Vásárhelyi Hiradó, 1903. április (4. évfolyam, 78-103. szám)

1903-04-01 / 78. szám

IV. évfolyam, 78. szám, HunrásÁrhely, 1903. szerda április 1. 1 kr. (2 fillér.) Szerkesztőség: IV., Andrássy­ u. 34. TELEFON­SZÁM 27. POLITIKAI LAP. FRISS ÚJSÁG. ELŐFIZETÉSI ÁRAK­­ vidékre p®stán küldve: Egész évre 14 korona. Fél órr® 7 korona. ■ Negyed évre 3 korona 50 fular. Főszerkasztő és laptulajdonos.­­ Felelős szerkesztő : Dr. KENÉZ SÁNDOR, ESPERSIT JÁNOS. _____________ ________1 Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetés díjszabás szerint közöltetik Ellentállás és hazafiság. — márc. 31. A kisebbség ellenállását most már talán a kormány is kezdi komolyan venni. Még mindig elég nyakas, hogy ennek ellen­kezőjét hirdesse, de a segédcsa­patok, különösen a félhivatalosak működése kétségtelenül elárulja, hogy az illetékes körök már nem találják mulatságosnak a helyze­tet. Érdekes megfigyeléseket lehet e részben tenni. A vita elején a képzelhető legmagasabb, az el­lenzéket semmibe se vevő hang, azután jöttek a közjogi magyará­zatok, ezt követte a fenyegetés, az országgyűlés feloszlatásával, majd olvastunk gyönyörű szép de talán a magyar államnál is régibb fejtegetéseket a többség fogalmáról, lényegéről, annak jo­gairól és a kisebbség kötelessé­geiről. Mindez azonban nem használt és azért most a haza­­fiságra való hivatkozással akar­ják a segédcsapatok leszerelni az ellenzéket. Már-már ott tar­tanak, hogy a jó hazafiak elbo­rulnak a dolgok állapota miatt és ezzel akarnak hatni. Erre az elborulásra az ellen­zéknek természetesen nem lehet más válasza, mint az, hogy csak boruljanak mély és legmélyebb bánatba mindazon jó hazafiak, kik érdemesnek tartják elborulni azért, mert az ellenzék nem akar újabb 60 millió koronát költeni a közös hadseregre és nem akar elvenni, minden igái és alapos ok nélkül sok magyar ifjút pol­gári hivatásától. Míg a kormánypárt a többség jogaira való hivatással akart si­kert aratni, addig az érv előtt meg kellett hajolni, de midőn most a hazafiság húrjait kezdi pengetni, akkor csak mosolyogni lehet, mert mindenben igaza le­het a kormánypártnak, csak a hazafiság kérdésében nem. Hogy végül most mégis ezen eszközt választotta, azt részint a kétségbe­esésnek, részint annak tudható be, hogy az igazi hazafiság fo­galmával és annak lényegével tisztában nincs. Mert mi az igazi hazafiság ? Semmi más, mint a törvények feltétlen tiszteletben tar­tása. Mindenki jó hazafi, ki tisz­teletben tartja a törvényeket és senki sem az, ki nem tartja azo­kat be. De a hazafiság keretébe nem tartozik bele egy törvény­­javaslatnak sürgős megszava­zása. Mutassa meg bárki azt a tör­vényt, melyet az ellenzék meg­sértett. Vannak törvényeink, melyek elő­írják, hogy minden évben a jövő évi költségvetés és a múlt évi zárszámadás letárgyalandó és egy meghatározott számú újonc meg­ajánlandó. Ha valamelyik ilyen hatályban levő törvényparancs tel­jesítésének akar az ellenzék el­­lenállani, akkor a hazafiság kér­dését joggal lehetne felvetni, de a jelen körülmények között ép­pen az ellenzéknek képezi biztos és megingathatlan erkölcsi alap­ját a hazafiság. Minden körülmény ugyanis az ellenzék mellett szól, így elsősor­ban az eddigi eredmény. A kassai Rákóczi-ereklye­­kiállítás. A folyó esztendőben telik be 200-ik évfordulója annak a kor­szakalkotó eseménynek, hogy II. Rákóczi Ferencz, a magyar törté­nelem e dicső alakja, zászlót bon­tott a hazáért és szabadságért. Kassa, a felvidék empóriuma s Rákóczinak egyik leghűségesebb városa, a magyar nemzetnek ez örökké emlékezetes történelmi kor­szakát azzal akarja megvilágítani, hogy a Rákóczinak korából szár­mazó hadi, művelődési és művé­szeti emlékekből július 20-ikától szeptember 20-ig történelmi kiál­lítást rendez, mely hivatva lesz a Rákócziak korszakáról történelmi s kulturális szempontból tanulsá­gos képet nyújtani az utókor ke­gyeletének. A kiállítás országos bizottsága most a sajtó útján fordul Magyar­­ország hazafias közönségéhez az­zal a kérelemmel, hogy mindazok, kik II. Rákóczi Ferenc­ korabeli (1650—1720) képző és iparmű­vészeti, továbbá hadtörténeti, la­kásberendezési, irodalmi és egy­házi emlékek birtokában volnának, azokat a kiállítás céljaira átengedni és ezzel a kiállítás színvonalának Egyházmegyei közgyűlés. A békés-bánáti ev. ref. egyház­megye ma délelőtt a városházán közgyűlést