Vásárhelyi Független Ujság, 1947. március (2. évfolyam, 44-67. szám)
1947-03-01 / 44. szám
VÁSÁRHELYI Hódmezővásárhely, 1 1947 március 1., szombat. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt napilapja II. évfolyam, 44. szám. ÁRA 40 FILLÉR „Sikerül eloszlatni a bizalmatlanságot !" t a Kisgazdapárt képviselői értekezlete A Független Kisgazda Párt képviselői csoportja csütörtökön délelőtt Szabó Árpád elnöklése mellett értekezletet tartott, amelyen Nagy Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy reméli, a kibontakozási tanácskozásokat ott folytathatják, ahol októberben félbeszakították. Kilátás van rá, hogy sok nehézség és félreértés után sikerül eloszlatni a pártok között fennálló bizalmatlanságot és kiküszöbölni az ellentéteket. Meg kell vizsgálni, hogy a múlt év végén kötött megállapodások közül melyek maradtak elintézetlenül, melyeket nem sikerült átültetni a gyakorlatba. Meg kell vizsgálni a politikai élet összes egyéb kérdéseit is, s keresni kell a kibontakozást. Az összes problémákon higgadtan végig kell mennünk, egymás érdekeit össze kell hangolni úgy, mint az a koalíciós szellemből adódik. Igen fontos volna, hogy a most következő időben minden párt olyan magatartást tanúsítson — és ezt természetesen figyelmeztetésképen mondja saját pártja felé —, hogy a tárgyalások menete zavartalan legyen, a megállapodásokat valóban végre lehessen hajtani. Ebben a tekintetben biztos tünetként kell megemlékeznie a nemzetgyűlés csütörtöki ülésének eseményeiről, amikor a belügyminiszter objektív hangú felszólalását a nemzetgyűlés valamennyi pártja, így a Kisgazda Párt is barátságos figyelemmel, és felelős tárgyilagossággal kísérte. Rajk Lászlót a koalíció miniszterének tekintette minden koalíciós párt és ez így helyes, amikor a pártok koalícióban dolgoznak az ország talpraállításán és felemelésén. A Kisgazda Párt nem adja fel programját A miniszterelnök ezután figyelmeztette a képviselőket, hogy a maguk munkaterületén és a vidéki szervezetekben is szigorúan ellenőrizzék, hogy minden vonalon, a legkisebb helyi kérdés tárgyalásául ál is, érvényesüljenek a pártvezetés tisztán demokratikus szándékai! A miniszterelnök beszéde befejezésében újból visszatért a pártközi tárgyalások témájára és reményét fejezte ki, hogy vajamennyi párt erőfeszítésével sikerül olyan légkört biztosítani, amely az egész ország és a nemzet javára lesz. Természetesen a Kisgazda Párt sem a tárgyalásokon, sem a politikai életben nem adja fel programját, elveit, irányzatát, világnézetét, mert hiszen ha feladná, megszűnne a párti létjogosultságát Azonban a koalíció és az újjáépítés szükségletei maguk után vonják azt a kötelezettséget, hogy szándékainkat öszszehangoljuk a többi pártok építő szándékával. Okuljunk a múlt tapasztalatain és amíg mindannyiunk közös célja az ország talpraállítása és mind-annyian valljuk az összes erők együttműködésének szükséges-ségét, addig helytelen, hogy a pártközi érintkezésekben ér-ides oldalunkkal mutatkozzunk azok felé a partnerek felé, akikkel együtt akarunk lépíteni. Nagy Ferenc kérte a képviselőket, hogy nyugodtan és egy békésebb jövő érdekében tekintsenek a meginduló tárgyalások felé és tanúsítsanak olyan magatartást egyénileg és tömegben, hogy a tárgyalásokból valóban a nemzet egésze javára szolgáló megegyezés származhassék. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott tájékoztatója után Szabó Árpád elnök bejelentette, hogy a Kisgazda Párt elkészült új programja megvitatás végett rövidesen a politikai bizottság, majd a képviselői értekezlet elé kerül. A bejelentés után az értekezlet véget ért. —a PM filmink ? Na?« kap ítöksölt?, a háziipari foglal köztele Az Építési és Közmunka» ügyi Minisztérium illetékes képviselője értesítette törvény» hatóságunkat, hogy azon fel* terjesztésünket, melyben a Vásárhelyen létesítendő házi* ipari foglalkoztató részére kős* csont kértünk, a megfelelő fedezet hiányában nem tudják teljesíteni. A háziipari foglalkoztató kérdésének megoldására új módot kell tehát tag lálnunk. sarceroress.. ':rzarx^::j£i'\Y...illiscissarseais — A Peresszficvesság riporfeán szervereiért fék és szabadra fivelődési csotortjának gyűlése ínéscius 2-án 4 órakor lesz A tagok feltétje:: megjeleníssí kíis a vezetőség. Az első tizenhárom összeesküvő kihallgatása a Közösség tagja. A közösség szellemében cselekedett, de a közösség életében tevékenységet nem fejtett ki. — Mit csinált március 19-e, illetve október 15-e után? — kérdezte az elnök. — A német megszállást követő napokban lemondtam a MÉP országos alelnöki és IS városi ügyvezetői megbízatásomról. Ezért ki is zártak. " Október 15 után egy parlamenti ülésen vettem részt, amelyiken a kormányzó lemondását felolvasták. Ezek után több parlamenti ülésen nem jelentem meg. Elmondta: mindig sürgette a Magyar Közösség inaktiválását és politikai vezérkar felállítását, mert a helyzeten is és a rendszeren is szeretett volna változtatni. — Miért