Független Ujság, 1948. május (3. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-01 / 100. szám
.4 Vásárhelyen 55 évvel ezelőtt ünnepelték először a szabad május elsejét Mit mondott Szántó Kovács János? Petőfi halott lett, Kossuth bujdosó, a szabadságba csak éppen belekóstolt a nép s már felednie kellett. Húsz hosszú esztendő következed, melynek végén hajnali szellő újra megsíijtogatta a lehanyatlott zászlót. Ezt a szót, hogy: szocializmus, akkor látta először a nyomtatott betű ólomsorai közt azeltemetett álmokat sirató szív. A Vásárhelyi Közlöny c. hetilap egyik augusztusi száma közölte 1919-ben, hogy Budapesten megtartották az első szocialista gyűlést, hozzáfűzvén, hogy rendzavarás nem történt ... Aztán újabb 20 esztendő,l akkor tartották meg hálásban a szocialisták világkongresszusát, melyen az általános választójogot, a becsületes munka becsületes bérét, a 8 órai munkaidőt tűzték ki követelésül. Emberi jogokat és emberi életet, egyúttal kimondották, hogy május elseje azontúl minden évben a munka, a dolgozók ünnepe legyen. Pár hét múlva a vásárhelyi kőmíves és ácsifjak egyesülete, mely már 1813-ban is ballada szavait, beadványt intézett az akkor megalakult ipartestülethez és a 8 órai munkaidő bevezetését kérte. Nemsokára megmozdultak, élükön a messze földön hírneves kubikosokkal a vásárhelyi földmunkások is. Először a Galamb utcában tartottak gyűlést, majd az Imreutcában a Sutérba költöztek. 1802-ben történt s első látogatójuk Bokányi Dezső volt Budapestről. Elhatározták, hogy megünneplik május elsejét, mégpedig a Szigetben. Ki is Inének valami ezeren. Szép napos idő volt s éppen a dalárda énekelt, mikor Póka kapitány rendőrökkel jelent meg és a gyűlést feloszlatta. Elkeseredéssel fogadták az intézkedést, de engedelmeskedtek. sükkor állt élére az egyesületnek Szántó Kovács János. Én a ti emberetek vagyok! mondotta. Közületek való vér, aki nehéz sorsotoknak osztályosa. Ott állok mellettetek, benneteket soha el nem hagylak, hanem utolsó csepp véremig harcolok értetek. Isten engem úgy segéljen! valami tízen leltek tagjai. Ez a bizottság azonban egyetlen egyszer nem ült össze s nem hozott határozatot, nem tett javaslatot. Bizonyosan felülről jött a nyomás, mely a Viharsarok dolgaival nem akart törődni. Mikor a Pére-féle 17315-ös paraszt forradalom vérbe füll. Békés és Csongrád megyék közönsége felirattal fordult a bécsi Helytartó-tatnácshoz és rámutatott a bajok eredetére. Festette a nép nyomorát, a rabszolgasorsot, amelyben tengődik s a. •Helytartótanács magának a császárnak tett jelentést ilyen szellemben, sőt hozzátette, hogy Rinaldó gróf hatszázezer hold kitűnő földnek ura, tehát ötször akkora területnek, mint Vásárhely egész határa, míg létezer ember nem bír egy talpalatnyi földdel. Megírta a Helytartótanács. És az eredmény? A császár azzal felelt, hogy annak a német kalandornak, aki hírül vitte Pécsbe, hogy Rákóczi meghalt, nincs többé rebellis vezér, grófi rati-got és 300 ezer hold földet ajándékozott... Hát ilyen volt még 1894-ben ben is a hatalom s a bécsi eredetű magas .vélemény a szociális bajokról... A bajok igazi okát a korlátlan, Vagy alig korlátozott hatalom nem szokta kutatni, hanem egyszerűen rendőri úton fojtja bele a fájdaltnat a felhördülő tömegszervezetbe. így történt ez akkor s most, május 1-ét érdekesnek tartottuk az ehdől lakat föleleveníteni. KPONI.L 1893 május 1. Az első májusi ünnepet Vásárhelyen 1803-ban tartották meg. A népkertbe kérték, de a hatóság a vásártérre engedélyezte. Szemtanú beszéli, hogy ezen a napon már délben megindult a népáradat s a vásártérre vezető utcák feketélledek a néptől. A pódiumon egy fehér és egy piros zászló lengett. Ott ült Póka kapitány s mosolyogva mondta Szántó Kovács Jánosnak: Pár éve tizenhárman voltak s most vannak kétszer tizenháromszázan is. Lesznek még