Független Ujság, 1948. április (3. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-01 / 74. szám

K 2 —■ A Tompi lanaság ma, csütörtökön este 8 órai kezdettel a városháza közgyű­­lési termében rendezi meg évi első előadói estjét. Az érde­­kesnek ígérkező műsor kere­­tében fogja megtartani D­é­­­kény József, a Társaság rendes tagja székfoglalóját „A belterjes gazdálkodás lehető­­ségei* címmel. A másik elő­­adást R­u­­­s­z Rezső minisz ■ teri osztálytanácsos tartja, cí­met »Tájrendezés és ipari decentralizáció.* Megnyitót K­o­n­c­z Péter, zárószót G­a­l­lyasi Miklós, a Tornyai Társaság elnöke mond. Belé­­pődíj nincs. Mindkét előadást olvasóink figyelmébe ajánljuk. Vasárnap hajnalban kezdődik a nyári időszámítás Mint már jelentettük, a kö­­zépeurópai államok április 4 én hajnalban térnek át a nyári időszámításra. Akkor fogjuk óráinkat egy órával előreiga­­zítani. Kirabolták­­ a Vörös-frankot Szerdára virradóra ismeret­­len tettesek kirabolták a kis­­állomás felé vezető út és az Ady Endre utca végén lévő Vörös-féle trafikot. A környék e kedvelt trafikos boltjából mintegy ezer forint értékű cigaretta és dohányfélesége­­ket pakoltak össze és vittek el az álkulcsos betörők. A húsebti fagy kirtusui Budapesti jelentések szerint a Húsvét vasárnapra virradó éjszakán országszerte súlyos csapás érte a gyümölcsfákat. A legtöbb helyen 5—6 fokos fagy volt, amely a kajszibarack és mandulafákat, valamint mo­gyoróbok­rókát súlyosan meg­­viselte. Egyébként az időjárás úgy látszik kedvezőre válto­­zott. Déli, délnyugati szél me­­tegedést hoz. Londonban és Párisban 20 fokra emelkedett a hőmérséklet, ebből a meleg­­ből jutni fog nekünk is. A me­­teorológia jelentése szerint e héten már esőre is számítha­tunk. Ezt várja epedve a m­a­gyar föld. Föidd­sd­i lángodéi A pénzügyminiszter rende­lete értelmében törölni kell azoknak a földtulajdonosoknak vagy kisfaaszonbérlőknek a földadóját, akiknek földjét a megszálló csap­atok 1947 szep­­tember 15-ig bármikor huza­mosabb időn keresztül rend­érték nélkül igény­be vették. A földadó elengedésére vonat­­kozó kérelmet az adóhivatal­­nál kell bejelenteni. — FÜGGETLEN ÚJSÁG —............ 1948 .április 1., csütörtök. n­itilns Debrecen, Szeged, Kecskeeh­t és Vásárhely Pwt Bolfeaversenyn­ek programjában Csak mezőgazdaságunk teljesítményében bízhatunk Mint már hírül adtuk olva­sóinknak, négy nagy alföldi város: Debrecen, Kecskemét, Szeged és Vásárhely március 15-én munkaversenyre kelt. A verseny december 31-én zárul , annak elbírálását a belügy­minisztérium, a gazdasági fő­tanács és az országos munka­verseny bizottság egy-egy ki­küldöttje fogja végezni. Het­venkét versenypontot állapí­tottak meg az előzetes tár­gyalások során. Nekünk, vásárhelyieknek a mezőgazdaság eredményeire kell támaszkodnunk, mint an­nak idején még Tamás Béla polgármester mondotta. Mert a másik három város ipari termelését csak így tudjuk el­lensúlyozni. Itt számításba jön a holdan­ként­ több termelés mennyisé­­gi és minőségi vonalon, to­vábbá­­állattenyésztésünk tel­jesítőképessége is. Szociális vonalon a munka­­verseny a munkanélküliség csökkentésében elért eredmé­nyekre, csecsemő­otthonok, napközi otthonok, étkeztetési akciók, a köz­gyógyszerellátás létesítésére és megszervezésé­re irányul, melyeket társadal­mi úton kell megvalósítanunk. Az üzemek munkaversenyében számítás­ba jön esetleges új üzem, vagy üzletágak létesítése, az admi­nisztrációs költségek csökken­tése, az üzemi kultúrmunka s legfontosabbként a terme­lékenység fokozása. A közigazgatás szervei a hi­vatali ügykezelés egyszerűsí­tése terén létesített újítások, azok olcsóbbá tétele érdeké­ben