Vásárhelyi Hiradó, 1903. február (4. évfolyam, 32-51. szám)

1903-02-06 / 32. szám

1903. február e­ Részetesen Ausztria-Magyarország érdekelt fél ebben a kérdésben. A tavaszra a Balkánon, de főkép Macedóniában nagyobb zavargá­­­­sokat várnak, melyeknek előjelei különben már most is mutatkoz­nak. Kétségtelen, hogy a rend helyreállításának feladata első­sor­ban Ausztria-Magyarországra fog hárulni, mint amely a zavargások területével határos Bosznia-Her­cegovina miatt a legjobban van érdekelve. — Időjárás. A meteorológiai központi intézet jelentése szerint, hazánkban a lecsapódások — hó eső — az ország keleti felére vonulva mennyiségre nézve csök­kentek. A nyugati részeken csa­padék alig fordult elő. A hőmér­séklet Erdélyben emelkedett és az éjjeli órásban á­talában a fagy­pont körül ingadozott. Kilátás: Lényegtelen hőváltozással túlnyo­móan száraz idő várható, legfel­jebb még dél felé ért kevés csa­padékkal. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka —1— 4, a legk­zebb -1- 2 C. volt. — Házasságot kötöttek: Sziliczai József Tóth Máriával, Rediczky János Ürge Annával, Balázs János Döme Erzsébettel. — Elhaltak: Vékony István 14 napos, Kovács Imre 13 hóna­pos, Bodó Pál 18 napos, Balog Erzsébet 13 napos. Írarc a farkasokkal. . Szeben megye szászsebesi járá­sában egy idő óta rendkívüli módon elszaporodtak a farkasok. Nemcsak egyeseket támadtak meg, hanem betörtek a hegy aljában levő községekbe is, ahol nagy pusztításokat vittek véghez. Mind­ennek dacára a múlt szombaton Stribán János, Makucz Iilia és Szagun György lázi lakosok arra határozták el magukat, hogy az erdőbe mennek fát vágni, mert otthon elfogyott a tűzrevalójuk. A három ember még reggel el­ment hazulról, de estére egyik sem tért vissza. A családtagok rosszat sejtve, mindenfelé kérdezősködtek utá­nuk, de a faluban semmi hírt sem kaptak, este pedig az er­dőbe menni valóságos istenkí­­sértés lett volna. Másnap reggel azonban mintegy 20—25 ember­ből álló csapat lőfegyverekkel és baltákkal felfegyverkezve elindult az erdőbe, hogy a három eltűnt embert felkeresse. Útközben megtalálták azt a helyet, ahol a három ember fát vágott. Tovább haladva, ruhadarabokat találtak, amiből már biztosan meg­állapíthatták, hogy az embereket a farkasok tépték szét. Tovább kutattak tehát, hogy legalább a holttestrészeket megtalálják. Amint beljebb hatoltak, egy csapat far­kasra bukkantak, amely Stribán és Makusz holttestén lakmározott. A farkasok megtámadták a ku­tató embereket is, de azután a sűrű lövöldözés következtében, három kivételével, melyeket agyon­lőttek, elmenekültek. A további kutatás után megtalálták Szagunt is, aki a farkasok elől a fára me­nekült, de a nagy hidegben ott megfagyott. Karjai oly szorosan tartották a faágat, hogy alig tud­ták levenni. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ, 32. szám. ? A két széttépett ember iszonyú­­ küzdelmet fejthetett ki a vadálla­tokkal, mert az előtalált baltáik­­ tele voltak vérrel. Jíltek min­denfelől. Százkét éves ember halála.­ Szepes-Szent-Lőrinc községben­­ meghalt Kiczkó János 102 éves­­ korában. Érdekes, hogy harma­dik felesége szintén aznap halt meg. Halálát 18 gyermeke, 54 unokája s egy fél falu rokonság gyászolja. Az elhunyt még vitézül­­ harcolt königgrätzi csatában s ko­­j­porsóját egy vitézségi érem is di­­j­szí­tette. Öngyilkos sztárnok. Nagyvá­radon Barabás Géza törvényszéki irattárnokot hivatali helyiségében egy állványra felakasztva találták. A székre, melyre állott, öngyil­kossága előtt, feszületet tett. Ön­­gyilkossága oka nagy eladósodása. Családját nagy nyomorban hagyta.