Független Ujság, 1947. október (2. évfolyam, 56-82. szám)

1947-10-01 / 56. szám

| A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt napilapja | ' I. évfolyam, .'10. szám, ARA 40 FILLÉR Sajtószabadság és papír ft magyar békaszerződés !«­­Wiriziós okmányainak letét­­■»(Sheiye»t arkor, amikor vissza­­vertjtk végra teljes?­araveré­­rintásunkat, megszűnt hazánk- Háza a Szövetséges Ellenőrzi! USzottság működése' is. AztdtL *»aki lapok és hasonló sajtó­­■tewnékek körüli engedélyezé­si Iagkor is átszállóit ugyan­akkor a minisztertanács által art­« kijelölt magyar szervre, * tájékoztatiefigyr minis at­eri­­vaac». A minisztertamács elfoga­dott ugyanis egy javaslatot, «mely szerint sajtótermékeket — beleértve a könyveket, va­­laasint az időszaki ás nem időszaki lapokat — csak a »«tékozt­at­ásü­gy­i miniszter en­­^»­télyével szabad kiadni. E *­■vaslat szerint a már meg­­§$amő időszaki és nem idő­­■Mtafci lapok további megjele­ntéhez is szükséges a tárc­­aaw­tatás­ügyi miniszter enge-Az átmeneti kormányzat­ok az úgynevezett ex-lex tanít­ás a magyar szabadság­­klare százados évfordulójának ízijezöstén hozott határozata — amelyre, remélni merjük, az egyr­e súlyosbodó papírhely­­ben kényszerítette csupán a­dvmányt — nagy feltűnést krtett, főleg irodalmi és saj­­átkilrőkben. Ez a feltűnés val­lósban indokolt is, mert hiszen nem­ kisebb dologról van szó, mint arról, hogy * kormány, vagypedig jelen esetben az­ át­meneti kormány, a reáruhá­­ssott kivétel« hatalommal él­ve, rendeleti úton korlátozza « demokratikus alkotmá­­nlyunkban is biztosítóit egyik legnagyobb szabadságjogun­­k»­, a sajtószabadságot, bele­értve tágabb értelmezésben as» égési írói szabadságot is. Aí­z eljárás pedig feltétle­­nül sérelmes, hiszen azt je­­le­nti a gyakorlatban, hogy fii­­­írólag a kormányhatalom döntésén múlik majd az a femtos kérdés, hogy milyen ajtótermék, újság, könyv, vagy röpirat jelenhetik meg. Feltételezhető, mint már fentebb­ea említettük,­­ hogy egyedül a papírhiány kény­sz©ríteirte a kormányt ilyen rendkívüli intézkedésre, azon­ban a megoldásnak ez a for­mája még­sem elégíthet ki senkit. Ha fenyegető a papír­­ínség, meg kell tenni a megfe­lelő rendkívüli intézkedéseket a megfelelő mennyiségű pa­pí* előállításán, beszenézére és ami talán * legfontosabb, igazságos elosztására. Súlyosan szem­betűnő és le­sújtó lenne ugyanis, ha a ma­gyar szabadságharc centená­­ris évét, a demokratikus sza­badság eme egyik alapvető jogának, a sajtószabadságnak akár csak a korlátozásával se ünnepelnénk ,még ha csupán átmeneti intézkedés is lenne ez és csupán az anyagi kény­­szerűség hatása alatt született is meg. Ha másképpen nem tudjuk megoldani ezt a rendkívül fontos problémánkat, fordul­junk a művelt és szbad nem­zetekhez s kérjük meg őket, hogy segítsenek nagy papírín­ségünkön, hogy ne tegyünk kénytelenek hazánk nagy szabadságünnepét legszen­tebb szabadságjogunkban, a sajtószabadságban, a gondolat és írói szabadságban korlá­tozva ünnepelni. Korlátozásmentes sajtósza­­badság nélkül a demokratikus magyar köztársaság nem ün­nepelheti meg a 48-as sza­badságharc százéves évfordu­lóját, Íróink számára nem­csak engedélyezni, hanem biz­tosítani is kell, hogy műveik meg is jelenhessenek. A ma­gyar irodalom nem rrémulhat el, különösen most, nagy ün­nepi évünkben. Reméljük és el is várjuk, hogy az új magyar kormány megtalálja a helyes mólót ar­ra, hogy az egyetlen elfogad­hatóinak