tartott. A közgyűlést Domby Lajos es­peres, egyházi elnök imával nyi­totta meg, mely után a meg nem jelent tagokat jelentették be s azután a közgyűlési tagokat iga­zolták. A közgyűlésen megjelentek: Domby Lajos esperes, dr. Hajnal István főgondnok elnöklete alatt: Garzó Gyula, Pap Imre, Csécsi Miklós dr., Szeremlei Sámuel Darabos Sándor és Fidó Zoltán egyházi, dr. Baksa Lajos, dr. Szegedi Kálmán, dr. Bodoki Zol­tán világi tanácsbírák; Futó Zol­tán, Nagy Károly és Szabolcska Mihály egyházi, dr. Baksa Lajos, dr. Bodoki Zoltán világi jegyzők, Kovács János ügyész, Böször­ményi Béla pénztáros és Tereh Gyula levéltáros. Egyházak részéről: Battonya: Böszörményi Béla lelkész. Békés: Osváth Ferenc, Hidvégi Gábor. B.­Szent­ András: Darabos Sán­dor lelkész. B.­Sámson: Somogyi Lajos lelkész. Bodófalva: Szöl­­lősi Imre lelkész. Doboz: Szabó Mihály lelkész. Fü­zesgyarmat : Kovács Károly lelkész. Gyoma: Garzó Gyula lelkész. Igazfalva: Szabó Béla lelkész, Mészáros Jó­zsef presb. Gyula: Domby Lajos lelkész, Vidó János gondnok. Hunvásárhely: Szeremlei Sámuel, Pap Imre, Győrffy József lelké­szek, Juhász Mihály főgondnok, Köti Pál, Balog­ Imre, Zeberi Lajos, Kristó Lajos presbyterek. Kőrösladány: Tóth József lelkész. Köröstarcsa: Szabó János lelkész. M.­Csanád: Vadas Gyula lelkész. Makó: dr. Csécsi Miklós lelkész Nagy Károly lelkész. Mezőberény: Paulinyi Károly lelkész. N.-Becs­kerek : Szalay József lelkész, He­gedűs János presb. N.-Kikinda: Fekete Gyula lelkész. N.-Majlát: Soós Károly lelkész. Orosháza: Koci Márton lelkész. Öcsöd: Tóth László gondnok, Vigh Imre, Soós István, Tollay Ferenc pres­byterek. Pancsova : Fa István lel­kész. Resica : Zöld József lelkész. Szeged: Bereczk Sándor lelkész, Polgár Sándor főgondnok. Szeg­halom : Técsi József lelkész, Túri Sándor gondnok. Szentes: Futó Zoltán lelkész. Temesvár: Sza­bolcska Mihály lelkész. Végvár: Zöld Mihály lelkész, Zöld Zoltán press. Vésztő: Csák Aladár lelk. Valkány : Gyüge Sándor gondnok, Imre József tanító. Kovácsháza : Csák Emil lelkész. Testületek ré­széről : Futó Mihály főgimn. ig. Vidonyi Jenő és Sándor Lajos (Békés) tanítók, tanügyi képvise­lők. A közgyűlés elején Futó Zol­tán szentesi lelkész újonnan meg­választott tanácsbírót és Böször­ményi Béla battonyai lelkész-pénz­­tárnokot eskették fel. Az egyházi törvényjavaslat tár­gyalása lett volna soron, de Bo­­dóky Zoltán orsz. képviselő elő­adó indítványára ez a nagy fon­tosságú tárgy a közgyűlés végén tárgyaltatik. A makói és temesvári egyhá­zak indítványozták, hogy a bé­kés-bánáti egyházmegye osztas­sák két részre. Baksa Lajos ta­­nácsbíró javaslata alapján az in­dítványok véleményes jelentéstétel végett kiadatnak az egyházaknak, a­kik jelentést tartoznak beadni az espereshez, hogy az indítvány már az őszi közgyűlésen tárgyal­ható legyen. A nagymajláti iskola államosí­tásához dr. Baksa Lajos javaslata alapján az egyházmegye hozzá­járul. Nagyobb vitát keltett a Resicai egyház indítványa, mely szerint azt javasolja, hogy az egyház­megye lépjen be a „Magyar Szó” című fővárosi politikai lap rész­­vényesei közzé, mert az a pro­testáns érdekek támogatására vál­lalkozott. Az előadó dr. Baksa Lajos az indítványt mellőzni kéri, ilyen értelemben szólal fel Fekete Már­ton, dr. Szegedi Kálmán, Keresz­tes Gyula és többen, mig Sza­bolcska Mihály a temesvári költő­­pap indítványoz.«, az erkölcsi támogatás céljából is legalább egy részvényt jegyezzen az egy­házmegye. A kérdés körül hosszadalmas vita fejlődött ki, mert sokan s emeléséhez s impozánssá tételé­séhez hozzájárulni szívekedjenek. Az ilyképpen várható emléktár­gyak rövides kimutatását a végre­hajtó­ bizottság titkárához (Hoff­mann Arnold teológiai tanárhoz, Kassa, Fő­ utca 93.) legkésőbb azonban április hó 30-ig kell be­küldeni. A tárgyak vasúti szállí­tására a kereskedelemügyi minisz­ter 50 százalékos díjkedvezményt nyújtott. A tárgyak 1903. május 31-ig küldendők be, melyek átvételét egy elismervény alakjában adják majd a kiállító tudtára Az átvett tárgyak épségéért a „Rákóczi­­ereklye-kiállítás“ nagybizottsága felelősséget vállal. Tavasz! istörlYfp ajánlják VARGA És LAKATOS 4 a VCldAft lUtUJ It a Q q e a ANGOL ÚRI ÉS MAGYAR Nagy választék bel- és külföldi kelmékben. Elegáns és szép szabászt Pontos és gyón» kiszolgálva ÉLsiort­jük, es kiuba áteUd­ítva.Rtthaszabászainkat.

Next