­­ Esküvő a halálos ágyon. Szentiván torontálmegyei község­ben megható családi ünnep volt a minap Babics János jegyző há­zánál. A jegyző, aki halálos bete­gen fekszik, ekkor esküdött ugya­nis örök hűséget régi ápolójának,­­ özv. Magyari Erzsébetnek. Az es-­ küvő, tekintettel a vőlegény ag­­­­gasztó állapotára, a hirdetés alól való felmentéssel történt s a meg­ható jelenet könyeket csait vala­mennyi jelenlevő szemébe. Egy igazgató jótékonysága. Kolozsvárott Padi Ferenc tanító -­ képezdei igazgató, ki a napokban hunyt el, végrendeletileg a kolozs­vári tanítók házának tízezer, a ta­nítónők otthonának szintén tízezer koronát adományozott. Ezenkívül is több tanügyi hagyományt tett. Halálra ítélt angyalcsinálók. Londonban a minap halálra ítél­tek két lelketlen asszonyt, a­kik a rájuk bízott gyermekeket eltet­ték láb alól. A gonosz sibillák nem is kaptak kegyelmet, s ma reggel felakasztották őket. A szi­gorú bűntettessel azt akarták el­érni, hogy az úgynevezett angyal­csinálást elriasszák, a­mi már Angliában is valóságos iparrá fej­lődött London külvárosában és a közelben fekvő falvakban. Hát várjon nálunk, mikor vetnek már véget ily szigorú ítélettel a töme­ges angyalcsinálásnak ? Csendőrök egymás ellen. Sa­­rolja­ Ujhelyen Rossenberg Mór csendőr ittas állapotban rövid szóváltás után Lendvay Ábel csend­őrtársát szolgálati fegyverével meg­lőtte s mikor Lendvay vértől bo­rítva kirohant, Rosenberg fegy­verével szájába lőtt. A csendőrö­ket még élve szállították a kór­házba. A vizsgálatot megindítot­ták. Ködös, hideg idővel köszöntött be a reggel­i napon. Csúnya, nehéz november végi párázat szállott Vásárhely város házaira és a kiterjedt határra. Tíz óra körül megbomlott a köd s lassú hópelyhek kezdtek szállingózni a levegőben; a tél első hava leesett. Délre a legszebb téli idő kö­szöntött be a városra. A hó egyre esett. Az új­ templom órája déli 12 órát ütött, mikor a betyárhajtó zsandárcsapat a városba beért. Valami nagy halottja volt a kálvinista egyháznak. A toronyban egy haranggal harangoztak. Emberek jártak az utcán, él­­vezve az első teli színezetű nap szépségét. Nem volt még egy fertás 1-re, mikor az új-tem­plom felé, a Szarvas irányában elhaladt a 24 zsandár, élén a zsandár­kapitán­­­­nyal, a­ki büszkén tartotta vállá­nál a kivont fényes kardját. A csapat előtt lehajtott fejjel, bilincsbe vert kézzel, szomorúan lépegetett Elek Jakab, az elfogott hírhedt betyár. A hó vastagon belepte meggör­nyedt magas­ alakját. Nem nézett sehova sem, mintha lépéseit ol­vasta volna . . . A járó­kelők csoportba verődve, a halálhideg lehelletétől megcsapva nézték a szomorú menetet. Mintha már ekkor az Elek Ja­kab feje fölött lebegett volna a halál vér­es kaszája . . . Mikor az új­ templom mellett elhaladt a csapat előtt a bús be­tyár, egyszerre felkapta fejét, a toronyra nézett fel, honnan busán hangzott alá a nagy harang erős kongása. A sarki bolt falán rongyolódott plakát szélét lebegtette a szél, nagy fekete betűkkel virított rajta a rémes szó: statárium! . . . (Folyt. köv.) életben maradt s jelenleg itt van, hogy jogait érvényesíthesse. Te­kintsünk hát bizalommal a jövőbe.“ „De ön sokat tehetne, felség.