nevezhető akadály, a papír hiány­­a mielőbb meg­szűnjék és hogy az új ma­gyar irodalom teljes hangsze­reléssel, 1848-ra emlékeztető korlátozásmenti szabad­ság­gal, Petőfiék március tizen­ötödikéjének szelleméren tzengje a m­­agyar hram dicső­ségét és a magyar nép meg­­újhódó életerejét. Szvklay altárcanagy blcssián­gatása budapesti tudósítónk jelenti, hogy Szviridov altábornagy, a követségen Fllenőrző Bizotts­ág elnökének helyettese, hétf­őn bécsi kihallgatáson jelent meg Dinnyés Lajos miniszter­­elnöknél. A megszűnt SzEB elnökének helyettese ezúttal ebben a minőségben búcsúlá­­togatást tett. Zsidótűsíttetés Londonban Lapindók­lások szerint Lond­on főútvonalain vasárnap fog­á sreedőrök kíséretében két* zás zsidó tiltakozó menetet Batksee, amiatt, hogy a pal­astínai engfeevándorlókat az agatok Nétodorsaégba küld­­ték. Dávid* csillagos lobogók­ kal vonultak fel a cionista ezer* vezetek s a tüntetés végén tar* tott gyűlésen as egyik szónok kijelentette, hogy m­asszisze* mftizmtu a legnagyobb tár­sadalmi veszély Angliában. ÍKSZ Magyarországot még mindig nem vették fel az UNO-ba Nem enyhül a külpolitikai helyzet... Leke Succesből jelentik« j Cedon brit kiküldött ez Egye*­­ sült Nemzetek biztonsági te* I nécséban hétfőn ette elle*­­ Beste Magyarország isivé*­­ telét ez Egyesült Nemzetek­­ tagjai közé, mert nem bízik­­ abban, hogy e ma­gyar kor»­­ m­ány tiszteletben tartja az­­ alapvető szociális és politikai­­ jogokat és betartja az Egye­s­­ült Nemzetek alapokmányo»­­ ból származó kötelezettség«»­­ kel. Lengyelország javasolt* : Matgyarország felvételét. Ez* álén a brit és francia kikül* dött fenntartás nélkül témo­­gatta Olaszország felvételét, majd Gromiko szólalt fel és­­ kijelentette, a Szovjet kfir* : dóst*ég hajlandó hozzájé- t s ulni Olaszország felvételé* hez abban az esetben, ha Magyarország­ot, Romániát, Bulgáriát és Finnországot is felveszik. Mi nem tudjuk el ‘­különíteni Olaszomág ügyét,­ —■ mondotta — csak a pót* sdalai egyezmény szerint csa* fekszünk. Ez nem politikai kérdés, ezt mindenki tudja. Ausztrália képviselői« toltako»­ zott a szovjet álláspont ellen,­­ amely szerint­e teljes ellen* tétben áll az alapokmánnyal és igazságtalan Oiaseoraság« nak a tagságra való jogát il* látóén. VUIQSzki| az atom« bomba-poltikusok ellen A világsé­­tó a most kélpolíth­­­bal elkfestse«« fölag Visiksa*! !Self helyettes szovjet kü­lügy* miniszternek ez Egyesült Nem* zetek szervezetében tartott sejtóbessédével foglalkozik. Viz­sinszkij azt bizonyította ebban a beszédében, hogy ez Egy«* sfolt .Államok egyes vezető­­politikusai háborúra izgatnak , a békeszerető országok és min* denekelőtt a Szovjetunió el­len. Ezt tette Dulles, ezt­­ tat­te Earl bővet. Ezeknek po* liitikája a Szovjetunióve! szem* .ben háborús veszéllyel terhes kirívó és rágalmazó állításo­­­at kockáztatnak meg a Szov* jetunió ellel. Dalles azzal di­csekedett, hogy a római bi* irodalom bukása óta egyet* tee nemzetnek sem volt olyan fölényes enyegi ereje, mint az Egyesült Államok­­nak most s hogy Amerika csak hatalmi tekintélyének felhasználásával teremtheti­­meg s világ biztoségát. Béri a következőket mondotta: »Nagy örömmel hallottam és megtiszteltetésként fogom fel, hogy Visisszkij háborús úszó tónak nevezett engem Ha a háborús uszítás alatt azt érti, hogy az atombomba felhassá­nálásét kivárnám Oroszország ellen, akkor tökéletesen igaza van.