kifejtett munkával rész­nél a részt a versenyben, ügyi pont szerint számba jön az is, melyik városnál volt ke­vesebb fegyelmi ügy a ver­seny tartama alatt. Fontos szempont a tanyai lakosság közigazgatási igényeinek gyor­sabb és jobb kielégítése. Kulturális téren a népi kollégiumok támoga­tása, szegénysorsú tanulók se­gélyezése és kiemelkedő kul­­túresemények rendezése ad le­hetőséget a versenyzésre. Dön­tő jelentőségű még a városok hároméves tervével kapcsola­tos teendők ellátása is, míg közellátási vonatkozásban a gabonabeszolgáltatás, zsírbe­szolgáltatás és fejadag-dézsma beszolgáltatás tekintetében versenyez a négy város köz­ellátási hivatala. ------«0»------ A Szabad Nép írja: A tenyészállatvásáron 900 kiállító közül csak 64 volt az újgazda Hiányoztak a falusi szövetkezetek is igenany nappal ezeten a Szabad Népben igen komoly hangú és helyes megfigyelés­­eket tartalmazó cikk jelent meg «A mezőgazdasági kiállí­tás­­után» címmel. A cikk egyebek között megállapítja­ :«A­­rendezőség fennen hangoz­tatta, hogy a földreform utáni kisbirtokos Magyarország se­regszemléje ez a kiállítás. Mégis az egész vásáron csak elvétve találkoztunk újgazda kiállítókkal. A több mint 900 főnyi magános kiállító közül mindössze 64 volt az újgaz­da.»" — «A kiállítók kisebbik fele 20 holdon aluli kisbirto­kos, a nagyobbik fele pedig középparaszt, azoknak sereg­szemléje volt ez az állatvá­sár.» Még a következő elisme­rő mondatot idézzük: «Félre­értés ne essék: mi egy pilla­natra sem akarjuk kétségbe vonni a középparaszti réteg hervadhatatlan érdemeit ál­latállományunk minőségének helyreállítása körül. De állít­juk: a fentieknél sokszorosan nagyobb a száma azoknak a földhözjuttatottaknak, akik­nek igenis van már olyan ál­latjuk, amellyel bátran helyet kaphattak volna a kiállítá­son!» — Súlyosan kifogásolja a Szabad Nép azt is, hogy a kiállításról szinte teljesen hi­ányoztak a föld­műves szövet­kezetek is. «A MOSzK export­képes almától kezdve sárke­féig és cipőpasztáig mindent népszerűsít, csak azt nem, ami feladata: a magyar paraszti szövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit...» A cikket így fejezi be a Szabad Nép: «Az az érzésünk, hogy a mezőgazdasági kiál­lítás és tenyészállatvásár nagyjában és egészében a ré­gi OMGE-kiállítások vonalát követi. A kiállítás rendezői­nek úgy látszik nincsen sze­mük azoknak az »Upre« vál­tozásoknak az észrevételére, amelyek a magyar mezőgaz­daságban a demokrácia há­rom éve alatt végbementek.» A Szabad Nép helyes meg­állapításaihoz mindössze any­­nyi a hozzáfűzni valónk, hogy talán nem éppen a kiállítás rendezőségén múlt az, hogy nem szervezték meg kellőké­pen a földművesszövetkezetek és az újgazdák részvételét. Er­re a kiállításra az önkéntes jelentkezés alapján toboroz­tak az állattenyésztő egyesüle­tek s a megfelelő jószágot be is tdédve a lítalyűtvö­lyülü. Mégis száz év óta annyira ki­pusztítottuk erdőinket, hogy az Alföldön alig 4 százalék az erdőterület. De fakészle­tünk még a terület arányánál is kedvezőtlenebb, mert az utóbbi évtizedekben, különö­sen 1930 óta olyan erőltetett fakitermelés folyt, hogy kb.