Vásárhelyi Hiradó, 1902. március (3. évfolyam, 18-26. szám)
1902-03-02 / 18. szám
1902. márczius 2. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 18. szám. 3 teszi, hogy a nők elhagyják a mezei munkát, beszegődnek a városba dadának, mindenesnek vagy szobalánynak, ott divatot tanulnak és a nagyságáékon és kisasszonyokon is túl akarnak tenni . . . Kevés gazda teheti azt, hogy egész éven át annyi cselédséget tartson, hogy azzal a nyári szorgos munkát is elvégezhesse, azért alig van gazdaság, mely a mezőgazdasági munkásokra, napszámosokra nem szorul. Elmondhatjuk, hogy a bajt minden gazda ismeri, akár azért, mert a munkásokban, a napszámosokban nagy a hiány, messze földről kell őket hozatni; vagy azért, mert a munkások, a napszámosok oly drágák, hogy a termés tetemes részét felemésztik, vagy pedig azért, mert a szegődött munkások gyengék és e miatt a legszorgosabb munka közben marad cserben a gazda. De mit mondanak a munkások, a napszámosok ? A napszámosok panaszkodnak, hogy a bánásmód rossz, a kereset kevés. Panaszkodnak, hogy télen nincs munka, nincs semmi kereset. A nyáron pedig nem képesek annyit keresni, hogy abból magukat és családjukat egész éven át eltartsák. — Hogy a mezőgazdaságnál a munkások, a napszámosok sorsa nem lehet valami irigylésre méltó, már abból is következtethető, hogy nagyon sok munkás, napszámos vízszabályozásokhoz, vasúti és más építkezesekhez szegődik. Ez is egyik oka, hogy a mezőgazdaság a jó munkaerőben hiányt szenved. Mi munkáshiányról beszélünk. Hiszen ez mivel munka nélkül hever mindenfelé a mezőgazdasági munkás, tehát még a most levők is sokan vannak ! Ez igaz. De az aratás idején nincsenek sokan, nem is az a baj, hogy kevés a munka, hanem az, hogy egész éven keresztül nincs. Mert a mezőgazdasági munka úgyszólván kizárólag az aratás egy hónapi idejére szorítkozik, de kora ősztől kezdve nyár derekáig egyáltalában nem nyújt foglalkozást a munkásnak a föld. Ezért azután a munkaidőben rendkívül drága a jó munkás és ezt az utóbbi időben mind jobban érezi a földes gazda. — Drága, mert sok ugyan a munkás, de kevés a jó munkaerő. A katonák szabadságolása tehát nem fog a munkások soraiban zavart okozni, de sőt ezáltal segítve lesz azon, hogy a szorgos nyári munka alatt a munkások, napszámosok ne legyenek drágák, így a gazdák is nagyobb munkaerőt használhatnak és a munkát gyorsíthatják. Személyi hírek Meisinger Ferencz alezredes, cs. és kir. hadkiegészítő kerületi parancsnok, Rajnoga Ambruzs cs. és kir. főhadnagy, — mint a 46-ik hadk. kir. parancsnokság kiküldöttei, — továbbá Szilassy Ödön honvéd-őrnagy és Bárdoss Béla honvéd-főhadnagy, mint az 5k honvéd-kerületi parancsnokság kiküldöttei, a sorozásra városunkba érkeztek. — Az aszfalt-ajánlatok módosítása. Ez ideig négy ajánlattevő kérte ajánlatának módosítását, illetőleg a Magyar Aszfalt Részvénytársaság a 15 évi jótállási időt kívánja 10-re leszállítani, 5000 korona kártérítés ellenében. — Kruzslicz Péter szintén a jótállási időre nézve módosítja ajánlatát, amennyiben kijelenti, hogy ajánlatában nem tüntette ugyan ki, — de a pályázati feltételek értelmében kötelezőnek tartja magára a 10 évi jótállást. — Szirmay Antal bánatpénzének és okmányának visszaküldését kéri, amennyiben magas ajánlata miatt úgy sem reméli, hogy kombináczióba jöhessen. — Melocco Péter nem aszfaltra, hanem bazalt műkőre tett ajánlatot, így nem jön számításba az ajánlattevők közt. Most arra kéri a tanácsot, hogy ajánlatát mindamellett is terjessze a közgyűlés elé,, egyszersmind az ő költségére tartson egy szemlét Orosházán, vagy Mezőtúron, hol is a Melocco-féle műkövet burkoltattak a járdák. Hivatkozik arra, hogy amellett, hogy a műkő burkolat tartósabb az aszfaltnál, városunkban mintegy 56 ezer korona meg-takarítás lenne az által elérhető. — Beteg tisztviselő. Mint részvéttel értesülünk, Vasváry Zoltán városi főpénztárnok súlyosan megbetegedett. A főpénztárnok már régebben erősen meghalt, de fontos állásának tudata s lelkiismeretes pontossága gyengélkedése daczára is hivatalba járni késztette, végre súlyosabb mérvben lepte meg a láz. A polgármester még délelőtt intézkedett a pénztár átadása iránt, ami Szikszay Dénes tanácsnok előtt meg is történt. A pénztár kezelését Simon Jenő ellenőr, az ellenőri teendőket pedig Lelik István tiszt vette át ideiglenesen. — Felhívás az öreg honvédekhez. A még életben levő 1848 — 49-es honvédeknek az országos honvéd-egyesület buda-I pesti központi bizottsága által szükséges- I nek ítélt összeírásához — előleges választ- mányi előterjesztés folytán — a február hó 16 án tartott