Vásárhelyi Friss Ujság, 1935. július-szeptember (8. évfolyam, 147-213. szám)
1935-07-02 / 147. szám
lászló alatt. eredeti regénye-J.RY JÓZSEF. 1. órás annyi embert is tudom, hogyan védelmére* A törös ember és a bekell. meg ezért a beszomorú vagy riadtam, az úgy van, ég valamit a hadat is megtámadta ,an a Sándor. De vát visszaadta ne,z ember akkor, y, aztán teltek a kopogtak, de most fel a leány, szólott egy hang, boldogság lángja arcot. Most már akit várt. Tehát •as égből az Is•0koz vájjon? Taent el a kiáltása ett, gyönyörködve arccal. Az a hang, vét kiejtette, tele tinden édes Simoni. Áldjon meg az ittél. — Ismételtesak odaroskadt a mek acél az izma keserűséggel, dacelgondolta : hadizgul, nem érzedezik, mert szélbeli gyengeséget, lő, mégis ettől adott, szinte más boldogságnak a könnyek. Megi is, amikor kitörte kiáradt, dús fekete hajat a puha vállakat, atta könnyeit és anyja keblén paánygyermek. Zárva kis madár, becézte, mint-i a szíve körül aait. Azután les és a leánynak él. Azt a fejet, azóta kétszáz fog. A leány karcsú ik a szög hajat, szemét. Az öreglegkérdezte: mbom? néni — szólt a szekfűborssal fűasztalra került a ciketten hozzálátacsorához. A lenyugtalanul esett or s ha nesz rá- z az eb elvakkan,griadt. S most, ságot észrevette, ő a fogdmögök? — felelte a lány. ? ist már. — Ezt iján a legény. A ízül. Egy hosszú kancsóból, az: nézett. öv.) ibbifa idéknil. Kivágott shDhMB WKOI ra'yi-at«8 36. B34.________ ljus*. évfolyam 147. szám. Ára 6 fillér. 1935. julius 2., kedd. VÁSÁRHELYI Előfizetési iraki Helyben, bizhoz kihordva egy hóra 1 400, negyedévre 420 pengő. — Vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, félévre 12 pengő.FRISS ÚJSÁG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ■aiJiUalk aagenta délután 3 órakor. Lapzárta déli 12 órakor. Szerkeszt* ség és kiadóhivatal: Pritt Újság nyomdája, Szentesi utca 11. Telefon 24. Vesszőparipák lovagjai. A magyar miniszterelnöknek ugyanazt a harcot ugyanazokkal a fegyverekkel és sokszor személyükben sem változott ellenfelekkel háromszor is meg kell vívnia. Ma a képviselőház bizottsági ülésén, holnap a teljes ülésén, holnapután a felsőházban kell helytállania azért a részleteiben is kidolgozott kormányzati programért, amelyet a négyéves munkatervben ismertetett meg a nemzettel. Joggal panaszolta is a miniszterelnök legutóbbi nagy felsőházi beszéde során, hogy makacsul visszatérő »vesszőparipákkal« áll szemben és így mindig ugyanezt a választ kénytelen adni az elhangzott ellenzéki felszólalásokra. Ám, mert a miniszterelnöknek lényegében ugyanazokat a válaszokat kell megismételnie, annál inkább érdeméül jegyzendő fel Gömbös Gyulának, hogy felsőházi nagy beszédében, amelyben a költségvetési vita szónokainak válaszolt ,annyi új momentumot, annyi újszerű megvilágítást és annyi eddig fel nem használt logikus erőt találunk, hogy minden egyes felszólalása új és jól megépített pillérnek tekinthető, amely a kormányzati program egyébként is szilárd struktúráját alátámasztja. Itt van például az első és látszólag a legszilajabb politikai vesszőparipa az alkotmányjogi reformok, elsősorban a választójogi reform kérdése. Gömbös Gyula ismételten megmondotta már, hogy a kenyérbiztosítást tartja a legelsőrendűbb feladatnak és az alkotmányjogi reformokat a gazdasági vonatkozású reformok után és az azok révén anyagilag és erkölcsileg szilárd talajra segített nemzetnek, tehát a megelégedett népnek akarja hozni. Minthogy ezt az egyedül helyes sorrendet sokan nem tudták, vagy nem akarták segíteni, a miniszterelnök kimondotta a felsőházi beszédében az igazságot, amit bizonyára minden gondolkozó ember kénytelen elismerni. Ez az igazság pedig az, hogy senki semmiféle erővel nem rendelkezik annak megakadályozására, hogy ha egyszer az országgyűlés a titkos választójogot megszavazza, akkor ne másnap kelljen választani, mert annak következtében olyan nyugtalan politikai légkör keletkezik, amelynek ellenállni nem lehet. Van-e várjon valaki, aki ezt tagadni meri? Bizonyára nincs és bizonyára mindenki bölcsen tudja, hogy ha a kormány a reformmunkát az alkotmányjogi javaslatokkal, jelesen