Független Ujság, 1947. augusztus (2. évfolyam, 7-31. szám)
1947-08-01 / 7. szám
Hódmezővásárhely, 1941 augusztus 1., péntek. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt napilapja I. évfolyam, 7. szám. ÁRA 40 FILLÉR Itt van augusztus elseje, amikor a jelentős árleszállítások, a kormány erélyes elhatározásai várhatók az ígéret szerint, amelyek majd lehetővé fogják tenni, hogy az ország lakosságának életszínvonala jelentősen emelkedjék, minél szélesebb rétegeknek leljen a jövőben már ruházkodásra is, a puszta megélhetésen kívül. Az ígéret beteljesedéséből azonban eddig nem nagyon láttunk semmit. A magyar gazdatársadalom még mindig nagyon messze van attól, hogy lépést tudjon tartani az iparc árakkal. Hiszen a búza árának 80 forintban való megállapítása, ha segített is valamit nehéz helyzetükön, még mindig nem minden. A búzaár ugyanis így is csak négyszerese a háborúelőttinek, az ipari árak pedig, — kezdve a lepatkolástól a csizmatejelésig, — ezzel szemben most is a hat-tízszeresét teszik ki a háborúelőtti áraknak. Nem mondhatjuk tehát, hogy az agrárolló szűkítésére valami jelentős intézkedés történt. De nemcsak a gazdatársadalom várja epekedve azéletszínvonal emelését, hanema közalkalmazottak s a magyar társadalom számos mási■étege is. Hiszen a háborúelőttivel egyenlő, sőt sok esetben annál kisebb fizetések a mai ipari és kereskedelmi árak mellettt alig fedezik a megélhetési költségeket. Eddig az életszínvonal emelésére a lakosság széles rétegei felé csupán annyi történt, hogy 10—15 százalékkal emeltei fogják a fizetéseket. Ezazonban nem minden, mert hogyha a béremelést nem követik megfelelő mérvű árcsökkenések a ruházati, stb. cikkekben, akkor alig kaptak valamit. Reméljük, a kormány mielőbb intézkedni fog s akkor nem fordulhatnak elő azolyan jelenségek, mint most, hogy a beígért árleszállítások felyett lassú áremelkedések következnek be. Nehéz szívvel várta augusztus elsejét a parasztság és a magyar társadalom más foglalkozási ághoz tartozó rétegei. Bíznak a kormány megfelelő intézkedéseiben az agrárolló további, jelentős szűkítése és az életszínvonal emelése érdekében, mert hiszik, tudatában van annak a kormány, hogy ha így marad a helyzet, akkor a magyar parasztság és a nép széles rétegei előtt nem lesz más választás, vagy lerongyolódni teljesen, vagy pedig gazdaságilag csődbe kerülni. Ez pedig egyik sem célja a kormánynak, hiszen az ország boldogulása a lakosság gazdasgási megerősödésétől függ. A köztársasági elnök szózatával indul meg a magyar hároméves terv A nemzetgyűlés még júliusban elfogadott fegy kerettörvényt, amely Magyarország hároméves tervére vonatkozik. A hároméves terv kidolgozását július 23-án fejezte be a négy koalíciós párt. Ezt az tervét könyvárakban is kinyomatták. A könyv előszavában megállapítja, hogy a háború utáni Európában rohamosan terjed a tervgazdálkodás gondolata." Nem szólva a Szovjetunióról, ahol az ilyen terveknek már húszesztendős múltjuk van, Jugoszlávia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország áttértek, Franciaország pedig most készül áttérni a tervgazdálkodásra. Azokban országokban, amelyeket a háború daláta legjobban sújtott, valósággal kényszerűség a tervgazdálkodás — ha a négy koalíciós párt bevezetője. A hároméves magyar gazdasági terv a négy koalíciós párt közös megegyezésére épült, arra a szilárd elhatározásukra ,hogy a magyar nép gazdasági, szociális