honvédegyesületi közgyűlés is hozzájárult és annak eszközlésével — önkéntes ajánlkozás alapján — Péchy Albert honvéd-egyleti jegyző urat bízta meg. Felhivatnak a honvéd bajtársak, hogy" I e végből fent nevezett jegyző urnak I. ker., Zsoldos utcza 17. szám alatti lakásán vasárnap, kedd és pénteki napokon délelőtt ti —12, délidán 2—5 óráig terjedő időben kezeikben levő okmányaik és honvédnyugdíj - könyvecskéikkel elmaradhatatlanul jelentkezzenek. Az elnökség. — A zárda. A katholikus egyháztanács a czélba vett zárda építésére építési engedélyt kért a tanácstól, amit meg is nyert. Most az egyháztanács azt kéri, hogy miután az építkezés folyamatba nem vétetett s miután olyan értelemben, mint az engedély megadatott, a zárda kiépíttetni nem is fog, a terhére kirótt 86 kor. 80 fillér építési illetéket törölje a város. — Szűkkeblű tanács. Mint ahogy köztudomású dolog, a város a helybeli egyházaknak bizonyos failletményt ad évenkint, melyből a papok s a kántorok részesülnek. A hódmezővásárhelyi izraelita hitközség azonban csupán egy öt tűzifát kap minden évben, mely rendesen a rabbi illetménye volt. A hitközség már tavaly s azelőtt is a kántor részére külön egy öl fát kért, mit azonban még most sem nyerhetett meg. A tanács ugyanis kutatni kezdte azt az okmányt,mely ezt az eddigi egy öl fát is utalja a hitközség részére, keresvén azt, vájjon hát kit is illet ez az egy ös tűzifa. A tanács megbízása folytán a levéltárnok a levéltárban kereste ez okiratot, de nem találta. Most azután a hitközséget szólította fel a tanács, hogy az utaló végzést mutassa be. Ez különben mind csak azért van, hogy a város annak az eddigi egyiől fának a rendeltetését akarja megismerni, hogy azután esetleg új czimen utalja ki ugyanazt. — Az I. 150 forintos temetkezési társulat. Vettük az alábbi értesítést: Az első 150 írtos (300 koronás) temetkezési társulat tagjait ez után értesíti Ratócs István elnök, hogy a társulat igazgatósága folyó hó 27-én tartott ülésében egyhangúlag kimondotta, hogy működését fel nem függeszti s úgy a befizetéseket, mint a kifizetéseket be nem szünteti, annyival is inkább, mert a társulat fennállhatóságára nézve a városi szakközegek is elismerőleg nyilatkoztak. Ezen társulatoknál semmi ok nincs arra nézve, hogy a tagok idegenkedjenek a további fizetésektől, mindazáltal megbízta az igazgatóság az elnökséget, hogy annak idején a városi hatóság által elkészített alapszabály-tervezetet tárgyalás alapjául az igazgatóságnak — s esetleg egy összehívandó rendkívüli közgyűlésnek mutassa be esetleges további intézkedés végett. Egyébiránt értesittetnek a társulatnak tagjai, hogy az egylet 26,986 korona alaptőkével rendelkezik, amely további s minden veszély nélküli fennállását biztosítja. — Az Ujvilág-utcza kikövezése érdekében. Az Ujvilág-utcza fontosságáról, élénk forgalmáról beszélni sem kell. Akinek arra vitt az útja valaha, tudja, hogy ez az utcza az újvárosi és ujutczai városrészt a tabáni és csúcsi városrészszel összekötő legfontosabb közlekedési út, épen azért kiköveztetése rendkívül fontos és kívánatos, ami nem is késhet soká, annyival is inkább, mivel a város pénzügyi tervezetében a 200.000 koronás kölcsönben fedezetet talál ez is. Amint értesülünk, az utcza érdekeltsége szerdán értekezett ez ügyben Nagy Bálint gazdálkodónál. Megállapodásuk értelmében kérni fogják az utcza követését. — Szobrot Vásárhelyi Pálnak. A tudományok s a művészetek művelőinek jelesei közt a magyarok száma immár oly csekély s ép oly büszkeséggel tekintünk elhalt nagyfejedelmeink, hadverőink és államférfiaink hoszszu soraira a mily jóleső megelégedés dagasztja kebleinket, a mikor a magyar szellem tollal, ónnal, ecsettel, vésővel küzdő jelesei vonulnak el szemeink előtt. — Ezen utóbbiak közé tartozik Vásárhelyi Pál mérnök is, ki a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak volt méltó munkatársa a Vaskapu megnyitás, Tisza szabályozás és Széchenyi műut tervezésében. Mig élt a körzővel,.. szolgált a haza javára s mikor a haza védelme kardot adott kezében, vére ott folyt ki a többi hősökké között a szabadságharcz csatamezején ... A magyar mérnök- és építész egyesület, kezet fogva a Tiszavölgyi társulat központi bizottsa "*"■7 " " ""“T", I legnagyobb szőnyegáru-raktár! | 0$ M B I! AMA | Kész és futószőnyegekben, bútorszövetekben, csipke- és 1 II II ti UI l Z d szövetfüggönyökben, asztal- és ágyteritekben, lajtokró-Wowezokban, takarókban, valamint Szegeden, Járász utcza 2. sz. PBS férfi divatcikkekben. Rövidárukban nagy választék. — Gácsi lótakarók kizárólagos főraktára. ...................