi módot nyújtottunk a munkálkodó magyar népnek hogy segítsen magán s csak rajta múlik, hogy ügyét diadalra vigyük. Mától kezdve mindennap állandó rovat lesz a „ Munkás-rovat ", s mindenki bátran igénybe veheti azt, mert mi mindenkinek a jogosult panaszát meghallgatjuk és annak orvoslásáért minden eszközzel harcolni fogunk. Szerkesztőségünk mindenkor a legnagyobb készséggel áll a munkálkodó magyar nép rendelkezésére! A siker biztos reményében bontjuk ki zászlónkat, melynek nemzeti szalagján jelszavunkként olvasható : mindent a munkálkodó magyar népért! ÚJDONSÁGOK. — október 31. — A szerkesztőségből. Őszinte sajnálattal közöljük, hogy lapunk felelős szerkesztője Espersit János úr a mai nappal megvolt a szerkesztőség kötelékéből. A derék, kedves munkatársnak, az agilis szerkesztőnek és a hű bajtársnak távozását mélyen sajnáljuk s midőn uj pályájához szivünkből kivánunk szerencsét, reméljük, hogy írásaival a jövőben is szerencséltetni fog bennünket, a mennyiben hivatalos elfoglaltsága megengedi. E hírrel kapcsolatban közöljük, hogy lapunk ugyancsak a mai naptól kezdődőleg szerződtette szerkesztői minőségben Nagy Béla fővárosi hírlapíró urat, ki széles munkakedvel, nagy ambícióval és nemes buzgósággal foglalta el a szerkesztői asztalt. — Változás történt a kiadóhivatalban is. Wesselényi Géza nyomdatulajdonos úr ugyanis ugyancsak a mai nappal átvette a Vásárhelyi Ellenzék kiadóságát s a legmesszebb menő anyagi áldozatokat hozta meg, csakhogy az oly szép lendületet vett Vásárhelyi Ellenzék minden tekintetűn versenyezhessék a modern, gondosan szerkesztett vidéki napilapokkal. S ha még bejelentjük lapunk igen tisztelt olvasóinak, hogy a Vásárhelyi Ellenzék politikai lappá tétele céljából is lépéseket tettünk s hogy a politikai lappá való átalakulás igazán csak a közeljövő kérdése, hiszszük, hogy a minket szerető, támogató közönség, a jövőben fokozottabb melegséggel veszi pártfogásába a mi fiatal, fejlődő vállalatunkat. A lapot felelős szerkesztőként dr. Gonda József úr fogja jegyezni. — Külterületi istentiszteletek. November hó folyamán a következő külterületi iskolákban fognak rel. lelkészek által istentiszteletek tartatni: nov. 6-án délelőtt Kispusztán és Külső-Szerháton, d. u. Szőkehalmon. Nov. 13-án d. e. Belső-Erzsébeten és Rácuton. Nov. 20 án d. e. Kopáncson, d. u. Gorzsán. November 27-én d. e. Kistóvölgyön, d. u. Mátyáshalmon. Az istentiszteletek mindenik helyen d. e. 9, d. u. 2 órakor kezdődnek. — Gyűlés az iparegyletben. Vasárnap délután 5 órakor az iparegyletben dr. Endrey Gyula elnöklete alatt választmányi ülés volt, melyen a tagok majdnem teljes számmal jelentek meg. Az ülés elején az elnök bemutatta a kiállítás igazgatóságának köszönő levelét, egyúttal nagy melegséggel emlékezett meg a kiállítás vezetőségének sikeres és fáradhatatlan munkásságáról. A választmány egyhangúlag elfogadta az elnök amaz indítványát, amely szerint az iparegylet dr. Szalay József kiállítási elnök érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti, erről őt értesíti s jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz ifj. Szilágyi Gyula egyesületi alelnöknek, Tokodi Ferenc és Tóth József igazgatósági tagoknak a kiállítás sikerében való közreműködésért. Elhatározta továbbá a választmány, hogy az előző évek szokásához híven az idén is megtartja e hó folyamán a Katalin bálát. A bálrendező bizottság elnökévé egyhangúlag Késői István gyógyszerészt váasztották meg, a kinek eddig is nagy érdemei voltak a Katalin bálák rendezése körül s aki e tisztében már sok szépet produkált. Ezután dr. Gonda József ismertette részletesen a péntek esti felolvasások programmját, melyet a választmány örömmel vett tudomásul. Az iparos ifjak önképző egyletének kéthetenkint vasárnap este tartandó szórakozó estélyeire az egyesület nagytermét a választmány díjtalanul átengedte. — Egyháztanácsi ülés. Az ev. ref. egyháztanács november hó 1-én kedden délelőtt 9 órakor ülés tart, melynek napirendje a következő: 1. Kölcsönügyek. 