és kulturális fölemelkedésének sorsdöntően fontos kérdéseit nem engedik elmerülni a napi politika hullámaiban , ezért a kérdések intézésének módját hosszú időre irányt mutató, valamennyi kormányzópártra egyformán kötelező határozatokban állapítják meg. A könyv a következő fejezetekre oszlik: I. A mezőgazdaság fejlesztését és a falusi Lakosság életszínvonalának fölemelését szolgáló beruházások. II. A bányászat és ipar beruházásai. III. A közlekedés és posta. „IV. Építési, szociális és kulturális célú beruházások. V. A mezőgazdasági termelés előirányzata. VI. A bányászat és ipar termelési terte. VII. A külkereskedelmi forgalom előirányzata. VIII. Nemzeti jövedelem alakulása a hároméves szerv hatása alatt. IX. A munkaerőgazdálkodás. Az ár- és bérszínvonal alakulása a hároméves tervben X. A pénzügyi lebonyolítás. XI. Miképpen valósítják meg a hároméves tervet? A hároméves tervben tabellális kimutatások is szerepelnek. A füzet 86 oldal terjedelmű. A terv 1947. évi augusztus 11-től számított három esztend időre összesen 6585 millió értékű beruházást irányoz elő. Ebből 2000 millió forintot a mezőgazdasági termelés fejlesztésére,a falusi lakosság anyagi és kulturális jólétének emelésére, összesen 30,4 százalék, 1745 millió forint, vagyis 26.5 százalék a bányászat és az ipar termelőképességének növelésére, 1676 millió, vagyis 25.4 százalék a közlekedés és posta javítására, végül 1164 millió, 17.4 százalék építésügyi, szociális és kulturális célú beruházásokra. Nem feledkezik meg a hároméves terv a lakásviszonyok fejlesztéséről sem, de emellett kórházakat, üdülőket, gyermekotthonokat, iskolákat, tudományos és művészi intézményeket, csatornákat, vízvezetékeket fog építeni. A koalíciós pártok az egész országot felhívják, hogy vegyen részt egy erősebb, ui .Magyarország felépítésében. S mivel a hároméves terv augusztus elsején életbe lép, a Köztársasági Elnök ma, pénteken 14 óra 10 perckor rádiószózatot intéz a magyar néphez a hároméves terv végrehajtásának szükségességéről. I „Aki nem szavaz, az ország ellen vétkezik!“ Pongrácz államtitkár beszéde az aranykalászos gazdákhoz — Választási közlemények — A Kisgazda Párt értekezletet tartott az ezüst- és aranykalászos gazdák számára. Dr . Bencze Imre az új választónkogi törvényhez adott oktató magyarázatot, Pongrácz Aladár államtitkár pedig arról szólt, hogy a választási küzdelmet komolyan és méltósággal kell megvívni, hogy a késői nemzedék előtt is világos legyen: apáink nemzedéketudta miért és hogyan választott. Fejtsünk ki olyan propagandát, mondotta az államtitkár, hogy mindenki szavazzon, mert aki nem szavaz, az az ország ellen vétkezik. A Kisgazda Párt ne szakadozzon széjjel, mert akkor vége a párt eszméjének. Kizáró ok-e a MÉP választmányi tagság? A hódmezővásárhelyi Kisgazda Pártszervezet titkársága felhívja azon párttagjainkat és pártonkívülieket, akik a 12. pontba, ütközve szavazati jogukat elvesztették, legrövidebb időn belül jöjjenek be pártirodánkba, hogy adataikat felvehessük és visszaszerezzük számukra a választójogosultságot. Ez a kizárási ok: Magyar Élet Pártjában való választmányi tagság. Ha valaki ezt az okot bejegyezte százalálólapjába, úgy tekintse magát,mint akinek választójogosult-sága máris elveszett, tehát ne várja senki, míg megnézheti a választási jogosultak névjegyzékét, hogy van-e szavazati joga, avagy nincs, hanem akik a Magyar Élet Pártjának választmányi tagjai