kapitány úr tizenhárom ezeren! Ez a sokaság a nép ereje! Külön zászló alatt vonultak föl az ipari munkások és a Branciszk-féle vendéglőtől az építőipari munkások... Mindenki azzal a reménységgel távozott az ünnepélyről, hogy a következő esztendőben még nagyobb arányú tesz a seregszemle. Azonban a hatalmi szó temetői csendet parancsolt a legközelebbi május 1-re. A szervezkedés elfojtására törekvő hatóság s a kitört elkeseredés az 1801 áprilisi forrongásra vezetett, a végtelen szomorú összeütközéshez, mely véres áldozatokat követelt. A Pécsnek kedvezni kívánó hatalmi körök már előzőleg rémhíreket terjesztettek. Pesti lapok olyanokat írtak, hogy Vásárhelyen új felkelés készül s már a katonaság és a rendőrség is a felkelők oldalán van. Arról is értesültek, hogy május 1-re felszedik a vasúti síneket, lerombolják a távíró vonalakat s felosztják a földet. Pedig a nép csak emberi jogokat kért, emberi életet és a szónak, sajtónak szabadságát. A vásárhelyi kapitányság így idézte elő azt a véres öszszeütközést, melynek során az itt állomásozó huszárszázad attakot intézett a tömeg ellen. Szétverte a népet, majd öszszerugdosta azokat, akikre gyanú irányult. De történt más is. Kállay Albert főispán április 5.é re rendkívüli közgyűlést hívott össze. Itt dr Paksa Lajos polgármester referált az eseményekről, majd előterjesztése alapján a közgyűlés Nagy Sándor főkapitányt állásától felfüggesztette s az egész rendőrtiszti kar és legénység ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A közgyűlés ezt 113 szénál 25 szó ellen mondotta ki. A bajok igazi oka Megállapította azonban a törvényhatóság, hogy az egész dolgon ilyen egyszerűen átmenni nem lehet, mert az eseményeknek az elkeseredés, a jogtalanság volt az oka, így gyökerei mélyen járnak. Ez nem rendőri, még csak nem is bírói ügy, a bajol ereddel kell küholni ,mert csakugyan bajok, nagy bajok vannak a hátterében. A bajok eredetének kutatására és az orvoslás módjának kezvére,i/.ottságat alakított a közgyűlés. Ennek a bizottságnak a polgármester elnöklete alatt többek között dr Draskóczi Pál, Draskóczi Lajos, Vékony József, Bári Antal, Szabó Mihály, Dobosi Lajos, Kovács Ferenc, Kovács József, Halmi János, Zsarkó Sándor, Karasz Samu és még PUOttiYLIN UJSAO 1918 május 1., szombat. Orvisi iiit a kopáripar tetegigyánt Egyetlen inas sincs Pár nappal ezelőtt lapunk hasábjain foglalkoztunk a helyi bognárok, szaktanfolyamának kapcsán megrendezett zárókiállítással, mélyen felvonultatta ez az iparág mindazokat a termékeket, amelyek bognáraink műhelyeiből kikerülnek. Mérnöki pontossággal elkészített rajzok, művészi ügyességgel megmunkált alkatrészek és kész áruk sorakoztak fel azon a kiállításon, dicsérve és bizonyítva a tanfolyam komolyságát, szakszerű irányítását. A napokban a helyi bognárok egyik legjobbját, a bognár szakosztály elnökét látogattuk meg Kígyóutcai műhelyében, hogy e régi és szép iparág mai helyzetéről, problémáiról tájékozódjunk. Közel a végelgyengülés Bányai Albertról van szó, aki a nemrég befejeződött szaktanfolyamot levezette s aki most is szíves készséggel ad meg minden felvilágosítást. A közel 30 esztendeje önállóan dolgos technológiát végzett mester szavaiból iparának féltő szerelme árad. .Miután sorra jártuk a modern gépekkel, szalagfűrésszel, fúrógépekkel ,csiszolóval, esztergályozóval berendezett műhelyt, háza folyosójának csöndjében a bognárok sok fájó, vitás kérdésére sekkentett. Elmondja, hogy a mai nehéz gazdasági ételben sok más iparághoz hasonlóan a bognáripar sem tud erőre kapni. Közel a végelgyengülés mondja szomorúan Bányai Albert. Mta rövidesen nem kapunk valamilyen segítséget, teljes romlásnak indul országszerte a bognáripar, a 65 vásárhelyi kocsigyári lak volna állítani. Hetekig voltunk munka nélkül, míg végre sikerült izzadságom utánjárással némi fát