“ — Ezt mondta Earl és ezek a szavak bizonyéra m­­­gukban is elégségesek ahoz, hogy lássuk a háborús uszít­tést ellettünk — mondott« Vic­sinszkij. —­ Nem lehet isin­g*»­tással Kellősei Mac Nett a»* ga!­át?£ja®i*iart®r bárgyúi éré­­­beszédét sem, eki szintén meg« rágalmazta e szovjetet és azo»­­­nosította magát mindenbe« Churchillel. Végül elítélte a­­ Marshall tervet és kijelentette»­­ hogy a Szovjetunió küzd az­­ olyan eltorzult együttműködés ellen, amely parancsszón a ree­pülésnem a nemzetek szuseréti jogainak fiszt­ereiben t­or­rásán, Tito is tiltakozik A jugoszláv népfront máso­­dik kongresszusán Tito tábor­­nagy, miniszterelnök szintén « háborús uszítás ellen nyilat­­kozott. — Ha ez így megy to­­vább — mondotta — akkor eljöhet az újabb háború ve­­szélye. A népfront a béka frontjává fog alakulni az egész világon. Churchill is megszólalt Londoni Jelenté­sek szerint Attiea miniszterelnök és Chur® chili között polémia fejlődött ki, mert Attlee szerint Chur­­chill­ igyekszik kihasználni a munkáskormány nehézségeit. Churchill a konzervatív párt londoni gyűl­égén támadta a munkáskormány gazdasági po­­litikáját, Bevíprel pedig ezt mon*­dotta­­ Az angol külpolitika rangerzete állandóságát. »Egy újabb háború Görögországot elsöpörné. ♦ Londonból jel.­­ Az Egys* sült »« «szerek politikai bízott» »áfa hétfőn:1 délután a balkáni Hogy Ferenc és társul emlékirata és Egyesül! Nemzetekkel Mosikról is rimái hírek magyar ellenfcersning-alakb­isról A Magyar Távirati Iroda jelent­­i A newyorki rádió je­­­entése szerint hétfőn Nagy Ferenc és M a e ■ e k aláírásér­vei átnyujtotték dr Arsnha* rak, az M­O közgyűlése el­­nökének a Qemxet&ski agrár ante emlék­iratot, amely felhívja az Egyesült Nemzetek szervezetét, gon­­doskodjanak Magyarországon, Lengyelországban, Jugoszlá­­viában, Bulgáriában és Romá­niában az alkotmányos álla­­pot helyreállításáról Az emam­lékirat megvádolja a szovjet kormányt, hogy beleavatkozik a keleteurópai országok poli­tikai és gazdasági ügyeibe. Felhívják az Egyesült Neveze­­tek szervezetét, állapítsa meg, hogy a szóbenforgó öt kelet- európai országban a hatalmon levő kormányok nem képvi­­selik a lakosság többségének­­ akaratát és ténykedésükkel megsértik az Egyesült Nem­­zetek alapokmányát. Az em­­lékirat javasolja, küldjön ki a közgyűlés nemzetközi bizott­­ságot az illető országok poli­tikai ás gazdasági viszonyát«­nak ellenőrzésére. Ez« bizott» ság gondoskodjék arról is, hogy­­ a szóbanforgó öt országba«­­ átmeneti kormányok jut­­­­sanak hatalomra,­­ amíg az új demokratikus vá«­riasztó törvények nem lépnek­­ életbe. Az amerikai rádió je­­­­lentése szerint az emlékirat ] kifejezésre juttatja, hogy ezt jó kívánságot javaslat form­á­­ijában dr Aranda terjessze a ■ közgyűlés teljes ülése elé.­­ . Nagy Ferenc ellenkezarány-alakítási terve A moszkvai rádió foglalko­­­­zik az új magyar kormány­­ megalakulásával s megemlíti,­­ hogy Nagy Ferenc és társai­­ az amerikai reakció utasítására­­ ez új magyar kormánnyal­­ szemben az Egyesült Államok e­­­ben ellenkormányt alakítanak, illlétve olyan bábkormányt,­­ amelyben a magyar nép áru­­­lói és kitagadottjai foglalnak helyet. Ezt a moszkvai rádió nevetséges és szánalmas eről­­ködésnek minősíti. Egyidőben a római lapok is arról írnak, hogy Nagy Fe­renc valószínűleg ellenkor­­mányt akar alakítani valame­­lyik európai fővárosban, de ezt Budapesten a magyar demokrá­­cia ellenségeiből alakult bűnö­i szövetkezetnek minősítenék.

Next