voltak, azok jöjjenek hozzánk és az Országos Nemzeti Bizottsághoz fordulva, kérni fogjuk mentesítésüket ezen kizárási ok alól. Összeíró biztosoknak? Minden összeíró biztos ma, legkésőbb délig összeszedi a számlálólapokat, a hiányzó adatokat kitölti, észrevételeit a számlálólapra rájegyzi, dátummal ellátja és aláírja. Ezután hozzáfog az összesítő jegyzék felfektetéséhez, ebbe az összesítő jegyzékbe (ilyen nyomtatványt az elnöktől kell, hogy kapjon mindenki) beírja utca és házszám szerint mindazokat külön-külön, kiknek számlálólapot adott. Amikor ezeknek neveit és lakcímét az összesítő jegyzékbe feljegyezte, bejegyzi még ugyanide, hogy esetleg hány számlálólapja veszett el és mi oknál fogva, majd dátumozza az összesítő jegyzéket és aláírja. Ha az összesítő jegyzéket akkor készítette el, amikor az üres számlálólapokatkiadta, abban az esetben leellenőrzi, hogy minden szám- 1 ülőlap megvan-, és a továbbiakban úgy jár el, mint az előbbi. Ha kész az összesítő jegyzék, személyesen adja át az összeíró bizottságnak. Ezt az átadást legkésőbb vasárnap (augusztus 3) 10 óráig el kell végezni. Ha esetleg valakinek kevés volt a számlálólapja és Van olyan választásra jogosult a körzetében, akinek még nincs számlálólapja kitöltve, Vagy annak igényel kitöltetlen számlálólapot és pótlólag, de a kézhezvételtől 24 órán belül kitöltve visszaadja az öszszeíró bizottságnak. Ha mán az összesítő jegyzéket beadta, ezeket az utólagosan öszszeírt szavazatra jogosultakat pótlólag beírja az összesítői jegyzékbe. Hol kaphatók számlálólapok ? Minden 20 évet betöltött személy, függetlenül attól, hogy van-e választójogosultsága, nincs-e, meg kell hogy kapja a számlálólapját. Tehát, aki a mai nap folyamán számlálólappal az összeíró biztosok által nem lett ellátva, az azonnal jelentse ezt a tényt a központi összeíró bizottságnál, városháza emelet 10. sz. szoba, ahol számlálólappal ellátják. Senki el ne mulassza számlálólapja megszerzését! Körzetvezetőkhöz A következő belterületi körzetvezetők sürgősen jelentkezzenek a Kisgazda Párt titkári szobájában: 3, 17, 19, 34, 35, 8, 44, 42, 46, 40, 25, 32, 41, 43, 31, 5, 16, 10, 15, 33, 14, 22, 18 sz. körvezetők és a külterületiek közül pedig a Szentesi-útféli és héjjahalmi körzetszervezők. Illetéktelen egyének szedtek össze szavazási számlálólapokat A polgármesteri hivatal felhívása A szavazásra jogosultak öszszeírásával kapcsolatban néhány panasz érkezett úgy szerkesztőségünkbe, mint a polgármesteri hivatalhoz. Ezek szerint nem egy helyen előfordult, hogy a számlálólapokat nem a biztosok, hanem arra illetéktelen egyének szedték össze. Más helyeken pedig nem adtak számlálólapokat a huszadik életévüket 1947-ben betöltő ifjakinak. A polgármesteri hivatal ezzel kapcsolatban nyomatékosan felhívja a bizottságokat, hogy számlálólapot minden huszadik életévét 1947- ben betöltő polgárnak kötelesek adni, továbbá felhívja a hivatal a közönség figyelmét is arra, hogy számlálólapjaikat csak az igazolványnyal ellátott biztosoknak adják át. ------«0»------ bmra-dMM RMBVttH pan» sum nanu raiipan irányítja a «Kantul lisifiBiit A belügyminiszter Páffy György dr szegedi főispánt bízta meg Congrád és Csanád vármegyék, valamint Szeged és Hódmezővásárhely thj. városok választókerületére a választási teendők központi irányításával és ellenőrzésével. Pálffy főispán a Kisgazdapárt tagja. Vigmáss, Hegyed ne mind] a választón névjegyzékében