húzódott ez olyan sokáig, amikor ön állandóan szorgalmazta? — Azt hiszem, sokáig Kiss Károly személyes ellenállása hiúsította meg az újjáalakulást, aki kijelentette, hogy az idők nem alkalmasak erre. Az állandó sürgetés elől azonban Kiss Károly sem tudott elzárkózni. Kijelentette, hogy a lőve- i térség megalakulása után annak feladata: meglévő ala-Ikulatok kulcspozícióinak megszerzése és saját embereikkel való betöltése volt. A Magyar Közösség célkitűzéseire vonatkozó kérdésekre Donáth kijelentette, hogy a Magyar Közösség célja Nagy-Magyarország és ezen belül a magyar faj supremáciája volt. A Magyar Közösség szerint magyar az, aki apai ágon színmagyar származású. Ez azonban nem jelent a másfajtájú állampolgárok részére hátrányt. Elmondotta, hogy a mai köztársasági államformát nem tartották törvényesnek és érvényesnek és nem tartja az ügyében eljáró bíróságot sem jogosultnak az ítélkezésre. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogy a Magyar Közösség törekedett-e hatalmi úton a mai demokratikus államrend megdöntésére, a vádlott nemmel válaszolt. Kijelentette, hogy a földreformot elvben helyeselték, végrehajtását azonban elítélték. Szerintük az államforma indifferens, ha a vezetés jóok Parzs-,1518vel.’.ég s’shatrai ifj. csoponta március 9-én szabad művűlődtss tanfolyamatárót tart. Színre kerül a „Földindulás11. Mindenkit vér a vezetőség. Mint jelentettük, az összeesküvők tárgyalását csütörtökre tűzték ki. A büntetőtörvényszék esküdtszéki terme körül csütörtökön már a korareggeli órákban rendőrcsapatok helyezkedtek el. Mindenkit igazoltattak, senkit jegy nélkül nem engedtek a terem közelébe. Dr Jankó Péter, a népbíróság másodelnöke vezeti az összeesküvők első tizenhármas csoportjának főtárgyalását. A tárgyalóterembe még a védők is csak jegygyel, többszöri ellenőrzés után léphettek be. Fél 10 órakor a tanácselnök vezetésével bevonult a népbíróság ötös külön tanácsa. Az elnök megnyitotta a tárgyalást és figyelmeztette a közönséget, hogy a legcsekélyebb pisszenést sem tűri el és a legkisebb rendzavarás esetén kiürítteti a termet. Tizenhárman a vádlottak padján Az elnök rendelkezésére bevezették a vádlottakat. Minden vádlott mögött külön fegyőr állt. Külön-külön fölvették a 13 vádlott személyi adatait. Az első vádlott dr Donáth György, volt országgyűlési képviselő, a második Dálnoki Veress Lajos nyug.vezérezredes. Az elnök Dálnokinak feltette a kérdést: — Büntetve volt? — Igen, — mondta harsány hangon Dálnoki — 15 évi fegyházra ítéltek el. — Milyen bűncselekmény miatt ítélték el? — Az átállás miatt a németek és nyilasok egyesített totális hadbírósága ítélt el. A büntetésből félesztendőt kitöltöttem. Szentmilósi István ny. vezérkari őrnagy elmondta, hogy a nyilas időkben ő is hat hónapig volt letartóztatásban. Majd utánuk a többi ismert összeesküvő kihallgatása következett. Mielőtt az elnök a vádirat felolvasását megkezdte volna, dr Halász Lajos védő, többi védőtársa nevében is, indítványt terjesztett be a főtárgyalás elnapolása iránt, mert a védőknek nem volt meg a lehetőségük, hogy a főtárgyalásra kellőképen felkészülhessenek. A vádirat és az összes iratok tanulmányozására csak kevés idő állott rendelkezésükre s védenceikkel nem beszélhettek négyszemközt. A vádlottak is kérték a tárgyalás elnapolását. Zaboretzky Ervin, a vád képviselője ellenezte a védők indítványát, mert szerinte az iratokat nagy vonásokban áttanulmányozták. A bíróság félórás tanácskozás után kihirdette, hogy a védők indítványát elutasítja. Négy nap elegendő lett volna az iratok áttanulmányozására, tehát minden halasztási kérelmet és szándékot a per elhúzásának szándékával való visszaélésnek minősít ezután a bíróság. A tárgyalás hetenként három nap, csütörtökön, pénteken és szombaton lesz, így nincs kizárva annak lehetősége, hogy a védők védenceikkel érintkezhessenek. A vádirat felolvasása A vádirat felolvasása kezdődött ezután. Az első tizenegy vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntettével, Majoros Jánost a mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettével, Várkonyi Lászlót pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásának vétségével vádolják. A vádirat a továbbiak során részletesen foglalkozik az egyes vádlottak szerepével. Dr Donáth György, mint a «hetes bizottság» tagja a belpolitikai vonalvezetést irányította. Az ő javaslatára határozták el a katonai szervezkedés megindítását s kérték fel a «földalatti fővezérség» vezetésére Dálnoki Veress Lajost, ő szervezte be Andrásst és Berkót is. A fővádlott vallomása A vádirat felolvasása után az elnök felszólítására tizenkét vádlott elhagyta a termet és csak dr Donáth György elsőrendű vádlott maradt benn. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát. — Miért? Rövid fejezetet kérek! — Etikai értelemben nem érzem magam bűnösnek. A iratban foglalt cselekmények egy részét elismerem. Elmondotta, hogy 1939-ben vagy 40-ben lett a Magyar