a választójogi reformmal kezdené, ez azt jelentené, hogy gyógyíthatatlanul beoltotta a parlamentet a munkaképtelenség vírusával. Új választást kellene elrendelni gazdasági reformok előzetes végrehajtása nélkül, ráültetni a szélső demagógiát arra a veszedelmes vesszőparipára, amelyet az a látszat táplálna és sarkantyúzna, hogy a kormány nem váltotta be a jobb és több kenyér politikájára vonatkozó ígéretét és hozzá sem nyúlt azokhoz a birtok- és szociálpolitikai problémákhoz, amelyeket Gömbös Gyula a konzervatív világszemlélet jegyében kíván megoldani. Mernék-e vájjon ezért a felelősséget vállalni azok, akik a sorrend megállapításáért oly bősz elszántsággal hadakoznak a miniszterelnök és kormánya ellen? Ugyanilyen frappáns, újszerű argumentummal felelt a miniszterelnök azoknak, akik a kormány külpolitikai óvatos, tartózkodó magatartását kifogásolták. Utalt a kaleidoszkópszerűen folyton változó külpolitikai helyzetre s a naponként jelentkező erőeltolódásokra és azt mondotta, hogy a kormány nem hagyhat fel rezerváltségéval, mert nem vállalkozhatok a politikai leveli béka szerepére, hiszen azt, hogy mit hoz a jövendő, csak jósolni lehet — feltétlenül látni és tudni azonban nem. A mai események zűrzavarában tobzódó kor fiai bűnt követnének el, ha minden felelős ténykedésükben nem ennek az aranyigazságnak az alapjára helyezkednének. Tovább figyelemmel kísérve ennek a miniszterelnöki beszédnek fonalát, meg kell állatnunk annál a kijelentésnél, hogy a miniszterelnök a felsőházat pártpolitikán felülálló, alkotmányos intézménynek tekinti, mert csak ez a pártokon felülállás adja meg és őrzi meg ennek az intézménynek nagy tekintélyét. Reméljük, hogy ezt a kijelentést, annál inkább helyesnek fogadják el a legilletékesebbek, mert betűről-betűre egyező Deák Ferenc felfogásával. Nagyon megszívlelendők Gömbös Gyulának azok a szavai, amelyeket a jelszavak politikájáról mondott, amelyek súlyosan esnek a jelenkor politikai mérlegébe. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy ő mint pártpolitikus és pártvezér ,természetszerűleg kénytelen jelszavakkal is dolgozni, és ezekkel addig dolgozik, amíg az azok által jelzett komoly politikai törekvéseket meg nem értik, mert ő a tömegek pszichológiai helyzetével állandóan számoló politikus. Nem is lehet ma más a magyar miniszterelnök. Nem nézheti az eseményeket étdek magasságból és mert a magyar élet rögös országútját járja úttörőként, fáklyával a kezében és egy nemzetet kíván révbe vezetni, nem járhat könnyű báli cipőkben, mert ez az út nem fényezett pádimentum. A miniszterelnöknek ma, mint a nemzet orvosának állandóan a nemzet érvelésén kell tartania a kezét, nem húzhat tehát kesztyűt, mert ez megakadályozná a tapintás útján való érzékelés hitelességét. Végezetül még azokat a szavakat kívánjuk méltatni, amelyekkel a miniszterelnök helytállóit azért, hogy a revíziót kormányprogrammá tette. Azt mondotta, hogy ha újból kormányt alakítana, ismét csak ezt tenné, mert a világnak tudomására kell hozni, hogy ez Magyarországra nem privát ügy, hanem az egyetemes nemzet ügye, márpedig néma gyermeknek az anyja sem érti szavát. Újszerű ez a kijelentés is, de csak annyiban, hogy felelős államférfitől a revízió mellett való ezt az erőteljes és álarc nélküli állásfoglalást még nem hallottuk. Nem újszerű azonban nekünk azért, mert a miniszterelnök az egész magyar nemzet nevében beszélt, mikor ezt a kijelentést tette. És megerősített milliókat hitükben, kötelességévé tette minden magyar embernek azt, hogy ne jámbor óhajtásként, hanem olyan ősi jogként kezelje a revízió kérdését, amelytől az ezeréves nemzetet semmiféle hatalom nem foszthatja meg. Gömbös Gyula ebben a beszédében valóban régi igazságokat ismételt meg. Nem is tehetett egyebet. Azonban ha e hang nem is volt új, a hangszerelés mindenesetre olyan, hogy méltán felfigyelt rá az ország. Cséplőn munkás- és cséplésvállalati szerződés kapható lapunk nyomdájában, dr. Tárkány-palota. Leveldi Kozma György dr. főispán nyilatkozik a toronyalatti nyugdíjazásokról Sokat beszélnek és még többet irnak mostaniban a lapok a toronyalatti