Vásárhelyi Független Ujság, 1946. június (1. évfolyam, 75-97. szám)

1946-06-01 / 75. szám

Hódmezővásárhely 1946. június 3. Szombat A Fönetlen Kisgazda, Flum­us és Filik­i Párt nagilapja­­ évfolyam 75. szám Ára 300 mi­­ pengő Művelt parasztok ! Irtó: Simáncy Béla A művelt parasztság kérdése nemcsak parasztságunk égető ügye, hanem egyetemes orszá­gos érdek is. Több termelés, na­gyobb és biztosabb falat ke­nyér, ha sok egyéb okon is múlik, közrejátszik benne falusi népünk művelődési színvonala is. Nem közömbös azonban sem a parasztság érdekében, az a nemzet egyetemes szem­pontjából sem, hogy most, ami­kor fel akarjuk frissíteni értel­miségünket, a munkásság mel­lett, számarányuknak megfele­lően a parasztság fiai is részt­­kapjanak abban. Város és falu megbékélése, egymás megér­tése szempontjából is fontos, hogy az országot irányító munkában minél többen olya­nok is részt vegyenek, akiknek e gyökerei a faluban vannak, értik a falut és megértik a várost. A művelt parasztok dolgáról újra és újra beszélnünk kell, mert senkinek sem olyan ne­­héz ebben az országban a maga erejéből műveltté lennie, mint a parasztságnak, amelyik­nek a falvakon, a szétszórt tanyavilágban ma alig van le­hetősége az önművelődésre. Mozduljanak meg a paraszt­ság érdekképviseleti szervei! Mozduljanak meg és akkor a szükségletnek megfelelően a parasztság számára is meg le­het szervezni a dolgozók is­­koláit. Ezeknek az iskoláknak a tan­terve elég ruganyos ahhoz, hogy lehetőséget adjon az al­kalmas és megfelelő időbeosz­tási­ iskolák létesítésére. A mi­niszternek is az az elgondolása, hogy egyes központokban lé­tesüljenek az ilyen iskolák. A téli hónapok erre nagyon al­­kalmasak. A növendékek élel­miszerrel el tudják magukat látni. Dehogyis gondolunk mi arra, hogy minden paraszt, ifjú végezzen el ilyen iskolát. Dehogyis akarjuk mi a földtől elbocsátani a fiatal parasztsá­got. Csak azokat, akikben na­gyon él a továbbtanulás vá­gya; esek a legjavát, a nagy családokból egyet-egyet, akik­ből tanító, orvos, pap, jegyző legyen. Esetleg a maguk falu­jában, vagy más faluban, hi­szen ha mások és mások is a falvaink , egy sorsa valamennyi. A legjavát pedig az élre kíván­juk. Budapestre és nagyobb kultúrgócpontokba, hogy a jö­vőben a parasztságnak is le­gyen tömegeihez mért beleszó­lása a tájegységek és az or­szág ügyeinek irányításába. De tehetségét és munkáját is adja oda a ránk váró nagy feladatok elvégzéséhez. Tehát mozduljon meg ezen a téren is a parasztság min­­den érdekképviselete. Ne mu­lasszák el ezt az adódó alkal­mat, mert — ismételjük — ha a jövő kultúrpolitikája mó­dot is nyújt majd az újabb nemzedékek parasztgyermekei­­nek a továbbtanulásra, a mai generációnak már talán nem is lesz több lehetősége rá. Az iskolák fenntartására pe­dig majd fedezetet nyújt állami költségvetésünk, amely, ha sze­gény ország vagyunk is, nem fegyverekre költi ezután pénzét, hanem juttat abból a műveltség útján való jövőépítésre is. Gromiko a kisnemzetek Gromiko a szovjet—ame­rikai barátság épülésére hiva­tott tanács által rendezett nagy­gyűlésen mondott beszédében felemelte szavát a háborús uiszí­­tok aknamunkája ellen és meg­állapította, hogy semmi kétség afelől, hogy a földkerekség né­pének többsége ép úgy gyűlöli a háborús uszítókat, mint ma­gát a háborút. Az egyesült nemzetek szervezetének mun­kájában olyan tüneteket lehet észlelni, amelyek visszatérést jelentenek a csúfos