“ „Abban tökéletes szabad kezet engedek a bíráknak. Ne mond­hassa soha senki, hogy befolyást gyakoroltunk ítéletére’’ De most menjünk, gyermekem. Már hűvösre fordult az idő s veszélyes lenne reád nézve, ha meghűlnél.“ Waipurga fölemelkedett ültéből s követte a királyt, ki őt a kas­tély felé vezette. „Mily büszke leszesz te akkor, ha kisül, hogy csakugyan báró­kisasszony vagy!“ enyergett a ki­rály. Akkor még ez a kastély is kicsi lesz számodra.“ „Nem szeretem én azt az atya­­fiságot!“ felett Waspurga. Azután is maradok én oly szerény leány­nak, mint eddig voltam.“ „De hát ha szüleid majd ma­­gukkal akarnak téged vinni ?“ „De nem megyek ám!“ felelt Waspurga elszántan. „Sokkal in­kább szeretem nevelő szüleimet, hogysem jó lélekkel elválhatnék tőlük.“ .Foly­.at&SA köv­­.késik Vásárhely titkai. Szabó Palkó és Sz­abó Miska hires futóbetyárok törté nete — Irta: Fekete József. — fiz akasztója. Az 1958-ik évi novemberének 27-ik napján történt a pusztai halállovaglás, melyből ép bőrrel, élve menekült meg a két Szabó gyerek, míg az­­ Elek Jakab kezeire bilincseket rakott a zsan­­dárcsapat. REGÉNYCSARNOK. A remete-király IIU *.* „Istenem! mily kínos helyzet, ha valaki nem tudja, ki ő és merre van hazája s arra van kárhoz­tatva, hogy soha meg ne ismer­hesse szüleit Oh, mivel érdemel­tem meg ily sorsot. Valóban, ret­tenetes az ily emésztő bizonyta­lanság.“ „Waipurga!“ ragadta meg a király a leányka kezét. „Már me­gint zugolódól ? Újra perbe akarsz szálni magával a jó Istennel ? Nem tudod mit igénél nekem ?“ Waipurga a királyra emelé kóny­­ázott tekintetét. „Ne haragudjék reám, felség. Legyen irántam türelemmel, hisz oly végtelen boldogtalannak ér­zem magam.“ „Már megint, Waipurga ?“ szólt szemrehányólag a király. „Hát oly kevésre becsülöd az én barát­ságomat?“ „Az nekem mindenem ! De mé­gis úgy szeretném tudni, kik szü­leim.“ „Csak türelem, nem­sokára el fog dőlni minden. Rodriguez át­­vitorlázott Amerikába. Írásban fogja hozni, hogy Umpfen Egbert báró nem esett el a csatatéren, hanem Közgazdaság. Budapesti gabonatőzsde. Készáru-üzlet. Határidő üzlet. F'U.inJoU : i**« vidéki búza : -2 kilós 8 K. 35 ÜL '■ < u.r<?r!........................... 5 K. 47 „ tozs................................. 6 K. 72 ái. -áo................................. 6 K. 40 fii. 1903. ápr. búza 7 48 —7’49 kor i9u3. ápr. zab 606 —607 kor' ;903. ápr. rozs 6'55—6’53 sor' 1903. május: tengeri 5­92—5 93 kor** Terménytőzsde. 'zaloima . . . 61 ■----61'5‘i kor« Disznózsír . . . 72’----72 50 kor­ Kőbányai sertésvásár. A sertésüszse-t irányzata : változatlan Létszám: 21197, darab sertés. elsőrendű­ fiatal nehéz 126 —128 fii. ' -'La: elsőrendű 123—125 út. • »Üzlet eladás. , Alulirott tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy 42 év óta fennálló s jelenleg a Klauzál- és Mátyás-utcák sarkán levő magyar férfiszabó üzletem­mel, — tekintettel előhaladott koromra, — teljesen felhagyok. E végből összes raktáron levő kész ruháimat és nyers­anyagai­mat beszerzési áron végleg ki­árusítom , — esetleg az egész üzleti felszerelést gépeket, állvá­nyokat stb. a készmunkákkal és feldolgozatlan anyagokkal együtt tehermentesen kedvező fizetési fel­tételek mellett egészben eladom. Várndy Sámuel, 87-3-1 szabó-mester. Eladó ház. Szilágyi Lajosnak IV. kerület Árpád-utca 5. szám alatti háza örökáron eladó, esetleg haszon­bérbe kiadó. — Értekezhetni I. iker. Mihály-utca 13. szám a. Kis - Szabó Bálinttal, 91-3-1

Next