­­ 20 évre előre kitermeltük erdeink faállományát. A termelés erőltetett meneté­vel párhuzamosan igen na­gyok voltak a hiányok az er­dősítés terén is. 1920 óta több­ségben voltak olyan évek, ami­kor a szükséges erdőültetés­nek a felét sem végeztük el, legfeljebb a magukra hagyott erdők újrasarjadása útján ál­lott elő csekély értékű erdő­­felújítás. Nagy feladatok várnak te­hát a közeljövőben ezen a té­ren az­ államra. Addig is, amíg az állam nagyarányú erdőfel­újításba kezdhet, minden magyar ember te­gye meg­­kötelességét. Minten községben, minden la­is sorozták a kiállítandók kö­zé. Így cselekedett a hódme­zővásárhelyi Állattenyésztő Egyesület is. A propagandát a földműves szövetkezetek ta­lán nagyobb mértékben vé­gezhették volna az újgazdák között. Mi egyébként a Füg­getlen Újságban hosszabb időn át állandóan folytattuk ezt a propagandát, hogy Vásárhely­ről minél többen állítsanak ki, akár újgazdák, akár ré­giek. A mi városunk egyéb­ként ki is tett magáért. —«o»»— lljdll, IXIAllAlOll­UU1VUI minden legelőn, minden ko­pár területen fákat kell ül­tetni. A családi eseményeket (születésnap, lakodalom, név­nap) nemcsak vígságokkal, ha­nem például néhány fa elülte­tésével is emlékezetessé kel­lene tenni. Elsősorban a fia­taloknak kell a faültetés ér­dekében megmozdulniuk, mert hiszen a ma elültetett fáknak hasznát idősebb korukban ők fogják látni. Vegye figyelem­be mindenki, hogy erdő nélkül nincs Magyar­­ország. Hasson oda a város is, hogy, mindenütt, ahol csak lehetsé­ges, ültessen fákat, hogy váro­sunk híres legyen lombos, fás utcáiról. Ugyanakkor azonban crzik­»i£lr miért a fairt««! Fásítsuk Vásárhely bel- és külterületét! Erdők nélkül nincs Magyarország ... Puskin — nagykövet A Tass iroda jelenti­­ A szovjetunió legfelsőbb taná­­­sának elnöke Puskint a Szovj­etunió magyarországi rend* civáli és teljhatalmú nagykö* retévé nevezte ki. Hét őrizetbevétel Vidovics szökése miatt Mint emlékezetes, Vidovics Tss­pánt népellenes és háborús Minőkért letartóztatták, ő azonb­­an midőn a kaposvári tör­­vényszékre kísérték, egérutat kapott és megszökött. Mint most tudósítónk jelenti, szö­­kése miatt hét őrizetbevétel történt s a nyomozás tovább folyik. ________ 40.000 facsemete Szegedről jelentik ! A sze* gedi erdőigazgatóság Hód­me*­zővásárhely részére 40 ezer facsemetét utalt ki. Ezt öröm* mel vettük tudomásul. Egyéb* ként Csongrád megye egész területén a szokottnál nagyobb mértékben indult meg a fáll* tás és mint az "alispán jelenti» a legelők fásítására is több«« ezer fát ültetnek ki. Szabó András hangversenyei Húsvét első napján este öt városháza közgyűlési termé­ben játszotta le Szabó András, országos nevű zongoraművé­szünk népi dallamokból öss­­szeállított ragyogó műsorát. Ezeket a népművészeti feldol­gozásokat Szabó András külö­nösen nagyszerű művészi eredménnyel interpretálja. Úgy látszik, ez felel meg leg­jobban egyéniségének. Lelki adottságai, magyar talentuma és hatalmas technikai készült­sége tökéletes eredményt pro­dukált. Kár, hogy nem többen hallgatták végig ezt a hang­versenyt, amit Szegeden már­­cius 29-én az ottani zenekon­­zervatóriumban ismételt meg. A szegedi lapok jelentése szerint Szegeden is nagy si­kere volt Szabó Andrásnak. Ma, április 1-én este 8 órákon Budapesten a Zeneakadémián mutatja be Vásárhely nagy­szerű művésze a nagy magyar mester, Bartók Béla népműz­­vészek­ feldolgozásait. Kétség­telen, hogy Budapesten is ha­sonló értékű sikerrel. A hálás beteg »Köszönöm doktor úrnak kószámi való jóságát* raon* dotta a baltimorei kórházban egy beteg, Mr. Swiss, a dok* torának, dr Dawsonnak, mikor 1935-ben gyógyultan elhagyta a kórházat. »Köszönöm s nem fogom elfeledni !. Nem is fe* lejtette el, mert az orvos kel­­lemes meglepetésére, a beteg, aki nemrég halt meg, ráhagyta egész vagyonát, 250.000 doll­árt és egy 500 holdas gyö­­nyörű floridai farmot. ­ Hit MOZIBAN * Csütörtökön és pénteken este ......... két 6 és fél S órakor iS át­ fár.­ .„I A gyermekekért rajongó asszonyuk Idll­y­vAl filmje. —Egy áldozatos asszonyélet sorsa könnyeken s mosolyokon kereszt­ül. Szereptől. GABY MORLAY és ELVIRA PROPESCU. A hiradóbant ,A tenyészállatvásár megnyitása.*

Next