Vásárhelyi Független Ujság, 1947. május (2. évfolyam, 92-115. szám)

1947-05-01 / 92. szám

2 valamulyi FÜGGETLEN UJSÁG1647 május 1. csütorta*. ) Már száz ággyal is működhet a Kútvölgyi Szanatórium — Dékány József nyilatkozata — A Hódmezővásárhelyi Sza*­natórium Egyesület nehéz küz­­delmet vívott azokkal szem*­ben, akik az Egyesület kút* völgyi tüdőgyógyintézetét ál*­lamosítani vagy pedig a vá­­rosi közkórházhoz csatolni ki* vánták. A baloldali blokk párt* jai vonultatták fel ilyen célok eléréséért azokat a szanató* rium egyesületi tagokat, akik* nek a véleményét ők irányít* ják, a Kisgazda Párt viszont nem avatkozott az ügybe, de a pártunkhoz tartozó egyesül leti tagok természetesen a ma* gántulajdon elve alapján állva a közgyűlésen úgy szavaztak, hogy a kútvölgyi szanatórium maradjon az Egyesület ma* gántulajdona. A másik oldal* ról felmerültek a súlyos ér* vek, hogy az Egyesület nem fogja tudni megindítani a sza* natórium működését s az Egye* sület kezén, főleg anyagi okok* nál fogva, nem remélhető a Szanatórium rendszeres egész* ségügyi munkája. Ezek az ér* vek, amelyek az államosítást vagy*a városi köztulajdonba* vételt célozták, megbuktak már akkor, amikor az Egyesület néhány nappal ezelőtt mégis megtudta indítani a szanatóri­­umot, de nem bizonyulnak helytállóknak azért sem, mert mint Dékány Józseftől, a Ké* rős*Tisza- Maros ármentesítő társulat miniszteri biztosától, a Szanatórium Egyesület egyik legbuzgóbb vezető emberétől értesülünk, most újabb lehe­ tőségek nyíltak a gyógyinté­­zet működésének zavartalan* ságára — ötven ággyal indítottuk a szanatóriumot —­­ mondja Dékány József — most már azonban biztosítva van kb. száz ágy berendezésére a pénz. Ugyanis indítványomra az ősz* szes vízitársulatok központi bi* zottsága egy ágyalapítványra leküldte a 15.000 forintot, az Országos Társadalombizto*­sító Intézet pedig napokon be­lül 40 beteget kiutal és 20.000 forint ápolási díjat előlegez. Ezügyben Budapesten tartóz­­­kodásom alatt eljártam össze*­mélyesen tárgyaltam dr Kő­műves Józseffel, az OTI elnö­­kével. Ilyen körülmények kö­ zött most már semmi akadálya sincs annak, hogy a gyógyu* lásra szoruló betegek elhe* lyezkedhessenek a kútvölgyi szanatóriumban. Örömmel adjuk hírül ezeket a jó híreket s bizonyára min* denkinek osztatlan megelége* désére szolgál, hogy a kút* völgyi szanatórium, ez az or* szágos hírű közegészségügyi in­­tézményünk, ismét teljesítheti nagyfontosságú feladatát. Meg kell oldani az építőipari munkanélküliség kérdését Indítsák meg a tatarozási hitel folyósítását Mint a fővárosi lapokból ol­vastuk, — hírt is adtunk ró­la — Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének veze­tősége tisztelgett Nagy Ferenc miniszterelnöknél s az orszá­gosan tapasztalható építőipari munkanélküliség kérdésének megoldását sürgette. A mi­niszterelnök a legteljesebb megértéssel hallgatta a kül­döttség előterjesztését s kije­lentette, hogy a kormány a lehető minden utat és mó­dot felhasznál a dolgozni aka­ró építőmunkások mai sivár helyzetének orvoslására, szük­séges azonban, hogy a magántőke is bekapcso­lódjék az építkezésbe. . Nézzük már most a felelős­ségteljes helyről elhangzott nyilatkozattal kapcsolatban, vajjon a magántőke mikép­pen vehet részt hasznosan a munkásságot és a szintén két­ségbeejtő körülményekkel küzdő kisiparosságot közelről érdeklő alkotó tevékenység­ben? Kétféle módon. Új épü­letek tatarozásával és ez utób­­b­iek tatarozásával és ez utó­­bi révén az évek óta nemi restaurált házak állékonysá­gának biztosításával. Kétségtelen, új családi ott­honoknak kell kinőni a föld­ből, mert ez az egyre súlyo­sabbá váló lakásínségen is ha­tékonyan segít. Nem bérhá­zakra és tömeglakásokra gon­dolnak, hanem apró hajlékok­ra, melyek szegény, elesett embereknek adnak majd el­helyezést. Az építőiparban mutatkozó nagyarányú