kudarcba fulladt népszövetség régi mód­szereire. Gromiko ezután visz­­szapillantást vetett a hitleri tá­madás megtörténtére és ezeket mondotta : az egyesütt nem­zeteknek kötelességük meg­oltalmazni a kis nemzetek jogait. Főleg azok beszélnek a kisnemzetek védelméről, akik legkevésbé vesznek tudomást a kis és elmaradt országok és népek jogairól. A függő vi­szonyban lévő országok és területek több százmilliós népe nem élvezi a legele­mibb jogokat sem. Vannak olyanok is, akik képesek egy zsák pénzért megvásárolni a kisnemzetek jogait. A szovjet nép Sztálin vezetése alatt az első csatasorba fog állni a bé­kéért és a biztonságért folyó küzdelemben, mint ahogyan ezt mutatja minden tette. Fasiszta összeesküvés a fővárosban A budapesti főkapitányság politikai rendészeti osztálya hi­vatalos jelentést adott ki egy Budapesten felfedezett oroszel­lenes fasiszta összeesküvésről. A nyomozás megállapította, hogy Zlathy József 21 éves rendőralhadnagy, Kis Lajos 19 éves egyetemi hallgató, Szülei Szántó Zoltán 19 éves rendőr­alhadnagy, Harangozó 39 éves elektromos-műszerész, Kunfalvi Tibor 19 éves egyetemi hall­gató, Cseke László 19 éves diák és Hajdú Tibor 23 éves gyári alkalmazott elhatározták, hogy ha a helyzet erősebben jobbra tolódik, akkor az első dolguk az lesz, hogy a mátyás­földi orosz helyőrséget lefegy­­verzik és birtokukba kerítik "a repülőteret. Az ügyben a poli­tikai rendőrség tovább nyomoz. Megalakult a fekete gárda ? A MTI jelenti: Kedden este Triesztben a fasiszták röplapo­kat szórtak szét. Ezekben be­jelentették, hogy újból meg­alakult a fekete gárda (Musso­lini rohamgárdája) ez olasz határok megvédésére. Kalórii: ihm­ Béremelés: zu­p A Gazdasági Főtanács a kalória megváltásának ellen­értékét május 27-i hatállyal nagy Budapesten és azokban a helyiségekben, melyek a buda­pesti készpénzbérek százszáza­­lékát fizetik 200 ezer pengő­ben, ahol 95 százalékát 180 ezer pengőben, ahol 91 szá­­zalékát f51 ezer pengőben és ahol 85 százalékát 151 ezer pengőben állapította meg. A Gazdasági Főtanács a kollek­tív szerződések hatálya alá tar­tozó valamennyi munkavállaló­nál a május 26-a után telje­sített munkáért 300 százalék béremelést állapított meg.­­ Ugyancsak 200 százalék bér­emelésben részesülnek a köz­alkalmazottak és a nyugdíjasok is május 31-től. Tinlis Tilik K­­or széneivé kirí A napokban azt a hírt kö­zöltük Telek Andorról, hogy mint SS katonát internálták. Mint megtudtuk, nem volt SS katona s nem ezért internál­ták, hanem mint a Baross Szö­vetség vezetőségi tagja szere­pelt a múltban és internálása az indokolása szerint 19 ál­ta­lános jobboldali magatartása­­ altatt következett be. A főispán pénteken délelőtt 11 órára hívta össze rendkí­vüli közgyűlésre a város tör­vényhatósági bizottságát. A 14 tárgysorozati pont között igen sok nagyobb horderejű dolog letárgyalása szerepel, melyek fontosságát a bizottsági tagok népes számban való megjele­nése is bizonyítja és kihang­súlyozza. A főispán, mintegy fél­órai késéssel nyitja meg az ülést és bejelenti, hogy napirend előtt Karácsonyi Sándor szólal fel. Karácsonyi Sándor a má­jus 21-i tüntetéssel és egyéb kilengésekkel kapcsolatban a következőkről beszélt. Főispán Úr, Mélyen tisztelt Közgyűlés! Nagyon szomorú dologról kell napirend előtt szó­láncra, arról a szomorú dolog­ról, amely megnyilvánult má­jus 21-én Hódmezővásárhelyen, jó­­lehet talán bizonyos mér­tékben egyesek vagy ta­lán