nyugdíjazások ügyében. Küönböző hírek vannak forgalomban. Hogy olvasóközönségünket kellőképen tájékoztassuk, legilletékesebb helyre fordultunk. Az ügyben megkérdeztük leveldi dr. Kozma György főispánt, aki munkatársunknak kérésünkre a következőket mondotta: — A szolgálati alkalmatlanság okából az 1934. évi I. törvénycikk alapján végelbánásban részesítendő tisztviselők névsorának összeállítására a város polgármesterét kértem fel. Ha a polgármester javaslatára a belügyminiszter úr ilyen eljárást elrendel, a hármas bizottság a legteljesebb objektivitással fogja az ügyet letárgyalni. Én ilyen végelbánást nem kezdeményezek, mert a tisztviselők hivatali működését annyira még nem ismerem, hogy bárkinek szolgálati alkalmatlanságát megállapíthatnám. Annál nagyobb súlyt helyezek azonban arra, hogy a teljes nyugdíjjogosultságot, vagy a 65 éves korhatárt elérő tisztviselők szeptember végéig személyválogatás nélkül nyugdíjaztassanak. — Az ehhez fűződő közérdeket megértve maguk a tisztviselők valamennyien beadják a nyugdíjazás iránti kérvényüket és a törvényhatósági bizottságnak módjában lesz ennek folyton megfelelő formák között búcsút várni érdemes, öreg tisztviselőitől. — Ha netán a törvényhatósági bizottság a nyugdíjazás kérdésében elutasító álláspontot foglalna el, akkor én reám hárulna a kellemetlen feladat, hogy végelbánás útján az 1934. évi I. törvénycikk alapján intézzem el ezeket a nyugdíjazási ügyeket is, mert a vonatkozó belügyminiszteri rendelet intenciójának kötességem minden körülmények között eleget tenni. Japán katonaság szovjet területen. Feszült a távolkeleti helyzet. Döntő események sorozatának érkezik a világpolitika távolkeleti frontjáról. Moszkvából táviratozzék, hogy chabarovszki jelentés szerint ötven főnyi japán katonaság szovjet területre hatolt, ahol több órahosszat időzött, majd visszatért mandzsuriai terü etre. A szovjet ebben az ügyben Tokióban a legközelebbi jövőben jegyzéket nyújt át a japán külügyminisztériumhoz. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a szovjet terv elének megsértése rendkívül feszült helyzetet teremt Távolkeleten. Forradalmi nyugtalanság Spanyolországban, Madrid: Valenciában szombaton két bombarobbanás történt, amelyet vasárnapra virradó éjszaka újabb robbanások követtek. Az egész országban érezhető nyugtalanság Barcelonában sorozatos terrororcselekményekben robbant ki. Több autóbuszt és villmoskocsit felgyújtottak, az elektromos művek ellen bombamszonylaet követtek el. Gil Robles hadügyminiszter és Correla belügyminiszter szombaton repülőgépen Barcelonába érkezett és kihirdette az ostromállapotot életbelépéséről szóló rendeletet. Kormányválság Bulgáriában letartóztatásokban. Belgrád: A lapok szófiai jelentése szerint a bolgár főváros rendőrfőnöke a kormány utasítására számos politikai személyiséget letartóztatott. A letartóztatottak neveit eddig nem hozták nyilvánosságra. A Kambana című szófiai déli lapot betiltották és az újság legutóbbi számát elkobozták. Belgrád: Szófiából érkező hírek szerint a bolgár fővárosban hétfőn vagy kedden kormányválság tör ki. A Tosev kormány válságát Rjasztov pénzügyminiszter állítólagos lemondása idézte elő. A „leszerelés“ újabb állomása: hatvan harcigépet épít Amerika. Newyork: A tengerészeti minisztérium hatvan új felderítő repüőgépet rendelt. A gépek, ameyeknek költsége 8 507.000 dollár, a lemodernebb elvek alapján készülek. Gyártásukról semmit sem árulnak el. A gépeknek igen fontos szerep jut különösen a Csendes Óceánon tartandó nagy hadgyakorlatokon. Borzalmas tájfun Japánban. Tokió: Tokióban és Japánnak Tokiótól délre fekvő részében súlyos felhőszakadás pusztított. Fukuokában, ahol legelőször tört ki az ítéletidő, mintegy 25.000, Kiotoban 20.000 ház került víz alá. Az áradások 14 hidat sodortak el. Osakától nyugatra megszakadt a tévbeszélő összeköttetés. Osakában Közeleg az idő! Gondoskodni kell az aratáshoz, csépléshez megbízható maniláról, aratógépponyváról, zsákról A javítani való elevátorokat már most kérem behozni! Kérem a t. gazdálkodó és géptulajdonos urakat keressék fel bizalommal a mindig legolcsóbb Novstk áruházát