munkanélküliség levezetését, felfogásunk sze­­­rint elsősorban a tatarozás lebo­nyolításával lehet sikeresen szolgálni, mert szerte az országban, így­­ Hódmezővásárhelyen is, tö­megével vannak az olyan csa­ládi házak, amelyek javításra szorulnak. Ha ezek állékony- t képességét nem biztosítjuk, il­letve, nem találunk olyan mó­dot, hogy az egyébként nincs­telenek hóna alá nyúljunk­­ párszázforintos fi­tel folyó­­­­sításával,­­ akkor felbecsülhetetlen érté­kek mennek veszendőbe, mert ahogy az idő telik, múlik, egy­­re nagyobbakká válnak azok­­ a költségek, amelyek ilyen cé­lokra kellenek. Ettől függetlenül valósítsa meg a kormány nálunk is, más vidékeken is a kisházak építésével kapcsolatos elgon­dolását, ne tévessze azonban szem elől, hogy a mai körülmények között az épületjavítás tervszerű lefolytatása olyan­­ tömegű munkáskezet tudna foglal­koztatni, mely jó időre biz­tosítaná a munkanélküliség levezetését. Az építőipar más ipari szak­mákat is nagyon közelről ér­dekel. Ezekben a ro­konszak­­mákban is kiáltó ínség paran­csolja a segítést. Lehetnek olyan vélemé­nyek, bizonyára vannak is, hogy, a tatarozási hitel folyósítá­sa bizonyos mértékű inflá­ciót, tehát forintrontást je­lentene. A leghatározottabban tagad­juk ennek az elgondolásnak igazságát. Elvégre miről van szó? Egyszerű példával meg­világítjuk. Nagy István tar­tani polgártársunk háza javí­tásra szorul. Három-négyszáz forintra lenne szüksége. Éhez az összeghez, bár háza teher­mentes, ma nem tud hozzá­jutni, hacsak uzsorásokhoz nem fordul. Egy kiadandó kormányrendelet révén azon­ban megkapná. A kölcsön tör­vényes kamatainak biztosítá­sával telekkönyvileg bekebe­­leztetnék, Nagy István pedig lassanként letörlesztgetné s fi­zetné az időközi kamatokat. Az állam nyugodtan alhatna, mert pénze jó helyen van, Nagy István boldog lenne, hogy házát megcsináltathatta , s a munkás sem kuncsorogna , tovább, nem kilincselne,, nem , békétlenkedne, mert kenyér­hez jutna és más legszüksége­sebbekre is telne. Megkérdezzük: hol itt az infláció, hol van itt a forint­­rontás? Bizony sehol, s mert megcáfolh­atatlanul ez az igaz­ság, munkanélküli munkások­nak és munkát váró iparosok­nak szervezeteik és érdekkép­viseleteik útján azon kell tör­niük a csürbejárást, hogy a háztatarozási hitelek folyósí­tása mielőbb valósággá vál­jék, így — bár állami segít­séggel — tulajdonképpen mégis a magántőke révén megindulna egy olyan áldásos tevékenykedés, aminek az em­berek százezrei látnák hasz­nát, de a kormányzat is meg­szabadulna egy nagy teher­tételtől, amivel a nyugalom és békesség érdekében ma foglal­­­­koznia kell. Személyazo­nossági és kerékpár­igazolvány ízléses tokban, olcsó áron kapható az ERDEI papírkereskedésben (Zöldségpiacon) Pártszervezetünk május 2 án, pénteken délelőtt 11 órakor nagy választmányi gyűlést tart. Ezt megelőzőleg délelőtt fél 9 órakor a választott jelölőbizottság ülése lesz. A vezetőség kéri a nagyválasztmányi és jelölő­­bizottsági tagok teljesszámú és pontos megjelenését. Vezetőség: Egy lólopás története — A rendőrség elfogta az egyik tolvajbandát — Szerdai számunkban meg­­írtuk, hogy rendőrségünk le­­tartóztatott három személyt, akik gyanúsíthatók voltak a tanyai lólopásokkal. A gyanú igaznak bizonyult, s tegnap reggel már átkísérték őket a szegedi államügyészségre. Április 16-án éjjel történt. Kun Sándor Szent Ist* ván*ut£ái gazdának Míndszent 126 szám alatt van a tanyája. A gazda 17-én reggel bement az istállóba, hogy egyetlen lo* vának enni adjon,­­ de csak az üres jászolt találta. Az 5 éves sárga, hóka, három lábra kesely, kajlafülű paripa nem volt a helyén. Azonnal följe* lentés tett a rendőrségen. A jó szomszéd Kun Sándor tanyájának szom* szédságában van Lőríncz Sán*­dor tanyája. A nyomozók ide is be*be néztek, — nem ered* ménytelenül, mert a jószom* széd fia, Lőrincz Sándor lopta ki a sárgát az istállóból. Lő* rincznek most volt folyamat* ban a jószágkereskedői „Ipar* igazolvámy" megszerzése, s gondolta, miért ne trenírozzon egy kicsit előre is... Az orosz házi piacról jött éppen 16 án éjjel, s mint lószerető ember­­ úgy gondolta, benéz a szom*­széd istállójába, hogy van a sárga, nem*e a kötőfékbe há* gott ! Mivel tudta azt, hogy a lólopások nagyon elterjedtek, odaszámított, hogy enged jó* szíve indításának, s elköti a lovat — magának... így van az, amikor az emberek egy* egy érzés hatása alatt „önvé* delemből erősen fölindulnak...