vezetők nem okai ennek a megtörtént dolognak, de mégis rá kell mutatnom egy pár szó­val, ezt nem lehet szó nélkül hagyni, jóllehet, hogy ezzel a kérdéssel helyesebb volna nyug­vópontra helyezkedni, de vilá­gosan látszik, hogy mi volt a tendenciája. Ismételten nem oko­lom a pártok hivatalos veze­tőit. Nemcsak azért teszem szóvá, mert a Kisgazda Párthoz tar­tozó városházi tisztviselő fejét megvérezték, hanem felvonult az a tömeg a párt elé is, mert valaki azt mondotta, ott han­goskodjanak. A tömeg között volt két vezetőségi tag, (mun­káspárthoz tartozó), aki úgy­szólván biztatta azt a tömeget, talán irányította, ha így volt, akkor mélységes hibának tar­tom és nagy hibának tartom azért, mert azoknak inkább va­lamiképen fékezni kellett volna a tömeget. Értesülésen szerint ott volt Vásárhelyi Ist­ván és Diószegi Ferenc, ha nem így vett, akkor bocsá* natot kérek a meggyanusitásá ért, de ha ott voltak és csak­­ugyan irányították, akkor il­­letékes helyen járjanak el ezekkel az urakkal szemben. Meg kell említeni azt is, hogy mikor ezek a tüntetések már előbbi időben is voltak és akkor is, mikor kirobbant 21- én, a rendőrség nem állt hi­vatása magaslatán, látta, tudta, hogy mi készül és egyetlen egy megmozdulását nem lát­tuk a rendőrségnek. Nem lát­­tuk még akkor sem, amikor a polgármesterhelyettes fejét meg­­vérezték. Ebben a kérdésben rosszulásunkat kell kifejezni a pártvak re vétet és juttassák el ezt a kívánságunkat a mi­nisztériumhoz, amely nemcsak a hódmezővásárhelyi párt, ha­nem az egész ország kíván­sága, a rendőrséget válasszuk el a pártoktól, ne legyen pártrendőrség és ne nézze, hogy kis­gazdapárti, vagy más pártbeli fejét verik be, hanem ha kilengéseket lát, akadályozza meg. Ezeket a dolgokat szóvá kel tennünk, ezek a kérdések tied* szolgálják sem a pártközi bé­két, sem a nemzet egyetemes érdekét. Karácsonyi főispán vá­laszolt röviden a kisgazdapárti felszólalónak. Karácsonyi Ferenc főispán válasza: — Mindannyian elítéljük és rosszaljuk azokat, amik a kilengéssel kapcsolatban meg­­történtek. Senki olyan kemé­nyen nem dorgálta meg, akik részt vettek, és különösen a pártvezetők tagjai közül senki olyan erélyesen nem kelt ki, mint mi. És mint főispán , igen erélyesen intézkedtem. Izgatás lehet, hogy volt. Hal­lottam, hogy Vata Ernő nevét emlegetik. Be izgat azonkívül rendkívüli mértékben az, hogy 14-ről 48-ra és 170 millióra emelik fel a kenyér árát, akkor amikor a hadiözvegyek 47 mil­liót kapnak. (Karácsonyi Sándor meg­jegyzése : 40 pengős búzát adtunk mi be.)­­ Meg kell mondanom, hogy a rendőrség olyan állapotban volt, hogy közülük a legtöbb 2 nappal azelőtt léptek be. Nem lehetett te­hát tölü­k azt kívánni, mint egy jól kiképzett rendőrségtől. Eltél­­jük mindnyájan, de általában az a­ vélemény, hogy nemcsak rendőri vonalon, hanem inkább szociális vonalon kell meg­­előzni az ilyen kirobbanáso­­kat, mert ha valaki gyermek­kel maradt itthon és kap 4—5 gyermek után 121 milliót, ab­ból bizony nem élhet meg. Remélem, hogy ez nem fog megismétlődni, különféle intéz­kedések történtek úgy rendőri vonalon, mint más tekintetben. Mi mindannyian mélyen saj­náljuk, hogy ezek megtörtén­tek, ha ezen most mi össze­kapnánk, nagy szerencsétlen­ség volna, a pártok közti béke felbomlana, ami eddig sem volt valami erős. Ezután a közgyűlés rendes tárgysorozati pontjai kerültek letárgyalásra. Elsőnek Albert­­ Imre helyettes polgármester is-

Next