2. Esperesi körlevél, szavazás elrendelése egyházkerületi tanácsbiróságra, Szabó Bálint segédlelkész kibocsátványa. 3. Tabáni templomépittető bizottság jegyzőkönyve. 4. Bizottsági jelentés a tabáni lelkészlak kályháiról. 5. Jelentés az elkészült 2 új tanterem átvételéről. 6. Jelentés és leltár az anyakönyvek átvételéről. 7. Bizottsági javaslat a Kovács Ferenc-féle hagyaték felhasználására vonatkozólag. 8. Jelentés pénztárvizsgálatról. 9. Ref. vegyes énekkarunk a tanulásra helyet kér. 10. Városi tanács átirata a széna és nádvállság ügyében. 11. Tereh Gy. jelentése a külterületi iskolák népességéről. 11. Kenézné, Kotormán Róza a vallástanítás diját kéri. 13. Fejes Imre és társai bérlők óvadékletétel elengedését kérik. 14 Ügyészi jelentés az ártéri kirovásokra vonatkozólag. 15. Segélykérés s egyéb elnökileg előterjeszthető ügyek, hitelesítés iránti intézkedés. Hunvásárhelyen, 1904 okt. 29. Juhász Mihály főgondnok, Pap Imre lelkész-gondnok. — Gyermekészszel. Bandiról szól a dal. A rakoncátlan fickó elszólta magát, még pedig elég találóan. A mamája ugyanis csaknem naponkint szokott neki mesélni különféle tündérek és törpék viselt dolgairól. A csavarintós eszü fiú tegnap ezt kérdezte a mamájától, mikor az Tündér Ilonáról tartott neki okos prédikációt: — Mond, anyuci, mért nem mondo te már egyszer olyan mesét is, hogy egy hadnagy egy szegény lányt vet feleségül ? — A reformáció évfordulója. Épen 387 esztendeje annak hogy Luther Márton reformátor a wittenbergi székesegyház kapuján 95 tételt ragasztott ki. E hittételei között volt a protestantismus veleje, a hit cselekedetek nélkül is üdvözít. E napot ünnepelték meg ma a protestáns hívek. Reggel 1 órakor a ref.us-templomban isteni tiszteletet tartottak, melyet Szűcs László s. lelkész tartott eralékbeszédet s a tanulók énekkar énekelt. Jelen voltak az egyház elöljárók, papok, tanítók és az elem iskolák növendékei. Tiz órakor pedig a főgimnáziumi tornacsarnokban volt ünnepély a reformáció eralékére, melyet dr. Imre Lajos igazgató nyitott meg alkalmi beszé keretében, majd énekeltek és szavaltak, mire az ünnepély, melye nagy közönség vett részt, Bánya Sándor vallástanár buzdító szavával véget ért. — Az ármentesitő társult közgyűlése. A körös-tisza-maros ármentesitő társulat közgyűlési tárgyalásainak előleges értekezlete október 30-án, vasárnap volt. A választmányi ülés november 3-án les, mig, a közgyűlést 4-én, pénteké tartják meg a városháza közgyűlési termében. — Cigánykáta. Messze, hét oszágra nagy hire volt a Czutor Jósi nótájának. Rikató és mosolyt fakasz melódiák sirtak és kacagtak a cirkalma húrján. De bizony az már igen volt. Czutor Jóska már csak angyaloknak muzsikál. Odakinn aluss álmát a temetőben és a sirja fölé már csak az emlékezet fáklyája híheti, hogy egykor élt és szerette Most, hogy az őszi szellő elhozta holtak ünnepét, a kegyelet lerója tatozását Czutor Jóskával szemben. Czutor Béla bandája holnap elzaradokol ifjan elköltözött cimbalmosa fjához s méltó módon fog áldozni az hanton, a mely ezentúl Golgotha leend a vásárhelyi nótázó népne Holnap, kedden este, 6 órakor a Cutor Béla bandája megrnkatja szár fáit, újra elsiratja a kedves halott a kinek a nevéhez oly sok kedv emlék, — mosoly és köny, — fűződ A vásárhelyi közönség, a mely ann szor gyönyörködött a Czutor Jós nótázásában, ránduljon ki holnap temetőbe, keressse föl Jóska cimb e».sárh«**yi lEtjennek novemberül