“ Nem vezette messze a lovat, csak az apja istállójába. Palkót bepalizta Másnap reggel azután be* ment a szentesi vásárba, de a ló nélkül. Ott találkozott régi jó cimborájával, cinkostársé­­val, Palkó Péter volt községi kocsissal. El*el diskurálgattak, mikor Lőrincz felhozta a sárga paripa ügyét. Nem volt nehéz az eszmecsere, mivel Palkó* nak volt már egy sárga lóra kiállított passzusa. Csak köz* bejött egy kis „bibi“ s a pasz* szuson 14 éves lovat matatott az írás, azonkívül a láthatat* lan jószágnak a passzus sze* rint csak bal első lába kesely, de szerencsére a feje szintén hóka. Mindig jó a jóbarát Tanakodás után rájöttek, hogy van nekik egy jóisme* rősük­­ Hevesi Mihály községi irodatiszt, passzusíró. Felke* resték, s nem kellett sokat va* cillálni. A 14*es elől eltűnt az l*es, s hirtelen kesely lett még két láb, sőt még a dá* tumot is sikerült „renoválni." így azután stimmeltek az ada­* tok, csak a nyomozók találták erősen gyanúsnak... Csere a cigánnyal Mivel azt elintézték, a sár* gát elvezették a szőregi vá* sárra, — de a nyomozók is ott settenkedtek... Igri Antal lókupec hajlandó volt egy pej* kőért elcserélni, s még ráfi­­zetni 300 forintot. Megkötöt* ték a vásárt, átírták a cigány­­nevére. Lőrincz azonban ma­ gánál tartotta a járlatot, mert Igri nem tudta azonnal fizetni a 300 forintot, s úgy egyez* tek meg, hogy a sándorfalvi postára utánvéttel adja föl a járlatot, amit a pénz ellené­­ben a cigány kiválthat. Lóháton hazafelé A nyomozók Sándorfalván elmentek a cigány lakására a passzusért, közben az eredeti járlat már a zsebükben volt. A cigány a postához vezette el őket, ahol idegenkedéssel fogadták a detektíveket.(Nanál) Nagynehezen kiadták „ingyen" a járlatot, s kész volt a nyo­­mozás. Barátságos látogatást tettek Palkónál és Lőrincnél, akik látva, hogy vendégeik milyen biztosan ülnek a sárga nyergében, „megadták magu­­kat", a tisztviselővel együtt, aki még nem árulta el, hogy mennyiért írta át a járlatot. Az egyik nyomozó azután rá­­ült a sárgára, s hazavitte a gazdájának. A három jóbarát pedig azóta Szegeden elmél­­kedik sorsáról. A Biakszarmetek KBllirbsziNBigán­k ■finnt 681]i a Fekete Sámán A Szakszervezetek Kultúrbizott­­sága ma este fél nyolc órakor a Fe­kete Sas nagytermében kiváló kul­túrműsorral és reggelig tartó tánc­cal zárja le az egésznapi ünnepsé­get. Szerepelnek, az Általános Mun­­kásdalárda, Victey Pribék István prológja, Galyasi Miklós versei, Berta Rózsa, Földesi Ica, Komlósi Sándor, B. Kovács Sándor magyar nóták, Petőfi és Ady versei Osváth László előadásában, Kovács Ernőné óvónő gyermekcsoportja, Földesi Ica és Mucsi Sándor énekkettősei. Konferálnak Bálnoki-Kovács Test­vérek. A zenekari kíséretet Szénási Guszti zenekara, a zongorakíséretet pedig Máry Ella látja el, a táncze­nét Fekete Géza ás Szénási Guszti zenekara adja. A mindenkire köte­lező műsormegváltás 4, illetve 2 fo­rintban lett megállapítva. Felülfize­­téseket köszönettel fogad el a pénz­tár­­jegyek már délután 8 órától kezdve kaphatók a Fekete Sas eme­letén. ■ ELIT MOZIBAN ■“ Csütörtökön 7 és 9 pénteken 8 és 8 órakor Új amerikai bűnügy! film: Gyanú árnyékában Csupa meglepetés, pattanásig feszülő izgalom ez a film. Szereplői­­ JOSEPH COTTEN, S az új szép sztár ■ TERESA WRIGHT.

Next