szereznünk. A fuvardíjak , mikor már megkapták a nyersanyag kiutalást, akkor jön csak a neheze: a hazaszállítás. Rendszerint ki tudja miféle ferde intézkedések eredményeként mindig az ország legmesszebb fekvő fakitermelő helyeiről utalják ki számunkra az anyagot. A Dunántúl túlsó végéből, legidébb ,Mosonmagyaróvárról kapott a vásárhelyi bognárszakosztály fát s azt óriási fuvarköltség hozzáadásával tudtuk tagjaink között szétosztani. A most érkezett ló ezer forint értékű, pár hétre elég ötvagonnyi fa szállítása is 12 ezer forintba került. Micsoda rettentő megterhelés ez iparunk számára. S az a leginkább, hogy a pestiVoyages Archivatal a messzi országrészek faiparosai részére Ugyanakkor Vásárhely környékéről, Nagyinágocsról, stb. ural ki faanyagot. Nem tutijuk, kinek a keze forgatja így a dolgokat. Nincs piac Még amit a nehéz beszerzési körülmények között produkálni is tudnánk, annak sem tálja használ az iparos folytatja Bányai Albert. Egy közönséges parasztszekér farésze 1100 forint körül mozog. A kovácsmunka ezt háromezerre egészíti ki. A kocsi eladási ára 3.100 forint körül mozog, de nem tudunk rajta egy fillért sem keresni, mert öt-hat vásárt is sorra kell járnunk, míg túladunk az árun. Mondanom sem kell, hogy a vásárok fuvarköltségei, helypénz, s egyéb kiadások elviszik a hasznot. Csak nagyobb hitelellátás segíthet Beszélgetésünk során elmondja a mester, hogy az ipar teljes pangása eredményeként például pillanatnyilag egyetlen bognártanonc smester műhelyében sincs Vásárhelyen. .Menekül mindenki az ipar kötelékeitől, még az is, aki eddig benne dolgozot. Nem egy régi, kitűnő segédem, szakmunkásom ment már el a vasúthoz, a postához, vagy más jobban prosperáló iparághoz elhelyezkedés végett legyint lemondóan. Egyetlen mód van a feleemelkedésre: nagyobbdianihilést nyújtani a kisiparnak, benne a bognároknak, lükével tudnánk életet vinni a szakmába. Olcsóbb, meg tizethelőbb gárut tudnánk kiállítani az állam támogatásával.Jó célt szolgálna a terepviszonyok szerint beállított típuskocsik gyártásának megindítása is. Nagy szükség volna erre ,mert azonkívül, hogy a bognáripart ellátná munkával, az ország háborús kocsihiányát is pótolná. Ebben az ügyben különben, éppen vásárhelyi kezdeményezésre, pár hét múlva országos bognár és kovácsipari kongresszust rendezünk Székesfehérváron s remélhetőleg az eredmény sem fog elmaradni fejezi be tájékoztatóját Bányai Albert. * Kétségtelen, hogy sok a baj, nagyon sok. Kisiparunk szinte leküzdhetetlen akadályok előtt áll. Az általános pénztelenség még csak növeli az egyéb gazdasági problémák súlyát. De láthatjuk, hogy a kisipar harcol fennmaradásáért. Igyekszik módot találni a felemelkedésre. Ezt látva, felsőbb fórumaink a méltányláson túl bizonyára kézzelfoghatóan nyúlnak majd az ügyekbe. (m.gy.) Mik a bajok ? Két pontban foglalja össze a mester Vásárhelyi műhelyének problémáit. Első a nyersanyaghiánya, második az állami hitelellátás kérdése. Jóformán a semmiből kell megélnie a boglári párnak mondja , mert olyan kevés alkalmas faanyag: kőris, akác, és szil jut műhelyeinkbe, hogy nemcsak új kocsikat, de még javításokat is alig tudunk eszközölni. Megtörtént már az, hogy az összes, vásárhelyi mestereknek nem volt együtt annyi anyagjuk, hogy hogy kocsit ki tud Olcsó árak ! — Békebeli minőség ! Gyári új női és férfi kerékpár Külső és belső gumi, alkatrészek KEMÉNY,GAZDAG Műhelymunkák jótállással! Cl J . Aranytemetői nyomáson LIUUO . Paku-féle 4-szer félnyomási föld, részben príma lucernás, félnyomási haszonélvezettel. Alkalmi vételek. Korodi, Andrássyutca 16. szám, 838 ftó.0*.. J.r.1 kártolást vállalok (fepimost, magyar merinói bontott anyagokból. Jongóraszőrt és gubancot állandóan veszek. KéSZ fonál kapható. — Bajza u. 19. 1597 tCosztafaesedék ÍJpLVó Kuni DOMOKOS kaptafaüzemében Károlyi utca 30. 596